Méhészkedés rakodó kaptárban

  • 680 válasz
  • 140382 megtekintés
*

neo

  • *****
  • 719
Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #675 Dátum: 2019. Június 11. 14:09 »
Akkor ezek szerint, nálad van családonként 1 db, a szomszéd méhesében pedig családonként 600 db?
Nem! Az én méhészetem összes atkája, és a két szomszéd méhészet összes atkája. A számolás alapja, hogy mennyit szoktam ősszel lehozni egy családtól, ezt szorozva a családlétszámmal, a szomszédokét pedig úgy számolva, hogy elpusztult családonként 3000 atka. Azt már rád bízom, hogy a szomszéd atkák hány százaléka köt ki nálam, milyen időpontban, mennyire tudott itt felszaporodni, és ezekhez mennyi kezelés kell a normál szintre vitelhez.
Minél több alkalommal találkozik egy atka az adott szerrel, annál kevesebb esélyed lesz arra hogy végleg kiirtsd.
Ebben teljesen egyetértek Veled. Pontosan azért kell ezt a végleges kiirtást akkor megtenned, amikor még a legnagyobb  az esély rá. Te ezt tagadod. Ne felejtsd el, hogy a baktériumoknál is pont így működik a tolerancia kialakulása. A különbség annyi, hogy ott a generációs intervallum fél óra. az atkánál kb 30 nap. Generációs intervallum  az anya és a lánya első petézése közötti idő. Tehát, ha  a baktériumoknál ez a dolog megvalósítható, akkor az 1500-ad sebességű alkalmazkodás esetén erre évtizedek állnak rendelkezésre. Csak megjegyzem: sokan azt gondolják, hogy majd a méh is alkalmazkodik az atkához. Azonban a méh generációs intervalluma 1 év. Ebben az egy évben az atkának legalább 6 generációja kel ki. Tehát a méh alkalmazkodási képessége kb. a hatoda az atkáénak. Persze nem ugyanahhoz a dologhoz kell alkalmazkodniuk. A méhnek  az atka biológiájához, az atkának a méreghez. Ami a méhnek a méreghez való alkalmazkodását illeti, na az csak a hatoda az atkáénak. Tehát a dózis emelése csak szűk határok között lehetséges, mert az atka gyorsabban alkalmazkodik, mint a méh.
Ami a Destruktort illeti: lévén, hogy teljesen világos volt előttem, hogy ez volt a felelős már évekkel ezelőtt Vivaldi méheinek pusztulásáért, ezért a tavalyi évig egy darabot sem vásároltam. Aztán amikor tudomásomra jutott, hogy megint van Oxovar ügy, akkor is tisztában voltam vele, hogy a Destruktor sem lehet tiszta. Éppen ezért 3 üvegből használtam csak fél-fél millilitert, a maradék most is itt van. Ugyanis csak a bontatlant váltották vissza. Lehet ez volt a betartás azért, mert kicsit felpörgettem a dolgokat. Pedig én december elején felhívtam a Tolnagro tulajdonosát, hogy nézzenek szét a Unitednél, mert egészen biztosan az a fipronil keveredik a méhészeti gyógyszerekbe, ami a kutya bolhairtó gyártásnál az adagoló gépben marad. Visszaolvashatod, valamikor novemberben írtam le ebbe a fórumba, hogy szerintem Vivaldinál a fipronilos Destruktor volt a hunyó. Ugye a botrány februárban indult. Na ezek után azt gondolod rólam, hogy akkora lúzer vagyok, hogy ezzel kezelem a méheim?

*

wr

  • *****
  • 520
Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #676 Dátum: 2019. Június 11. 17:00 »
Idézet
Pontosan azért kell ezt a végleges kiirtást akkor megtenned, amikor még a legnagyobb  az esély rá. Te ezt tagadod.
Nem, ezt én sosem tagadtam, hiszen logikus. Én azt tagadom, hogy erre lenne még bármi esélyed. Az ugyanis elszállt már úgy 30-35 éve. Úgy is fogalmazhatnék, hogy az a vonat már elment.

