Méhlegelő

  • 2703 válasz
  • 1172294 megtekintés
Re:Méhlegelő
« Válasz #270 Dátum: 2014. Július 30. 17:02 »
Hol folyik ez a vita?

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhlegelő
« Válasz #271 Dátum: 2014. Július 30. 17:12 »
ződ méhészfórumon
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Méhlegelő
« Válasz #272 Dátum: 2014. Július 30. 20:42 »
Sziasztok!
A szolidágó kezdi mutogatni magát.
A régi telephelyemen, ahova 15 évig jártam, eddig a kollégám 5 kiló 30 dekát mért.
Ma 1, 2 Kg volt, és műlépezett. Ez Tolna megyében szinte elképzelhetetlen, vagy mondjuk Nógrádban.
Éppen ideje volt már, mert öt évig alig gyarapodtunk róla.
A párás, csapadékos idő, és a 33 fok nagyon passzolt neki.
És a rengeteg virágpor sem mellékes.
Csak így tovább!
Nagyernyei Attila

*

Vivaldi

  • *****
  • 2049
Re:Méhlegelő
« Válasz #273 Dátum: 2014. Július 30. 20:49 »
Élő példa a
következő.
Az idén egy olyan tábla területére pakoltunk amiben tök, és kukorica volt ültetve, egy kiszáradt patak levágott egy kis részt amit ezért nem műveltek, és rétnek használtak. Mi ide pakoltunk. A szomszéd  napraforgó tábla tulajdonosa/egyébként ez nem mézelt/ megszóllított miszerint , hogy mertünk mi oda menni, ugyanis őt a helyi méhészek állandóan zrikálják, hogy mindenki oda jön és ezért le van a terület terhelve.  Felhívtam figyelmét, hogy mi nem az ő területén vagyunk. Egyébként meg, ha ezt kezdjük alkalmazni, akkor mi is szépen elüldözünk mindenkit, hiszen akik meg hozzánk pakolnak akácra, igaz nem a mi területünkre, de a mi akácerdeinkbe járnak, mivel az állami erdők itt mind cser tölgyes állományúak. Ezért itt szó sincs arról, hogy aki ide vándorol az az állami erdőkre vándorol. Na szóval, hozzánk mindenki jöhet, oda ahol a méhsűrűség amúgy is négyszerese az országos átlagnak, most már lassan 10000 családnál tartunk, és még el is várják, hogy örömmel fogadjuk őket, de ha mi megyünk, az már gond mert leterhelünk pár tízezer hektár napraforgót.

Re:Méhlegelő
« Válasz #274 Dátum: 2014. Július 30. 23:07 »
Sziasztok ! Szépen virágzik a szólidágo . És még az eső is esik , szép csendesen . Vasárnaptól pedig jőn a jó idő. Szép az Élet! Űdv . Antal

Re:Méhlegelő
« Válasz #275 Dátum: 2014. Július 30. 23:40 »
Sziasztok!
A szolidágó kezdi mutogatni magát.
A régi telephelyemen, ahova 15 évig jártam, eddig a kollégám 5 kiló 30 dekát mért.
Ma 1, 2 Kg volt, és műlépezett. Ez Tolna megyében szinte elképzelhetetlen, vagy mondjuk Nógrádban.
Éppen ideje volt már, mert öt évig alig gyarapodtunk róla.
A párás, csapadékos idő, és a 33 fok nagyon passzolt neki.
És a rengeteg virágpor sem mellékes.
Csak így tovább!
Nagyernyei Attila

Örülök, valami legalább visszajön:-))

