Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.

  • 491 válasz
  • 259960 megtekintés
*

kiskakas

  • *****
  • 3248
Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #360 Dátum: 2017. November 23. 21:46 »
QUQURIQ !!!

Anyakorlátozás dobozolással!
Igaz, még több kacat, de a rakodósoknak szenzációs!

Kiskakas

Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #361 Dátum: 2017. November 23. 21:58 »
Bicska!

Ez a könyv jónak tűnik a tartalomjegyzék alapján.
Én is elolvasnám.
Nincs valami egyszerű mód a közkincssé tételéhez ?

CsÁ

*

Bicska

  • *****
  • 601
Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #362 Dátum: 2017. November 23. 22:16 »
Megoldom ;)
"Vassal csorbitott csontváz-leletek
mutatják, hogy itt mivé lehetek,
ha mellemre kitüzöm jeletek, -
csirkefogók! Nem játszom veletek!"

Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #363 Dátum: 2017. November 24. 08:24 »
Engem is érdekelne, köszi!

Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #364 Dátum: 2017. November 26. 09:52 »
Végeztem Popravkov, orosz kutató könyvének olvasásával.
A könyvet két részre osztanám.
Az első fele olvasmányos, amolyan méhész nyelven íródott.
A propoliszos rész tudományos, a kémia képletek már magasabb tudással rendelkezőknek íródott.
Nem csoda, mivel Popravkov professzor a propolisz kutatásában úttörő, ma pedig világelső.
Véleményem szerint ezért nehéz neki úgy fogalmaznia, hogy a normál halandó is megértse.
Én mégis végigolvastam, mert érdekelt, és nem csalódtam.
A magyar és nezetközi szakirodalmak totálisan tele vannak valótlan állításokkal, amit a könyv ezen része sok-sok kutatást lefolytatva, a világ élvonalába tartozó laboratóriumban bizonyított a kutató.
Tehát nem arról ír, hogy lehet meg valószínű mi a propolisz forrása, hanem oda-vissza aprólékosan évtizedek munkája után a VILÁGON ELSŐKÉNT bebizonyította!
Néhány sort idézek a könyvből, csak a kedvcsinálás miatt.
Mivel is kezdhetném?
"Most pedig minden attól függ, hogy a méhész mennyire "találta" el a főhordás idejét: ha az úja anya, amelyet az elvett helyett nevelt, időben megkezdi a petézést, akkor a család megkapva az éltető anyai hormonokat (az aktivitásának és működésének szabályzóit) csodás teljesítményt produkál, és nagy mennyiséget gyűjt. Ugyanakkor az, amelyik fáradhatatlanul termelt termelt több és több új méhgenerációt, a legrosszabb helyzetbe kerül: egyedeinek jelentős része a fiasítás gondozásával lesz elfoglalva. Gyenge hordás esetén egy ilyen "sok gyermeket szülő" család akár méz nélkül is maradhat."
Ezt írja egy kutató, nem Nagyernyei Attila..
Tehát, mióta a Fekete-Fehér Méhészklub szakmai rovata is beindult, az anyakorlátozás a lejaratásom alapja.
Itt annyit ír Popravkov professzor, hogy ha szabadon vannak az anyák gyenge hordásnál akár méz nélkül is maradhatunk.
Nemrég valaki azt állította, hogy ekkor van az anyakorlátozás legnagyobb csődje.
Lényeg, hogy közelítsünk a természetes raj állapotához, ezért írtam le Ficzere módszert, amelyet szintén lefikáztak.
Na nézzünk még néhány részletet:
"A valódi jelentőségét a munkák ezen szakaszában is megerősíti a méhészek-az utóbbi években széles körben elterjedt-gyakorta, miszerint a telelő mézet cukorszirup etetésével pótolják. Ilyen etetés mellett a méhek szervezetében a cukorszirup etetésével a fehérjetartalom csökken. Ezt az okozza, hogy a méz előállításakor, különösen, ha cukros etetésből történik, a méhek kénytelenek a testük fehérjetartamának egy részét a takarmány minőségét javító enzimek előállítására fordítani (invertáz, diasztáz, glükóz-oxidáz és mások.)"
Tehát hibás azt javasolni, hogy napraforgó után pergessünk "kopaszra", és etessünk fel cukorsziruppal!
És még egy apróság, amikor arról ír, hogy az öreg méhek újra dajkálnak:
"Ekkor a méhek életében meglepő események következnek be, amelyek arra késztetnek minket, hogy szóljunk a család védelmi mechanizmusának eme csodálatos megnyilvánulásáról: az öreg, elhasználódott testű méhek újra kezdik enni a virágport, másodlagos garatmirigyeik fejlődnek ki, és felélednek a viaszmirigyeik. A már kiszolgált dolgozók ismét képessé válnak a lárvák etetésére, fel tudják dolgozni a nektárt, sejteket építenek. Az elkerülhetetlen halát mintha visszaszorult volna."
Majd folytatom.
Nagyernyei Attila
 

Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #365 Dátum: 2017. November 26. 12:26 »
Nekem sajnos nincs meg a könyv, de totális kezdőként (és bővebb mondatkörnyezet hiányában) bennem ezek a gondolatok/kérdések merültek fel:

1. idézet, Itt egy épp frissen petézni kezdő fiatal anyás és egy kimerülőben lévő öreg anyás család összehasonlításáról van szó? Vagy mind a két anya fiatal és csak a petézés megkezdésének időpontja különbözik?

2. idézet, Szerintem azt kellene előbb tisztázni, hogy mit gondolunk jobb telelőélelemnek, a napraforgó mézet vagy a feletetett cukrot (Dr. Vicze Ernő - Tanuljunk méhészkedni: Telelés napraforgó mézen, 260. -262. oldal; A szerző saját véleménye, hogy a napraforgó méz nem jó telelésre. Azt is leírja, hogy szerinte hogyan lehetséges az, hogy ennek ellenére gyakorló méhészek egymásnak ellentmondó véleményeket írnak. A szerző szerint ahol a fürt általában megalakul -utolsó kikelt fiasok helyén-, ott nagy valószínűséggel az augusztus-szeptemberi méz van, ami telelésre alkalmas nem napraforgó méz. Viszont ha ez a méz idő előtt elfogy, és a szélsőséges időjárás miatt a tisztuló kiröpülés nem lehetséges, akkor probléma lehet). Ha valaki viszont Vicze Ernő-vel és a professzorral is egyetért, akkor pedig szerintem az a megoldás, hogy a cukorszirupot időben feletessük, hogy ne a telelőméheknek kelljen beérlelnie.

3. idézet, A professzorral egyet értve a méhek védelmi mechanizmusa csodálatos, de érdemes ezt a mechanizmust szándékosan, méhészeti fogásokkal előidézni?
 Érdekes lenne egy kémiai összehasonlítás a szükségből újra méhpempőt termelő méhek méhpempője és a koruk szerint erre alkalmas méhek által termelt méhpempő közt. Vajon azonos minőségű? Meddig képesek a kiöregedett méhek ellátni ezt a feladatot?

 

 

