Lehet. Nagy kaptárban semmi értelme, kicsiben meg egyszerű matek. Ha nincs vagy kevés a fias, akkor annak a helyén méz lesz. Sok embertől hallottam régebben én is ilyet, hogy anya nélkül mézeltetnek, mert akkor milyen sok méz lesz. Kipróbáltam. Nem sokkal lett több, viszont a család utána a nyári legelőkre lényegesen gyengébb lett. És a kutatóval szemben én azt tapasztaltam hogy nem jó a család hangulata sem.
Ha adott szemszögből nézzük akkor nem beszél butaságokat a professzor, ha máshonnan nézzük akkor meg igen. Kutatni sem kell, csak megfigyelni, megismerni a méhek életét. Nem kizárólag az anyacsere miatt alakul máshogy a főhordás az új anya kontra öreg anya viszonylatában, hanem azért, mert az új anyával a család már hosszú távra tervez, míg az öreg anyával nem. Ha ott van az öreg anya, akkor nekik elsősorban nem az lesz a céljuk hogy nekünk minél több mézet hordjanak össze, hanem az, hogy hordjanak valamennyit az ottmaradóaknak, a többi meg induljon el világot látni a régi anyával. Egész egyszerűen azért, mert a teremtő ezt programozta beléjük genetikailag a fajfenntartás érdekében. Az új anya már egy afféle érzést ad nekik mintha ezt a feladatot már teljesítették volna, így nem azon lesznek hogy a fára készüljenek, hanem azon hogy termeljenek. Szóval ez ezzel van inkább összefüggésben, nem azzal hogy hány keret fias van a kaptárban. Nem állítom hogy téves következtetéseket von le a professzor a kutatásaiból, de bárkivel megeshet, meg is szokott gyakran, még velem is.
A naparaforgó kopaszra pörgetéshez és a cukoretetéshez néhány gondolat, mert úgy látom sok méhész itt is fekete fehérben látja ezt a kérdést. Soha, semmilyen hordást nem pörgetek kopaszra, nálam ez alapszabály. Mindig hagyok annyit a családnál ami a fiasítás neveléséhez szükséges, és amennyitől nem érzi magát mézszűkében. A pörgetés után ha nincs hordás
azonnal elkezdek etetni. Manapság már nem nagyon kell a zöldítések miatt, de régebben amikor ez nem volt, akác után minden család kapott legalább 3-4 kg cukrot, a diribdarab maradék méze kiegészítéséhez. A napraforgót szintén nem maradéktalanul veszem el. A pörgetés után atkairtás veszi kezdetét, majd szintén a lehető legkevesebb késlekedéssel jön az etetés.
A téli készlet 70-80%-át ilyenkor kell feletetni, és nem szeptemberben!!! A családnak így már lefedett készlete lesz mire a telelő méhek kikelnek, nem nekik kell a téli készlet raktározásával, érlelésével bajlódni. A telelő méznek (felénk) olyan összetétele lesz, amiben lesz némi napraforgó, olajretek, aranyvessző és cukor. Nem kell sem tiszta napraforgó, sem tiszta cukor készleten telelniük. Nekem az a tapasztalatom hogy egyik sem jó, a tiszta napraforgómézen telet állomány zöme nozémás lesz, de a tiszta cukrot sem tartom jónak, ha muszáj azon teleltetni akkor mindenképpen adjunk hozzá folyamatosan valami vitamin és ásványi anyag készítményt. Nem kell akkora mennyiséget mint ami a flakonra van írva, a töredéke is elég, csak ne a csupasz cukrot egyék, meg ne abból neveljék tavasszal a fiast, mert abban nincs semmi.
Nagyon nagy felelőtlenség amikor egy méhész akkor kezdi el feletetni a téli készletet amikor én már régen abbahagytam. Ahogy az is, amikor annak a 25%-át eteti, mondván "de hát van hordás a zöldítésből". Ne a zöldítésből hordott készleten telejenek, hanem abból amit már augusztus elején-közepén lefedtek.