Re:Méhlegelő
« Válasz #276 Dátum: 2014. Július 30. 23:50 »
Hát nem tudom, ki hogyan áll ehhez a "vándorlásszabályozáshoz", de nekem úgy tűnt, hogy a mai világban ez a méhészetikett már nem működik.Sőt...semmiféle etikett sem.Bár én zöldfülű vagyok (nimár méh méheim sincsenek), de régóta járok néhány méhész ismerőssel dolgozni, és ismerem a problémát.Megy a helyek vadászása, nagynehezen megvan, mire pár nap múlva kimegy a méhész lerakás után, nyakába raktak annyyi kaptárat mint a fene.Aztán vagy megy az anyázás,hogy ugyanmár legyen kedves arrébb menni, mert a méhlegelőt egy csöppet túlterheltük,  vagy békességszerető emberként megyünk tovább.
Szerintem elég sok a nem túl természet és méhkedvelő, sutyerák senkiházi, akik kevés munkával nagy lóvét akarnak leakasztani, és ezért bármire képesek.
Remélem senki önérzetét nem bántottam meg.

Re:Méhlegelő
« Válasz #277 Dátum: 2014. Július 31. 09:43 »
„A méhlegelő nektár kincse és pollentömege közvagyon, a terület tulajdonjogától elkülöníthető értékkel bíró kincstári vagyonként is megfogalmazható.”
Szerintem nem teljesen így van, ha mégis akkor majd „jogászék” korrigálják.  :) Én csak a „dallamát”tanultam a jognak,de mivel az adásvételi szerződésekben benne szokott lenni valamilyen formában,hogy „a vevő viseli terheit és szedi hasznait”stb…ezért én inkább egy magántulajdonú jószágnak nevezném,aminek speciális jellegéből adódóan nem, vagy csak irreálisan magas költségekkel zárhatóak ki mások a fogyasztásból. Ha mégis közvagyon,akkor légyszi tájékoztassatok,mert akkor  nem macerálkodok a parlagfűvel,mivel annak a  pollenje okoz allergiás tüneteket, az meg ebben az értelmezésben nem az én tulajdonom,tehát kínlódjon vele az állam…
No,de a viccet félretéve,ha én méhlegelőként kívánom hasznosítani a kemény pénzekért megvásárolt földterületemet,akkor valószínűleg zokon fogom venni,ha „téeszesítik” a méhtakarmányomat.
A potyautas magatartás szűrésére is vannak lehetőségek,de kár túlbonyolítani a dolgokat.
Tök egyszerű a megoldás: (azért van probléma a méhlegelővel,mert pillanatnyilag szűk keresztmetszetet jelent) Lehet venni földet,lehet telepíteni méhlegelőt,mindjárt nem is lesz olyan szűkös. Nem folyton azt kell nézni,hogy kit mire kötelezzünk,kinek mit tiltsunk meg,hanem meg lehet fogni az ásót,a kapát,vagy be lehet ülni a trakiba és neki lehet állni megoldani a problémát… ;)
« Utoljára szerkesztve: 2014. Július 31. 10:00 írta lindzzy »
„Ha meg tudjuk változtatni önmagunkat,
a tendenciák is megváltoznak a világban.
Ahogy az ember megváltoztatja a saját természetét,
úgy fog irányába megváltozni a világ hozzáállása.
Nem szabad arra várnunk, hogy lássuk, mások mit tesznek.”

Re:Méhlegelő
« Válasz #278 Dátum: 2014. Július 31. 11:22 »
Tisztelt Méhészek!
Tekintsünk egy kicsit távolabbi méhlegelőkre is.
Mondjuk Svédországba.
Most tavasszal járt a méhészetemben egy Svédországban élő és ott méhészkedő ismerős.
Természetesen azonnal méhészkedtünk, és bújtuk a méhcsaládokat, hasonlítottuk a kintiekkel.
Ugorjunk egyet.
A svéd méhészeknek bomba évük van!
A július, párás csapadék mentes volt, sokszor 30 fokos meleggel párosulva.
Azon a vidéken ez ritkaság számba megy, különösen, hogy ilyen hosszan tart. (Még most is.)
Nagyon meg volt elégedve az eredménnyel, aminek normál évben a harmada szokott lenni.
Svédországban azon a vidéken a vadmálna hektárokban mérhető, de a vörös here, a fehér here , valamint a deréce is tömegével virágzott.
Az ottani méhészek zöme 60 Kg feletti átlagot pergetett!!!!!
Mit mondjak? Sok magyar méhész az idén ennek a felével is kibékülne.
Az információm pontos, megbízható, alig egy órája van a birtokomban.
Erről és még sok másról ami Svédországban történik a méhészeti ágazatban hamarosan sorozatot olvashattok a
MÉHÉSZET szaklapban. Van mit tanulnunk.
Összefogás, precizitás, szakértelem, profi méhegészségügy, és még folytathatnám.
Természetesen a méhlegelők felosztásában teljes egyetértés, a méhészek önszerveződésének köszönhetően.
Nagyernyei Attila

