Szakma-politika

  • 4490 válasz
  • 1905776 megtekintés
Re:Szakma-politika
« Válasz #3795 Dátum: 2018. Szeptember 30. 07:52 »
És az új alapszabályban szerepelni fog, hogy az Omme örökös elnöke Bross Péter?
 Vagy egy új elnöknek akar nagyobb hatáskört?
 És még akkor is elnök lesz, ha nem lesz tagság, vagy ezentúl már nem is lehet kilépni?
Te nem olvastad a tervezetet? Épp, hogy csökkenti az elnök hatalmát, növeli a küldöttekét. Neked ki lehetne lépned, követni harcostársadat, de úgyis csak szájkaratézol...
Olvastam a tervezetet. Nem látom, hogy csökkentené az elnök hatalmát a tervezet. Mutasd meg lécci hol csökken?

Például, amikor kiveszi a mérlegelés jogkörét egyes közgyűlési napirendi pontok felvételének tekintetében.
Einstein tévedett: Ha csak méheink vannak, már akkor leáldozóban az emberiség létjogosultsága!

Re:Szakma-politika
« Válasz #3796 Dátum: 2018. Szeptember 30. 07:56 »
Idézet
Idézet
Idézet
Állítom, hogy Mészáros felvállalta és megpróbálta képviselni a méhészek érdekeit.
Nem tudom, de állítom, te csak egy computer vírus okozta fertőzés vagy a digitális térben... Aki állítja, hogy látott már méheket, de neve nincs, egyesületnek nem tagja... De a bírót törvénytelennek bélyegzi. Persze egy vírusnak ez semmiből nem áll...
János!
Túllépted a jó ízlés határait. Túlságosan őszinte vagy.
Te meg nem, amikor annyit mondasz, hogy Geddekasként nem vagy más mint Csuja László vagy Demeter László.

Védelmedbe vett harcostársad Vivaldi sem mutatkozott be. Olyan, mint Te "sötétben bújkáló ellenforradalmár"...


Einstein tévedett: Ha csak méheink vannak, már akkor leáldozóban az emberiség létjogosultsága!

Re:Szakma-politika
« Válasz #3797 Dátum: 2018. Szeptember 30. 08:14 »
Idézet
Idézet
Idézetet írta: Vivaldi - 2018. Szeptember 24.  13:18
Állítom, az omme szervezeti felépítése, és alapszabálya nem felel meg az érvényes egyesületi törvénynek.
Beszéld meg a jogászaiddal, hogy ezt konkrétan miért íratták le veled? Mert ennél nagyobb badarságot még nem hallottam.  Gratulálok, ismét megnevettettél! Még így ismeretlenül is.
János!
Tökéletes alapszabály nem létezik, az OMME 2017 január 18 óta élő alapszabálya se az. Önmagában ez még nem lenne probléma, ha
  • a törvénnyel több ponton nem ütközne.
  • a választások előtt tett ígéreteket teljesítené. Te is tudod, hogy hol nem teljesíti, hiszen dolgoztál azon is meg ezen is.
  • az érdekvédelmet valóban szolgálná a módosítás. Nem azt szolgálja, hanem a hatalom koncentrálását.

Itt meg úgy tűnik, mintha még a szóhasználatot is egyeztetted volna Vivaldival, vagy Vivaldinak ugyanaz súgott mint neked:

A bíró törvénytelen, amikor a törvénnyel több ponton ütköző alapszabályt bejegyzett.

Tehát a Bírókat jogból kioktató névtelen klubtagok csoportja legalább két főt számol: a Vivaldi és Geddekas néven írókat.

Királyi állításaidra persze megint nincs bizonyíték. Csak belöksz három dolgot, ami olyan dogmaszerű populista mindent megkérdőjelező királyként megint kinyilatkoztató.


Hol követett el a bíró törvénysértést? Te pontosan tudod, hogy a Bíró törvényes volt. Megvizsgálta, hogy az alapszabály megfelel-e a törvénynek. Minden olyan pontot végignézett, ami a törvény előír. Ami nem volt jó, azt hiánypótoltatta, kijavíttatta. Majd elfogadta. Te pontosan tudod, hogy a törvénynek megfelel az alapszabály. Minek a VIVALDIVAL harcos szövetséget kötnöd?

Az ellenséged ellensége a barátod? Tudod, hogy ez nem nyerő stratégia?

