Pusztán csak azért mondom el a véleményem, mert meg lettem szólítva Anti által.
Ami a megszólítást illeti: tisztelettel köszönöm a meghívást, de nekem ez most egy nagyon rossz időpont. Kezdődik a munka a méhesben. Aztán pedig az adott témában nem érzem teljesen kompetensnek magam. Azt már többször leírtam, hogy én nagyon káros megoldásnak találom azt, hogy napközben rovarölőszerrel lehet permetezni. Jenő ominózus esete kapcsán kérdeztem már Tomipapát a DEET-tel kapcsolatban. Valaki egyszer a zöldön írt olyant, hogy a gazdák repellens hatású szerrel keverik a tankkeveréket. Azt gondoltam, hogy ez DEET-tel történik, és mivel Jenő méheiből ezt mutatták ki a napraforgós mérgezése esetén, az azt bizonyította volna, hogy ott mégiscsak volt permetezés, nem csak csávázószer. Ugye ez pont olyan tüneteket tudna okozni, mint a csávázószeres NNI: a méh kimegy a legelőre, de nektárt nem tud szívni a repellens szer miatt, ezért aztán eléhezve nem tud hazajönni. Ha ez éjszaka történne, akkor a hírvivő méh pusztulna csak el, nem pedig a rátájolt, és éppen kinn lévő méhtömeg. Tehát méregre sincs szükség ahhoz, hogy kinn pusztuljanak a méheink. A kérdés pusztán az, hogy tényleg nem alkalmaznak-e a gazdák repellens (rovarrisztó) szereket. Arra is nagyon kíváncsi lennék, hogy ki, mikor miképpen ellenőrzi, hogy napközben a tiakloprid mellett valóban nincs tebukonazol. Amíg ez nincs megnyugtatóan szabályozva, addig bizony csak éjszaka szabadna használni. Megjegyzem: én acetamiprid nappali tebukonazolos permetezése miatt nem szenvedtem még kárt, de tiakloprid esetén igen. Legalábbis ezzel esett egybe az eltűnésem repcén.
Ami a vitákat illeti. A Jenői út: Én nagyon szeretem a Jenőt, de sokszor "haragszom" rá. Nincs erre a személyeskedésre szükség. Konkrét dolgok, konkrét megvitatása mindenki épülésére szolgál. Két ilyen nagy tudású méhész tapasztalataiból mindenki tanulhat. Ami a 15-ös selejt hűtőtetős kaptárakat illeti. Nekem azokról van meg a véleményem, akik ezt kinevették. Számoljunk csak! Hány év alatt érték el Antiék a 800 családot? Akik kinevették azok annyi idő alatt hol tartottak? Az élet az én szememben Antit igazolta. Közgazdasági értelemben véve egy nagyon hatékony bővített újratermelést valósított meg. Ennek legnagyobb költségeleme a kaptár. Azt a legolcsóbb módon állította elő. Amikor már volt 800 családja, akkor a nyolcszáz család ezzel a hulladékkal lazán kitermelte volna a legdrágább kaptár árát is. WR is így gondolkodik, nagyon helyesen. Meg Jenő is. Nem vesz több millió forintért a kaptárjaira bádogtetőt, a keretvállai rászegezett fémfülek. Olcsó így a keret. Tükör mondta egyszer: mindig rendszerben kell gondolkodni. Ez is egy rendszer. WR-é is. És Nagyernyei Attiláé is. Kitin leírta a tutit, nincs ezen tovább mit rágódni. Mindenki a saját rendszerét fejlessze, aztán ha versenyezni akar, akkor versenyezzen, ha nem, akkor azzal mi a baj?
Miért kell mesterségesen szítani egy olyan tüzet, ahol a két fél két különböző dologról beszél? Alapvetően nem igaz az az állítás, hogy a fekvőben szűkítések nélkül nem menne semmire sem a család. Dehogynem. Attila ezt hatékonyabbá próbálja tenni. Szerintem van is igazsága a dologban. Nekem az a véleményem róla, hogy könnyen elveszíti a a vámon azt az előnyt, amit a réven nyert.
