Derékproblémám nekem is van, de nem a hunor emelgetésétől. Lehet a fiókra tenni rendes fogantyút és akkor jóval könnyebb emelni, meg ki is lehet venni belőle 2-3 keretet, meg lehet csinálni hozzá emelőt is, és akkor a súlyt az tartja nem a derekad. A fekvő fölé meg hajolgatni kell, na az se éppen derék kímélő.
Visszatérve a nagyon jó előadásokra, amin rendszeresen meg kellene jelennem. Mintha magad írtad volna, még bíróságra is jártál miatta, hogy a mérgezéses téma hazánkban eléggé gyerekcipőben jár, miért nem veszik alapul a külföldi kutatásokat.
Na én ezen tovább mentem, mert így van ez minden mással is. Ha érdemi információt akarok, bármiről a méhészet témában, akkor nem az egyesületi előadásokra megyek, hanem külföldieket keresgélek és olvasok a neten. És akkor pl. az atkairtás gyakorlata sem olyan lesz mint most, hogy szájhagyomány útján terjed vagy 35 éve, hogy most tedd be a klartános lapot, most az amitrázos étolajos lapot, most vegyél furettót, most meg kotyvasszál glicerox csíkokat.
Soha nem hittem abban, hogy pl. szerves savakkal meg lehet védeni a méheket az atkától. Már csak azért sem, mert eléggé ellentmondásos híreket hallani ezzel kapcsolatban (pl. összeomló méhészetek), amihez még hozzájönnek az ilyen apróságok, hogy az oxálsav 189 fokon bomlik, ehhez képest a "legkorszerűbbnek" mondott ma kapható, szemmel láthatólag sem tökéletes konstrukciójú szublimálókat beállítják 230 fokra, ami ráadásul 250 fokos (túlfűt) a konstrukció hibája miatt, vagyis jócskán bomlásterméket juttatnak vele a kaptárba.
Most, hogy kipróbáltam a hangyasavat (amit okosok szerint mifelénk használni sem lehet), már kezdem elhinni azt, hogy valóban megvédhető az állomány kizárólag szerves savak használatával is, persze nem úgy, ahogy azt kis hazánkban propagálják.
Aztán ott van a szigetelés kérdése is, itt is leírták már páran hogy semmi értelme sincs, mert majd a méhek fűtenek meg hűtenek, aztán most ott van a cikk az újságban a Manti Ceramic tapasztalatokról.
És lehetne még sorolni.