Szeintem leírtál egy teljesen rossz elképzelést,méhészszakmailag nagyrészt helytelen,nagyrészben téves gondolatot,még akkor is ha logikusnak tűnik is és részben igaz is.
De nem lényeges!!!!
Anti!
Ezzel csak annyi a baj, hogy ez nem elképzelés, hanem sok év tapasztalata! És nem csak az enyém. De pont ezért tartok a jelenleg használta kaptáraim mellet még pár darab deszkából készültet is a régiekből, hogy minden évben láthassam a különbséget, így eleve kizárom hogy tévedjek!
Télen sosem a kaptárt fűtik,csak az éppen aktuálisan szükséges részét.
Ez így is van, csakhogy van hőveszteség, és nagyon nem mindegy hogy az mekkora. Tehát az írásodat már nem csak az én kaptáram cáfolja, hanem a rengeteg, fekvőkaptárban szűkítgető emberke. Azok akkor viccből csinálják? Vagy unatkoznak? Nem. Ha nem szűkít és nem takar, nem fog úgy fejlődni benne a család!!!
Nyáron a méhek az egész kaptárnak a hőjét szabályozzák,főként a levegő szellőztetésével,levegő páratartamának változtatásával.Ismét nincs jelentősebb különbség “vékony-vastagfalú”,”jól-rosszul” szigetelő kaptár között.
Már hogy ne lenne? Épp attól van, hogy az egyikben nem hevül át a kaptárfal, a másikban meg igen. Nekem nem tudod az ellenkezőjét megmagyarázni, mert épp tegnapelőtt néztem. A nikecellesben tették a dolgukat a méhek, a deszkában meg a fele brigád azzal volt elfoglalva hogy a kaptárat hűtötték! Szinte már sajnáltam őket, komolyan mondom! Látszott hogy melegük van, a felső keretléceken lévő propolisz szinte folyt a lécek tetején. A két kaptár egymás mellett van, délután egytől mindkettőt estig tűzi a nap. Aztán mondhatnám harmadik példának a természetes fa odút is, ami szintén télen meleg, nyáron pedig nem hevül át. Épp erről írtam a másik topikban, hogy nagyon nem mindegy, hogy mennyire van természetes élőközegben a család, és mennyit kell kompenzálnia (meg a méhésznek is) ha nem.
Azért mert tévedésben vagy !!!
Nem vagyok! Ezt éppen abból tudom, hogy saját magam, éveken keresztül
megtapasztaltam ezeket a dolgokat, azaz nem az ujjamból szoptam ki. Tudom, hogy mit csinál egy család egy fekvőben, ha nincs folyton pisztergálva! Ugyanígy tudom, hogy mit csinál a félkeretes rakodóban, ha nincs pisztergálva! Mert használtam mindegyiket éveken át. És most ezért használom azt amit használok, mert
tudom, hogy mit csinál ebben ha nincs pisztergálva!!!
Amit Te fikázásnak gondolsz, az nem más, mint már már kétségbeesett kísérlet arra, hogy a méhészeknek is meg a méheiknek is jobb legyen. De hát úgy látom hogy ez nem kell, mert a többség jobban szeret szívni, nem akarja hogy neki jobb legyen.
Kérdezd meg akár itt a fórumon (nem írok nick-et a beleegyezése nélkül) azokat akik kipróbálták a technológiámat, hogy mi a véleményük róla. Vállalom a véleményüket, mert tudom hogy nem csalódtak, épp ellenkezőleg.
Senki nem mondta, hogy egy fekvővel ne lehetne mézet termelni. Egy hanyatt döntött hűtőszekrényben is lehet. Csak az a nem mindegy, hogy milyen hatékonysággal, azaz mennyit kell küszködni ehhez.
Akkor én is had kérdezzek. Miért nem maradtatok az NB15-nél? Vagy egy NB18-nál?
Megírom a választ is. Azért nem, mert nem lehet benne hatékonyan termelni. Meg azért nem, mert nem találtatok volna hozzá alkalmazottat, mert már akkor infarktust kapott volna szerencsétlen amikor meglátja, és még hozzá sem nyúlt.
Amit szerveztek az pedig dicséretes. Részemről két problémám van csak vele. Műszaki ember vagyok, azaz így hozzá nem értőként én semmit nem tudok segíteni olyan növényvédelmi technológia kutatásában ami a méhekre ne lenne veszélyes. Ez a kutatók feladata lenne. Jelenleg ilyen növényvédelmi technológia nem létezik, mert ugye azt senki nem hiszi el, hogy a rovarölő nem öli meg a rovart. Dehogynem, épp az a feladata, azért fújják ki. És az ezzel az egyik baj amit már írtam is, hogy a célt sosem érik el vele csak átmenetileg, mert miközben a teljes élővilágot kiirtják vele, addig a kártevőt nem tudják, az ott lesz mindig, ugyanúgy ahogy a méheknél az atka. A kártevőt és a parazitát is a természet alkotta, nagyon helyesen, pont azért, hogy az adott növény, vagy a gazdaállat ne szaporodhasson túl.
A másik gond pedig az ezzel az egésszel, hogy a növényt meg kell védeni, mert az a fontossági sorrendben jóval feljebb van a méheinknél. Tehát búza, meg kukorica akkor is kell, ha a méhek esetleg kipusztulnak, mert fordítva nem lehet, azaz nem védhetik meg a méheket a növénytermesztés terhére.