 Azt is tudod, hogy egyes alapszabályi pontokon több javaslat volt. Egyiket így fogadta el a közgyűlés, a másikat úgy. Ez a demokrácia. Neked nem tetszik, hogy sokban nem azt fogadta el, amit te másként szabályoztál volna. Szíved joga! Most, amikor maga az OMME is módosít, most meg az nem tetszik. Soha semmi nem jó. De nem teszel te sem, mint Vivaldi sem javaslatot, csak minden rosz.

Szerinted Törvénytelen, ha marad a mostani, törvénytelen, ha módosít a küldöttgyűlés esetleg bármit. No döntsd már el, hogy milyen OMME alapszabálynál kérnéd ismét a felvételedet az OMMÉ-ba? Vagy nem kérnéd, és csak fúrod, ahol csak tudod?

  • a törvénnyel több ponton nem ütközne.
  • a választások előtt tett ígéreteket teljesítené. Te is tudod, hogy hol nem teljesíti, hiszen dolgoztál azon is meg ezen is.
  • az érdekvédelmet valóban szolgálná a módosítás. Nem azt szolgálja, hanem a hatalom koncentrálását.
  • a törvénnyel nem ötközik, a bíró jogszerű volt.
  • a választások előtt tett ígéretet, hogy kezdeményezi az Alapszabály módosítását. Most elkezdődött a vita, de már az első gondolatnál harsogsz, hogy minden törvénytelen.
  • az érdekvédelmet az alapszabály tartalmazza. Szerinted még mit kellett volna beírni? 

Einstein tévedett: Ha csak méheink vannak, már akkor leáldozóban az emberiség létjogosultsága!

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Szakma-politika
« Válasz #3798 Dátum: 2018. Szeptember 30. 09:12 »
Tehát a Bírókat jogból kioktató névtelen klubtagok csoportja legalább két főt számol: a Vivaldi és Geddekas néven írókat.
János!
Ez a névsor úgy igazságos, ha engem is odaírsz. Én azonban tiltakoznék ez ellen. Pusztán azt állítom, hogy amikor az alapszabály gyakorlati alkalmazása kerül elő, akkor derülnek ki a hiányosságok.
Ugyanis léteznek alapelvek. A törvény kimondja, hogy gazdasági cél érdekében nem lehet egyesületet alapítani. Arra gazdasági társaságot kell létrehozni. Az egyesület a tagok egyenlőségén (jogok és kötelességek) alapszik. Ezért nem lehet  vagyoni alapon megkülönböztetni a tagokat a kötelesség szempontjából, tehát méhcsaládszám alapján fizettetni tagdíjat. Amihez plusz jog nem társul. De hát arról sincs szó, hogy jogi szempontból az egyes tagokat azonos mértékű  jog illetné meg. A küldöttgyűlési rendszerben 50 személyenként van egy küldött, és az elnök is küldött. Az elnöki szavazat 50-szerest ér a sima küldöttel szemben. A Küldöttgyűlés a közgyűlés funkcióját tölti be. A közgyűlésen a tagnak joga van jelen lenni, és szavazati jogát gyakorolni. A hatályos alapszabályunk lehetőséget ad a jelenlétre minden tagnak, a szavazati jogáról hallgat. Tehát nem deklarálja az alapszabály azt, hogy a Küldöttgyűlés a tagok szavazati joga mellett, vagy helyett létezik. Ha mellette, akkor megint nem érvényes a szavazat egyenlőség, a sima tag szavazata annyit ér, mint az ötven tagot képviselő küldötté. Ha helyette van, akkor nincs olyan, hogy egy küldött nem megy el a Küldöttgyűlésre, mert akkor a tag szavazati joga nem érvényesül. Szerintem Te is érzed ennek visszásságát, amikor azt írod, hogy tárcsával kell szavazni. Igen ám, de ha a tag nem szavazhat az adott napirendi pontról, tehát a küldött a saját lelkiismerete szerint szavazhat, akkor megint nem érvényesül a tagi szavazati jog gyakorlásának törvényi kötelme. Ennek iskolapéldája Csuja kizárási ügye. Ha Csuja helyes stratégiát választ, akkor csak annyit kell mondania, hogy az OMME nem tud felmutatni ellene egy valódi kizárási szándékot, amelyet a  tagok több, mint ötven százaléka követel. Azért írok ötvenet, mert kizárási ügyben nincs kétharmad előírva. Tehát előkerül az alapszabály törvénytelen volta. Ha az OMME a működőképesség miatti kompromisszumok miatt képes volt egy törvény által biztosított alapjogoknak nem megfelelő alapszabályt elfogadtatni, akkor szépen meg kellett volna lapulnia a fűben, és eszébe sem jutni annak, hogy valakit kizár a soraiból.
Az a baj, hogy az OMME két rendszert kever össze. Az a rendszer, amiről Vivaldi beszél, az az egyesületi szövetség. A különálló egyesületek szövetsége. Ennek azonban nem lehet természetes személy tagja. Tehát az MMNP miatt, amely OMME tagságot ír elő a támogatások igénybe vételéhez, ez a forma eleve kizárható. Marad az, hogy az OMME egy gigaegyesület. Amelyet egy olyan küldöttgyűléssel akar vezetni, ami az egyesületi szövetség esetében lehet törvényes. A küldött ott a saját lelkiismerete szerint szavazhat, arra nincs törvényi kötelem. A tag a saját egyesületében gyakorolja a szavazati jogát. A gigaegyesületben is meg lehet valósítani küldöttgyűlést, azonban csak úgy, hogy minden tagegyesületben a napirendi pontokról szavazás történik, és a küldött ezt viszi a küldöttgyűlésre, ott pedig az egyesület taglétszámának megfelelő szavazatot ad le. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy ez működőképes-e? A problémát, mint láttuk az MMNP jelenti.
Végiggondolta azt az OMME, hogy a kizárási ügy eredménye akár az is lehet, hogy a bíró megsemmisíti az alapszabályt, és akkor már csak ilyen alapszabályt lehet majd elfogadtatni?

