Méhészkedés rakodó kaptárban

  • 894 válasz
  • 379835 megtekintés
*

wr

  • *****
  • 889
Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #480 Dátum: 2018. Július 09. 16:51 »
Mi megpróbáljuk a "katyvasszal" való  méhészkedést. :)   Ahogy a méhek kívánják.
Amíg fából csináltam ugyanígy néztek ki a fiókjaim. Tele is lett a hócipőm vele, mivel nincs rajta fogás. A sarkát tudja csak az ember megfogni, aztán ha súlya is van, meg a kesztyű is rendesen csúszik már a propolisz meg viasz maradványoktól, akkor csak szerencse kérdése ha nem dobom le. Egyszer 3 centi híján esett a teli fiók sarka a lábamra. Azóta minden fiókon van fogantyú.

*

oszkár

  • *****
  • 1112
Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #481 Dátum: 2018. Július 09. 17:11 »
Teny
« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 23. 17:39 írta oszkár »

*

wr

  • *****
  • 889
Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #482 Dátum: 2018. Július 09. 17:18 »
Idézet
Nem állítottam, hogy Hunorról fekvőre KELL váltani!
Hogy KELL azt nem, de folyton bizonygatod ahogy valaki az ellenkezőjét meri állítani.
Idézet
Többször leírtam, és előadásaimban is kifejtem váltásom okait.
Amin az előadásaid után jókat szoktak mosolyogni ahogy hallottam.
Idézet
Pakolászd a fiókjaidat, védd a molyok elől, és vigyázz, hogy a pergetett fiókokat mikor teszed vissza, mert szétrabolják az állományodat.
Na ez a benyögés is csak azt erősíti bennem, hogy sosem méhészkedtél ilyennel. A molyoktól eleve csak a harmadik fiókot kell védenem, azt is csak a szotyi pergetése utáni időszaktól a hideg beálltáig. Novembertől a következő év akácáig nem kell a molyokkal küzdeni. Ami nem nagy küzdelem, mert a tornyok tetején egy üres fiók van, abban egy pala, cserép, lemez vagy akármi darabon meggyújtom a lapot, és ráteszem a toronyra a tetőt. A pergetett fiókomat pedig ilyenkor már nem teszem vissza. De vissza is tehetném, mert nem rabolnának szét semmit (ezt is tudom). Amiért nem teszem vissza az az, hogy a pergetés után azonnal elkezdem feletetni a téli készletet, és ha fent van a harmadik fiók akkor abba is belehordják, hiába teszek oda fóliát.
Idézet
Szolidágón a fiókok között szaglászó méhektől idegbajt kaptam.
  :) Sosem tapasztaltam ilyet.
Idézet
Tető le, menekülő le, első méztér le, második méztér le, anyarács fel.
Ilyet meg kb. sosem csináltam.  :D Ugyanis, a repce indulása környékén kerül fel az első méztér a ráccsal együtt, utána nem nagyon kell levenni, mert vagy kivettem belőle azt a 2-3 keretet szaporítás céljából, vagy feltettem a rács fölé, így nem kell aggódni a tömeges rajzás miatt. Aztán ha tele van a fiók mézzel, vagy sok már a nép, akkor megkapja a harmadik fiókot is. Akác után pedig kiveszem a rácsot, mert a nyári időszakban csak bajt csinál. A menekülőteret pedig a fiókkal együtt emelem le, kivéve ha tele van a fiók, vagy éppen abba szeretnék belenézni.
Szóval ne nekem akard megmagyarázni hogy hogyan kell ezt csinálni, hanem annak aki elhiszi...
Nekem az év egyetlen szakában, semmilyen módon sem kell a méheket kormányozni, hogy oda vigyék a mézet ahova én szeretném. Maguktól is odaviszik.  ;)
Egyébként, mennyi is egy fiók leemelése? Öt vagy hat másodperc? Amiben már benne van a kaptárvassal történő pöccintés (feszítés) ideje is.
Amiket itt a rakódóval történő valami hatalmas munkának próbálsz beállítani, annak a többszörösét pücskörészed el a fekvőben, mind időben, mind munkában. Újra leírom, a fekvőnek egyetlen egy előnye van, bármikor bele tudsz nézni a fészekbe, csupán a tető felemelésével. Csak nekem már ez sem előny, mert én meg úgy intézem, hogy ne nagyon kelljen oda nézegetni. Tavasszal sem sokat kell, pedig akkor nekem is pont ugyanolyan könnyű lenne, sőt sokkal könnyebb, mert csak 8-9 keret van összesen benne, amit ráadásul még ide oda pakolásznom meg takargatnom sem kell.
Akác után meg az anya általában a második fiókban van, szóval anyarácsot sem kell kivenni, meg csak egy mézteret kell leemelni, ami kb. üres.

Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #483 Dátum: 2018. Július 09. 21:15 »
Nálam nincs alul rés, mert a kaptárfenék fix. A fészek mindig fészek, nem esik szét még egy esetleges vándorláskor sem, de ott kutatás biztosan nincs. Ahol lehetne, az a két fiók között. Azok passzolnak, soha nincs ott kutatás, és a szoknya is segít ebben. Anyarács felszögelve, mert a méztér része, és csak akkor kell amikor a méztér fent van, tehát nincs "pakolászás", ami egyébként egy szezonban többnapos munka lenne. Fehér pótméztereken természetesen nincs anyarács, színük alapján tudom ezeket megkülönböztetni, a rácsosak világoskékek.


