Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés

  • 720 válasz
  • 350491 megtekintés
Re:Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés
« Válasz #630 Dátum: 2018. Június 25. 09:21 »
Mindig voltak túl okos emberek. Én azért kíváncsi volnék a 100000Ft-os méh inszemináló berendezésre, de erről nem lett kép feltéve. Érdekes lenne.

Re:Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés
« Válasz #631 Dátum: 2018. Június 25. 10:12 »
Mindig voltak túl okos emberek. Én azért kíváncsi volnék a 100000Ft-os méh inszemináló berendezésre, de erről nem lett kép feltéve. Érdekes lenne.

Eszembe jutott két régi történet, két régi kollégával. B. Dezső volt az akkori Tsz inszeminátora, a foglalkozáshoz szükséges kellő mennyiségű humorérzékkel.
Valamilyen kiránduláson voltak, kitekintve a busz ablakán egy gulyát látott legelni az út mellett.
 - Micsoda görhes, mosatlan tehenek! Be sem inszeminálnám!

A mesterséges megtermékenyítés kezdetén még nem voltak erre kiképzett szakemberek, ezért a helyi állatorvosokra volt bízva a dolog.
Kihirdette a faluban a kisbíró, hogy mától az állatorvos fogja berakni a tehenet, neki kell szólni,
 aztán amikor jön, a gazda kötelessége szappant, meleg vizet, meg törülközőt biztosítani a doktornak.
Náncsi néni bejelenti, hogy ivarzik a tehén, jön is doki.
 - Itt van minden doktor úr, szappan, víz, törülköző, a nadrágját felakaszthatja oda a szegre, de tudja, én ezt a rondaságot bizony végig nem nézem!



*

oszkár

  • *****
  • 1112
Re:Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés
« Válasz #632 Dátum: 2018. Július 01. 16:46 »
Már 
« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 23. 17:44 írta oszkár »

*

oszkár

  • *****
  • 1112
Re:Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés
« Válasz #633 Dátum: 2018. Július 05. 17:23 »
Na
« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 23. 17:43 írta oszkár »

Re:Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés
« Válasz #634 Dátum: 2018. Szeptember 04. 07:50 »
Sikerűlt elcsîpni.
https://youtu.be/3qu-CnPLdQg

*

Attila

  • ****
  • 285
Re:Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés
« Válasz #635 Dátum: 2018. Szeptember 04. 23:44 »
Szia dcsabi!

A petéző anyáról mikor készült a felvétel?
Napszakonként változik a peterakás üteme?
Szinte már útban vannak neki az őt etető munkások:) nem hagyják dolgozni:)
Megjegyzem, tavasszal az egyik családomnál hasonlónak voltam szemtanúja én is.

Attila

Re:Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés
« Válasz #636 Dátum: 2018. Szeptember 05. 06:28 »
Üdv.K.b. 3hete.

*

Attila

  • ****
  • 285
Re:Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés
« Válasz #637 Dátum: 2018. Szeptember 06. 08:29 »
Sziasztok!

Májusban egyik gyengébb családnál tapasztaltam, hogy a tavalyi anya egy sejtbe több petét is rak.
Mi lehet ennek az oka?
Később egy másik, szintén gyengébb családnál is volt ilyen, az már idei anya, pótbölcsős.
Képet mellékeltem.

Köszi a választ.
Attila

Re:Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés
« Válasz #638 Dátum: 2018. Szeptember 06. 10:29 »
"Kimerülő kutyaól". Rossz párzás. Így nem telel át.

*

Attila

  • ****
  • 285
Re:Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés
« Válasz #639 Dátum: 2018. Szeptember 10. 22:38 »
Sziasztok!

Még néhány család egyesítése előtt állok.
Melyik anyát hagynátok meg (milyen szempont szerint) az alábbiak közül?:
1. sárga, azaz tavalyi, anyanevelőtől petézőként vásárolt, idén szépen dolgozott;
2. pótbölcsőből kelt idén július végén (sikertelen anyásítás után), termetre jó, rendesen petézik.
Külsőre nincs lényegi különbség köztük.