*

Vivaldi

  • *****
  • 2049
Re:Szakma-politika
« Válasz #3799 Dátum: 2018. Szeptember 30. 10:32 »
Csak annyit tennék hozzá, hogy innen a mocsárból úgy tűnik, a bíróságok nagyobb gazemberségre is képesek, mint az Omme alapszabály elfogadása.

Re:Szakma-politika
« Válasz #3800 Dátum: 2018. Szeptember 30. 12:30 »
Tehát a Bírókat jogból kioktató névtelen klubtagok csoportja legalább két főt számol: a Vivaldi és Geddekas néven írókat.
János!
Ez a névsor úgy igazságos, ha engem is odaírsz. Én azonban tiltakoznék ez ellen. Pusztán azt állítom, hogy amikor az alapszabály gyakorlati alkalmazása kerül elő, akkor derülnek ki a hiányosságok.

A rossz alapszabály és a törvénytelen két különböző. Az Alapszabály törvényes. De rossz, kell rajta javítani.

Idézet

Ugyanis léteznek alapelvek. A törvény kimondja, hogy gazdasági cél érdekében nem lehet egyesületet alapítani.
Ez teljesül. Nem is értem, miért hozod fel.


Idézet
Arra gazdasági társaságot kell létrehozni.

Ez is megvan.

Idézet
Az egyesület a tagok egyenlőségén (jogok és kötelességek) alapszik. Ezért nem lehet  vagyoni alapon megkülönböztetni a tagokat a kötelesség szempontjából, tehát méhcsaládszám alapján fizettetni tagdíjat.

Hol látsz te az Alapszabályban családszám alapján megfizetett tagdíjat?

Idézet
Amihez plusz jog nem társul. De hát arról sincs szó, hogy jogi szempontból az egyes tagokat azonos mértékű  jog illetné meg.
Ez nem igaz. A törvény megengedi, hogy ettől az alapelvtől az egyesületek eltérjenek. Az OMME eltért, amikor küldöttek létrehozásáról döntött jó régen.  A 49 fős egyesületnek 2 küldöttje van, az 51 fősnek 3. Azaz az egyik küldöttön keresztül egy tagra eső szavazati jog 0,04 míg a másiknál 0,058. De ez minden parlamentáris, küldötti rendszerben így van. Egyetlen kivétel ez alól, ha minden küldött több tárcsát tart fel: 42 méhész mögöttem igennel szavazna, 6 nemmel, és 3 tartózkodna.

Minden egyesület eldönti, hogy miképpen akarja bonyolítani a szavazásokat. Minden küldötti rendszer torzít.


Idézet
A küldöttgyűlési rendszerben 50 személyenként van egy küldött, és az elnök is küldött. Az elnöki szavazat 50-szerest ér a sima küldöttel szemben.
Minden elnökségi tag szavazatára igaz ez. Ennek a rendszernek az ismeretében lettek beválasztva. Én egyébként elfogadhatónak tartanék egy olyan rendszert, ahol csak küldöttet lehet jelölni elnökségi tagnak, és akkor megszűnne az 50 szeres szavazat.

Idézet
A Küldöttgyűlés a közgyűlés funkcióját tölti be. A közgyűlésen a tagnak joga van jelen lenni, és szavazati jogát gyakorolni. A hatályos alapszabályunk lehetőséget ad a jelenlétre minden tagnak, a szavazati jogáról hallgat.
A küldött gyakorolja a szavazati jogot. Ez le van írva.