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #366 Dátum: 2017. November 26. 14:01 »
Én a magam részéről hihetőnek tartom a prof. állítását. Ugyanis van egy nagyon fontos utalás, mégpedig, hogy azért indul be a pempőtermelés, mert újra elkezd virágport fogyasztani. Ez egy nagyon lényeges dolgot jelent: a rovaroknak kifejlett állapotban nincs szükségük fehérje bevitelre. Ezen az alapon szemlélve a dolgot, igazat kell adnom Attilának: a méhek életét meghatározó módon a dajkálás rövidíti le. Felvetődött bennem, hogy a téli méh azért hosszú életű, mert a dajkálás nem emészti fel ugyanazon tartalékokat, mellyel a nyári is rendelkezik. Ez alapján tetszőlegesen lehetne nagy hordások idején korlátozni az anyákat, mert a hordás nem rövidíti az élettartamot. Szerintem azonban a téli méh tartalékai nagyobbak, mint a nyárié. Tehát a téli méh több generációt képes kidajkálni, mint a nyári. Ez pedig azért van, mert a nyári méh előállításához kevesebb pempőre van szükség, mint a téli méhhez. Ezt pedig a megvilágított órák száma szabályozza. Napfordulóig egyre rövidebb életű méheket állítanak elő a méhek, azután egyre hosszabb életűeket. Ehhez pedig arra van szükség, hogy szemléltetésképpen önkényes számokat használva  : két nyári méhet egy méh képes előállítani, egy téli méhet viszont két méh tud kidajkálni. Tehát az anyakorlátozást mégsem lehet büntetlenül csinálni, mert kiesik egy olyan generáció akác idején, amelyik a napforduló környékén a nagyobb méhtömeget adná, aztán ezzel arányosan fog csökkenni napforduló után azon méhek mennyisége, amelyek a téli méhek mennyiségét határozzák meg.
Jenő és Attila vitájából világosan kitűnik, hogy egyszerűen arról van szó, hogy két kitűnő méhész azért fikázza egymást, mert két különböző dologról beszélnek. Jenőnek szaporulatra van szüksége, Attilának mézre. Attila technológiája a rajzásgátlást is szolgálja, mert a korlátozással a pempőző dajkákat "kiszárítja", és dolgozóvá alakítja, ezért kisebb a rajzásveszély nála, mert a rajzást a dologtalan dajkák idézik elő. Ha jó hordás van a korlátozás elején, akkor a dolgozóvá válás zökkenőmentes. Ha rossz idő van és nincs hordás, akkor a dajkák nem válnak át dolgozóvá, itt is rajbölcsők lesznek. Az azonban biztos, hogy  amit Attila elveszít a korlátozással, azt megnyeri a mézzel, anélkül, hogy veszélyeztetné a méhcsaládjait, hiszen csak a természetes szaporulat nagyságának megfelelő mennyiségű méhet veszít el, a család fenntartásához szükségeset nem (ezért nem látja káros hatását a korlátozásnak). Jenőnek pedig fel kell töltenie azokat a kaptárakat, amelyből eladta a méheket, tehát számára káros lenne a korlátozás.

Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #367 Dátum: 2017. November 26. 15:00 »
Én sem vitatom a professzor állításait, csak leírtam a gondolatokat amik eszembe jutottak miközben olvastam az idézeteket. Attila és Jenő vitájába szintén nem volt szándékom állást foglalni (nincs is ehhez se kellő tapasztalatom, se tudásom...).

*

zümi

  • *****
  • 1382
Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #368 Dátum: 2017. November 26. 15:45 »
Idézet
Jenő és Attila vitájából világosan kitűnik, hogy egyszerűen arról van szó, hogy két kitűnő méhész azért fikázza egymást, mert két különböző dologról beszélnek. Jenőnek szaporulatra van szüksége, Attilának mézre.

Neo Írásához még annyit.
Le a kalappal mindkét méhész előtt, mert a mai szélsőséges körülmények között, főállásban képesek megállni a saját lábukon!!!
Mindig arra kell törekedned, hogy a legjobb legyél, de sosem szabad elhinned, hogy az is vagy.

Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #369 Dátum: 2017. November 26. 17:52 »
Akkor válaszolok sorjában.
Először perlaki.gabornak.
Ezek a részek amiket idéztem, több tíz oldal eltéréssel íródtak.
A nekem különösen tetsző részleteket emeltem ki.
A könyvben egy olyan mézeltetési módszer van leírva, amikor elveszik az anyát.
A lényege hasonló mint a korlátozásnak, de még attól is jobbnak tartom, mert ezzel a rajzás szinte kizárva!
Nálunk, itthon is alkalmazza néhány méhész, hogy az anyákat akác előtt lecseréli.
Jónak tartom.
Neo hozzászólásához (különösen az első részéhez) amikor a virágpor jelentőségéről ír egyet értek, és a könyvében is nagy teret szentel neki Popravkó professzor.
Abban tévedtek mindannyian, hogy én Jenővel vitázok!
Ezt egy jóindulatú szakmai csörtének fogtam fel eddig is, néha feszegetve Jenő tűrőképességét.
Soha nem kérdőjeleztem meg szakértelmét, csak az zavart, hogy mennyi mindent kihagy egy szezonban.
Sokkal többre lenne képes az állománya, de ha ő ezzel megelégszik, üsse kő.
A könyvből most idéznék egy érdekességet, amely nem méhészeti témájú.
"A hódok több száz éve szállítanak olyan anyagot az ember számára, amelyet a nyugati világban "kasztóreum" néven ismernek. A kasztóreum (más néven hódzsírt) széles körben használták a középkorban különböző sebek, fekélyek, bőrsérülések kezelésére, és sok más esetben. A kasztóreum a hód speciális mirigyeiből készül, annak bepárlásával.
Mint kiderült, a hódnak olyan sajátos mirigyei vannak, amelyek egy különleges váladékot (muszkont) termelnek. Az állatok ezzel jelölik meg a területük határait, kezelik sebeiket. Ahol a területet megjelölték, ott a növények satnyulnak, a mikroflóra depressziós az állat "kezelt" sebein is. A felhalmozott muszkon antimikrobális aktivitása olyan nagy, hogy az elpusztult hód testtájai, amelyek a mirigyek szomszédságában vannak, egy egész évig nem indulnak oszlásnak. A hód megmentői ezek a mirigyek, amelyek bizonyos feltételek mellett a "házi patika" funkcióját töltik be. Ha az állatkát megfosztjuk alapvető táplálékától- a nyár-, rezgőnyár-ás fűzágaktól-, megszűnik a védőváladékai termelése, és általában hamar megbetegszik és meghal. Pierre Lavie, aki leírta ezeket a csodálatos jelenségeket, és meglátogatott hód jelölte területeket, rögtön észrevette a szagot, amely emlékeztetett a propolisz illatára."
Tehát a hód is propolisszal védi egészségét!
Nagyon örvendek, hogy Popravkó professzort halhattam élőben, ezért és a könyv megjelenéséért köszönetemet fejezem ki Dr.Körmendy-Rácz Jánosnak, a Magyar Apiterápiás Társaság elnökének.
Nagyernyei Attila


Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #370 Dátum: 2017. November 26. 17:55 »
"Ezen az alapon szemlélve a dolgot, igazat kell adnom Attilának: a méhek életét meghatározó módon a dajkálás rövidíti le."

Ebben mindenféleképp van valami, gondoljatok csak a feromonnal való anya helyettesítésre illetve ezen családok mézeltetésére.
 
Üdv. jani bátya

Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #371 Dátum: 2017. November 26. 18:08 »
Hétfőn Pécsen hallgattam Csincsa Tibor előadását.
Utána odajött hozzám Nagy Pista a pécsi méhészboltos, és pont ezt mondta mint Jani bátya.
Csányi Anti jó lenne ha erről írna, mert ők mézeltettek így.
Az egyébként 40-45 napig élő méhek több mint 3 hónapig éltek!
Bizony, a könyv arról szól, hogy az álcák etetése "nyírja ki" a családokat, ezért rövidül le jelentősen a nyári méhek élete.
Ha megszűnik a fiasítás drasztikus mértékben kitolódik az életciklusuk.
Itt van óriási tévedés  abban amit eddig tanítottak!
Olvassátok el a könyvet, baromi érdekes.
Nagyernyei Attila

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #372 Dátum: 2017. November 26. 18:39 »
A méhek élettartama a testük vitellogenin tartalmától függ.

A vitellogenin tartalom pedig a virágpor ellátottságtól és a munkamegosztásban betöltött szereptől.

És van még egy tényező, de ezt a méhek életének váratlan helyzete felülírhatja, ez pedig az évszakos bioritmus. Ugyanannyi virágpor a nyári napforduló előtt a petézést és a lárvagondozást fokozza, míg nyári napforduló után a méhek testének vitellogenin tartalmát növeli.

Vagyis nyári napforduló előtt az anyakorlátozás miatti népességcsökkenést a méhcsalád képes korrigálni, tehát a petézés intenzitását képes növelni az anya szabadon engedése után. Viszont a nyári napforduló után az anyakorlátozás végzetes hatású lehet a méhcsaládra.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

Laja

  • **
  • 55
Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #373 Dátum: 2017. November 26. 20:57 »
Erről az akác előtti anyaelvételes mézeltetési módszerről bővebben lehetne tudni ?

