Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.

  • 491 válasz
  • 259990 megtekintés
„Ha meg tudjuk változtatni önmagunkat,
a tendenciák is megváltoznak a világban.
Ahogy az ember megváltoztatja a saját természetét,
úgy fog irányába megváltozni a világ hozzáállása.
Nem szabad arra várnunk, hogy lássuk, mások mit tesznek.”

*

Kitin

  • *****
  • 934
Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #31 Dátum: 2014. Május 10. 22:57 »


Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #33 Dátum: 2014. Május 26. 16:10 »
Szörnyű,hogy a mocsok méreg előállító cégek összefogva mit főztek ki. Öt év múlva már csak robotméhek "járják" az akácot !!!!!!!!!!!!!!!!

*

kiskakas

  • *****
  • 3248
Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #34 Dátum: 2014. Május 30. 09:26 »
QUQURIQ!

Nem baj, az OMME vezetése is robotokból fog állni!

Kiskakas!

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #35 Dátum: 2014. Május 30. 12:19 »
A robot nem cselekszik irracionálisan, az ember viszont képes racionálisan és irracionálisan is cselekedni. Mikor fog megjózanodni az OMME vezetése? Mikor adja fel az OMME vezetése a jelenlegi irracionális viselkedését?
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

kiskakas

  • *****
  • 3248
Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #36 Dátum: 2014. Június 01. 18:13 »
QUQURIQ!

.....Ha leváltják Őket!!!

Kiskakas!

Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #37 Dátum: 2014. Július 02. 11:57 »
„Ha meg tudjuk változtatni önmagunkat,
a tendenciák is megváltoznak a világban.
Ahogy az ember megváltoztatja a saját természetét,
úgy fog irányába megváltozni a világ hozzáállása.
Nem szabad arra várnunk, hogy lássuk, mások mit tesznek.”

Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #38 Dátum: 2014. Július 07. 18:01 »
Sziasztok. Nemtaláltam megfelelő topikot, így itt kérdezem meg hogy van-e köztetek olyan aki csinált már saját magának nozéma vizsgálatot? Minden forrásom szerint izopropil alkoholba kell szedni a méheket. Ez kiváltható valamivel? Égen földön nem lehet kapni.

Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #39 Dátum: 2014. Július 07. 19:25 »
Kamikaze!
Dr.Fendrik Péter volt kollégám készségesen válaszol a kérdésedre.
Én is tudom a megoldást (tőle) de jobb, ha élesben konzultálsz vele.
E-mail címét, vagy telefonját megtalálod a honlapján.
www.fendpoll.com
Ha nem éred el,privátban küldöm a teloját.
Nagyernyei Attila

Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #40 Dátum: 2014. Július 07. 19:59 »
Sziasztok. Nemtaláltam megfelelő topikot, így itt kérdezem meg hogy van-e köztetek olyan aki csinált már saját magának nozéma vizsgálatot? Minden forrásom szerint izopropil alkoholba kell szedni a méheket. Ez kiváltható valamivel? Égen földön nem lehet kapni.

Kamikaze!

Ne keresse azt az izopropil-alkoholt, teljesen felesleges. Koncentráljon a helyes mintavételre: idős méhekből gyűjtsön mintát, elsősorban kijáró méhekből. Amiért az otthoni vizsgálathoz fölösleges az izopropil-alkohol annak oka, hogy a mikroszkópos vizsgálathoz élő méhek kellenek. A méheket a fej összeroppantásával ölje meg, s az utolsó potrohgyűrűt megfogva húzza ki a méh belét a potrohból. Az ürülékhólyagból nyomja tárgylemezre annak tartalmát, cseppentsen a mintára vizet, oszlassa szét a mintát a vízben, s helyezze rá a fedőlemezt buborékmentesen. Festhető is a vizsgálandó anyag, de fölösleges megfesteni a spórákat, azok anélkül is jól láthatók minimálisan 400-szoros nagyítás mellett. A spórák számlálása e nagyítással is elvégezhető, nagyobb nagyítással természetesen egyszerűbb. Ügyeljen arra, hogy a kisebb teljesítményű mikroszkópok a 400-szoros nagyításra is általában csak az immerziós objektívvel képesek, de ahhoz immerziós olaj és speciális fedőlemez szükséges (vékony!). Némi gyakorlat sem árt, ha immerziós objektívvel dolgozik, sajnos a gyakorlatlan mikroszkopizálók eleinte nagyon sok fedőlemezt leamortizálnak... Ha részletesebben is érdeklődik a mikroszkópos technika és gyakorlat iránt, kérdezzen bátran, szívesen ajánlok irodalmat hozzá. Nem olyan bonyolult a Nosema-vizsgálat, de sokat segíthet a helyes döntés meghozatalában, érdemes megtanulni...