Ez így valóban korrekt, és a videóból is látszik, hogy elég jól ki van találva a kaptárad. Azonban a rakodósok túlnyomó része nem ilyen rendszerrel dolgozik, hanem tamásival vagy tabival vagy velenceivel vagy ki tudja még mivel. Ezek "igazi" rakodó kaptárak, mert tetszőlegesen cserélgethetők az elemeik. A Te kaptárad szerintem inkább egy részeire szedhető álló kaptár, ahol az egyes elemeknek fix helye van. Tehát a fenti gondolatsor csak abban az esetben állja meg a helyét, amennyiben a tiédhez hasonló rendszerű kaptárról van szó, de ilyet azért nem sokat látni. Az összes többi fából készült rakodó kaptár esetében általában előbb-utóbb gondot okoznak a kaptárelemek között kialakuló hézagok.

Idézet
Egy fészek egy méztér. Nincs emelgetés, ami csak akácon okoz gondot az utolsó napokban rajkészítéskor, átvizsgálással egybekötve, amikor a épkeret is egyúttal kitörve, kivéve amikor tele van mézzel mint az idén. A mézelvételt leírtam, az 2-3 perc a lép visszarakással együtt teljesen készre. Pergettem nemrég néhány mázsa bálványfás-mézharmatos- hársast kutatásban. Éppen arra járt Zümi méhésztárs, látta hogyan lehet dolgozni így kutatásban is nyugiban, pedig a pergető helyiségben a ventilátorok folyamatosan nyomták ki  a levegőt a nagy érdeklődésre való tekintet miatt, míg ott kint lehetett dolgozni.  Ezt fekvőben nem tudja senki sem megtenni.

Miért nem? Tegnap pörgettem ki a tiédhez hasonló nyári mézet, csak a bálványfa helyett nálunk szelídgesztenye van. Közepes kutatás volt, de pergettem már ennél nagyobb kutatásban is minden probléma nélkül. A fészekhez egyáltalán nem nyúlok, az le van takarva egy fóliával és egy filc padlószőnyeggel. A méztér csak fóliával van takarva. A fóliák és a filc pontosan méretre vannak szabva, nincs hézag, nem járnak fel a méhek a menekülőtérbe. Felnyitom a kaptárt, leveszem az egy darabból álló rostaszövetet és felhajtom a méztéren lévő fóliát. Hátulról sorban szedem ki a kereteket, seprőgépben lesöpröm majd megy a léphordó ládába, ami csak addig van nyitva, amíg az új lép bekerül. 2 perc alatt elvettem 5-6 mézes keretet. Azért nem többet, mert a többi a méhcsaládé, jó lesz a nyár hátralévő részében és a telelésre is bőven jut belőle. Mire a kutató méhek felocsúdnak, már zárva van a kaptár.

Idézet
A pergetett fiókokkal sincs szerintem senkinek gondja, mert este napnyugta idején akármennyit vissza lehet rakni pillanatok alatt, és reggelre azt sem tudják mi volt este. Ezt bármilyen hordástalan időben meg lehet csinálni. Nem rabolnak szét semmit. Egy etetés is felzaklatja őket olyankor, de a pergetett lépek este történő visszarakása soha nem okoz ilyen problémát. Ezt már többször leírtad, soha nem értem miként lehetett ebből gond. Tehát Attila tényleg csak piszkálni tudja ezt a módszert.

Ez ugyanígy igaz fekvőben a lép visszaadásra. Még füst sem kell, napnyugta tájékán gond nélkül vissza lehet adni a kereteket, esetleg van egy kis örömrepülés, de ennyi. A kijárók ilyenkor már le vannak szűkítve, a családok pedig erősek, nincs mitől tartani.

Idézet
Szolidágón semmi matatás sincs. Fekvőnél igen, mert ki kell takarni a fészket, bármit akarunk dolgozni. Rakodónál egy lapra ( én léphordó ládára) kell helyezni a mézteret a levétel után, és csak a fészek van nyitva.

Ha kitakarom a fészket akkor van matatás, de ha nyitva van a fészek akkor nincs? Hogy is van ez, nem értem?

Idézet
Méztéren nem kell megmozdítani a takarást. Amire szagot fognak, már kész az átvizsgálás. Nem kell minden lépet a fészekben széttúrni! 2-3 lép kiemel, fias rendben, méztér vissza. Anyát nem lehet keresgélni, festeni, és idegen lépet sem szabad cserélni, mert attól is felbolydulnak. Ahol ilyenkor van esetleg olyan szűz, vagy részben szűzlép, amiben nincs vagy kevés a fias, az felmegy a méztérbe, és a helyébe azonnal egy öreg lép. Tehát ugyan annak a családnak a lépjei cserélnek helyet, mert egyenlő lépes. Ha mézes, vagy csak öreg van, akkor a fészek szélére, majd tavasszal ismét felkerül a mézterek felrakása után, mert az épkeret is oda megy nálam szélsőnek. Ezek néhány másodperces munkák. Fekvőnél iszonyat.