Idézet
Tehát nem deklarálja az alapszabály azt, hogy a Küldöttgyűlés a tagok szavazati joga mellett, vagy helyett létezik. Ha mellette, akkor megint nem érvényes a szavazat egyenlőség, a sima tag szavazata annyit ér, mint az ötven tagot képviselő küldötté. Ha helyette van, akkor nincs olyan, hogy egy küldött nem megy el a Küldöttgyűlésre, mert akkor a tag szavazati joga nem érvényesül.

Olyan küldöttet kell választani, aki elmegy.

Igen, a küldöttválasztás komoly dolog. Ha nem megy el a küldött, akkor az olyan, mint a hiányzó parlamenti képviselő. Egyszerűen 50 ember képviseletét blicceli el. Igazad van, felháborító. De törvényes.


Idézet
Szerintem Te is érzed ennek visszásságát, amikor azt írod, hogy tárcsával kell szavazni. Igen ám, de ha a tag nem szavazhat az adott napirendi pontról, tehát a küldött a saját lelkiismerete szerint szavazhat, akkor megint nem érvényesül a tagi szavazati jog gyakorlásának törvényi kötelme.

A törvény etekintetben megengedő. Az a rendszer is törvényes, ha nem megy el a küldött. A küldött saját lelkiismerete szerint szavazhat. Ha ugyanis előre megszavaztatnák az egyesületet otthon, hogy miről hogyan szavazzanak a küldöttek, akkor jönne, hogy otthon 60-40 arányban szavaztak, akkor az 5 küldöttből ki szavazzon igennel, ki nemmel, nem teljesülnek az arányok. És akkor nem megy el egy küldött, akkor újra kell számolni, hogy ki milyen kérdésben hogyan szavazzon. És ebben a rendszerben senki nem szólhat hozzá, mert minek is, hiszen mindenki aszerint szavaz, amilyen felhatalmazást hozott otthonról. Ezzel sérül a tanácskozás joga.

Csak az lenne jó, ha mindenki élőben minden hozzászólást hall, mindenki küldi a saját hozzászólását a küldöttnek, aki elmondja, majd mindenki szavaz otthon, és a küldött az otthoni méhészek szerint emeli a kezét.


Látod már, hogy az alapelvek benne vannak a törvényben, de nincs olyan rendszer, amiben 13000 ember mindenben teljesen egyformán tud döntésben részt venni.

Az OMME valamikor régen a küldötti rendszer mellett döntött. Vannak hibái, de ez a legjobb. És TÖRVÉNYES!   

Idézet
Ennek iskolapéldája Csuja kizárási ügye. Ha Csuja helyes stratégiát választ, akkor csak annyit kell mondania, hogy az OMME nem tud felmutatni ellene egy valódi kizárási szándékot, amelyet a  tagok több, mint ötven százaléka követel. Azért írok ötvenet, mert kizárási ügyben nincs kétharmad előírva.

A törvény a küldöttgyűlés kezébe adja azt a jogot, hogy eldöntheti ki legyen az egyesület tagja. Mind felvételkor, mind kizáráskor. Az OMMÉ-ban képviseleti rend, küldöttek vannak, így a küldöttek gyakorolják a szavazás jogát.

Idézet
Tehát előkerül az alapszabály törvénytelen volta. Ha az OMME a működőképesség miatti kompromisszumok miatt képes volt egy törvény által biztosított alapjogoknak nem megfelelő alapszabályt elfogadtatni, akkor szépen meg kellett volna lapulnia a fűben, és eszébe sem jutni annak, hogy valakit kizár a soraiból.

A kizárás helytelen volt. Sok küldött nem szavazta meg. A bíróság dönthet úgy, hogy Csuja kizárása érvénytelen volt. Sok kérdés van még itt, mert ugye az egész eljárást elnökségi tagok indították, nekik nem tetszett valami. Utána volt az etikai Bizottság döntése. Szóval a bíróság döntéséről felesleges elmélkedni, majd eljön annak ideje. És akkor le kell szűrni a tanulságot.

Idézet
Végiggondolta azt az OMME, hogy a kizárási ügy eredménye akár az is lehet, hogy a bíró megsemmisíti az alapszabályt, és akkor már csak ilyen alapszabályt lehet majd elfogadtatni?


