Méhészkedés rakodó kaptárban

  • 894 válasz
  • 379899 megtekintés
Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #285 Dátum: 2017. Augusztus 03. 16:27 »
Oldirty!
Igen, egy kicsi türelmedet kérem.
Orosz könyv, de ott is világszínvonalú.
Nekem szerencsém volt, hogy a magyar fordításba bele tudtam olvasni.
Ha megjelenik, azonnal beszámolok róla.
Nagyernyei Attila

Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #286 Dátum: 2017. Augusztus 03. 16:36 »
Okés, várjuk türelemmel! :)

Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #287 Dátum: 2017. Augusztus 04. 14:13 »
Einstein tévedett: Ha csak méheink vannak, már akkor leáldozóban az emberiség létjogosultsága!

Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #288 Dátum: 2017. Augusztus 05. 11:26 »
Az oldalon ez olvasható:

"A könyv előrendelésre készül. Rendelési lehetőség szeptember 10-ig. Szeeptember 11-én gyártásba kerül.

A könyv megrendelésének menete egyszerű: Banki átutalás, vagy az MKB bármelyik bankfiókjában személyesen, pénztári befizetéssel. A közleménybe mindíg írják be a nevet, címet, telefonszámot."

Árat viszont nem találtam. Szívesen előrendelném a könyvet, mennyi pénzt kellene utalnom?

*

Attila

  • ****
  • 285
Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #289 Dátum: 2017. Augusztus 12. 23:33 »
Szia János!

Szeretnék érdeklődni, hogy a propolisz tanfolyam anyaga és a könyv anyaga között van-e némi átfedés, ill., hogy készül-e jegyzet majd a tanfolyamon, amelyet meg lehet később rendelni?

Gondolok arra, hogy biztosan elhangzanak majd olyan információk, amelyek hasznosak bármely méhésznek, akik csak pl. propolisz tinktúrát készítenek, vagy propoliszos mézet; korábban elhangzott, hogy erős alkoholban nem jó sokáig áztatni...

Szóval, aki nem jut el a tanfolyamra, de szeretné helyesen, precízen elkészíteni termékét, amelyért azért keresi fel a vevője, hogy attól problémájára javulást, gyógyulást remél; hogy az is frissíthesse tudását valamilyen módon.

Virágporral kapcsolatban szintén mélyíthetjük tudásunkat? Konkrétan arra gondolok, hogyan lehet virágport házilag savanyítani, ha nem a lépekből kinyert méhkenyér labdacsokat választom, hanem saját gyűjtött friss / fagyasztott virágporból szeretném elkészíteni. Sok élelmiszer készül savanyítással - tejsavas erjesztés, és apropó, van-e hivatalosan elérhető kimutatás, elemzés a méhkenyér beltartalmi értékeiről összehasonlítva a nyers/szárított virágporral?

Köszönöm válaszodat!

Attila

Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #290 Dátum: 2017. November 17. 20:12 »
... én is azzal kezdtem valamikor, de soha többet fekvőt. Annál csak a félkeret rosszabb...

Ezt az utat jártam be én is csak fordítva, és 2x12. Feles, majd NB. Semmire nem cserélném, gondolom Te sem? ;)
A szaporulat meg megy a piacra. :P

Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #291 Dátum: 2017. December 21. 22:04 »
Üdvözlöm a méhésztársakat!
Fél Nb-s kollégákhoz fordulnék főképp, de mások is véleményezhetik a kérdésem nyugodtan.
Érdekelne ki hogyan oldja meg akác előtti korlátozást ha repcén vannak méhei, hogy akác előtti tisztítópergetést lefújással esetleg szöktetéssel kombinálva tudja megoldani!
Van egy két dolog ami nem áll össze a fejembe!
Köszönöm.

*

Attila

  • ****
  • 285
Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #292 Dátum: 2017. December 22. 13:20 »
Szia Zolesz!