Még egy tanács: ne vegyen olcsó "tesco-gazdaságos" mikroszkópot, vannak aránylag olcsó (akár használt) készülékek is.

Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #41 Dátum: 2014. Július 07. 20:05 »
Arisztaiosz!
Kamikaze nevében köszönöm a gyors válaszát!
Most a stílusába sem tudnék belekötni. Csak így tovább!
Üdvözlettel:Nagyernyei Attila

Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #42 Dátum: 2014. Július 07. 21:49 »
Köszönöm válaszaikat. Én többek között ezen leírás mentén indultam el:
http://scientificbeekeeping.com/sick-bees-part-13-simple-microscopy-of-nosema/#care-microscope
Az Arisztaiosz által leírt módon nyert minta mennyire tükrözi az adott család egyedinek fertőzöttségi szintjét ha csak egy mintát veszek? Vagy mennyi mintavétellel lehet képbekerülni?
A mikroszkópom nagyítása 640X es. Arisztaiosz leírása szerint próbáltam mintát venni korábban, de messzemenő következtetést levonni nem tudtam mert annyi spórát láttam hogy azt megszámlálni lehetetlen lett volna. De azt hiszem hogy az általam belinkelt forrás is azt írja hogy az így nyert minta spóraszámlálásra alkalmatlan a rengeteg spóra miatt.
Még egy ziccer. Nem tudom azt hogy ilyen nagyításnál a tárgymezőben mennyi látott spóra mit is jelent pontosan. Mi az amikor a család egészségesnek nevezhető.
Eredeti terveim szerint a nozéma elleni kezelés előtt és utáni 50 egyedből nyert mintán végzett nozémakontrollt követően meggyőződtem volna a kezelés sikerességéről vagy sikertelenségéről.
Megköszönném ha valaki segítene rendetrakni a fejemben. Egyszerűsége miatt nagyon tetszik az egy egyed béltartalmának vizsgálata. Ez esetben a számlálás hogy zajlik? Nagyon örülnék egy gyakorlati leírásnak.

Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #43 Dátum: 2014. Július 07. 22:33 »
8 éve .hogy saját magam végzem a nosema vizsgálatot . Saját méhészetem és az ország sok megyéjéből vett minták alapján én kongattam meg vészharangot 2004 őszén.  Sajnos akkor senki se hallgatott rám.  Súlyos károkat okozott akkor és okoz a mai napig a világban.  Mintavétel módja: egy családtól 20-30 méh kijáróból lehetőleg virágporos,vizsgálatig lefagyasztani. Eszköz:mikroszkóp 400xnagyítás,dörzscsésze,dörzskanál,tárgylemez,fedőlemez,deszt.víz Vizsgálat:méheket hagyni felengedni,teljes egészben hagyni a méheket,méhenként 0.5ml deszt.víz ,dörzskanállal szétdörzsölni, dörzskanállal  a dörzsölékből a tárgylemezre egy cseppet ráérinteni,rátenni a fedőlemezt enyhén tollal megnyomni,a fedőlemez mellől kijövő folyadékot kis törlőpapírral leszívatni. Értékelés: 0-10spóra alacsony,10-50spóra közepes,50-150spóra erős,150-600spóra nagyon erős fertőzöttség. Nosema elleni kezelés után kontroll vizsgálat egy hét. Ez a vizsgálat Német módszer,Dr.  Fendrik Pétertől tanultam.
« Utoljára szerkesztve: 2014. Július 07. 22:49 írta mézengúz »

Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #44 Dátum: 2014. Július 08. 02:04 »
Kamikaze!

