Geddekas!
Továbbra is sikerült ellenállnom, hogy egyszerűen lehülyézzem, de ez nem az ön elméssége, mindössze immunitásom fejlettsége miatt történhetett így.
Önnel ellentétben én, ha írok valamiről, akkor előbb tájékozódok. Ezen esetben is ezt tettem, s először elolvastam a Tolna Megyei Méhész Egyesület Alapszabályát, melyet 2003. október 8.-i 2003. számú közgyűlési határozattal fogadott el a méhész-közösség. Ezt az Alapszabályt módosította a Közgyűlés 2013. március 4.-én. A módosított Alapszabályt Tajti Zoltán akkori elnök írta alá, s dr.Bősz Endréné dr. Wéber Aranka ügyvéd ellenjegyzett, tanúsítván, hogy a határozatban foglalt Alapszabály-módosítás megfelelt az akkori törvényi követelményeknek.
Nos, innen az ismeretanyagom a 2/3-os választási szabályról. Az Alapszabály IV. fejezete szól az Egyesület szervezetéről. E fejezet 2.pontja rögzíti a Közgyűlés hatáskörét és feladatait. A 2. pont g.) alpontja foglalkozik a határozathozatalról, mely a többi - valóban kétharmados arányt érdemlő - pontja között rögzíti az elnök- és elnökség-választás 2/3-os arányát. Nos, ezen arány szükségességét véltem én kivitelezhetetlennek az elnökválasztás sikerét illetően a jelen szituáció ismeretében. E vélekedésemben Nagyernyei Attila is osztozott, s feltehetően ezért kezdeményezte (?) a Közgyűlésen a 2/3-os arány megváltoztatását az elnökválasztás esetében. Nem én találtam tehát ki elsőként, hogy ez a határozat az elnökválasztást gyakorlatilag lehetetlenné teszi, de e kijelentésem nem igyekezett a közgyűlési határozat törvényességét megkérdőjelezni. Csak egyszerűen logikátlannak és a választást ellehetetlenítő szabálynak véltem az egyszerű szótöbbséggel hozott döntéssel szemben. E szabály módosításához természetesen Alapszabályt kellenék módosítani, mely természetesen és indokoltan csak kétharmados többség birtokában lehetséges, de az ilyen jellegű módosítás nem csak "az új jogszabályok szerint" igényli a minősített többséget, hanem a régebbiek szerint is.
Ami pedig érdeklődésem eredőjét illeti: mindössze azért foglalkoztat a kérdés, mert a Tolna Megyei Méhész Egyesület olyan közhasznú egyesület, melynek élete és tevékenysége a közhasznúság jegyében még akkor is jogosan érdekelhetne, ha nem lennék tagja az OMME-nek. Kifejezetten személyes érdekem, hogy e közhasznú szervezet jól működjön. Egyébként már az is furcsán hangzik az ön szájából, hogy eltanácsolni igyekszik az OMME egyik megyei szervezete utáni érdeklődéstől, mert kézenfekvő a kérdés: önnek mi a rosseb köze lehet gödöllői méhészként a tolna megyeiek problémáihoz. Az ön logikája szerint kedves Ecsém ön legalább annyira outsider a témában, mint bárki más, aki nem a Tolna Megyei Méhész Egyesület tagja... Megkérdezném: kendnek ugyan mi köze hozzá...?
Látom, Nagyernyei Attila is reagált közben a felvetéseire. Sajnos, abban ö is tévedésben él, hogy új Jelölő-bizottságot kellenék választania a Közgyűlésnek: a Jelölő-bizottságot a Közgyűlés egykoron már megválasztotta, s az elnökválasztáskor egyik jelölt sem szólalt fel, kifogásolván a bizottság tevékenységét. Csak midőn kiderült, hogy a megyei Közgyűlés az általa alkotott Alapszabály miatt nem tud elnököt, elnökséget választani, akkor lett kardinális kérdés a bizottsági tagok tevékenysége. Egyébként a jelölés teljesen legitim volt, hiszen a tagság szándékát vitte a Közgyűlés elé. Ha a bizottság netán Nagyernyei Attila mellett kampányolt volna, akkor fel sem vetődött volna a kérdés,: legitim-e a bizottság. Feltehetően a tagság jelölő szándéka érvényesült, hiszen azon két jelölt között választottak, akiket ők jelöltek az elnökségre. Indifferens, hogy folyt-e kampányolás, vagy nem, a jelöltállítás során nem történhetett visszaélés, hiszen a tagság nem fogadta volna el azon jelöltet, aki nem a szándéka szerint való volt. Nem a jelölő-bizottság választ, hanem a tagság, s mint a mellékelt ábra mutatja: az általa hozott szabályok szerint nem volt képes minősített többséggel választani. Azt meg nekem senki ne mondja, hogy Nagyernyei Attila mellett senki nem kampányolt, hiszen ő maga is kampányolt saját maga mellett épp itt, a Klubon is. A tagság meg nem kívánta minősített többséggel "kerállá" kikiáltani őt, de ez a fránya demokrácia már csak ilyen. Az elegáns megoldás természetesen a rendelkezésükre állt: ha a kevesebb szavazatot kapott jelölt visszalépett volna, már lett is volna elnöke a megyei egyesületnek... Nos, ez sem így történt, de ennek fényében fölösleges itt papolni demokráciáról, érdekképviseletről, a megyei méhészek érdekeiről: be kell vallani, hogy alulmaradt, s már megkopott az a nimbusza, melyet "pozícióban" töltött ideje alatt éppen saját maga tépázott meg...
Azt meg végképp nem tudom elképzelni, hogy Nagyernyei Attila "megvétózza a választást". Ha jelölték, ő egy jelölt, aki megméretheti ismét magát. Ha meg nem jelölték vagy momentán nem kíván indulni, akkor egy egyszerű mezei tagja az egyesületnek, aki választhat és választható, de szavazata mindenképpen csak egy szavazat a Közgyűlésen. Nem vétózgatni kék, hanem választani, ha azt szeretnék, hogy a megyei egyesület működőképes legyen. Akár azon az áron is, hogy nem Nagyernyei Attilát választják meg újfent, de az sem baj, ha ő lesz az elnök, csak legyen már valaki, ne tesze-tosza hatalmi harcokban manifesztálódjék az "érdekképviseleti munka"... Különösen akkor ne, ha az kifejezetten "önérdekképviseletiként" fémjelezhető. Sokat mantrázzák itt az "alázatot". Ideje lenne átgondolni, mit is takar e fogalom, s ha sikerült, meg kéne próbálni aszerint cselekedni, élni...