Egy lehetséges megoldás:
Az erősebb (1-1,5 héttel később a többinél is) családnál ápr.20. körül lesz 10-11 táblás fias, ha jól voltak/ vannak takarva, akkor pár nap múlva harangocskákat is kezdenek formálni (ezt ne várd meg, hacsak nem a szaporítás a célod!). A léputcákat is szépen lepik.
Ekkor fölteszed a méztéri fiókot, középen 5-6 műléppel, alá anyarácsot (kímélő huzalosat).  Itt tudnak építeni a fiatalok tömegei, ill. a fészekből a terjedő fias miatt kiszoruló mézet is felhordják.
(Ha van időd pepecselni: fészekből selejtes/csúnya kereteket kiszeded, alsó fiókba szélre tehetsz üres keretet (építtető), kell a herefiasnak, fentre műlép is mehet, szélre.)
Biztosítsd, hogy az anyának legyen helye petézni addig, amíg a legközelebbi beavatkozásod el nem jön 1,5 - 2hét múlva.
Így a kelő fiatal méheknek munkát adsz a méztérben és a fészekben is két külön helyen.
Optimális esetben 2-2,5hét múlva lesz legalább 10kg repcemézed a méztéri fiókban. Ekkor lent az építtetőt kezdik fedni, az alsó fészekfiókban is van vagy 3-4 fias táblás keret. Méztéri fiókban is kezdenek zsúfolódni. (repce már kezdhet nyílni ápr.20-án)

(Állományszinten, ha tudsz, akkor az erősektől vehetsz el 1 esetleg 2 fias lépet, de ezt inkább ápr.20-ig.)

Ha megtelt az első felrakott méztéri fiók (ápr.vége), de legalábbis érett a méze, szöktetheted egy alá berakott hasonló berendezésű méztéri fiókkal. A fiatalok ismét kapnak munkát. Legyen némi szellőzés is a kaptárban, hogy jobban tudjanak sűríteni.

Közben pár naponta néhány családnál szétbillented a két fészek fiókot: kis résen (10cm elég) bekukkantasz: vannak-e harangok (az erősebbeknél) a keretek alján (ne előzzenek meg téged!). Ha nehéz nagyon (viszonylagosan) a fiók, akkor ott valami gubanc van.

Figyeled az akácvirágokat minden nap és figyeled az időjárás előrejelzést is fél szemmel.

Akác kezdetéig rendezd a családot: nagy kiterjedésű fiasok egy fiókba. Anya külön fiókba zárva kis terjedésű pár fias léppel és kiépített szűzlépekkel.
Azaz: alulra anya, rá (rács) másodiknak méztéri fiók üres lépekkel (közlő), rá a fiasos fiók, rá 4. fiók (erre szöktettél először).

Ha nem elég erős a család, vagy hideg az idő, akkor a közlőt pár nappal később is berakhatod (pár perc/család).

Akác elején figyeled, hogy a 4. fiókban mikor érett már a repceméz és azonnal elveszed és kipergeted, mert beköt, max. május 10-12-ig. Ekkor mindenképp közölsz fészek felé, az elsőre pergetett fiókkal.

Leírásom csak egy lehetséges vázlat, állóméhészet esetén, úgy, hogy az akác elejét éri a repce vége.

Az anya max. 2,5 hétig (akác végére) maradjon az alsó fiókba zárva. Szűzlépei révén teljesen megújítod a fészket. Akác végén azonnal alá teszel egy fészek-visszabővítő fiókot. Így gyakorlatilag korlátozás nincsen, csak "irányítás". (Ekkorra a "korlátozott" fészekben min. 8db táblás fias lesz, túlnyomó részben fedett, szélsők inkább tartalék mézesek.)

Ha jó a hordás, akkor ismét beközölsz egy fiókot a fészek felé, ekkor a nagy fiasos fiók már a 4-ik helyen van, legfelső.

Az időjárás és hordás függvényében a fentiek módosulnak, amelyben tapasztalatod és tudásod mutat irányt.

A rajzás kialakulását előzd meg! Ha már fedett bölcső van, elveszed a régi anyát, meghagysz egy szép bölcsőt olyan helyen, amit biztosan végig jól takartak. Vagy mentesz belőle, ha kell szaporulatnak, a családra meg ráegyesítesz egy anyatartalékolóból kövér szépen petézőt, amelyiknek nem jár esze a rajzáson még távolról sem. Így megmarad a hordó teljes méhtömeged.