Ez pontosan ugyanígy megy a fekvőben, csak például a lép nem felmegy, hanem hátramegy a méztérbe. Kérlek, magyarázd már el, hogy miért iszonyat ez fekvőben? Én ugyanis szinte ugyanúgy csinálom, ahogy Te leírtad, és nem tapasztalok semmi olyan jelenséget, amitől iszonyodni kellene.

Az a meglátásom, hogy kaptártípustól függetlenül lehet jól és rosszul méhészkedni. Hozzáértő kezek között bármelyik kaptártípus megfelel a célnak. Az a lényeg, hogy a méhész értsen a méhek nyelvén és tudja, mit miért csinál, és annak milyen következménye lesz. Az összes többi csak üres pufogtatás, mert minden kaptártípusnak vannak előnyei és hátrányai. Ha az egyik annyival rosszabb lenne, mint a másik, már rég nem lenne használatban, az idő gondoskodott volna róla.

Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #484 Dátum: 2018. Július 09. 22:30 »
Na ehhez is idő kell amíg érvekkel ennyi kérdésre válaszolnék.

Nem kell az elemeket cserélgetni. Felesleges. Azt az időt méhészkedésre lehet fordítani.

Fekvőnél a fészekből ki kell venni ha abban mézharmat van. Szokott lenni. Rakodóban az mind a méztérben van, most keretmérettől függetlenül. Nem kell kutatásban fészkezni. Öreganyásnál, gyengénél igen.

Próbálj meg csak 200x9 (wr) lépet fekvőben visszaadni este! :D
Rakodóban -menekülőtér tetővel le, miközben füst.
                 -kipergetett lépes fiók felrakva, menekülőtér vissza. Ennyi.
Nem kell tetőt felnyitni, takarót leszedni rakodónál,NB-nél ha tűzött, akkor a méhek csomói között helyet csinálni majd a kifolyó méhtömeget visszaseperni...nem folytatom, hidd el csináltam. Őrület. Ha a keretek (fészektől távol) csak őrzésre mennek vissza, akkor egyszerűbb, de ugyan úgy nagyon sok munka. Éppen ezt szoktam mondani, hogy aki ezzel dolgozik, igencsak el kell ismerni azt a sok munkát amit végez, de lehet sokkal egyszerűbben. Nem azt mondja wr sem, hogy miért , hanem ami nem úgy van az nem úgy van. A fiókokkal tényleg egyszerűbb a lépek visszaadása, de azokat ugyan annyi időbe telik a rakodó fiókokba belerakni mint a fekvőkbe. Viszont azokat napközben kényelmesen, vagy már pergetéskor bele lehet helyezni azokba, és pillanatok alatt visszarakni este, Fekvőnél a léphordó ládákba egyszer, majd még1x azokból a helyszínen kell ezt elvégezni, és ezért sokkal kevesebb családdal lehet ezt elvégezni, mint a fiókok visszarakásnál. Biztonságosabban már akár a Naplemente után is ráér a méhész erre.
Fekvőnél az egész lépfelületet ki kellett takarnom egy lépcseréhez kaptáron belül. Időnként szünet. Erre írtam valakinek, hogy én még azt is megtudom csinálni, hogy kutatás idején elmegyek a méhészetem másik végébe. Fekvőnél meg haza mentem. Igaz akkor még nem értettem annyira a méhészkedéshez.
Természetesen minden kaptártípussal lehet dolgozni, de amikor azt mondjuk, hogy nem úgy van, akkor nem kell ezen berágni. Viszont egyedül több százzal. Gyere el egyszer egy pergetéskor, vagy amikor  a rajokat készítem! Csinálok naponta egyszerűen egy kisebb méhészetet.

Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #485 Dátum: 2018. Július 10. 00:21 »
     "Az a meglátásom, hogy kaptártípustól függetlenül lehet jól és rosszul méhészkedni. Hozzáértő kezek között bármelyik kaptártípus megfelel a célnak. Az a lényeg, hogy a méhész értsen a méhek nyelvén és tudja, mit miért csinál, és annak milyen következménye lesz. Az összes többi csak üres pufogtatás, mert minden kaptártípusnak vannak előnyei és hátrányai. Ha az egyik annyival rosszabb lenne, mint a másik, már rég nem lenne használatban, az idő gondoskodott volna róla."

 Jenő !!! meg ne üssön a guta, engedd már meg , h mindenki úgy csinálja ahogy úri kedve engedi. mióta megy ez a parttalan vita ? Ha mindenki úgy csinálná ahogy te, tavasszal kinek adnád  el a  családokat.? Kérlek hagyd abba ezt a lejárató hsz-eidet. Szakmailag biztos tudnál hozzá tenni az eszmecseréhez, de így nekem úgy tűnik, mint ahogy a régi mondás mondja "erezd be a tótot kiver a házadból". Az egymás iránti tisztelet minden méhészre nézve KÖTELEZŐ , ha fekvős, ha rakodós . Kinek mi áll a kezére-- neked pl a csavarhúzó- senki nem verte még el a kezedet mert nem használod a kaptár vasat, pedig kitalálták!?
    Haladjunk tovább..........nem kell válaszolni, csak már kezd unalmas lenni. 2-3 nap után a hsz-ekből visszakeresni miről maradtam  le,és nem tudom eldönteni ,h a jelenben vagyok-e v az 1 évvel korábbi hsz-nél..    /www.youtube.com/watch?v=AyQpAzvVL4o ;D ;D

  Albert
 
 

Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #486 Dátum: 2018. Július 10. 08:53 »
Nem kell az elemeket cserélgetni. Felesleges. Azt az időt méhészkedésre lehet fordítani.