Másik eset:
1. megfelelő telelő népességű, jó család tavaly májusban mentett rajbölcsőből kelt anyja. Idén jól dolgozott. Az ő anyja szintén jobb volt az átlagosnál.
2. kis pároztatóban (3-4db fél NB keret), jól petéző, idén májusban anyanevelőtől vásárolt bölcsőből kelt anya. (ezek anyatartalékok is)
A tavalyi anya esetleg termetre szebb, vagy hízottabb.

Köszönöm a segítséget, jó tanácsokat.
Attila

Re:Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés
« Válasz #640 Dátum: 2018. Szeptember 11. 09:02 »
Én már jó ideje nem a külsőre, hanem a teljesítményre szelektálok. Mindig ez a döntő, termelés, tavaszi fejlődés stb. A pótbölcsős csak egy darabig jó, lecserélni. A genetika a lényeg, az ami nem látszik.

*

Attila

  • ****
  • 285
Re:Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés
« Válasz #641 Dátum: 2018. Október 24. 03:24 »
Sziasztok!

Kijáróhoz támasztott feljárón való bezsongatáskor (a lépekről oda rázom a rajta lévő méheket) - pl. anyátlan család felszámolása - a bevonult népesség másnapi kirepüléskor betájol az új kaptárba, vagy gyűjtőútjáról visszatérve az eredeti helyén keresgél és az azzal szomszédos kaptárba kéredzkedik be inkább (nem a szomszédosba zsongatom be, hanem pl. 15méterrel odébb lévőbe, mostanában)?

Köszönöm a válaszokat!
Attila

Re:Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés
« Válasz #642 Dátum: 2018. Október 24. 09:22 »
Sziasztok!

Kijáróhoz támasztott feljárón való bezsongatáskor (a lépekről oda rázom a rajta lévő méheket) - pl. anyátlan család felszámolása - a bevonult népesség másnapi kirepüléskor betájol az új kaptárba, vagy gyűjtőútjáról visszatérve az eredeti helyén keresgél és az azzal szomszédos kaptárba kéredzkedik be inkább (nem a szomszédosba zsongatom be, hanem pl. 15méterrel odébb lévőbe, mostanában)?

Köszönöm a válaszokat!
Attila

Több kérdés felvetődik. Honnét lehet ilyenkor biztosan megállapítani az anyátlanságot? Könnyen lehet abba a hibába esni, amikor a méhész fiasítás hiányában a méhek laza elhelyezkedésekor egy kis füsttel úgy feltudja zaklatni őket, mintha anyátlanok lennének a zúgásukból ítélve. Tetézi ezt, hogy jól és idejében feletetett népes egészséges családnál már kevés a nyitott élelem, és ezért a más időszakokhoz képest jobban keresik a nyíltat, és ennek hiányában egymást lökdösve bontanak fel fedett sejteket, ami hasonlít az anyátlanságkor megszokott viselkedéseikhez.
Én ebben az időszakban csak "kíváncsiságból" bontok néha kaptárat. Aki használ valamilyen atkairtót, és zsongást tapasztal, annak lehet oka a használt szer is, viszont több család bontása után egyértelműen kiválasztható a túlzott zúgású. Ezért a legbiztosabb jel, amikor (valamiképpen meg kell győződni az anyátlanságról) a "fészek" ami ilyenkor már nincs  ;) bontásakor virágporos sejteken pótbölcső szerű képződményeket építenek.
A bezsongatott nép csak késő délután, és este vonul be maradéktalanul az idegen családhoz, amely elé lett seperve, rázva. Másnap az eredeti helyének szomszédságába át fognak költözni ebből a kaptárból nagyobbrészt, mert ugye ilyenkor már minden méh betájolt. Más időszakban kiseperve többségük a levegőbe száll, és másik családokhoz zsong be, legtöbbjük az eredeti hely közelében, illetve legnagyobb százalékuk az ottani (eredeti hely) szomszédos családokhoz.
Igazából ilyenkor már nem beszélhetünk a gyűjtőútjáról visszatért méhekről. Ha elhagyja az este bezsongatott méh a kaptárat reggel, akkor valószínűleg az eredeti helye közelébe visszatérése előtt nem fog legelőt keresni, mert nem volt információ...és nagyon mit hordani sincs már, kivéve, amikor rabolni jár valahova. ???
Én inkább távolabb szanaszét szoktam az anyátlanokat kiseperni, mert már jártam úgy, hogy nem volt az anyátlan, csak én gondoltam annak, és az időszakosan meddővé vált anya az idegen kaptár elé seprés után a zsongó méheivel leölette  :-\ az ott lévő normálisan dolgozó anyát, aztán herepetézőként átvette a hatalmat. (Festésből erre következtettem...) Sokkal nagyobb területen oszlanak szét, de a summa akkor is az eredeti helyen fog bebocsájtást kérni, illetve egy ideig a volt kijáró körül keresgél, esetleg csomózik.