Jogi nonszensz, amit írsz. Csujának közgyűlési határozat megsemmisítésére indított perében csak annak ez egyetlen közgyűlésnek a határozatait támadhatta (nem ismerem a keresetet). A bíróság pedig csak olyan kérdésben dönt, ami a keresetben volt. A bíró tehát semmi esetre sem fogja megsemmisíteni az OMME alapszabályát, fantázia, amiről írsz. Mert ilyen erővel a bíró a 15 tonnás, szabad mozgást korlátozó solymári táblát is megsemmisíthetné. Az is jó lenne.
« Utoljára szerkesztve: 2018. Szeptember 30. 14:19 írta KörmendyRácz »
Einstein tévedett: Ha csak méheink vannak, már akkor leáldozóban az emberiség létjogosultsága!

*

Vivaldi

  • *****
  • 2049
Re:Szakma-politika
« Válasz #3801 Dátum: 2018. Szeptember 30. 19:02 »
Állítom a küldött választásnál már meg lehetne buktatni az egészet, az országban alig van három alapszervezet ahol ott van a tagság 50%+1 Fő.
 De, kit érdekel?

Re:Szakma-politika
« Válasz #3802 Dátum: 2018. Szeptember 30. 19:07 »
Tisztelt Méhésztársak!
Azt hiszem beszélhetünk egyesületekről, egyesületi életről a lényeg az ,hogy a küldöttek nem tudják az OMME tagok (egyesületi tagok) érdekeit képviselni.Ez a jelenlegi működés nem a demokratikus és esélyegyenlőségi elvek alapján működik. Aki ennek az ellenkezőjét állítja az hazug ember. Itt és most megkövetlek és elnézésed kérem Vivaldi, mert ezt az egészet Te sokkal előbb felismerted.
Itt jelenleg sok politikai ,gazdasági , és korrupciós érdek játszik szerepet. Azért jegyezzük meg ,ha már demokráciáról beszélünk amennyiben a méhészeti dolgokról ,jövőnkről szavazni kell, akkor már engedtessék meg a saját jövőnkről mi szavazzunk és ne a küldöttek akik azt sem tudják én és másik méhésztársaim mit akarnak. Demokráciában egyáltalán János mi az hogy az elnöknek rögtön ötven szavazata van.?? Szerinted, szerintetek ez helyes?
Szerintem vérlázító gazemberség. Amennyiben nagyon belenéznénk a nemzeti program által igénybe vett lehetőségekbe és valaki megvizsgálná a csak jelenlegi OMME vezetésből hány embernek van bemutató méhészete, stb, stb.Ez csalódás !
Szerintetek ez nem szégyen? Vastag a bőr egyesek pofáján ugye.Az teljesen hiteltelen szerintem ,hogy ezek az emberek jelenleg helyet kaphatnak a vezetésben. Egyáltalán már nagyon sokszor felmerült bennem a kérdés, miért van szükség
az OMMÉ-ra ?
Itt már nem csak az alapszabály ,hanem az egyesületi törvény felülvizsgálatáról is érdemes gondolkodni .
Szerintem nem az a megoldás ,hogy a nyakunkon egy csúcs egyesülettel aki csak viszi a pénzt (bérköltség, indokolatlan csak egyes embereknek hasznot húzó kft, szakmai nívó szint alatti lapkiadás, és ami a leglényegesebb nem a méhészek
a tagok 100%-os érdek képviselete minden fórumon.
Azt hiszem és tudom az Úniós támogatást minden egyesület igazságosan el tudná osztani a tagjai között is akár méhcsaládszám alapján, vagy eredményesség alapján (termelt méz kg/ méhcsalád)is.
Nem hiszem , hogy erre szükség van az OMMÉ-ra.
Nekem ez a személyes véleményem, erre lehet feljelenteni ,fenyegetni   VÁLLALOM!
Ahogy Csányi Anti mondaná : Szebb jövőt méhésztársak!
Üdvözlettel : Molnár Csabi