Fekvőnél a fészekből ki kell venni ha abban mézharmat van. Szokott lenni. Rakodóban az mind a méztérben van, most keretmérettől függetlenül. Nem kell kutatásban fészkezni. Öreganyásnál, gyengénél igen.

Én ezt másképpen látom. Az augusztus előtt behordott mézharmatot egyáltalán nem kell kivenni, jól elvan az a mézkoszorúban. Hosszú még a nyár a méhek fogyasztanak belőle. Augusztus végén a már kellően leszűkített fészekre kell ráetetni annyi cukrot, ami tél végéig elegendő a méhcsaládnak. Nálam ez 3-4 kg szokott lenni. Az őszi mézharmat vagy a zöldítés már más történet, de az minden keretméretnél gondot okozhat.

Idézet
Próbálj meg csak 200x9 (wr) lépet fekvőben visszaadni este! :D
Rakodóban -menekülőtér tetővel le, miközben füst.
                 -kipergetett lépes fiók felrakva, menekülőtér vissza. Ennyi.
Nem kell tetőt felnyitni, takarót leszedni rakodónál,NB-nél ha tűzött, akkor a méhek csomói között helyet csinálni majd a kifolyó méhtömeget visszaseperni...nem folytatom, hidd el csináltam. Őrület. Ha a keretek (fészektől távol) csak őrzésre mennek vissza, akkor egyszerűbb, de ugyan úgy nagyon sok munka. Éppen ezt szoktam mondani, hogy aki ezzel dolgozik, igencsak el kell ismerni azt a sok munkát amit végez, de lehet sokkal egyszerűbben. Nem azt mondja wr se-m, hogy miért , hanem ami nem úgy van az nem úgy van. A fiókokkal tényleg egyszerűbb a lépek visszaadása, de azokat ugyan annyi időbe telik a rakodó fiókokba belerakni mint a fekvőkbe. Viszont azokat napközben kényelmesen, vagy már pergetéskor bele lehet helyezni azokba, és pillanatok alatt visszarakni este, Fekvőnél a léphordó ládákba egyszer, majd még1x azokból a helyszínen kell ezt elvégezni, és ezért sokkal kevesebb családdal lehet ezt elvégezni, mint a fiókok visszarakásnál. Biztonságosabban már akár a Naplemente után is ráér a méhész erre.

Ezzel nem vitatkozom, mert a mézelvétel a fekvő kaptár egyik gyenge pontja. Nagy állományhoz segítők kellenek. Bár azért 200 méztéri fiókot visszarakni sem piskóta, én valószínűleg ahhoz is segítséget hívnék. Aztán ott van a szöktetés, ami szintén nem megy egyedül, legalább két segítség kell, hogy haladós legyen a munka. Azokat a teli mézes hunor fiókokat leemelni, felrakni az üres keretes fiókot, rá a szöktetőt, majd vissza a mézes fiókot; egyedül ezt nem lehet csinálni, mert 60 évesen már garantált a gerincsérv. Azért a mézelvétel nálad sem semmi, egész népes brigáddal dolgozol. Pont úgy, ahogy a nagyobb állományú fekvősök. Egyébként a kipergetett kereteket hogyan adod vissza? Ha jól emlékszem Te is léphordó ládában viszed el a mézes kereteket és hozod vissza a kipergetetteket.

Idézet
Fekvőnél az egész lépfelületet ki kellett takarnom egy lépcseréhez kaptáron belül. Időnként szünet. Erre írtam valakinek, hogy én még azt is megtudom csinálni, hogy kutatás idején elmegyek a méhészetem másik végébe. Fekvőnél meg haza mentem. Igaz akkor még nem értettem annyira a méhészkedéshez.

Nem kell kitakarni. Én úgy szoktam csinálni, hogy először a mézkamrát takarom ki, kiveszek néhány lépet léphordó ládába. Lehetőleg olyan lépeket, amelyeket fel tudok majd használni a fészekben, ha kell. Ezután a fészken lévő filcet átdobom a méztérre, ezzel lezárom a kutatók elől. Már felülről látszik, hogy mi a helyzet a fészekben. Kiveszek pár keretet, megnézem hogy van-e pete, milyen kiterjedésű a fias, mekkora a mézkoszorú. Ha kell, akkor betűzök üres sötét színű keretet. Már zárom is a kaptárt. Nálam is van olyan, hogy ha az egyik sorban már túl sok a szaglászó méh, akkor átmegyek egy másik sorba és ott folytatom a munkát. Nincs ezzel semmi gond.

Idézet
Természetesen minden kaptártípussal lehet dolgozni, de amikor azt mondjuk, hogy nem úgy van, akkor nem kell ezen berágni. Viszont egyedül több százzal.

