Méhészkedés rakodó kaptárban

  • 894 válasz
  • 379760 megtekintés
Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #45 Dátum: 2015. Február 19. 07:02 »
3 keretes pároztatás? 3 anya pároztatására már 9 keretnyi az az egy család fészkét, népét kellene feláldozni. Ez, belátható hogy nem működhet anyanevelőknél. A pároztatás csak egy momentum. Foglalkozom én is anyák nevelésével kizárólag magamnak. Egy bizonyos anyaszükséglet felett, már felkellett hagynom a 3 keretes pároztatókkal. Sem néppel sem hellyel, nem tudtam volna őket ellátni.

Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #46 Dátum: 2015. Február 19. 08:29 »
Pedig a minőségi anyák, kis családokból kerülnek ki!
A gyufásdoboznyi pároztatókból soha nem lesznek teljes értékű anyák.
A fogadó méhtömeg is fontos az anyák számára!
Mielőtt el kezdenek petézni, a dajkaméhek etetik az anyát!
Ekkor dől el igazán, hogy mennyi, és milyen minőségű élelmet kap a frissen párzott anya.
Ezért kell a viszonylag nagy pároztató.
Pár éve 142 méhésszel voltunk Horvátország legnagyobb méhanyanevelőjénél!
Erről cikk is volt a MÉHÉSZET-ben. Ott látható volt, hogy nem egy picsá..i pároztatókban készülnek futószalagszerűen a méhanyák. Lehet nagyban is kiváló méhanyákat nevelni, de a méhtömeggel nem szabad spórolni, mert az a minőség rovására megy!
Szerintem az életben sok mindennel így vagyunk! Azt sem mondhatnám, hogy olcsó húsnak híg a leve, mert a méhanyák ára a támogatás óta kicsit változott.
Azok az anyanevelők akikről elterjed, hogy leváltják a tőlük vásárolt anyákat, vagy sörétesen petéznek, vagy egyszerűen nem jó teljesítményűek, előbb utóbb kibuknak a piacról.
Nagyernyei Attila

Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #47 Dátum: 2015. Február 19. 09:44 »
A kicsi pároztatók hátrányát én másban tapasztalom, mert van, ez nem tagadható. Könnyen fellépő élelem hiány, hordástalanság, hangyák álltali lerablás. Állandó árnyas helyre kell rakni mivel, ellenben könnyen kiköltözhet a kiscsapat.   A  Szóval anyatartalékolásra, nem alkalmas. Igaz nem "gyufaskatulyányi" pároztatót használok, inkább a gödöllői méretét közelíti. 
Viszont az ami nagyon  lényeges, az anyanevelés motorja, a hordás. Továbbá hogy a fejlődés időszakára essen a nevelés. Sajnos, a legjobb időszak az akác idejére esik. Mivel eléggé messze vagyok "kénytelen" vándorolni akácra. Így ez az időszak kiesik számomra. Marad a hazatérés utáni junius eleje.
Én régebben olyan tenyésztőtől vásároltam, akki gödöllői pároztatót használt. Ha sikerült "protekcióval" májusi anyákat venni akkor azok kiválóak voltak. A juniusi már vegyesebb volt. Júliustól,  már csak olyan anyái voltak, ha voltak, amelyek saját bevallása szerint is csak szükségből "kiskomám".  Egyébként nagyon jó anyákat nevelt. csak nehéz volt hozzájutni időben. Junius elején felhívtam, majd hívj juliusban, hívtam erre mit akarsz már ilyenkor? Na, akkor fogtam neki az anyanevelésnek hogy ne függjek senkitől. Ez volt már vagy 15 -16 éve is talán.

*

Misi

  • *
  • 35
Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #48 Dátum: 2015. Február 19. 10:18 »
Így csinálom:

A 1/2 keretes rakodó-fiókjaimba 8 keret fér. A fészek 2 fiókon van (2-3 hét kivételével) egész évben.
Télen a fészek hermetikusan el van választva a mézkamrától.
Április elején a munka azzal kezdődik, hogy a felső fészekfiókot -homlokára billentve- alulról megnézem, van-e már pete a bölcsőkezdetekben. A legjobban repülő családokkal kezdem. Ha nem látok petét, 2-3-nap múlva megint megnézem. Ha látok petét, a kaptáron jelzem - a dátummal együtt. Ezeket a leröpítésig már nem háborgatom.

Az új anyák kelése előtt 2-3-4 nappal átrendezem a felállást.
A fészket fiókostul a mézkamra helyére teszem. A helyére üres-lépes fiókot az anyával. Egy napig az anyás részt anyarács választja el a fészektől. Másnap zárt választóra cserélem a rácsot és kijárót nyitok a fészeknek.

A következő napokban a fészek összes kijáró méhe visszarepül az anyás részbe. Az elsőnek kikelt anya elpusztítja az összes bölcsőt. Itt a következő évig rajzás nem lesz!