Re:Szakma-politika
« Válasz #3803 Dátum: 2018. Szeptember 30. 19:53 »
Molnár Csabi írásának nagy részével egyet értek, amivel meg nem arra szeretnék most reagálni.
Annak örvendek, hogy véleménye sallangmentes, őszinte.
Így kell ezt!
Na nézzük.
Át kéne gondolni, hogy működőképes e a méhészek egyéni szavazása.
Nem egy elvetendő gondolat, de erről már máskor is volt szó.
Ha a küldöttek a tagság aktív tagjai (már pedig ez alap), akkor szerintem felelősen tudják képviselni a helyi egyesületet.
Ez pont olyan mint a Magyar Parlament, csak már az OMME Küldöttgyűlésén többen vagyunk.
Az elnöknek nincs 50 szavazata, csak elvileg!
A jelenlegi önálló egyesületek alapszabályában például az egyesület elnöke EGYMAGA képviseli az egyesületet hatóságoknál, bíróságokon stb.
Nyakunkon a csúcs egyesülettel....már a Szervezeti-Működési Munkacsoport ülésén és központi téma volt!
Emiatt javasoltuk az önálló egyesületek szövetségét (mint például a horgászoknál), de a küldöttgyűlés egyelőre hallani sem akar róla.
Azért nem veszett fejsze, mert az önállók többségben vannak, és ha erről szavazás lesz a kimenetele nem kétséges.
Az OMME-ra nagy szükség van, de az átalakulás elkerülhetetlen.
Ez a bemutató méhes a pozíciókban lévőknél, meg a "kettős ügynökösdi", az nekem sem jön be.
Az biztos, hogy Molnár Csabi hozzászólása felért egy állóvízbe dobott kaviccsal.
A "brekuszunknak" biztosan tetszeni fog.
Nagyernyei Attila


*

neo

  • *****
  • 939
Re:Szakma-politika
« Válasz #3804 Dátum: 2018. Szeptember 30. 20:06 »
Idézetet írta: neo
gazdasági cél érdekében nem lehet egyesületet alapítani.
Idézetet írta: KörmendyRácz
Ez teljesül. Nem is értem, miért hozod fel.....Hol látsz te az Alapszabályban családszám alapján megfizetett tagdíjat?
Hát a családszám alapján történő tagdíjfizetés a bizonyítéka a gazdasági célnak. Tudod a bevételek maximalizálása. Mi köze van a méhcsaládok számának az OMMÉ-hoz? A méhcsaládok nem egyesületi tagok. Vagyonelemek, melyek gazdasági célok elérését szolgálják. De ha nincs benne az Alapszabályban akkor az nyílt bevallása annak, hogy törvénytelenül szedi be az OMME. Szerintem nem tévesztendő össze a tagdíj mértékéről szóló vezetőségi határozattal, melynek változása esetén  nem kell az Alapszabályt módosítani. A tagdíj képzésének ilyetén módja viszont megítélésem szerint alapszabályi feladat. Hiszen eltér az általánostól.Az általános az, amikor a tagok egységes tagdíjat fizetnek. Az Alapszabályba pedig azt kell belefoglalni, amiről egyedi megállapodás születik.
Idézetet írta: "neo
Amihez plusz jog nem társul. De hát arról sincs szó, hogy jogi szempontból az egyes tagokat azonos mértékű  jog illetné meg.
Idézetet írta: KörmendyRácz
A törvény megengedi, hogy ettől az alapelvtől az egyesületek eltérjenek.
Én ilyen megengedést sehol nem találtam. Ha belinkeled, akkor minden tiszta lesz.
Azt nem értem, hogy milyen alapon állítod azt, hogy a küldötti rendszer azonos a képviseleti demokráciával? A képviseleti demokrácia  a szavazati jog megfosztását jelenti az arra eredetileg jogosulttól. A megválasztott képviselő saját lelkiismerete szerint szavaz. Az egyesületi törvény viszont azt mondja ki, hogy a tag szabadon gyakorolhatja szavazati jogát. Ez eldöntendő kérdés.  Csak abban a relációban felel meg a küldötti rendszer ennek, ha a küldött a saját egyesületéből visz x db igen, y db nem , és esetleg z db tartózkodó szavazatot. Ha igazad van abban, hogy eltérhet az Alapszabály ettől, akkor Csuja ezen védekezésével szemben el kell vinni a 13500 tag lemondó nyilatkozatát a szavazati jogáról. Legalább fele igen és fele nem nyilatkozat. A nyilatkozatok közjegyzői összesítéséről szóló jegyzőkönyv. Ha ez megvan, akkor rendben van. Én azonban azt is kétlem, hogy le lehet mondani a szavazati jogról.
Idézetet írta: "neo
Végiggondolta azt az OMME, hogy a kizárási ügy eredménye akár az is lehet, hogy a bíró megsemmisíti az alapszabályt, és akkor már csak ilyen alapszabályt lehet majd elfogadtatni?
Idézetet írta: KörmendyRácz
Jogi nonszensz, amit írsz. Csujának közgyűlési határozat megsemmisítésére indított perében csak annak ez egyetlen közgyűlésnek a határozatait támadhatta (nem ismerem a keresetet). A bíróság pedig csak olyan kérdésben dönt, ami a keresetben volt. A bíró tehát semmi esetre sem fogja megsemmisíteni az OMME alapszabályát, fantázia, amiről írsz. Mert ilyen erővel a bíró a 15 tonnás, szabad mozgást korlátozó solymári táblát is megsemmisíthetné. Az is jó lenne.
"Akár az is lehet." Ezt írtam. Feltételes mód. Pontosan azért amit Te is írtál. Azonban azt sem tudom figyelmen kívül hagyni, hogy ha a bíróság azért ad igazat Csujának, mert az Alapszabály törvénytelen, akkor neki mi dolga van egy törvénytelen állapottal szemben? Tudomásul veszi és kész? Aztán pedig lesz száz kereset majd, és folytatódik addig, amíg véget nem ér a világ, mert a keresetben nem az szerepel, hogy semmisítse meg. Arról nem is beszélve, hogy ilyen kereset már volt. Nem tudom létezik-e olyan, hogy a kereset kiegészítése? Csujának ugyanis a törvénytelen alapszabályra hivatkozva ezzel kellene kiegészítenie a keresetét, mert az akkor kerek. Pontosabban így kellett volna beadnia. Hiszen ha törvénytelen állapotra hivatkozik, akkor az ellen valakinek tennie kell valamit. Minimális mértékben neki, hiszen ő hívja fel rá a figyelmet.
Amúgy pedig úgysem fogjuk egymást meggyőzni. Meg aztán volt itt már Alkotmánybírósági határozat is arról, hogy az OMME tagsághoz kötött támogatás törvényes. Egészen biztosan az AB figyelembe vette azt is, ha valakit nem azért akar kizárni az OMME a tagjai közül, mert vét az MMNP-törvényi feltételeivel kapcsolatosan, hanem teljesen más ok miatt, akkor miképpen kezelje a támogatáshoz való jog elvételét. A keresetben az is állhatott volna, hogy rendben van, zárjatok ki, ekkor azonban kérem a bíróságot, hogy semmisítse meg az OMME tagsági feltételt előíró rendeletet. Hiszen csak akkor tud Csuja a támogatáshoz hozzájutni.