Én egyáltalán nem rágtam be, de nem fogom ezt a lejárató kampányt szó nélkül hagyni, egyszerűen azért, mert látom és tapasztalom, hogy nem úgy van, ahogy írjátok. Továbbra is azt tartom, hogy nem a kaptártípus a döntő tényező. Neked és wr-nek kialakult egyfajta fóbiája a fekvő kaptárral szemben, ami valószínűleg a kezdeti tapasztalat és tudás hiányának tudható be, és amiből tévesen azt szűrtétek le, hogy a fekvő kaptár egy használhatatlan, rossz dolog. Ez egyáltalán nem így van, sőt. Tudod mi az igazi okosság? Az alábbi sorok:

Idézet
Nem kell minden lépet a fészekben széttúrni! 2-3 lép kiemel, fias rendben, méztér vissza. Anyát nem lehet keresgélni, festeni, és idegen lépet sem szabad cserélni, mert attól is felbolydulnak. Ahol ilyenkor van esetleg olyan szűz, vagy részben szűzlép, amiben nincs vagy kevés a fias, az felmegy a méztérbe, és a helyébe azonnal egy öreg lép. Tehát ugyan annak a családnak a lépjei cserélnek helyet, mert egyenlő lépes. Ha mézes, vagy csak öreg van, akkor a fészek szélére, majd tavasszal ismét felkerül a mézterek felrakása után, mert az épkeret is oda megy nálam szélsőnek. Ezek néhány másodperces munkák.

Ez a nagybetűs szakma! És ez egyáltalán nem kaptártípus függő. Aki ezeket a törvényszerűségeket nem tartja be, az kaptártípustól függetlenül megszívja.

Idézet
Gyere el egyszer egy pergetéskor, vagy amikor  a rajokat készítem! Csinálok naponta egyszerűen egy kisebb méhészetet.

Köszönöm szépen az invitálást, lehet hogy egyszer élnék a lehetőséggel. A szaktudásod és a munkabírásod előtt pedig továbbra is megemelem kalapom. További sikeres munkát és jó egészséget kívánok!

Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #487 Dátum: 2018. Július 10. 08:54 »
Ó! Mózes!


Mielőtt még lenyelnék a figyelmetlenségük okán, hadd kérdezzek rá: EZT TŐLEM IDÉZTED? Berakom neked a szerzőt feltüntetve.

Az a meglátásom, hogy kaptártípustól függetlenül lehet jól és rosszul méhészkedni. Hozzáértő kezek között bármelyik kaptártípus megfelel a célnak. Az a lényeg, hogy a méhész értsen a méhek nyelvén és tudja, mit miért csinál, és annak milyen következménye lesz. Az összes többi csak üres pufogtatás, mert minden kaptártípusnak vannak előnyei és hátrányai. Ha az egyik annyival rosszabb lenne, mint a másik, már rég nem lenne használatban, az idő gondoskodott volna róla.

Látod? Ezt nem tőlem idézted. Nekem arra reagálj, amit én írok!
Ha mindenki úgy csinálná amiként én, akkor annyit termeltek volna mindannyian és könnyedén, mint azok, akik már egyenlő lépes kaptárban, megfelelő lépkészlettel átvették ezeket a módszereket. Van idejük több száz családdal sokat termelni, nem a kaptárjuk hiányosságának következményeit próbálják javítgatni, hanem egyszerűen dolgoznak.
Tudod nekem egy csavarhúzó is elég, mert talán láttad már videókon, hogy a fém távtartók miatt nincsenek a keretek összeragasztva. Nálunk nem kell a kereteket darab vassal feszegetni, takarítani sem a propolisztól. A vastagfalu fészek miatt nálunk az a nagy propoliszozás is elmaradt, amiről oly sokan panaszkodnak. Igaz, ezáltal elveszítünk néhány ezer forintot, mert ezt a propolisz jó lenne összekapargatni órákon, vagy napokon át alamizsnáért. ;D Erre is szoktam mondani, hogy akácpergetéskor ennek az ára kifolyik a csapokon 0.0000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000001 másodperc alatt. Tudom nem pontos a számítás, de mindig megkérem a jó matekosokat ilyenkor, hogy segítsenek, hátha elírtam egy nullát! ::)
Gyere gyakrabban a fórumra, ne csak néhány naponta, ha időd engedi, jobban képben leszel! Ha többször és gyakran elolvasod az írásokat, akkor előfordulhat olyan eset, amikor a nekem címzett írásodat az általam írottak beidézésére teszed meg, nem adamez2 szösszenetét tulajdonítod nekem.
A haladjunk tovább, nem kell válaszolni mondatod meg bánt engem. Olyan katonás. Nem vagy a felettesem.
Azt meg észrevettem már régebben is, ",és nem tudom eldönteni ,h a jelenben vagyok-e v az 1 évvel korábbi hsz-nél.."
Elárulom. Sokkal régebben vagy mint gondolod. :'(

Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #488 Dátum: 2018. Július 10. 09:20 »
111
« Utoljára szerkesztve: 2019. December 02. 20:50 írta kivancsi111 »