Ne engedd őket kirajozni, méhegészségügyileg nem engedheted meg magadnak és a környékednek! Mivel a kirepült raj aszályban legyengülhet, fertőzési góc lehet. A kényszerű bölcsőzgetés az egy szívás, nem technológia, nem ajánlom. Főleg, hogy visszaesik a család teljesítménye.

De majd ebben megerősítenek vagy megcáfolnak a nálam tapasztaltabbak.
A méhészet megtanulása nagyon sok évet vesz igénybe.

Ha tudsz, jegyzetelj fontosabb dolgokat. Következő évben jó lesz elővenni.

Üdv.: Attila

Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #293 Dátum: 2017. December 22. 13:50 »
Ahány ház annyi szokás!

Bár az akác előtti berendezést kérdezted Attilátol részletesebb választ kaptál. Azt én kiegészíteném, ne fejeléssel bővíts, hanem rakd a családok alá, a fiókot(ha öreglépes egyben is aláteheted, műlép is van benne az ne kerüljön elulra)  És ne is várd meg, hogy zsúfolt legyen a két fiók. Majd repce kezdetén erősen megfüstölöd a felső fiókot és alá teszed az anyarácsot. Kisebb a hibázás lehetősége, a mézet a kikelő, felső fiókba hordják, lent nem szorítják meg az anyát mézzel.   Én alapból 3 fiókon teleltetek. Ha rosszúl ítéled meg 2 fiókon a család ersségét, nem fog felmenni, na meg célszerű lenne ,legalább az oldalso mézeseket felhúzni.

Ha rendezed a fészket akác előtt, a fias fiókot, vagy az anyás fiók fölé, vagy alá tedd akácig (10 nap), igy is huzhatnak bölcsőt, de ha előtte elrakod az anyás fióktól meszebb tuti fognak is.


Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #294 Dátum: 2017. December 22. 20:24 »
Leírom pontosabban mi nem áll össze a fejembe.
Noss nézzük sorjába.
Ahhoz hogy repce végén tudjak szöktetni vagy lefújót használni úgy, hogy ne sérüljenek a fiasok tehát mind ki keljen ahhoz az kell hogy ne legyen benne egy darab sem.
Noss ha repcén két fiókon van a fészek és akácra egyre korlátozok akkor a másik fias fiókkal mi lesz?
Akác hordás kb két hét tegyük fel.
Ahhoz hogy akác végére a fias fiók kikeljen ezt akkor kb egy héttel akác előtt kell korlátozni.
Nos és itt van amit nem értek.
Ha egy héttel vagy tegyük fel 10 nappal hamarabb elkezdem a korlátozást akkor az anyát ha lerakom az alsó fiókba 2-3 kerettel meg virágporossal a többi szúzlép akkor ő ott elvan. Felül viszont marad a fiasos fiók. Ebbe van fedett is félig fedett kelő félben lévő minden féle.
Noss ami még nyitott vagy épp akkor fedődött le az majd akáckor fog kikelni azzal nincs gond. Na de mi van azzal ami már kezd kelni és még mivel egy hét, 10 nappal vagyunk akác előtt nagyban megy a repce. Hordás van.
A méhek hordanak a kikelt fias helyére is.
Az a fiók amelyik elvan választva anyaráccsal az tehát így vegyes vágott lesz. Lessz benne már friss repce nektár is és még fiasok is.
Ezt nem fér a fejembe, hogy akkor ezzel a fiókkal mi lesz? Ezt nem lehet szöktetni mert nem mennek le rólla. Kifújni a méheket még ki lehet de egyrészt az barbárság szerintem másrészt a maradék fias keretek megfáznak károsodnak. Ha pedig nem csinálok ezzel semmit és csak akác végén pergetem akkor nem lesz ebből a fiókból az akácméz tiszta minőségű.
Eddig ezt máshogy oldottam meg egybekötöttem a szaporítással de máshogy tervezem ezért kérdezem ki hogy csinálja.
Tudom egyik megoldás hogy akác előtt már 3 - 3,5 héttel elkezdem a korlátozást és akkor addigra kikelnek. Viszont akkor az anya kb 5 hétig le van zárva. Repcén nem tudja a maximális petézést elérni hiszen korlátozva van akác második felére nem lesz teljes bomba családok.
A másik megoldás ha közvetlen akác előtt korlátozom az anyát  az utolsó napokba mikor a repce alábbhagy a nektározással és akkor nem keveredik. Így viszont az a gondom hogy összetorlódnak a munkák. Mert anyát is kellene korlátozni és a repcés méztéri fiókot pergetni aztán vándorlás. Mindezt nagyon csekély idő alatt.
A másik gond ezzel hogy ha akác előtt korlátozunk akkor igaz hogy a rács feletti fiasos fiókba nem kerül már repceméz hisz vége a repcehordásnak lassacsán viszont az akác hordás végére nem kel ki maradéktalanul a fiók így akkor ütközöm nehézségekbe mézelvételkor. Hiszen az akác nem nagyon virágzik 3-3,5 hétig. (Nem két akácról beszélek)
Ja még annyit hogy aki azt mondja hogy össze kell válogatni a 2. fiasos fiókba a fedett kereteket hát ezt megnézném aki összeválogatja hiszen olyan úgy sincs hogy mondjuk 10 keret csak kizárólag fedett vagy nyitott. Nagy részük álltalába vegyes állapotba van.
Lehet én nem látok valamit jól de talán így már érthető pontosan mi nem áll össze a fejembe.


Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #295 Dátum: 2017. December 23. 06:31 »
Na ezért jobb pl. a Hunor+félkeret.
« Utoljára szerkesztve: 2017. December 23. 06:37 írta Mortimer »

Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #296 Dátum: 2017. December 23. 12:55 »
Nanecsináldhogyjobb!! Miért is jobb? :o

Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #297 Dátum: 2017. December 23. 17:24 »
Ugye mennyivel egyszerűbb  rakodó rendszer mint a fekvő?
Január 10-én Kalocsán tartok a témáról előadást.
Mosolyogva olvasom a hozzászólásokat, merte ezt én olyan 2-2.5 órában fejtem ki részletesen.
Soha nem szokott vita kialakulni.
Amit Zolesz1991 feszeget részben ezért adtam fel a Hunort.
Azóta nyugalom és béke.
A két lépméret meg zsákutca!
A rakodórendszer legnagyobb előnyét a lépátfüggesztés lehetőségét lövik ezzel ki a "vegyes" méretűek.
Ettől függetlenül ne csüggedjenek, mert Kanadától kezdve Európán át a nagy fészek és alacsony méztéri fiókok terjednek, hogy ne kelljen nagyot emelni.
Na megyek még egy pár "nagyboci" keretet gyorsan összelőni, nehogy elcsábuljak.
Nagyernyei Attila

Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #298 Dátum: 2017. December 23. 19:11 »
Nanecsináldhogyjobb!! Miért is jobb? :o

Mert csak feldobjuk rá az üres mézteret, aztán ha valamikor megtelik, leszöktetjük.
A félkeretes technológiákkal egyrészt anyát korlátozunk, másrészt "noszogatjuk" a méheket, hogy hordjanak, mert a kikelő fias helyét szívesebben megtöltik mézzel, mint a szűz kereteket.
Ezt a "csalogatást" amúgy két lépméretű kaptárban is meg lehet  valósítani valamennyire: a sötét öreg kereteket átszabjuk félkeretesre, és a méztérbe rakunk 3-4 db-ot. Elsőként ezeket foglalják el a méhek, és ebbe lesz először méz. Persze az erős család elfoglalja a műlépes fiókot is, de az öreg kereteset még előbb. Talán a rajzást is megelőzi.
Igazából az öreg kereteknek nálam is olvasztóban lenne a helye, de ha el lehet hagyni az atkairtásból az amitrázt, meg le lehet fagyasztani néhány napra nosema ellen, akkor talán lehet alkalmazni ezeket a kereteket.