*

Attila

  • ****
  • 285
Re:Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés
« Válasz #643 Dátum: 2018. November 12. 21:23 »
Sziasztok!

A méhanya potrohának a színének van valamilyen jelentősége?
Pl. van amelyik nagyon sötét, majdnem fekete, a másik véglet, hogy egészen világos.
Krajnai jelleg mindkét szín?
Nem sok anyát kelttettem ki, de úgy emlékszem, hogy egy sorozatban is lehetnek eltérő színűek.
Akkor ez a (szín) változékonyság csupán olyan, mint a hópelyhek alakja?

Másik kérdésem:

Van két azonos évben kelt anya:
Az első évben az egyik májustól petézik és termelő családban, a másik csak július végétől és a petézés megkezdése után tartalékolva van egy 3xfél NB pároztatóban (majd októberben anyásítanak vele termelő családot).
A második évben szépen dolgoznak.
Harmadik évben számíthatunk-e arra, hogy a májusi teljesítménye előbb csökken le (ha más egyéb tényezőt kb. egyezőnek tekintünk)?
Igazából azonos évben keltek, de a májusi legalább egy fél szezont végigdolgozott. Mikor javasolt cserélni?
Köszönöm a válaszokat!
Attila

Re:Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés
« Válasz #644 Dátum: 2019. Február 10. 23:31 »
https://library.hungaricana.hu/hu/view/UjSzo_1991_Vasarnap_1/?pg=464&layout=s

445. és 465. oldal


Anyabölcsök Cloake-módszerrel I.

Harry Cloake, Új-Zéland második legnagyobb méhészetének tulajdonosa számos anya (bölcső) nevelési eljárással kísérletezett. Ezeket értékelve megállapította, egy adott módszer sikere részben a helyi időjárási viszonyoktól, részben az anyanevelő rutinjától függ. így a Kaliforniában jól bevált módszerek nem biztos, hogy sikeresek pl. Új-Zéland déli részén. Az anyabölcsők nyerésére leginkább a műrajokból képzett starter (anyátlan) családokat használta. Ezekben a mesterséges anyabölcsőkben beadott és elfogadott álcákat azután anyás dajkacsaládokkal nevelte tovább. Ez a jól ismert eljárás rendkívül munkaigényes, hiszen mind a műrajok létesítése, mind a dajkacsaládok időről időre történő ellenőrzése sok munkával jár. Olyan módszert keresett tehát, amely kevesebb munkával jár, ugyanakkor kielégíti a sikeres anyanevelés alapvető követelményeit. Megfigyelései szerint ugyanis:
1. A mesterséges anyabölcsőben beadott álcákat legjobb (legmagasabb) arányban az anyátlan családok (e célra létesített műrajok) fogadják el.
2. A legjobb minőségű, legkiválóbb anyákat viszont olyan, anyás családoktól várhatjuk, ahol az anya leváltására (csendes anyaváltásra) „hajlandóság" van.
3. Az anyabölcsők nevelésében azok a családok jeleskednek, amelyeket a méhész csak a lehető legkisebb mértékben zavar.
A Cloake-féle anyabölcsőnyerés alapelve úgy foglalható össze, hogy az álcák elfogadtatása a rakodókaptár felső, mézkamrafiókjában, átmenetileg anyátlan állapotban hozott méhekkel, a dajkálás viszont az ismét egyesített család anyás állapotában történik, a család minimális zavarása mellett.
Az elgondolást először egy, a két fiók közé rakott, lécrámába foglalt, kijáróval is ellátott választódeszkával vélték megvalósítani. Nem vált be. A starter egységből sok méh visz- szatájolt az eredeti alsó (fészek-) kijáróhoz. Ha a felső kijárónyílást becsukták, az izgatott népesség vonakodott elfogadni a beadott álcákat. A sikeres megoldást végül is olyan, becsúsztatható fémlappal kombinált választóráma jelentette, amely átmenetileg - amíg a fémlap benne van - tökéletesen elválasztja a két, az anyátlan és az anyás egységet. Ez olyan röpnyílással van ellátva, amely először csak a felső (anyátlan, elfogadó), a csúszka kihúzása után pedig mindkét - most már egyesített és anyás - fiók népessége számára kijáróul szolgál.
A családok előkészítése' már a tényleges anyanevelés elindítása előtt 4 héttel megkezdődik. A fiatal anyás családokat a bölcső kihúzásáig folyamatosan, fumagillines szörppel etetik. A kiválasztott kaptá- rakat védett, napos helyre állítják. Nagyon fontos, hogy bőséges virágporhordás legyen. Ha ilyen nincs, természetes virágport kell etetni a bölcsők fedéséig.



