Méhészkedés fekvő kaptárban

  • 808 válasz
  • 413565 megtekintés
*

oszkár

  • *****
  • 1112
Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #600 Dátum: 2018. Szeptember 10. 09:24 »
Bo
« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 23. 17:54 írta oszkár »

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #601 Dátum: 2018. Szeptember 10. 11:55 »
Rossz helyen van ez a téma, de ha már itt indult, akkor nem célszerű elszakítani a mondanivalót a kiindulási alaptól.
Azt gondolom, hogy a méhcsalád atkatűrő kapacitását a méhállomány vírusterhelése határozza meg, nem a napraforgó és a kukorica. A vírusterhelés pedig sok év alatt alakul ki. Tehát nem mindegy, hogy valakinél az elmúlt öt-tíz év átlagában mennyi atka és Nosema spóra termelődött, amelyek a vírusok szaporodásához nélkülözhetetlenek. Nálam idén pl. sok az atka, de szárnyatlan herét még eddig sosem láttam a méhészetemben. Ez az állapot viszont már nem fog sokáig tartani.
Próbálgattam különféle hatóanyagokat, és eléggé elkeserítő a helyzet. Kéthetes folyamatos fluvanilát után betett CHM (kumafosz tartós hordozó) nagyon sok atkát lehozott. Azonban a kísérletileg beadott 2. sorozat CHM lapok ugyanannyi atkát lehoznak, mint az első sorozat (naponta 50 felett). Azt nem tudom eldönteni, hogy miről lehet szó: 1: a szomszédos méhészetek folyamatosan fertőznek (ezt nagyon nehezen tudnám elképzelni, annak ellenére, hogy augusztusban nagyon sok atkaraj érkezett, most azonban ez megszűnt) 2. a két lap hatóanyag nem fejti a hatását azokban a léputcákban, ahol nincs lap. Ennek ellentmond az, hogy a fluvanilátos kezelés  fiókok közötti papírlapos megoldás volt, amelyet szépen fokozatosan 15-20 nap alatt rágtak szét, tehát naponta a 15 mg hatóanyag minden léputcába eljutott . 3. fiasításos időben nincs olyan hatóanyag, amely képes lenne csökkenteni az atkaszámot, csak szinten tartásra képes. Eddig azt gondoltam, hogy a CHM még alkalmas erre.
Éppen a fentiek miatt azt tartom helyes megoldásnak, ha akác alatt beiktatok egy fiasmentes állapotot, és ekkor kezelek oxálsavval. Igen ám, de ez úgy lenne célszerű, ha a rajzásgátlással és a szaporítással kötném egybe. Azonban nálam idén ebben az évben, amikor ezt kellett volna tennem, egyszerűen még kikelt here sem volt. Más években nem volt gond, hogy az atkairtást csak szeptemberben kezdjem el, de mióta egy kétszáz és egy ötszáz családos szomszédságom lett (előbbi erősen leredukálódott két éve) azóta ezt a technológiát nem tudom tartani, pedig sokszor még januárban is atkát irtok. Ha csak egy-két potyogás van csak, akkor is inkább kezelek, ha nincs még fias. Tavaly decemberben egy próbakezeléskor 5 atka hullott, de azért nem kezeltem, mert a napforduló előtt beindultak az anyák, így lekéstem.
A kukorica pollen szerepét el tudom képzelni a fiasításra gyakorolt negatív hatással, de igazából nem tudom eldönteni, hogy a családok leromlásában mennyi szerepe van az atkának, és mennyi az NNI-nek. Egy biztos, a méheknek egészen biztosan nem válik hasznára, ha egyféle kórság helyett kettő tizedeli őket. Azonban én úgy gondolom, hogy a két tényező külön-külön érvényesül. Tehát azt nem várhatjuk, hogy az atkahelyzet javulni fog az NNI-k végleges elhagyását követően. Lesz az atkával bajunk egyre több. Az NNI-k abban jelentenek ebben "segítséget", hogy kevesebb családdal kell bajlódni.

Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #602 Dátum: 2018. Szeptember 10. 12:48 »
 Legalább most már egyes történések okozataiban  egyetértés született. Az egyik, hogy a méhpusztulásokat több káros tényező együttes hatása okozza, vagyis növényvédőszer-atka-vírus stb. közös behatásaként. Másik, hogy a fő bajok a napraforgó virágzásának kezdetétől indultak. Szerintem itt egyértelműek az összefüggések, amit saját tapasztalataim alapján is alá tudok támasztani. A családot amikor valamely gyengítő körülmény éri /növényvédőszer/ , sokkal fogékonyabb más betegségekre. A méhek  legyengült szervezetét támadja az atka, vírus stb. Ha ezen okok kisebb mértékben, vagy gyengébb behatással érnék őket, képesek volnának megbírkózni a betegségekkel, de így már mérgezetten képtelenek erre.
Megfigyelésem, hogy beteg családban gyorsabban szaporodik az atka, mint erősben. Itt nem a matematikai gyarapodását értem, hanem kevesebb a tisztogató méh, nem húzkodják ki a beteg fiasítást, a kevesebb kijáró méh kevesebb vándor atkát tud kivinni. A megcsappant népesség nem képes ellátni belső-külső feladatát, így eszményiek a körülmények az atka szaporodásának. A csökkent népesség legtöbb egyede fertőzött vírusokkal, ami további elhullást generál.
Csak arra a következtetésre jutottam, hogy ezen nagy problémák elindítója a csávázás és az okszerűtlen növényvédelem. A méhész és méhei bőrére megy a játék, mégis legkevesebbet a mezőgazdaság ezen szereplői szólhatnak bele a sorsukba. Vajon jól van ez így?

*

ata67

  • *****
  • 521
Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #603 Dátum: 2018. Szeptember 10. 20:00 »
Oszkár!
Tartottam szünetet a sorozatok között, természetesen nem zsinórban fújtam. Összesen 16-szor fújtam.
Nincs semmi bajuk. (Nem voltam naprán, és máshol sem. Pécs városának egy szép, völgyében méhészkedem egyhelyben. Akác, hárs, japán akác van a környéken.) Népesek a családok. Zömében Hunor 10+9 fél NB lépen be vannak telelve. Van néhány Hunor 12-es, és fél Nb-k is, szépek, készen állnak a télre. (Megjegyzem, a Hunorok jobbak, népesebbek.) Tegnap két Hunor 10-es fészket átlapoztam, mindkettőn 5 kereten volt fiasítás. A többiek is ilyen népességűek. Nem sok méhem van, 23 család. A szomszéd öreg méhész, tőlem 50 méterre hasonlóan kezeli a méheket (ő most nem használt Mavrikos zsepit) nála sincsen gond, egészségesek a méhei.
Üdv: Ata


Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #604 Dátum: 2018. Szeptember 10. 20:22 »
Sokáig én voltam a majom a sz@r méhész a f@sz@ méhészek között,mert felemeltem a szavam a pusztulások miatt,mert szidtam a mérgeket.
Ma már gyre többen jönnek rá,hogy
ENGEDÉLYEZETT NÖVÉNYVÉDELMI TECHNOLÓGIÁKTÓL
is elpusztulnak a kijáró méhek.
És eljött az az idő amikor már a “bentiek” is károsodnak.
Nekünk repce után és az egyik méhész kollégánknak most kukorica
után pusztultak(nak) az álcák,hézagos a fias,kicsi méhek keltek(nek) ki.Azt mondja,nem biztos,hogy sikerül betelelnie.
És nincs atka!
Lassan feladhatjuk méheinknek az utolsó kenetet és nézhetünk
valami más f@sz@ munka után.
SZÉP ÚJ VILÁG!!!

Csányi Antal



« Utoljára szerkesztve: 2018. Szeptember 11. 00:14 írta Csányi Antal »

Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #605 Dátum: 2018. Szeptember 10. 20:48 »
A vírusterhelés valóban nehéz a méhek számára /ahogyan neo írja/, de nem értek egyet, mert ez nem évek alatt alakul ki. Tudjuk, hogy a vírusok órák alatt megtöbbszörözik számukat, úgy hogy egy legyengülés után néhány nap, esetleg egy szűk hét és alig ismerünk a családra. Hogy ez a pusztulás hírtelen, egyszeri jellegű és a kelő fias tudja pótolni, vagy még a fiasítás is károsodik, a következő nemzedék is pusztul, ez a fertőződés függvénye. Ekkor fokozatosan gyengül a család és megtalálva az okot vagy kezelni tudjuk, vagy összeroppan. De a gyengülő  stádiumban is  már nehéz visszahozni őket, csak célzott kezeléssel és akkor, ha jó volt a diagnózis. Több kiváltó oknál ez már nehéz, idő pedig kevés a többszöri kezelésre.