Re:Szakma-politika
« Válasz #3805 Dátum: 2018. Szeptember 30. 20:14 »
Szia Attila!
Köszönöm a válaszod ,szintén korrekt és sallangmentes.
Csak elméleti szinten elmélkedem, a matematikában (lásd :egyenletek ,EGYSZERŰRÍTÉS). Ez az alapelvem, mint szerintem sokunknak a méhészeti technológiákban is.
Ezért mondom : demokratikusan csak úgy lehet működni , ha tényleg működik a demokrácia.
Esetünkben 1 méhész 1 szavazat és nem küldött szavaz aki esetleg mások, érdekcsoportok, nem a méhészközösség érdekét képviselik.
Nekünk a lét a tét. Ne idegenek ,érdektelenek döntsenek helyettünk.
Csak az egyéni, egyénenkénti szavazás vezethet pozitív eredményre, mert már nem bízhatunk senkiben.
Szerintem ez a helyzet.
Üdv : Molnár Csabi

Re:Szakma-politika
« Válasz #3806 Dátum: 2018. Szeptember 30. 20:33 »
Ami az előbb kimaradt Molnár Csabinak írt hozzászólásomból:
"Azt hiszem és tudom az uniós támogatást minden egyesület igazságosan el tudná osztani a tagjai között is akár méhcsaládszám alapján..."
Ez pontosan így működik Szlovákiában.
Akik 2 éve velünk voltak (52 fő) Szlovákiában kirándulni, ott hallhattuk, hogy a helyi egyesületek osztják el a tagság között a lóvét.
Mindenki leadja a gyógyszer igényét, közösen szerzik be (így kapnak egy komoly kedvezményt) és ennyi.
Csak elhűlve hallgattuk máshol, hogy is van ez.
Nagyernyei Attila

Re:Szakma-politika
« Válasz #3807 Dátum: 2018. Szeptember 30. 21:09 »
A parlamenti képviselőm soha nem kérdezi meg, hogy egy adott vitában hogyan szóljon hozzá, és sose aszerint szavaz, hogy én éppen mit gondolok.

Szerintetek 13.000 ember hogyan döntsön, ha nem képviselőin keresztül? Nem mentek el nagyon elméleti vita irányába? Olyan rendszer kell, ami működőképes. Én kettő tudok.

1. Valamilyen küldötti rendszer. Itt lehet vitázni, hogy hogyan válasszuk meg őket, de utána ők tanácskoznak, ők döntenek. 