Anyabölcsök Cloake-módszerrel II.


Egy héttel az anyanevelés megkezdése előtt a kaptárakat megfordítják, úgy, hogy az eredeti alsó (fészek-)kijáró hátúira kerüljön. Az anyát - anyaráccsal - az alsó fiókra korlátozzák, úgy, hogy abban csupán 3-4 fiasításos keret, mézes, virágporos és üres lépek maradjanak. Berendezik a felső 7 lépből álló egységet is; ide 4 keret fiasítás, valamint mézes-virágos lépek kerülnek. A később beadandó 2 nevelő keretnek helyet hagynak, egyébként azonban szorosan takarják a fiókot. Folyamatosan etetnek felülről. A méhek áttájolnak az új kijáróhoz, amely a kaptár fő kijárójává válik. Az előkészítést így elvégezve a családot békén hagyják. A hátúira került kijárót lezárják.
Egy nappal az álcák tervezett beadása előtt a rámába becsúsztatják a fémlapot. A hátsó (eredeti) kijárót ismét kinyitják. Az onnan távozó gyűjtők a két fiók között lévő, most már fő kijáróba szállnak vissza. Létrejött így az anyátlan és az anyás részek szétválasztása. A rákövetkező napon a felső, anyátlan kezdőcsaládnak, a hasított lépek közé, nevelőkereteken összesen 40 álcát adnak be. A harmadik napon a bádoglapot kihúzzák és az egy napra kinyitott hátsó kijáratot bezárják. Ha még az érett anyabölcsők elvétele előtt az előbb ajánlottnál több álcát kívánnak elfogadtatni, akkor az eljárás megismételhető. Vagyis az első napon beteszik a fém választót, a 2. napon beadják a tenyészanyagot, a 3. napon ismét kihúzzák a fém lapot. Az ismétlés 2. napját úgy időzítik, hogy akkorra már az első sorozat anyabölcsőinek fedése legalábbis megkezdődjék.
Nagyon fontos, hogy a felső fiókban rendszeresen vizsgálják az esetleg a fiasításos lépeken húzott anyabölcsöket - ezeket lerombolják. Lényeges az is, hogy a felső, kezdő és dajkáló részben mind az elfogadtatáskor, mind a dajkálás során, a bölcsök kihúzatása folyamán 3—4 fiasításos lép legyen. A legfontosabb tényező azonban az, hogy az anyanevelő családok zsúfoltak, népesek legyenek.
Az eljárás nagy előnye, hogy viszonylag kevés beavatkozással, a méhcsaládok minimális zavarásával jár. Ha a bölcsőket elvették, az ilyen módon már anyanevelésre használt családokat változatlan népességgel méztermelésre foghatják.