A méhészetben minden év más. Az alapismeretektől eltekintve vannak fogások amik egyik évben bejönnek, működnek egy másikban meg nagyon nem. Vicze Ernő írta, hogy nehéz dolog a méhészet, sírjáig tanulja az ember. Már aki az egész életét a méhekre "teszi fel", ugyebár.
Sok tényezős és nagyon összetett dolog az egész. Egy informatikus, akinek a szakmája a racionalitáson, a számokon, a valóságon alapul ha hibázik világosan láthatja, hogy hol a hiba a munkájában. Ha megtalálta, akkor vesz egy nagy levegőt és max. újrakezdi a feladatát. Egy méhésznél ez nem így működik. Már csak azért sem, mert 1 évben csak egyszer van pl. akácvirágzás. Már ahol és amikor virágzik... Ha a méhész az akácra való felkészülésben hibázik, akkor azt legközelebb egy év múlva javíthatja csupán, ami megint teljesen más lehet. És ismét újabb tapasztalatokra tesz szert. Pl. arra, hogy bár nem a kaptár hordja a mézet de mégis számít. Az anyaga, a kialakítása mindenképp. És amikor már minden szakmai fogását helyesnek ítéli akkor közbeszól az időjárás. Az időjárás pedig -mint a sikeres méhészet alapvető tényezője- általunk nem befolyásolható, nem korrigálható.
A rajzás a méztermelésre nagyon negatív hatással bíró és nem kívánatos dolog. A méhészek általában gondolkodó típusú emberek és folyamatosan jár az agyuk. Hogyan kéne jobban, másképp, kevesebb munkával? Hogyan lehetne többet termelni? Mit kéne tenni egy adott helyzetben, hogy a legtöbbet tudjuk kihozni a jószágainkbál? Tesszük fel sorra a kérdéseket magunknak. De az időjárás... ami gyakran közbeszól és mostanában nem éppen a számunkra pozitív oldaláról.
A családok rajzásához és rajzáshoz készülődéséhez nagyon sok köze van az időjárásnak. Nem feltétlenül csak a túlnépesedett család húz rajbölcsőket. Olyan családnál fordul elő, ahol megbomlik a dajkakorú méhek és a dajkálásra szoruló fiasítás aránya. Ennek oka lehet akár egy szakmai szempontból elkövetett rossz vagy helytelen időben alkalmazott fogás is. Vagy egy huzamosabb ideig tartó kellemetlen idő, ami ebben az időszakban napokig a kaptárban tartja a méheket. És még számtalan más dolog is.
Ami biztos: ha egy családnál nagyon előrehaladott állapotban van a rajzáshoz készülődés, akkor az a család meg fog rajozni még akkor is, ha lerázzuk a keretekről a méheket és minden bölcsőt lerombolunk. Megrajzik kínjában...
Valóban célszerű az anya elvétele, akár megölése és egy szép bölcső meghagyása a családnál. A mézelvétel ugyan nehezebb lehet az ilyen családnál kiváltképp rakodóban, de legalább lesz méze és nagy valószínűséggel új anyja is.
Az előrehaladott rajzáshoz készülődő családot csak egy valami tarthatja vissza attól, hogy elhagyja a kaptárt és lemondjon szándékáról. Ez pedig a nagy hordás lehetősége. Egy nagy "loccs", egy-két jó 5-8 kg-os nap akácon. Amire mindíg vágyunk. :-) Olyankor a családot nem érdekli más csak a gyűjtés és a nagy mennyiségű nektár érlelése. Lemond a rajzásról, lehordja a pempőt a nyitott bölcsőkről, oldalt kirágja a fedett bölcsőket...
Na ez az ami sok helyen nem fog idén megtörténni. Az akác max. csak serkentésre lesz jó és arra, hogy nem kell etetni. De ez csak a rajzás lehetőségét erősíti a családoknál és ebben a helyzetben eltéríteni őket a szándékuktól meglehetősen bajos....