*

wr

  • *****
  • 889
Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #489 Dátum: 2018. Július 10. 11:28 »
Anélkül, hogy beszállnék a vitába, - amit a változatosság kedvéért ismét a fekvősök indítottak el egy olyan topikban ami a rakodókaptáras méhészkedésről szól -  :D, ebben a bekezdésben a magam részéről szinte csak hibákat találok, és azon csodálkozom, hogy a méhek még jó egészségnek örvendenek (már ha örvendenek):
Idézet
Én ezt másképpen látom. Az augusztus előtt behordott mézharmatot egyáltalán nem kell kivenni, jól elvan az a mézkoszorúban. Hosszú még a nyár a méhek fogyasztanak belőle. Augusztus végén a már kellően leszűkített fészekre kell ráetetni annyi cukrot, ami tél végéig elegendő a méhcsaládnak. Nálam ez 3-4 kg szokott lenni. Az őszi mézharmat vagy a zöldítés már más történet, de az minden keretméretnél gondot okozhat.
- A mézharmat egyáltalán nincs jól el a mézkoszorúban, sőt, nem is kell megvárni hogy odakerüljön.
- Nem augusztus végén kell etetni, és nem a szűkített fészekre.
- Ha 3-4kg cukrot etetsz rá, akkor a telelőkészlet nagyobb része nagy eséllyel olyan méz, ami nem igazán alkalmas a telelésre.
- Az is téves állítás, hogy a telelőkészletnek a tél végéig kell kitartania. Nem. Annak az első nagyobb hordásig kell kitartania, és a fejlődés időszakában (március-április) fogy belőle a legtöbb.
- Aztán még az is, hogy a zöldítés vagy a mézharmat mindenkinek gondot okoz. Nekem nem okoz.

Éppen azért kell feletetni július végén- augusztus elején, mert akkor még van hely a beetetett cukornak és a fiasításnak is, nem szorítod ki vele. Meg azért, hogy ne a telelőméheknek kelljen beérlelni azt a cukrot amin majd telelnek, hanem azoknak amik addigra már úgyis el fognak pusztulni. És még azért, hogy ne azokba a fekete lépekbe etesd a téli készletet amibe az anya egész évben (meg talán már az előzőben is) petézett, azaz ne olyan lépeken kelljen tavasszal indulniuk ami már már, vagy mindenképpen megérett a kifőzésre, sötét és büdös. Ja, hogy ezt (sem) olyan egyszerű a fekvőben kivitelezni?
Családonként 8-12kg cukorral szoktam kalkulálni, nem 3-4 kilóval... Ezt beetetem már július végétől kezdődően a méztérbe. Ahol általában zsemlyeszínű lépek vannak, meg a napraforgó maradék amit nem vettem el. Ha nagyjából megtelt a fiók, abbahagyom az etetést. Ha két fiókon teleltetek akkor az atkairtáson kívül már semmi mást nem kell csinálnom, legfeljebb kiveszek 1-2 keretet a széléről. Alul még van ilyenkor fias, meg virágpor, ha oda behordja a zöldítést vagy a mézharmatot azt fel is élik mire jön a tél, és télen már a cukron lesznek. Ha meg egy fiókon teleltetek, akkor alulról szinte mindent kiveszek. Tulajdonképpen megcserélődik a két fiók, a méztér lesz a fészekfiók, a fészeklépekből csak azt hagyom meg és tűzöm be, amelyikben sok virágpor, vagy netán nagyobb mennyiségű fias van, de októberben olyan már ritkán van. Tehát olyan mézkészleten telelnek (zömében cukor, vitaminokkal és ásványi anyagokkal) amilyenen én szeretném, és nem okoz gondot a zöldítés, bármelyik időszakban is legyen. Akár a 3-4 éves anyával rendelkező családok is át szoktak így telelni, gond nélkül.

Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #490 Dátum: 2018. Július 10. 12:53 »
wr, talán egy kicsit felületesen olvastad el, amit írtam de az is lehet, hogy nem voltam érthető.

Az én méheim kiváló egészségnek örvendenek, nem szükséges aggódnod értük, bár értékelem a gesztust.

Idézet
- A mézharmat egyáltalán nincs jól el a mézkoszorúban, sőt, nem is kell megvárni hogy odakerüljön.

Az évnek ebben a szakában NB kereten már vannak szép mézkoszorúk, amelyben vegyes méz található (akác, hárs, vegyes virág, édesharmat és esetleg napraforgó, ha van, de szerencsére nálam ez utóbbi nem jellemző). Még így is marad legalább egy félNB - hunor közötti lépfelület az anyának a fészek lépekben petézni. Ezen kívül minden családnál van legalább 3-4 talpig mézes-virágporos keret, így összesen 20-25 kg fedett mézzel rendelkeznek a családok, ami 13-15 keretben oszlik el. Semmi probléma azzal, ha ebben a mézben mézharmat is van ezt kérlek hidd el nekem, mert egy több ezer hektáros vegyes erdő közepén van a méhesem és minden évben van jelentős mézharmat hordásom, általában hárs után, de sokszor akác után is, fenyőről. Nyilván ha ez a méz csak és kizárólak mézharmatból állna az egy más kérdés, de én ilyennel még nem találkoztam a gyűjtőterületemen.

Idézet
- Nem augusztus végén kell etetni, és nem a szűkített fészekre.

Ebben tökéletesen egyetértek veled, de amint látod, nekem már most bent van a telelőkészlet a családoknál, így nem kell etetnem. Jövő héttől kezdve indítom a serkentést, kétnaponta fél liter sziruppal családonként. Ezen felül van némi hordás a rétekről, erdőszélekről, ami a serkentéssel együtt nagyjából fedezi a méhcsalád szükségletét. Ha kell, akkor a mézkoszorúból is tudnak fogyasztani.