*

neo

  • *****
  • 719
Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #677 Dátum: 2019. Június 11. 17:36 »
Na ebben egyetértünk. Szerintem is 90 százalék feletti az esély, hogy elment ez a hajó. Azért emelt adagú amitrázzal, nyári fiasmentes állapotban nekem nagyon úgy tűnik, hogy még most is megvalósítható a nullázás. De ez majd csak később derül ki. Ha kiderül, mert az a fránya import atka, mint valami jolly joker, mindig ott lebeghet. Csak ha ősszel sem lesz atka a nullás családoknál, akkor lehet azt mondani, hogy nullázható.

*

wr

  • *****
  • 520
Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #678 Dátum: 2019. Június 11. 18:28 »
Azért azzal is vigyázni kell, mert voltak ilyen miatt már anyavesztések, rablások meg hasmenések.
Meg ha befújsz egy olyan méhek nélküli de keretekkel teli kaptárba aminek üveg a hátulja, akkor látni fogod hogy mi ezzel is a baj. Fekvőben egész jó, de a rakodók tornyaiba nem jut fel a köd, mert megül az alsó fiókban. De ugye, atka nem csak ott van, hanem a felsőben is, nyáron éppen ez a gond, hogy hiába nincs fias, fent van minden méztéri fiók. Ezért fújnak sokan felülről, vagy felváltva, hol innen hol onnan.
A furettót a többség úgy használja, hogy kiszámolja (megkérdezi mástól) az adagot, és befúj egy puffot. Semmit nem ér, mert az az egy puff még a második fiókig sem ér fel, de általában még az alsó fiókot sem tölti ki. Aki nem hiszi, nézze meg a saját szemével. Akkor mitől hulljon le a többi fiókban lévő atka?
Ezért hatékonyabb az őszi, ha mondjuk leszedi valaki az összes mézteret, és csak a fészekfiók marad. Még annak ellenére is hatékonyabb, ha van fias. Nyáron a sok fiók közé mást kell használni, glicerox, ilyen olyan amolyan csíkok, zsebkendők és egyebek.

*

neo

  • *****
  • 719
Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #679 Dátum: 2019. Június 11. 19:47 »
Nem mondtam azt, hogy Furettoval értem el. Azt az adagot amit használtam, Furettoval nem merném megkockáztatni. A kulcsszó a  naponta bevitt adagon , és a fiasmentességen van. Nagyon nem jó ez így, lehet akár olyan hatása is a méhekre, ami miatt nem is lehet így alkalmazni. Ez majd később fog kiderülni, most nem láttam toxicitást. Ha lesz probléma, akkor ez  az a tolerancia szint, ami nagyon szépen működik az atka oldaláról, mégsem használható a méhek miatt. Tehát a tolerancia az mindig egy adott kezelés által elért szint hatástalanságát jelenti, nem a hatóanyaggal szembeni hatástalanságot. Ez utóbbi lenne a rezisztencia.  Addig nem is kell eljutni, hogy már a hatóanyag sem működjön. Fluvaniláttal nem merném eddig vinni az adagot, és azt hiszem kumafoszal sem, bár abban még lehet ilyesmi tartalék. Azt sem lehet tudni, hogy amitrázzal meddig jó, illetve növelhető-e tovább az adag.

*

ata67

  • ****
  • 431
Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #680 Dátum: 2019. Június 11. 20:39 »
WR!
“Az idén sokat segítettek a vágott szárnyú anyák. Persze ott kell hozzá lenni. Kiugrik, kijön vele a nép is. Nem találja a levegőben mert a fűben van. Elkezdenek visszahúzódni a kaptár tetejére, homlokfalára.“

Segítettek, de le is akarják őket váltani. Az összesnél megcsináltam. Van egy korai párzású új anyám. Amikor jelöltem, levágtam a szárnya felét. Hát azt is le akarják váltani, pedig szép kövér, telefiasította a fészket.
Ilyet nem szabad csinálni! Nálam miért nem akarják leváltani őket? Ősszel még tudtam volna neked mutatni kék anyákat, vágott szárnnyal. Nem váltják le, csak ha a lába sérül. Ne ilyenkor vágd le a szárnyát hanem majd szotyi után. Én az új anyák jelölését sem tartom szerencsésnek, ráér az is majd akkor.
Igen, az új anyánál elsiettem a szárnylevágást. (Csak egy volt ilyen.) Az egy-két éves anyáknál meg valószínűleg az volt a gond, hogy már teljesen rajzásra adták a fejüket a családok. Már alig petéztek az anyák. Okosabb lett volna az ilyen makacs családoktól néhány kerettel elvenni az anyát.