2. Bevezetünk valamilyen modern elektronikus vitát és elektronikus szavazást. De ezt kérdéses olyankor, amikor az emailt sem olvassák sokan. Az meg ugye megint diszkrimináció azokkal szemben, akik nem számítógépeznek…

Szóval kizárásos alapon marad az egy.

NEO!

A bíró a bejegyzett alapszabály szerint dönt. Az a törvényes és alkalmazandó joghely a részére. Ő nem fogja azt nézni, hogy lehetne-e másképp szabályozni egy kérdést. Azt nézi, hogy így van szabályozva, annak megfelel-e.

Majd ha valaki megtámadja az Alapszabályt, és a Bíróság hatályon kívül helyezi, akkor majd a küldöttek átalakítják. Addig ezzel az alapszabállyal kell élnünk.

Téves a logikád, hogy majd a bíró az Alapszabályon keresgél fogást, törvénytelenséget. Nem fog, mert az a törvényes.

A tagdíj: Per pillanat két részből áll: 5000 Ft alaptagdíj, 75Ft / méhcsalád marketing alap hozzájárulás.

A marketing alap annak idején azért lett méhcsalád szám szerint megállapítva, mert egy marketing tevékenység a 200 családos méhésznek többet jelenthet, mint a kétcsaládos méhésznek. Az akkoriak ezért úgy döntöttek, hogy a marketing címkézett alapját méhcsalád számhoz kötik.

Ha az OMME akarja továbbra is a marketing költségeket költeni, de el akarja törölni a méhcsaládszámhoz való kötést, akkor a kicsi méhészeknek meg kell emelnie a tagdíjat.

Matek: (kiinduló adatok (kerekítek): 13000 tag; 1,300,000 méhcsalád.)

Egy 30 méhcsaládos méhész tagdíja 7.250 Ft.
Ha a javaslatos szerint átalakítjuk, és mindenki egyforma tagdíjat fizet, akkor 12,500 Ft-ra nő a tagdíja. Tehát a mostani rendszer a kicsi méhésznek kedvez.

Mennyire kicsinek?

100 családos méhész pontosan ugyanannyit fog fizetni az általad javasolt rendszerben, mint a mostaniban. Mindenkinek, akinek 100 családnál kevesebb méhcsaládja van többet fizetne az általad javasolt új rendszerben.

Jegyzem meg, hogy szerintem a mostani igazságosabb. Ha az OMME készíttet egy filmet, akkor az több előnyt jelent egy nagy méhésznek, mint egy kicsinek.
Einstein tévedett: Ha csak méheink vannak, már akkor leáldozóban az emberiség létjogosultsága!

*

huber

  • ***
  • 144
Re:Szakma-politika
« Válasz #3808 Dátum: 2018. Szeptember 30. 21:47 »
Bevezetünk valamilyen modern elektronikus vitát és elektronikus szavazást. De ezt kérdéses olyankor, amikor az emailt sem olvassák sokan. Az meg ugye megint diszkrimináció azokkal szemben, akik nem számítógépeznek…
Ennél már csak az diszkriminatívabb amikor a vendéglátóegység teraszán számolnak össze szavazatokat, olyan emberek akik hozzá sem nyúlhatnának, és utána kerül be az OMME központjába, ahol másnap "összeszámolják".

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Szakma-politika
« Válasz #3809 Dátum: 2018. Szeptember 30. 22:24 »
Idézet
A parlamenti képviselőm soha nem kérdezi meg, hogy egy adott vitában hogyan szóljon hozzá, és sose aszerint szavaz, hogy én éppen mit gondolok.
Persze, mert az a képviseleti demokrácia, ez pedig nem az.
Idézet
Téves a logikád, hogy majd a bíró az Alapszabályon keresgél fogást, törvénytelenséget.
Nem a bírónak kell keresgélni, hanem a keresetet beadónak kell megindokolnia, hogy miért gondolja érvénytelennek a kizárást.
Idézet
A marketing alap annak idején azért lett méhcsalád szám szerint megállapítva, mert egy marketing tevékenység a 200 családos méhésznek többet jelenthet, mint a kétcsaládos méhésznek.
Szóval akkor  mégiscsak megfogalmazódik a gazdasági  cél. No meg az egyesületi tagok egyenlősége is sérül. Ez egy Kft-ben természetes, egyesületben nem.
János!
Egyszer már leírtam. Éppen abban látom a bajok gyökerét, hogy  az MMNP megkötései miatt nem lehet megfelelni a törvényi feltételeknek. Ekkora egyesületet nem lehet törvényesen működtetni. Egyesületi szövetséget lehetne, de hát azt az MMNP miatt nem lehet.