Idézet
- Ha 3-4kg cukrot etetsz rá, akkor a telelőkészlet nagyobb része nagy eséllyel olyan méz, ami nem igazán alkalmas a telelésre.

A szűk fészekre azért etetek rá augusztus végén, hogy kicsit jobban lehúzzam vele a mézkoszorúkat. A méhek a tél folyamán nagyrészt ezt a cukormézet fogják fogyasztani, így semmiképpen nem lehet probléma, ha esetleg a mézzel valami gond lenne. A 3-4 kg cukor invertálása nem jelent különösebb gondot a méheknek, és a telelő méhek nagy része még csak ezután fog kelni.

Idézet
- Az is téves állítás, hogy a telelőkészletnek a tél végéig kell kitartania. Nem. Annak az első nagyobb hordásig kell kitartania, és a fejlődés időszakában (március-április) fogy belőle a legtöbb.

Ez valóban téves, de én nem is állítottam ilyet. Azt írtam, hogy nagyrészt a 3-4 kg cukormézen telelnek át, hiszen ezt tárolták be utoljára. Tavasszal már nem gond, ha esetleg bekristályosodott mézet kell fogyasztaniuk.

Idézet
- Aztán még az is, hogy a zöldítés vagy a mézharmat mindenkinek gondot okoz. Nekem nem okoz.

Azt írtam, hogy gondot okozhat. Feltételes módot használtam, mert valóban nem törvényszerű, hogy gondot okoz, de lehetséges és sokan panaszkodnak is rá.

Idézet
Éppen azért kell feletetni július végén- augusztus elején, mert akkor még van hely a beetetett cukornak és a fiasításnak is, nem szorítod ki vele. Meg azért, hogy ne a telelőméheknek kelljen beérlelni azt a cukrot amin majd telelnek, hanem azoknak amik addigra már úgyis el fognak pusztulni. És még azért, hogy ne azokba a fekete lépekbe etesd a téli készletet amibe az anya egész évben (meg talán már az előzőben is) petézett, azaz ne olyan lépeken kelljen tavasszal indulniuk ami már már, vagy mindenképpen megérett a kifőzésre, sötét és büdös. Ja, hogy ezt (sem) olyan egyszerű a fekvőben kivitelezni?

Egyetértek és ha zömében cukron teleltetnék, akkor én is így csinálnám, ahogy írod. Mivel a méhek már ilyenkorra behordták a telelő élelmet, így nekem ezzel most nem kell foglalkoznom. Elég csak serkentenem, ami lendületbe hozza az anyákat. Ezen kívül természetesen az atkaírtás sem maradhat el.

A sötét keretekkel kapcsolatban azt gondolom, hogy teljesen felesleges évente kicserélni a fészeklépeket. Én személy szerint a Faluba Zoltán által javasolt 3 éves ciklust igyekszem követni. Tehát évi 6-7 keretet építtetek ki és ugyanennyit selejtezek. A két éves keretek egyáltalán nem büdösek, és a fény felé fordítva átláthatók. Még sokszor a három évesek is teljesen jó állapotban vannak, és ha úgy adódik, hogy nem sikerül kivenni télre, akkor sincs gond, majd tavasszal kiveszem. Egyébként nálam most van az ideje a fészekbe nem való lépek elkülönítésének. Már bent van az anyarácsos választó a betétlappal a 15. keret után. Tehát van 3 keretnyi helyem, ahová kirakom a selejtezendő lépeket. A fedett fias kereteket is simán hátrarakom, a méhek nem hagyják takaratlanul. A fedetlen mézet előre hordják, így mikor legközelebb arra járok, csak kiveszem ezeket a kereteket és viszem olvasztani. Ez már augusztus vége felé van, és ilyenkor az elvétellel együtt az anyarács előre kerül a 11. keret után, majd jön az etetés. Az anyarács előtti rész a téli fészek. Ebben egy-kettő kivételével már csak és kizárólag telelésre alkalmas lépek vannak. A fészek közepén ilyenkor mindig van egy, esetleg két olyan keret, amelyen nem elég kiterjedt a mézkoszorú. Ezeken a lépeken marad fent legtovább a fiasítás, amit érdemes a javunkra fordítani. Szeptember vége felé elveszem ezeket a kereteket és kiolvasztom fiasítással és atkával együtt, és még összébb tolom a fészket 9-10 keretre.

Idézet
Tehát olyan mézkészleten telelnek (zömében cukor, vitaminokkal és ásványi anyagokkal) amilyenen én szeretném, és nem okoz gondot a zöldítés, bármelyik időszakban is legyen. Akár a 3-4 éves anyával rendelkező családok is át szoktak így telelni, gond nélkül.

Ásványi anyag kiegészítőt én is mindig teszek a szirupba, általában ImmunoBee-t használok. A jó anyákat én sem cserélem le, de a 3 éveseket 4 kereten kicserélem egy idei anyás tartalékcsaláddal. Termelőcsaládban nem kísérletezem 4 éves anyákkal. Most is van két 3 éves, amelyet megőrzök tenyészanyag nyerése céljából.