*

oszkár

  • *****
  • 1112
Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #606 Dátum: 2018. Szeptember 10. 21:02 »
ata 67
« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 23. 17:54 írta oszkár »

Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #607 Dátum: 2018. Szeptember 10. 23:12 »
15 évig sz@rt@k rá ,hogy mit fognak okozni-e hosszú idő alatt a mérgek és mérgezőink méheknek  !!! Még a méhészek sem hittek a vészharangot kongatóknak !!!! Lehet már nincs visszaút , lehet ezek az utolsó napjai a méhészkedésnek !!!

Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #608 Dátum: 2018. Szeptember 11. 07:00 »
Neo méhésztárs több írásával én is egyet értettem, némelyik már átment olyan magas szintre, hogy véleményem szerint nem is ide való.
Viszont a vírusokról írt hozzászólása szerintem is tévútra viszi a mostani gondjainkat.
Csányi Anti hozzászólása van közel a megoldáshoz.
Anno a NÉBIH kiadta a szükséghelyzeti engedélyeket (szinte az egész országban), most pedig országos méhpusztulásokról beszélünk, és azt mondják nem találják az okát?
Nagyon nagy tétet mernék rá tenni, hogy ezt bizony a neonikotinodok okozták.
És többször leírtam, hogy véleményem szerint a méhpempő a fogó!
A mai napig ezt senki nem vizsgálja!!!!!!
A behordott, növényvédő szerrel  szennyezett virágporból készült "anyatejen" felnevelt utódok persze, hogy kicsik, sínylődik a család.
Emiatt nevezte méltán a Greenpeace is néma gyilkosnak.
Hosszan tartó, elhúzódó hatása a 2019-es méhészeti évben lesz látványos.
Sok méhész ismét azt mondja....ahhoz képest amennyi fiasom volt, nem bombák a méhek.
Szerintem meg azok.
Az egész egy ketyegő bomba.
Nagyernyei Attila

Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #609 Dátum: 2018. Szeptember 11. 07:43 »

Nagyon nagy tétet mernék rá tenni, hogy ezt bizony a neonikotinodok okozták.


Sok méhész ismét azt mondja....ahhoz képest amennyi fiasom volt, nem bombák a méhek.
Szerintem meg azok.

No csak no csak! Hátukban a bicsak?
Ismét Neonikotinoidok és a méhmérgezések témája a MÉHÉSZET-ben!
A tömeges méhpusztulások alpontban olvasható:
"Az elmúlt években az EU több tagállama is jelentést tett arról, hogy a neonikotinoid készítmények felhasználása a méhcsaládokban jelentős veszteséget okozott."
Nahát! Mi hol is élünk magyar méhészek? Itt semmi gond, nyilatkozta 3013.év tavaszán  a "ZOMME"vezetése!
Mi meg tűrjük,és hagyjuk!
Mit mondanak a "fejesek"? Nincs bizonyítva! Nem mutatható ki összefüggés a magyarországi méhpusztulások és a csávázó szerek hatása között! Nagyon meleg van nálunk, meg csak gyengülnek a méhcsaládok, konkrét pusztulás nincs! Bénák vagyunk az atkairtáshoz! Mindennek oka az a barna dög!
Mit mondunk mi!?Ugyanolyan gond van mint máshol! Rossz a mintavételi módszer! Pénzkidobás az egész!
Új szakemberek beállítása szükséges!


Mióta a Te elnököd az elnök, azóta már kételyeid vannak az irányban, amit a neok okoznak. A neo nem is talaj, csapadék, egyéb függő, hanem elnök függő. Nem szégyenled magad?

Azt mondják neked a méhészek:"Sok méhész ismét azt mondja....ahhoz képest amennyi fiasom volt, nem bombák a méhek."
De szerinted:"Szerintem meg azok."
Mondd meg nekik, nem az van amit ők mondanak, hanem amit veled leiratnak fentről. Úgy kell nekik. Ki mit szakajtott, most szagolja. Te meg csak mosogasd a szennyest, ehhez értesz.

Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #610 Dátum: 2018. Szeptember 11. 08:21 »
Kivancsi 111 beszólása szakmapolitikai kérdés, így hát ott válaszolnék.
Nagyernyei Attila

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #611 Dátum: 2018. Szeptember 11. 11:29 »
A vírusterhelés ......nem évek alatt alakul ki. Tudjuk, hogy a vírusok órák alatt megtöbbszörözik számukat, úgy hogy egy legyengülés után néhány nap, esetleg egy szűk hét és alig ismerünk a családra.
Fülemüle!
Te azt felejted el, hogy a vírus a rovarokat  nem képes magától megtámadni. Kell egy kapu, amin keresztül be tud menni. Az egyik kapu az atka, a másik a Nosema. Amíg egy méhcsaládban van mondjuk ötezer  atka, addig egyetlen méhben lehet több millió Nosema spóra. Most nem részletezném azt, hogy az autoinfektív spórák szerepe miként játszik szerepet ebben a magas számban. A lényeg az, hogy az első spórának is be kell vinnie vírust ahhoz, hogy utána minden újabb sejt megfertőzésekor legyen vírusátvitel. Tehát ha a környezet vírusszegény, akkor sem az atka, sem a Nosema nem terjeszti a vírust, magától pedig nem szaporodik. Pontosabban kezdetben az atka-vírus , vagy az atka-Nosema kapcsolatok száma elenyésző,  icipici  töredéke az összes atka vagy összes Nosema számnak. Vagyis hosszú évekre van szükség ahhoz, hogy ez a környezeti magas vírusterhelés kialakuljon. Egy-két atkás évtől nem lesz vírusokkal súlyosan terhelt a méhcsalád. Nem szabad elfelejteni, hogy a vírust ehhez a kaptárban kell üríteni, ha a fertőzött méh kirepül, és ott pusztul el, akkor nem lesz benn vírus. Az NNI pedig nem képes arra, hogy kaput nyisson a vírusnak.

Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #612 Dátum: 2018. Szeptember 11. 12:44 »
Igazából itt a méhészetben a vírus terjedése a döntő szempont. Valóban leggyakrabban az atka terjesztheti, de nem biztos, hogy egyedüliként. Ha egy méh erősen fertőzött átterjedhet méhről méhre is. Táplálék átadáskor, tisztogatáskor stb. Ha viszont csak a hemolimfában van jelen már nehezebb a helyzet. Ezt én nem hiszem, egy vírus az egész testben jelen kell legyen, váladékokban, testnedvekben, rajta a szőrzeten. Ekkor viszont egyetlen fertőzött atka is elegendő a vírus beoltásához. A deformált szárny vírus csak egy /ez látható leginkább/ a többi 10 mellett. Ekkor támad a tömlős is, a veszélyesebb baktériumokról nem is szólva /európai költésrothadás/ , ennek egy legyengült immunrendszerű méh nemigen tud ellenállni.

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #613 Dátum: 2018. Szeptember 11. 14:18 »
Igen,  csak a logikai sor szerint ahhoz, hogy egyik méh át tudja adni a másiknak a vírust, ahhoz előtte benne el kellett szaporodnia. Akkor tudott elszaporodni, ha egy atka utat nyitott a vírusnak. Tehát hosszú idő kell a felfutáshoz. Ha már mindenütt vírus van, akkor gyakori a vírus-atka kapcsolatok száma. Kezdetben ezért bírt el sok atkát a méhcsalád, mert kevés volt a vírus atka kapcsolatok száma. Most viszont ez a szám már magas. Ami egyenesen arányos az elmúlt évek atkaterhelésével. Ha tíz éven keresztül magas atkalétszám volt jellemző egy évre vetítve, akkor ott most nagyobb a vírusterhelés, mint ott, ahol csak alacsony volt az atkaterhelés. Ebben nem játszik az NNI. Az egy külön történet. Annyiban van köze hozzá, hogy NNI nélkül amelyik  atka és vírusterhelést képes legyőzni a méhcsalád, azt NNI mellett már nem. Az is egy érdekes összefüggés, hogy ha a virágpor NNI tartalma öli a fiast, az gyéríti az atkát. Ebben az esetben viszont az van, hogy az atkakárosult méh nem képes pótolni az NNI miatt elveszített fiast. Ilyen értelemben függhet össze az atka az NNI-vel.

Re:Méhészkedés fekvő kaptárban
« Válasz #614 Dátum: 2018. Szeptember 11. 18:03 »
Nem tudom, hogyan lehet megkülönböztetni a NNI-t ha permetben vagy csávában juttatták ki. Mert itt most az a kérdés a mézvizsgálatoknál, ahogyan a mézkereskedők állítják. Abban sem vagyok biztos, hogy egyformán pusztitja a fiast és az atkát. Az atkalétszámot nem lehet 5-10 év távlatában mérni, mert annak néhány hónap is elég, nem tíz év. A felszaporodás ugyan olyan gyors lehet, mint a vírusoknál.