Ami a révet illeti: Pusztán abból kell kiindulni, hogy aki látott már kaptárat belülről, az tudja, hogy az anya nem petézik a szélső lépbe. A jó szűkítés esetén viszont igen. Tehát az a méh, amelyik a nem szűkített családban nem nevel fiast, mert a szélső lépen van, a szűkítettnél fiast tud nevelni. Az én rendszeremben pedig arról van szó, hogy már ősszel behelyezek egy nem szűkített családba egy másik családot. Ez annyival több két külön családnál, hogy a behelyezett család virtuálisan középre kerül szélső lépek nélkül. Tehát nem két családnak vannak külön-külön szélső lépjei, hanem a két családnak együtt van egy családra való szélső lépje. Én is azt tartanám jónak, amit wr ír, hogy a fiók önmagában hordozza magát a szűkítést. Akár egy nagyon jól szigetelt falú kaptárral. Én azonban úgy látom, hogy ez a keretméret 7 alatt van. Fél NB esetén egyesített családok esetén is. Hunorról nem nyilatkozom, mert nincs tapasztalatom. Ilyen szűk fiókot viszont csak tömbkaptárban lenne érdemes létrehozni.
Ha wr kaptárai valóban szűkítettek egyben (azért, mert olyan bombaerős családokat telel be), akkor ott ugye nem lehetne szélső lép, azaz olyan lép, amelyik nem fias (most tekintsünk el a virágporos kerettől). Mondjuk ezért úgy, hogy ha van az anyának lehetősége, akkor bepetézi a szélső keretet, tehát lehet sok ilyen találni egy méhészetben. Ilyen méhcsaládok esetén a fejlődési dinamika megfelel a duplázódásnak, azaz 1-2-4-8 emelkedésnek. Vagyis, ha wr-nek február 17-én egy fióknyi népe volt, akkor eltelt 3 fias ciklus, tehát most 4 fiókosnak kellene lenniük. Azonban bevallottan csak három fiókos a rendszere akácon, aminek ha jól értem elegendő, ha kétharmadig van méhhel. Azaz kettő fiók? Akkor februárban a fél fióknyi nép hogyan lehetett szűkítve? Amúgy pedig szerintem elöl és hátul, akkor fűtenék a kaptárt, ha a keretek kiérnének a kaptár faláig, még inkább hozzáépítenék a falhoz a lépet. Akkor nem a méhek hoznák itt létre a hőszigetelést, hanem a kaptárfal. De egyetértek wr-rel, ehhez valószínűleg kevés lenne a 2 cm-es deszka hőszigetelő képessége (35 fokról beszélünk belül, ami kívül mínusz is lehet). A méhek inkább saját maguk alakítanák ki a szigetelést a testükkel, tehát végső soron nem fűtenék a kaptárt. Azért ilyenkor április végén már valóban van annyi hulladékhő, hogy az habkaptárban a kaptár fűtésének felel meg. Télen azonban még deres is szokott lenni a fürtön kívüli keret, deszkakaptárban legalábbis. De nekem voltam habkaptáraim évekig, és azok sem fűtötték a kaptárt.
Szóval nem ártana végig gondolni, hogy a valóságot írjuk le, vagy a vágyainkat: Józanul gondolkodó méhészek hamar átlátnak a szitán. Például van aki szereti többször felhándigálni nekem, hogy a csomóba fogott anyát a méhek védik, nem támadják. Azt még sosem gondolta végig, hogy ha támadnák, akkor logikailag nem tudna csomó kialakulni, mert az első támadó leszúrná az anyát. Ezzel szemben a csomó közepén megtalálható az élő anya. Persze, hogy a szándék először az, hogy az idegennek tűnő anyát leszúrják, de azzal, hogy érintkeznek vele, vagy azokkal a méhekkel, amelyek előtte érintkeztek az anyával, ők maguk is az anya hívei lettek. Csak akkor tudják leszúrni az anyát, ha nincs csomó. Esetleg, ha rést ütünk a csomón, és hozzá tud férni egy olyan méh, amelyik még nem híve az anyának. Ehhez a hívővé váláshoz azonban sokszor több hétre is szükség lehet, vagy az sem elég öreg méhek esetén. Azért van a csomó. Szumma szummárum: logikailag a támadó méh csak a csomón kívül foglalhat helyet, tehát a csomó az anyát védi. Ha nem így lenne, akkor csomó sem lenne, mert az első támadó leszúrná az anyát.
Tehát csak annyit tudok mondani, hogy gondolkodni, gondolkodni, gondolkodni, és csak utána beszélni.