Re:Méhészkedés rakodó kaptárban
« Válasz #299 Dátum: 2017. December 23. 20:08 »
Én is fekvő kaptáras vagyok, de ebben a kérdésben nem értek egyet Nagyernyei Attilával. A fészekmézkamrás fekvő kaptárban két lehetőséged van:

1. Akác kezdetén kipörgeted a fészekmézkamrát: tiszta akác mézed lesz, de megpörgetted a fiasokat.

2. Nem pergeted ki a fészekmézkamrát: nem lesz tiszta akácmézed.

Ugyanezzel a dilemmával küzd zolesz1991 is (és szinte mindenki más is, csak van akit érdekel, és van akit nem). A fekvősök hajlamosak figyelmen kívül hagyni azt az aprócska tényt, hogy megpörgetik a fiasokat. Van ott rengeteg fedett és még valamennyi nyílt fiasítás is. Én ezzel a módszerrel nem élek, de nincs is tiszta akác mézem. Valamennyit javít a helyzeten a végletekig szűk fészken tartott méhcsalád, mert ebben az esetben kevesebb a fiasításos keret, viszont lépenként a legnagyobbak a fiasításos területek. Azonban a korlátozást követő 10-14 napban (akácig) a fiasítás egy jó része kikel, ahová a méhek repcét (vagy mást) helyeznek el. Tehát a méhész az akác megindulását követően pörgeti a fias kereteket, mert nem is tehet mást. Már ha tiszta akác mézet akar.

Az én meglátásom az, hogy az NB keret ebből a szempontból nézve egy zsákutca, és fészekben használva a fél NB keret is az, mert akác előtt ugyanazt a problematikát okozza, amit az NB keret. A hunor-hunor sem igazán jó megoldás, mert az átfüggesztés miatt keverednek a fias és a méztéri keretek. Szerintem a cél a lehető legtisztább méz termelése a fészek egységébe történő beavatkozások minimalizálása mellett. Ezt a kettős célt pedig a nagy fészek keret és az alacsony méztéri keret tudja megvalósítani. A kérdés csak az, hogy milyen méretben? A 10 keretes hunor+fél NB szerintem nem jó választás, mert a fészek még a gyengébb években is kicsinek bizonyul. A 10 keretes KB+fél NB ugyanez, nincs lényeges különbség. A 12 keretes hunor+fél NB talán működne, de túl nehéznek tartom a 12 keretes méztéri fiókokat.  Szerintem az ideális párosítás a 10 keretes egységes+fél NB. Az egységes fészeklépen (40*30cm lépfelület)  szépen ki tud fejlődni a méhcsalád, és a méztér idejében történő felhelyezésével elérhető, hogy a méz ne a fészekbe, hanem a méztérbe kerüljön. Telelésre is kiválóan alkalmas ez a keretméret, különösebb bűvészkedés nélkül is betelelnek rajta a családok. Tavasszal, az NB-hez hasonlóan kiválóan fejlődnek rajta a méhek. Az is igaz, hogy ebben a rendszerben nem történik anyakorlátozás akácon, de az egész idényre vetítve ezt simán ellensúlyozhatja a nagyobb méhtömeg által megtermelt többlet méz. Mert igaz, hogy korlátozás nélkül kevesebb lehet az akác méz, de bizonyosan több lesz a nyári méz, hisz a nagy fészek folyamatosan termeli a méheket, így minden méhlegelőre jut elég gyűjtőméh. Éppen ezért ez a rendszer csak abban az esetben működőképes (és akkor van értelme), ha a méhész gondoskodik folyamatos hordásról az egész termelési idényben.

Egyre kevésbé szimpatikus számomra az, hogy folyamatosan túrjuk a méhcsaládokat, a kereteket önkényesen ide-oda tesszük, így rendezzük be és úgy rendezzük át a fészket. Meggyőződésem, hogy ezzel az "intenzív" méhészkedéssel (amire olyan nagyon büszkék vagyunk, mert hát annyi "mesterfogást" ismerünk, hogy belesápadnak a Francia, Spanyol, Olasz, sőt még az USA méhészei is) nagyon sokat ártunk a méheinknek. Arra panaszkodunk, hogy a méhek nem képesek megvédeni magukat a kórokozóktól és egyre gyengül az ellenálló képességük. De vajon mi méhészek mennyiben járulunk hozzá ehhez, a méhek életébe történő drasztikus beavatkozásainkkal?