Ha már petézik az új anya, az öreg anya eltávolításával egyidőben újra egyesítem a családot. A legjobbakat nem, azokból két (vagy három) család lesz - a kiselejtezettek pótlására. (Csak így szaporítok!)
-----------------------------
Az egészlépes (42 x 36 és 42 x 32,5) kaptáraimban is a fentiek szerint járok el.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #49 Dátum: 2015. Február 19. 11:57 »
Misi!

Most nem szaporítást, hanem anyanevelést és cserét írtál le. Értem és jónak tartom, de hogyan szaporítasz és hogyan állítasz elő tartalék anyákat a párzási vesztetésekre is számítva?
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

Misi

  • *
  • 35
Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #50 Dátum: 2015. Február 19. 23:48 »
Amit leírtam, az a teljes és részletes tartástechnológiám!

Minimális -de helytálló- szakmai ismeretek birtokában kiolvasható belőle a lényeg.
Arra az esetre, ha mégsem sikerülne:
A méhcsalád életvitelébe egy év során csak két alkalommal avatkozok be. Az egyik, amikor kettéválasztom a családot, a másik pedig amikor újra-egyesítem.

A szaporítás

Semmi olyan műveletet nem végzek ami új család létrehozását célozza. Új család úgy keletkezik, hogy az arra alkalmasnak itélteknél egyszerűen elhagyom az egyesítést.

Az árilis végén, május elején kelt anyákból 27 év alatt nálam nem volt párzási veszteség!

A kiemelkedően jó családokat nem kettő, hanem három részre osztom.

*

zümi

  • *****
  • 1382
Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #51 Dátum: 2015. Február 28. 17:46 »
Mindig arra kell törekedned, hogy a legjobb legyél, de sosem szabad elhinned, hogy az is vagy.

Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #52 Dátum: 2015. Április 04. 16:29 »
Már Építenek .
« Utoljára szerkesztve: 2015. Április 04. 17:09 írta bordasjoe »

Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #53 Dátum: 2015. Április 04. 16:34 »
 :)
« Utoljára szerkesztve: 2015. Április 04. 16:43 írta bordasjoe »

Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #54 Dátum: 2015. Április 04. 20:53 »
Photoshop? :-)

Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #55 Dátum: 2015. Április 04. 21:23 »
Nem manipulált kép.Ha figyelmesen nézed látod a mülépcsíkot 2 szál dróttal. A műlépcsíkra munkássejt a többi heresejt és már pete is van benne. 2 dobozon 18 hunor  kereten teleltek, és ez 1 közepes család.Szirup légféken és cukorlepény ennyi  segítséget kaptak, a többi önerő.

Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #56 Dátum: 2015. Április 04. 21:26 »
Ez nem egy közepes család... ;)

Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #57 Dátum: 2015. Április 04. 21:39 »
Ha látnád a többi családot te is azt mondanád hogy közepes.
« Utoljára szerkesztve: 2015. Április 04. 21:47 írta bordasjoe »

Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #58 Dátum: 2015. Április 12. 17:50 »
Sziasztok!

Tegnap a méhcsaládjaimat új kaptárakba költöztettem. Van egy eléggé vad családom, azok most is hozták a formájukat, ami nem is lepett meg. Őket hagytam az átköltöztetés végére, mert tudtam, hogy brutálisak lesznek. Úgy is lett, de ami fura, hogy mikor készen voltam, utána is folyton követtek elég sokan közülük. Általában ha végzek egy kaptárral (bármit is csinálok), a méhek visszahúzódnak. De ezek mindenhová követtek. Bementem a kisházba, úgyis volt bent mit pakolni, és mikor kimentem kb 10 perc múlva, még mindig ott voltak, és tovább szekáltak. Ma mentem megnézni őket, és amint kiszáltam az autóból, egyből jött a szuri, ugyan ott folytatódott ahol tegnap abba maradt, folyamatosan követett 5-10 darab. Aztán kaptárt bontottam mert adtam be műlépeket, és mikor ahhoz a családhoz értem, akkor még többen álltak rám :)
Mi ennek az oka? Nyilván védik a családot, de ennyire?
Zoli

*

Nb18

  • *****
  • 797
Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #59 Dátum: 2015. Április 12. 18:03 »
Zoli!

Valszeg ezek ilyen hajlamot örököltek! Szerintem akácig hagyd őket úgy, lehet ez lesz a legszorgalmasabb banda. Ha nem, balmenet az anya nyakára és újat nekik. Néhány éve az egyik helyi kolléga szaporította az állományát párzatlan anyákkal. Párzás után olyan vadak lettek a családok, hogy a kalapra sapkát kellett húzni, mert úgy támadtak! Kezeléskor kb a család fele a levegőben volt és támadott! Ha nem látom, nem hiszem el!

Nb18