Randy Olliver nem egészen Fendrik dr. módszerét ajánlja, miként olvashatta. A nemzetközi norma szerint 60 méhegyed/család vizsgálatát írják elő. Mindezek ellenére én a családonkénti 10 idős méh vizsgálatát is elegendőnek tartom a házi vizsgálathoz, ha jó a mintavétel, bár a nagyobb mintaszám valóban jobb statisztikai adatot biztosít, lévén minél nagyobb a mintaszám, annál kisebb a véletlen hiba lehetősége. Csak kizárólag gyűjtő kijáró méheket, (idősebb egyedeket) érdemes vizsgálni. Én is a kijáróból javasolnám gyűjteni őket, az általam használt gyűjtőeszköz egy egyszerű -entomológusok által használt- "rovarszippantó". Azzal pillanatok alatt össze lehet szipkázni akár hatvan egyed méhet is...
Nem javasolom a teljes méh-egyed zúzással végzett vizsgálatát, túl sok törmelék nehezíti a vizsgálatot, a házi "tisztítás" pedig nehézkes. Az élő méhek leölése után az emésztőtraktus kihúzásával olyan vizsgálati anyaghoz juthatunk, mely a spóraszám tekintetében reprezentatív, de kiküszöböli a törmelék és egyéb "szennyező anyagok (virágpor-szemcsék, egyéb szövetrészek, sejtalkotók). Ehhez a kihúzott emésztőcsatorna bőséggel elegendő, a "homogenizálás", macerálás is jobb hatásfokú, kevesebb "törmelékkel" jár.

A vizsgálat lényege, hogy a szuszpenziót méh-egyedenként 1 ml bideszt-vízzel készítse (kivéve az immerziós lencsével folytatott számlálást, lásd később). Ez a gyakorlatban úgy fest, hogy méh-egyedenként pár ml vízzel készítse a szuszpenziót, azaz macerálja szét a mintát (nézetem szerint kizárólag a béltraktusból), majd a maceráló, szuszpendáló edényt többször öblítse át a mintavevő üvegbe (10 méhegyedes minta esetén a maceráló és öblítő folyadék összesen 10 ml). Ha maradt volna darabos törmelék a mintában, azt feltétlenül távolítsa el. Vannak, akik szűrik is a mintát, de ez már lehet torzító tényező is. A mintát akár kézzel, akár rázógéppel sokáig kell rázni, hogy a spórák homogén módon oszoljanak el a szuszpenzióban.
Ha jól és a statisztikai módszereknek megfelelő mintát készített, akkor következhet a minta számlálása. Ha pontos adatokat kíván kapni, akkor kénytelen lesz valamelyik számlálókamrás módszerhez folyamodni. Az "egy csepp" mértékegységet és az azt követő fedőlemezes lezárást nem tekintem egzakt számlálási módszernek, senki nem képes megmondani, milyen folyadékmennyiségben találhatók a megszámlált spórák, ergo a végeredményre nézve sem kap még tájékoztató adatot sem). Mi a mikrobiológiai gyakorlatban részecske-  (sejt, spóra, stb) számlálással igyekeztünk korrekt adatokhoz jutni, annak pedig vannak szakmai szabályai is. Nincs ez másképp a Nosema-spórák házi számlálása esetében sem...
A számlálásra egy speciális tárgylemez-típus (= számlálókamra) szolgál, melynél a számlálókamra esetében egy pontosan kalibrált térfogatú folyadékteret alakítottak ki. A folyadékkamra alatt négyzetrács található. A folyadékteret a vizsgálandó szuszpenzióval töltik meg, s vékony fedőlemezzel buborékmentesen fedik. A folyadékkamrában pontosan kalibrált szuszpenzió-mennyiség fér el: a Thoma-féle sejt- és spóraszámláló kamra esetében a folyadéktér mélysége pontosan 0,1 mm mélységű, A négyzetrács egyes négyzeteinek alapterülete 0,0025 mm2. Ez alapján a négyzetek felett 0,0025x0,1=0,00025 mm3 szuszpenzió lesz a folyadéktér precíz lefedése után. A számlálás akkor pontos, ha egy-egy négyzet átlagosan 5-6 spórát tartalmaz, azaz a megszámolt 100 négyzet 500-600 spórát tartalmaz csak. Ha a szuszpenzió "sűrűbb", tehát több sejtet, spórát  tartalmazna, akkor a mintát hígítani kell.
Az egy négyzetre eső spóraszám középértékét meg kell szorozni 4 millióval, s rögvest megkapjuk az egy ml-re, azaz egy méhegyedre eső spóraszámot. Ha hígítottuk a mintát, akkor természetesen a hígításnak megfelelően kell tovább szoroznunk , hogy a megfelelő spóraszámot kapjuk.

