Méhlegelő

Tisztelt Attila!
Láttam egy „Méhész voltam Amerikában” című filmet. Való igaz, ott más léptékekben végzik a méhészkedést. De hát ez Magyarország! Nem szeretnék úgy méhészkedni, ahogy a filmben láttam.
Mint írtam méhlegelőt telepíteni, és nem vetni. Kultúrnövények vetésterülete az annyi – amennyi. Vegyük rá a gazdákat, hogy fizessenek a beporzásért  .
Tekintettel arra, hogy ez nem „Amerika” valamit kellene tenni, hogy fenntartható legyen a 
méhészkedés.
Tervezetten két lehetőség közül választhatunk; - növeljük a méhlegelő nagyságát, - csökkentjük a méhcsaládszámot.
Igen! Egy idő után a piac, a beszűkülő lehetőségek, méhegészségügy szabályozni fogja a méhcsaládszámot.
Vitaindítónak szántam a provokáló felvetésem, de nem lett vevő rá senki.
Azért, ha belegondolunk; felvetésem szabályozó jellegű, növelné a méhlegelő nagyságát és csökkentené a méhcsaládszámot.
Üdv.: Misi

Mi már évek óta próbáljuk meggyőzni a többieket helyben,hogy telepítsenek legelőt.Jobb esetben nem szólnak semmit,rosszabb esetben az elmeállapotunk felől érdeklődnek.
Nos itt vannak a leggyakrabban elhangzó ellenérvek:
-Mikor lesz abból valami?
-Nincs nekem arra pénzem,hogy akkorát telepítsek,hogy elég legyen.
-A többiek úgyis körbepakolnának...
Bár most,hogy már szép nagyra megnőtt a kis akácosunk páran elkezdtek gondolkodni,de szerintem amíg nincs rá támogatás,addig nem fog itt történni semmi.
Nem azt mondom,hogy mindenki költsön el hatalmas vagyonokat erre,de ha egy kicsit mindenki hozzátenne,akkor több lenne a legelő,mint most...

Litterae!

Attilával értek egyet, nem tartok elfogadhatónak semmi korlátozást. Egyébként a kérdésre adott válaszból tudható, hogy ki vándorol és ki az állóméhész. Az egész javaslat engem a területvédő ösztön felszínre kerülésére emlékezetet. Amivel szemben a szabad vándorlás áll, persze törvényileg szabályozva. Nem is kérdés melyiket választom.

Nem biztos, hogy népszerű leszel ezzel a sarkos véleménnyel az állóméhészek között  , de nyilván érthető a gondolatmeneted az egyéni érdekek vezérelte álláspontokról. Ennél szerintem azért összetettebb a kép, ugyanis a vándorok is panaszkodnak esetenként a zsúfoltság és a túlterheltség miatt.

A Csuja Laci által szorgalmazott „méhlegelő leltárt” egyszerű számítógépes programmal fel lehet állítani, a szakigazgatás kiváló, naprakész nyilvántartással rendelkezik, mint az erdőkről, mint a szántóföldi s egyéb mezőgazdasági területekről. Ezekből csak a méhlegelőt adó növényeket kell kiemelni. Tájékoztató céllal éppen elérhetővé is lehetne tenni egy ilyen leltárt, ez alapján is bejárhatja a méhész a terület, kereshet magának vándorlásra alkalmas kultúrát, kimondott ágazati cél a méhlegelők hatékonyabb kihasználása. A területenként változó időjárási anomáliákra persze nem lehet felkészülni, ez a mezőgazdaságban állandó kockázat.

A vándorlás szabályozásának-korlátozásának kérdése számomra ott hal meg, hogy ha rendelkezünk is egy közreadott méheltartó képességet feltüntető méhlegelő leltárral, akkor mi alapján határozható meg, hogy az adott területet melyik méhész látogathatja és melyik nem. Ilyen megkülönböztetésre, korlátozásra én nem látok alkotmányos jogi lehetőséget.