 Laja.

*

wr

  • *****
  • 889
Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #374 Dátum: 2017. November 27. 10:10 »
Lehet. Nagy kaptárban semmi értelme, kicsiben meg egyszerű matek. Ha nincs vagy kevés a fias, akkor annak a helyén méz lesz. Sok embertől hallottam régebben én is ilyet, hogy anya nélkül mézeltetnek, mert akkor milyen sok méz lesz. Kipróbáltam. Nem sokkal lett több, viszont a család utána a nyári legelőkre lényegesen gyengébb lett. És a kutatóval szemben én azt tapasztaltam hogy nem jó a család hangulata sem.

Ha adott szemszögből nézzük akkor nem beszél butaságokat a professzor, ha máshonnan nézzük akkor meg igen. Kutatni sem kell, csak megfigyelni, megismerni a méhek életét. Nem kizárólag az anyacsere miatt alakul máshogy a főhordás az új anya kontra öreg anya viszonylatában, hanem azért, mert az új anyával a család már hosszú távra tervez, míg az öreg anyával nem. Ha ott van az öreg anya, akkor nekik elsősorban nem az lesz a céljuk hogy nekünk minél több mézet hordjanak össze, hanem az, hogy hordjanak valamennyit az ottmaradóaknak, a többi meg induljon el világot látni a régi anyával. Egész egyszerűen azért, mert a teremtő ezt programozta beléjük genetikailag a fajfenntartás érdekében. Az új anya már egy afféle érzést ad nekik mintha ezt a feladatot már teljesítették volna, így nem azon lesznek hogy a fára készüljenek, hanem azon hogy termeljenek. Szóval ez ezzel van inkább összefüggésben, nem azzal hogy hány keret fias van a kaptárban. Nem állítom hogy téves következtetéseket von le a professzor a kutatásaiból, de bárkivel megeshet, meg is szokott gyakran, még velem is.  :)

A naparaforgó kopaszra pörgetéshez és a cukoretetéshez néhány gondolat, mert úgy látom sok méhész itt is fekete fehérben látja ezt a kérdést. Soha, semmilyen hordást nem pörgetek kopaszra, nálam ez alapszabály. Mindig hagyok annyit a családnál ami a fiasítás neveléséhez szükséges, és amennyitől nem érzi magát mézszűkében. A pörgetés után ha nincs hordás azonnal elkezdek etetni. Manapság már nem nagyon kell a zöldítések miatt, de régebben amikor ez nem volt, akác után minden család kapott legalább 3-4 kg cukrot, a diribdarab maradék méze kiegészítéséhez. A napraforgót szintén nem maradéktalanul veszem el. A pörgetés után atkairtás veszi kezdetét, majd szintén a lehető legkevesebb késlekedéssel jön az etetés.
A téli készlet 70-80%-át ilyenkor kell feletetni, és nem szeptemberben!!! A családnak így már lefedett készlete lesz mire a telelő méhek kikelnek, nem nekik kell a téli készlet raktározásával, érlelésével bajlódni. A telelő méznek (felénk) olyan összetétele lesz, amiben lesz némi napraforgó, olajretek, aranyvessző és cukor. Nem kell sem tiszta napraforgó, sem tiszta cukor készleten telelniük. Nekem az a tapasztalatom hogy egyik sem jó, a tiszta napraforgómézen telet állomány zöme nozémás lesz, de a tiszta cukrot sem tartom jónak, ha muszáj azon teleltetni akkor mindenképpen adjunk hozzá folyamatosan valami vitamin és ásványi anyag készítményt. Nem kell akkora mennyiséget mint ami a flakonra van írva, a töredéke is elég, csak ne a csupasz cukrot egyék, meg ne abból neveljék tavasszal a fiast, mert abban nincs semmi.
Nagyon nagy felelőtlenség amikor egy méhész akkor kezdi el feletetni a téli készletet amikor én már régen abbahagytam. Ahogy az is, amikor annak a 25%-át eteti, mondván "de hát van hordás a zöldítésből". Ne a zöldítésből hordott készleten telejenek, hanem abból amit már augusztus elején-közepén lefedtek.