Másik sejtszámláló eszköz lehet a Bürker kamra, melynek alapelve ugyanaz, mint az előbbié, ennél is 0,1 mm a folyadékkamra mélysége, de a folyadékkamra két részre van osztva, két négyzetrácsot képeztek ott ki. Az egyik folyadékkamra négyzetrácsának beosztása azonos a Thoma-féle számlálókamráéval, a másik nagyobb beosztású, annál a folyadékkamrában 1-1 négyzet felett 0,004 mm3 szuszpenzió helyezkedik el. A nagyobbik négyzetrácsra eső átlagos számolt spóraszámot 250 000-rel kell szoroznunk, míg a másik folyadéktér esetében a Thoma-kamráéhoz hasonlóan 4 millio a szorzószám. A fedőlemez közös.

Van még nagyon sok, hasonló típusú számlálókamra, de azokat nem szokás a nagyobb méretű mikroorganizmusok, spórák számlálására használni, lévén sokkal "finomabb" munkára valók.

Az idézett linken Randy Oliver  a haemacitométert és az azzal történő spóraszámlálást ismerteti. A vérsejtszámlálóval végzett számlálás esetében a szuszpenzióból 0,01 ml mennyiséget fogad be a számlálókamra. Mind az öt , három vonallal körülvett részben meg kell számolni a spórákat (mindegyik négyzet 16 kis négyzetet tartalmaz). Csak a felső- és bal oldali hármas vonalat érintő spórákat kell számolni, a jobb oldali és az alsó hármas vonalakat érintő spórákat nem számolják.
A méhenkénti spóraszám = ((az 1+2+3+4+5-ödik négyzetben számlált spóraszám)/80)x(4x106)

Ha nincs számlálókamrája, a minta készítésének helyes elvégzése után (1 ml/ méh-egyed) csak egy "kalibrált" kacsra van szüksége (laboratóriumi felszereléseket forgalmazó boltokban régen beszerezhető volt), mely 0,01 ml szuszpenziót képes a tárgylemezre juttatni (használata gyakorlatot igényel). Fedés után a számlálás a négyzetrács híján ugyan nehezebben, de elvégezhető. A teljes fedőlemez alatti spóramennyiséget kell számolni, túl nagy sűrűség esetén ez esetben is hígításra van szükség. A végén káprázik a számláló szeme, tehát érdemes számlálókamrával dolgozni, mert az  otthoni  elkészítése nem lehetséges.
Lehet vásárolni a spóraszámláláshoz automata vérsejtszámláló készüléket is (az árát ne kérdezze...!), a laborok pedig turbidimetriával is határoznak meg részecskeszámot, melynek során a fényelnyelés adataiból kalibrációs görbe segítségével következtetnek a részecske-sűrűségre, de úgy vélem, házi használatra a mikroszkópos spóraszámlálás bőven elégséges és jó módszerrel pontos tájékoztató adatokkal szolgál a Nosema-spórák mennyiségének diagnosztizálásához. Az értékeléshez kitűnő mankó az idézett cikk mennyiségi alapon nyugvó értékelése.

Az "egy méhből" elvégzett spóraszámlálást semmiképpen nem javasolnám, a mintavételi véletlen hiba nagyságrendje a vizsgálatot értékelhetetlenné tenné. A házi módszerhez legalább  10 méh/ család ( a nagyobb mintaszám pontosabb eredményt ad), méh-egyedenként 1 ml szuszpendáló folyadékban . Azért nem vizet írtam, mert az immerziós olaj használata esetén a szuszpendáló folyadéknak is immerziós folyadéknak illik lennie, kiküszöbölni szándékozván az immerziós folyadék és a víz eltérő törésmutatójából adódó hibákat.

Azt pedig senkinek ne higgye el, hogy morfológiai úton a mézelő méheket sújtó két Nosema-faj bármilyen fénymikroszkóppal biztonságosa szétválasztható lenne. Ez a városi legendák körébe tartozó megállapítás.
« Utoljára szerkesztve: 2014. Július 08. 03:17 írta Arisztaiosz »