Tisztelt Méhészek!
Ugye milyen jó kis témát találtunk?
A hatósági szabályozást, mint említettem ellenzem, nem tartom még jó ötletnek sem.
Ez természetesen a magán véleményem , több oldalon tudnám csak megindokolni, erre semmi szükség.
Viszont Csuja Laci által ajánlott méhlegelő leltárt jó ötletnek tartom, és nem kéne elvetni!
Szerintem lehet rajta finomítani, csiszolni és a méhészek elé tárni, mint ésszerűségi ajánlat.
Ez egy nagyszerű dolog lehet, ha felnövünk a feladathoz.
Tehát, ha méhlegelő méheltartó képessége a kritikushoz közelít, nem ajánlott oda vándorolni, mert vélhető, hogy senkinek nem lesz semmi, vagy jelentős hozamcsökkenés az eredmény.
Aztán, ha mégis bevállalja a kolléga, vessen magára. Ez a legjobb tanuló pénz.
Hogy a többieket is megszívatta? Majd az "ökölszabály" lép érvénybe. Remélem ettől előrébb vagyunk, és az ész dönt.
Nagyernyei Attila

A vitaindító kérdéssel ismét visszajutottunk a kiindulási pontra. A méhsűrűségre. A gazda miért akarna fizetni a megporzásért, ha ezt úgy is elvégzik?  Ilyen méhsűrűség mellett ill. ha nem hív senkit, akkor is oda pakol valaki, és megporozza a napraforgót. Itt más járható utat kell választani!

Figyelgetem a véleményeket, és még senkinek nem jutott eszébe az, hogy NAK keretein belül is lehet pályázni méhészeti támogatásokra. Ez maga után vonja azt a dolgot, hogy a gazdák saját maguknak vásárolnak méhcsaládokat, és így a beporzást is megoldják. Vajon mi lesz akkor ha a gazda, az úgymond "saját méhlegelőjét", védve a közelbe sem engedi a méhészt??
És mindezt úgy is megteheti, (pályázhat) hogy nem kell OMME tagságot igazolnia.? 
 

Fülemüle!
Ezt úgy hívják, hogy szervezett méhes megporzás.
Sok országban működik, nálunk gyakorlatilag nem, vagy egy kicsit magyarosan, másként.
Nekem kell fizetnem, hogy letelepedhessek.
A vetett, virágzó, mézelő kultúrák, és a mega gyümölcsösöknél érdekes a megporzás.
Van realitása, az USA-ban gyönyörűen működik, és Európában, Spanyolországban is.
Van példa előttünk, de senki nem nyomja a témát. Egy európai parlamenti képviselőnk már megpróbálta, de az OMME ízlelő bimbóit nem mozgatta meg, mert politikailag nem abba a holdudvarba tartozik.
Hol itt a méhészek érdeke? Nem mindegy, hogy ki harcol értünk?
Most idéznék Takács Ferenc az Aranynektár Kft. tulajdonos írásából.
MÉHÉSZET 2014. augusztus, 17. oldal.
"A következő választásokig hátralévő szűk két évben a jelenlegi vezetés joga és felelőssége a szakmát képviselni......
a szakma problémáinak a megoldásáról igen is kell, hogy legyen vita!
Nagyon fontos, hogy a jelenlegi vezetés ezt ne tekintse ellenük indított támadásnak, hiszen senki sem birtokolja a bölcsek kövét."
Na bumm!
Ezt így más tollából leírva nagyon jó olvasni!
Tehát nem OMME ellenesek azok, akiknek más a véleménye egy bizonyos szakmai kérdésben!
Ők ezt így fogják fel, és ez lesz a vesztük!
Önfejűek, rátartiak, pökhendik, lekezelők, kioktatók.
Még a miniszterelnöknek is van tanácsadója, az OMME vezérkar köszöni szépen nem kér a tagság véleményéből.
Pedig a padsorban lehet, hogy sokkal felkészültebb, rátermettebb szakemberek ülnek mint a jelenlegi vezetőink,
csak hallgatnak mert bölcsek, és szerények.
Nagyernyei Attila
 

Vajon mi lesz akkor ha a gazda, az úgymond "saját méhlegelőjét", védve a közelbe sem engedi a méhészt??
 

Ez sokaknak az ideája, hogy a tábla szélére kell pakolni, odébb mész 500 métert vagy akár 1 km-t aztán lepakolsz valakinek az erdejébe vagy kertjébe stb....

Eddig a következő megegyezés körvonalazódik.
1.
A méhlegelő közlegelő.
2.
A méhlegelő korlátos erőforrás, tehát túlterhelhető.
3.
A méhlegelő túlterhelése közegészségügyi veszélyt jelent.
4.
évente indokolt méhlegelő leltárt készíteni.
5.
A méhlegelő leltár legyen nyilvános.

Nincs megegyezés arról, hogyan akadályozzuk meg a túlterhelést. Erre van egy újabb ötletem ami nagyon nem fog tetszeni: önkormányzati rendelettel a helyi méhészek bevezethetnek olyan korlátozást, aminek csak azok felelnek meg, akiknek ők akarják. Ehhez meg kell nyerniük az önkormányzati képviselők többségét, ami nagyon sok kiváló és divatos méhlegelőn nem okoz nehézséget. Ugye Vivaldi?

