Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés

  • 720 válasz
  • 350504 megtekintés
Re:Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés
« Válasz #525 Dátum: 2017. December 09. 21:27 »
Lehetnek itt érvek, ellen érvek, de tény, hogy nosemából képes kigyógyulni  a család. Most abból adódik, hogy a peritrofikus hártya meggyógyul, vagy abból, hogy  az erősebb fagy elpusztítja a spórákat, nem tudom. De tény, hogy a fagynak kitett nosemás keretek tavasszal már nem fertőznek. De ez csak a nosemára igaz, a nyúlósra nem.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés
« Válasz #526 Dátum: 2017. December 09. 21:57 »
Lehetnek itt érvek, ellen érvek, de tény, hogy nosemából képes kigyógyulni  a család. Most abból adódik, hogy a peritrofikus hártya meggyógyul, vagy abból, hogy  az erősebb fagy elpusztítja a spórákat, nem tudom. De tény, hogy a fagynak kitett nosemás keretek tavasszal már nem fertőznek. De ez csak a nosemára igaz, a nyúlósra nem.

A noséma nem a lépekben, hanem a méhek belében él. A nosema spórája kibírja a téli hideget.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés
« Válasz #527 Dátum: 2017. December 10. 14:16 »
Kérdezném én Geddekastól, hogy mivel támasztja  azt alá, hogy a nosema spóra kibírja a hideget?

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés
« Válasz #528 Dátum: 2017. December 11. 16:48 »
A nosema kórokozó sajátossága, hogy soha nem tudja megtámadni a méhcsaládot, ha valami ok miatt a peritrófikus hártya képzése le nem áll.
Akkor miképpen tudnak úgy tudományos kísérleteket végezni, hogy előtte nem gyengítik le semmivel a méheket, és gyönyörű spóratermelődéseket detektálnak a mesterséges fertőzést követően. Ami alapján kikövetkeztethető,hogy  a Nosema az autoinfektív formája révén nem igényli azt, hogy a bélbe visszakerüljön, hanem közvetlenül fertőzi a szomszédos sejteket.
Ha a neo idézi elő a nosemát, akkor az miképpen jelentkezhet a neo mérgezés idején? Két hétnek el kell telnie amig a spóra jelentős számban ürülni kezd, hiszen ha előtte azért nem betegszik meg, mert nem képes áthatolni a peritrofikus hártyán, akkor miképpen lehet ott magas induló spóraszám (ha nem betegíti meg, akkor spóra sem fog termelődni)? A Nosema fejlődésmenet: egy spórából lesz egy olyan alak, amelyik autoinfektív módon fertőzi a szomszédos sejteket, a másikból egy plasmodium állapotú, környezeti spórát termelő alak lesz. Ezért lineáris a (környezeti) spóraszám emelkedés, nem exponenciális. Ez a bélből történő kiürülést követően lesz csak fertőzőképes, azért környezeti spóra.

Re:Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés
« Válasz #529 Dátum: 2017. December 11. 19:00 »
A gyengítő tényezők szerintem mostanában mindíg fenn állnak. Vagyis folyamatosan kellene vizsgálni a spóraszámot és ennek emelkedését tapasztalnánk akkor gyanakodnánk a mérgezésre? A növényvédőszer vizsgálatnál általában nosemát állapítanak meg. Ez hogyan fejlődhet ki ilyen rövid idő alatt?

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés
« Válasz #530 Dátum: 2017. December 11. 23:36 »
Ha már a guttációs cseppben, nektárban, virágporban benne van a neo, sőt a kaptárban levő mézben és méhkenyérben, akkor mikor van a kezdet és hol a vég?
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés
« Válasz #531 Dátum: 2017. December 12. 08:18 »
Lehet, hogy úgy lenne jó, ha most beidézném, amit írtál, de van ahol ezt nem szeretik, ezért "csak" egy lájkot nyomtam. Hol van a kezdet és a vég? Anti írta, hogy repcén(!) kezdődik. Vagyis, hogy a nektárforráshoz kapcsolódik. Én évek óta szajkózom azt, hogy olyan dolog is elképzelhető, hogy a nektárhordás (hordási láznak neveztem a lassan tíz éves, régi Google csoportodban, amire misi elég dehonesztálóan reagált) hozza ki a kaptárból a beteg egyedeket.
Természetesen az is előfordulhat, hogy már a guttációs cseppekkel a kezdet a virágzás előtt van. De ezt pontosan úgy lehetne igazolni, ahogyan Fülemüle írja: a spóraszám állandó monitorozása lenne szükséges. Amit lehetne folytatni a búza guttációs cseppjeinek megjelenésével összhangban. Hiszen ebben az esetben annak is Nosemát kiváltó okának kell lennie. A repce guttációs cseppjeit sem azért isszák, mert tudják, hogy innen majd nektárt és virágport fognak tudni hozni akkor, ha néhány hét múlva kivirágzik. Ahogyan a kukorica guttációs cseppjei sem jelzik előre a későbbi virágporhordás lehetőségét.
Ez a téma azonban átvezet a neonikotinoidok témakörébe, ezért ott fűzök hozzá néhány gondolatot.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés
« Válasz #532 Dátum: 2017. December 12. 20:46 »
Neo!