*

wr

  • *****
  • 889
Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #491 Dátum: 2018. Július 10. 13:11 »
Idézet
Ebben tökéletesen egyetértek veled, de amint látod, nekem már most bent van a telelőkészlet a családoknál, így nem kell etetnem.
Ezzel sincs baj, de én inkább fordítva csinálom. Ha teszem azt nézünk egy 70-30%-os arányt, akkor nekem ne a 600Ft-ért eladható eleségből legyen bent télen a 70%, hanem inkább a 155Ft-os cukorból. Én úgy gondolom, hogy ez nem csak nekem jobb így anyagilag, hanem nekik is biztonságosabb a telelésük.
Idézet
Elég csak serkentenem, ami lendületbe hozza az anyákat.
Akkor mégiscsak kell csinálni valamit.   :) Nálam a serkentés az maga az etetés. A méztérbe gyűlik a téli készlet, a fészekbe meg hordják a virágport és serénykedik az anya. Éppen úgy mintha hordás lenne.
Idézet
A két éves keretek egyáltalán nem büdösek, és a fény felé fordítva átláthatók. Még sokszor a három évesek is teljesen jó állapotban vannak,
Tegyük hozzá, hogy általában. Én már jártam úgy, hogy amit beraktam a fészekbe repcén műlépet, azt ősszel kivettem és ment az üstbe. Egyáltalán nem volt még fekete, de már kellően sötét volt, és ami a lényeg, büdös. Nekem már rég nem jelent semmit sem a színe, inkább hagyatkozom az orromra, az még sosem csalt meg.
Az anya korának kérdésével csak a régebbi megfigyeléseimre próbáltam utalni. A zömében általam beadott cukron telelő (akár kölyök) családban ritkán pusztult el még az öreg anya is. A tiszta napraforgón teletek közül pedig mindig nagyobb arányú veszteség volt még a fiatal anyák között is.

*

Attila

  • ****
  • 285
Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #492 Dátum: 2018. December 29. 10:39 »
Sziasztok!

Fél NB rakodó keretlécméretekről (anyaga hárs):
Alsó és felső keretek vastagság x szélesség = 10x20mm, normál esetben.

Tudja azt valaki, hogy mikor van létjogosultsága olyan felső lécnek, hogy: vállazott, 16x22mm, vagy vállazás nélküli 11x25mm.

Még csak 10 éve méhészkedek és az első néhány évben sikerült vastagabb keretleceket is beszereznem.

Igazából a keretlécnek a lehető legvékonyabbnak (még megfelelő teherbírással) kéne lennie, hiszen túlméretezve akadályozza a közlekedést, levegőztetést (nektársűrítés), léputcákba betekintést és nem utolsó sorban, a telelő fürtnek is magába kell zárnia, amikor felfelé halad alsó fiókról a másodikra, akár -20°C-ban is.

A keretlecek kiselejtezésénél pedig szintén jobb a vékony léc, hiszen az jobban "leamortizálódik", gyújtós lesz.
Viszont egy vastagabb lécnek az anyaga tovább tart, élettartama jóval hosszabb, mint egy fiasításos lépnek, amit ki kell majd vágni belőle.
Vannak persze, akik újra felhasználnak kereteket: kifőzik, újradrótozzák...

Mi a véleményetek erről?
Attila

Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #493 Dátum: 2018. December 30. 16:21 »
Véleményem szerint a keretléc mértei, hogy ki milyent használ, egyéni ízlés kérdése.
Alacsony keretes rakodó kaptárban esetleg valóban számít a néhány mm vastagság, de ha a méhcsaládok "fogják" a 2 fiókot, akkor semmi gond.
Aki fedelezőgéppel dolgozik azoknál nagyon fontosak az azonos mértek, mert nem szerencsés ha a rezgőkés belekap a fába.
A 2 fiók közötti méhjárat szerintem sokkal fontosabb, mint a néhány mm eltérés a keretlécek vastagságában.
Ha már keretléc, én a "nagybocijaimban"  27 mm széles és 15 mm vastag felső lécet használok.
Alul értelemszerűen ugyan ez a szélesség, de 12 mm a vastagság.
Így amikor hullámosítom a drótot nem húzza be homorúra a lécet.
Keretváll szélesség 37 mm.
Egyébként a Hunorokban is 27 széles felső lécet, és 15 mm vastagot használtam.
Brutál erős, nem hajlik meg, és a méhek is szeretik.
Nagyernyei Attila

*

Attila

  • ****
  • 285
Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #494 Dátum: 2019. Január 18. 07:56 »
Sziasztok!

Kaptárfiókok (festetlen, fa) olajban való beeresztésén (v. kifőzés 100°C alatt, esetleg felett) gondolkodok.
Ehhez egy tepsit készíttetnék rozsdamentes lemezből (3mm, gázlánggal melegítve), amelybe egy fiók, aljdeszka, tető, egyéb belefér kényelmesen és el is lepi az olaj.

Kérdésem, hogy van-e az itt fórumozóknak gyakorlati tapasztalata, tanácsa, hogy egy ilyen tepsi elkészítésénél mire kell ügyelni?
Továbbá, van-e személyes gyakorlati tapasztalat a kezelt fiókok időjárásállóságáról és mérettartásáról több év távlatában?

Milyen hőfok, olaj optimális?

Köszönöm segítségeteket!
Attila