Erre van egy újabb ötletem

Igazán jó -eredeti- ötlet!

Az alábbi címen is olvasható egy.
http://meheszforum.hu/forum/viewtopic.php?f=14&t=25&p=75849&#p75849

Misi!

Megnéztem a linket, de az ott írottaknak semmi köze nincs ahhoz, amit javasoltam. Ott mindenféle tulajdonjogi meg fizetési viták voltak. Természetesen Tükör mint moderátor és Cserényi Péter szócsöve, elavult érvekkel terelte a vitát kátyúba.

Az önkormányzati rendeletben a méhlegelő leltár alapján lenne a bevándorlásra felső korlát. A méhlegelő bérleti díj bevezetése nem megoldás a túlterhelés ellen, ugyanis ha az önkormányzatnak bevétele van ebből, akkor érdekelté válik a túlzsúfolásban, hogy növelje a bevételét.

Méhlegelő fejlesztési Programra néhány vitaindító gondolatot közreadok.

A méhlegelőket felosztanám évelő méhlegelőkre és az egynyári méhlegelőkre. Az évelő méhlegelőknek általában van gazdájuk (erdő vagy mezőgazdálkodó) és nagyon költségesen bővíthetők. Az egynyári méhlegelők területe könnyebben bővíthető és nagy sokféle földterület egy programba befogható.

A méhlegelőnek a közlegelő jellege miatt az egynyári növények vetése csak akkor értelmes, ha a méhészek szövetkezeti módon összefogva közösen csinálják, hiszen ha csak egy méhész vet méhlegelőt, akkor a költségek nála jelentkeznek, de többi méhész is részesedik a vetett méhlegelő hasznából. Szerintem ezeknek a méhlegelőknek a bővítésére támogatott állami programok kellenek, amire méhészek közössége, Méhlegelő Szövetkezetek pályázhatnának és akkor lenne igazán ütőképes. Ők művelhetnék az időszakosan parlag területeket, művelésből kivett de nem beépített kül és belterületeket, szegélytársulásokat, erdősávokat és a másodvetésű méhlegelőket létesítenének stb. Sőt kötelezhetné az önkormányzat a kül és belterületi ingatlanok tulajdonosát arra, hogy tűrni és elősegíteni köteles a Méhlegelő Szövetkezet tevékenységét. Ezzel a hírhedt parlagfüves területek nagyon jelentős hányada megszűnne. Szerintem sok mezőgazdálkodó csatlakozna a szövetkezethez a saját gépeivel és a másodvetésű méhlegelő igényével.

Már ne haragudj Csuja bácsi, de az én erdőmet, nehogy már bérbe adja másnak az önkormányzat.

Barátom! Tudom, hogy teljesen ártó szándék nélkül, de szeretsz bárkit provokálni. Szerintem most biztosan nem olvastad el, hogy mire reagálsz vagy ha elolvastad, akkor nem gondoltad végig, vagy direkt hülyeséget akartál írni? Merthogy senki nem állított olyat, amiből bármi módon is következne a te állításod, merthogy egy művelt erdő nem parlag, nem művelésből kivett terület.

Igen régen felhívtam a figyelmet a méhlegelő problémáira. Akkor tükör, és a női kinézetű tűzoltó még nekem estek, mert ez tabu témának számított. Viszont akkor kellett volna méhlegelőt szabályozni, mert most már késő. Ekkor ugyanis  még nem léteztek több száz családos méhészetek. Most már ezek zsebből megvesznek mindenkit. Ebben most már teljesen igaza van Bezzegnek. Bármilyen koncesziós, vagy más szabály nekik kedvez. Erre vannak is példák. Csak idő kérdése, hogy kitúrják a kis-közepes méhészeteket a méhlegelőkről. Ők ugyanis minden félekép sokat fektettek be, és nem engednek, mert nem is engedhetnek. Képesek lesznek megfizetni egy egy körzet méhlegelő tulajdonosait, hogy ne engedjenek oda másokat. Sajnos az a támogatás, aminek a kis méhész örül, az csak pár fillér ahhoz képest amit ők kapnak. És ez öngerjesztő folyamat.  Ez van, el kell fogadni. Az évi szaporításokat figyelembe véve, pár év múlva nem lesz, és már igazából most sincs hely minden méhcsaládnak Magyarországon. Itt még az a kérdés, hogy a méhlegelővel is rendelkező méhészek hogyan reagálnak. Ha feléled valami önvédelmi reflex a helyi méhészekben akkor ez még nagy háborúkhoz vezethet. Legyünk őszinték, a  saját méhlegelővel nem rendelkező méhészeknek esélyük sincs hosszú távon.