Számomra van egy megválaszolatlan kérdés. Azt tudjuk, hogy a neonikotinoidok neurotranszmitter gátlók, vagyis elsődlegesen nem fehérjeképzést gátló mérgek.

Ha közvetlenül nem gátolják a neonikotinoidok a fehérjeszintézist, akkor miért és hogyan gátolják a peritrófikus hártya képzését, tehát hogyan adnak teret a nosema szaporodásának?

Egyébként nem feltétlenül okoznak a neo-k nozémát. Pl Mézes Jenő mérgezéses esetében a somogytúri mérgezésnél semmi ilyesmi nem merült fel. Viszont a mérgezéses esetek többségénél kimutatnak valamilyen mértékű nozematózist.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés
« Válasz #533 Dátum: 2017. December 13. 02:58 »
Ha közvetlenül nem gátolják a neonikotinoidok a fehérjeszintézist, akkor miért és hogyan gátolják a peritrófikus hártya képzését, tehát hogyan adnak teret a nosema szaporodásának?

Pontosan itt van a lényeg! De én nem is írtam olyant, hogy a neok Nosemát okoznának. Mindig is azt mondtam, hogy véleményem szerint fordítva van. Egy Nosemás méhegyedet a neo sokkal könnyebben megöl, mint egy egészségeset. Ahogyan a mászkálás mögött is sokszor az lehet a háttérben, hogy a Nosema által keltett "lyukak" a bélen utat nyitnak a vírusoknak. Konkrétan a heveny vagy idült méhbénulás vírusának.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés
« Válasz #534 Dátum: 2017. December 15. 01:27 »
Neo!

Van egy más logikai szál is. Vajon a neo hogyan hat a fehérjeszintézisre? Van-e erre bármi adat?
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés
« Válasz #535 Dátum: 2017. December 15. 14:57 »
Szerintem sehogyan sem. Töviről hegyire el tudnám mondani a transzkripció és transzláció lépéseit, de sehová sem tudom beilleszteni. A neok rendkívül specifikus helyen támadnak, a szinapszisok kémiai ingerületátvitelében okoznak zavart, máshol nem.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés
« Válasz #536 Dátum: 2017. December 16. 15:28 »
Lenni kell általánosabb hatásának is, hiszen nemcsak idegrendszeri tüneteket okoz. Megjelennek vírusok, nozematózis. Szóval? Tovább kell ezt gondolni.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

kiskakas

  • *****
  • 3248
Re:Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés
« Válasz #537 Dátum: 2018. Április 10. 22:44 »
QUQURIQ !!!

Holnap még egy kis fedett tuning a dajkáknak, meg szerdán is, és hétvégén indulhat az álcázás.
Éppen jó az időpont, mert a vad fekete ribizli virágpora éppen besegít a a dajkáknak.
A kökényt is lepik a méhek, potyóka hétvégére levirágzik.

Kiskakas

*

kiskakas

  • *****
  • 3248
Re:Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés
« Válasz #538 Dátum: 2018. Április 19. 20:37 »
QUQURIQ !!!

Aki úgy gondolja, hogy megkezdi a szaporítást, annak a jövő hét elején el kell kezdeni az álcázást, hogy akác előtt a kelő fiasok megkaphassák a kelő bölcsőket.
Ez ez a rajzásgátlás lehetősége is.
Repcén fejlődött anyák szerintem a legjobbak.

Kiskakas

*

kiskakas

  • *****
  • 3248
Re:Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés
« Válasz #539 Dátum: 2018. Május 01. 22:18 »
QUQURIQ !!!

Aki még most adja a fejét anyanevelésre, vigyázzon mert a nagy akác hordásban a műlépes keretek mellett is összeépítik a bölcsőket zugokkal a méhek!!! (na abból eredményesen kifejteni a bölcsőket, hátha még mézet is hordanak a zugokba)!
Mi a teendő?
Műlépes keret, és közvetlen fedés után inkubátorba áthelyezni a bölcsőket.

Kiskakas