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhlegelő
« Válasz #279 Dátum: 2014. Július 31. 11:24 »
A jog az államalkotó ember társas magatartásának egyik fajta szabályozása. Következésképpen az, hogy mi tekinthető magán illetve mi közvagyonnak, megállapodás kérdése. Eddig csak érintőlegesen szabályozták a méhlegelő kérdését és továbbra is így marad, ha a méhészeti ágazat működését ez nem zavarja. Én úgy látom, hogy egyre jobban zavarja. Más másként látja, aztán majd a többség dönt. 

Nem kell jogásznak lenni ahhoz, hogy lássuk, a méhlegelő természetszerű módon közlegelő, de lássuk, hogy Miért kellene a méhlegelőt közjószágnak tekinteni? (Nem fontossági sorrendben próbálom felsorolni a szempontokat.)
1.
Gazdasági haszon a méhésznek, mint egyénnek és a megporzás révén a mező és erdőgazdálkodóknak, mint közösség számára.
2.
A méhész személyes haszna elenyészően kicsi a megporzásból eredő közös haszonhoz képest, de a rendszer nélkülözhetetlen és mással gazdaságosan nem pótolható része a méhész által kezelt méhcsalád.
3.
Egy adott földterület méhlegelőjéhez az elérhető távolságban élő valamennyi méhcsalád hozzáfér.
4.
A méhcsalád tulajdonosa és a földterület tulajdonosa is csak nagyon ritka esetben tudja korlátozni a méhcsaládnak a méhlegelő járó magatartását. A méhcsalád a tulajdoni határokat nem tiszteli, számára csak természetes határok léteznek.
5.
A méhlegelő nektárját, virágporát és propoliszát csak a méhcsalád és ezen keresztül a méhész tudja hasznosítani, egyébként elvész.
6.
A mezőgazdasági növények megporzásának legáltalánosabb szervezhető formája a méhes megporzás.
7.
A méhlegelő túlterhelhető, és a tapasztalat szerint túl is terhelik, ami a méhész és a közösség haszonvételének eredményességét erősen rontja, ezért használatának szabályozása indokolt.
8.
Ha a földfelszínen levő növénytakaróban levő nektár, édesharmat, virágpor és propolisz kincs olyan közvagyonná van nyilvánítva, amin a méhész a méhcsalád munkája útján szerez tulajdonjogot, akkor a föld tulajdonjogáról leválasztva a jogok és kötelességek tekintetében jó szabályozást lehet felállítani a méhlegelőnek, mint közlegelőnek a használatára.

Ha a méhlegelő közvagyon, akkor a föld tulajdonosa nem tilthatja meg a méhész jelenlétét a földterületén (lásd az állami erdészetek gyakorlatát), ugyanakkor a méhlegelő rendszeres leltárba vétele megjelenne, mint közfeladat, továbbá a méhlegelő túlterhelése ellen időben és térben létszámkorlátok állíthatók fel.

A méhlegelő éves felmérése célszerűen állami feladat, de a túlterhelés elleni védelem jegyzői hatáskör lenne. Célszerű egy adott állami szervet megbízni a méhlegelő leltár szakmai irányításával (pl. a volt KÁTKI) és egy másikat (falugazdászok) az adatgyűjtéssel.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Méhlegelő
« Válasz #280 Dátum: 2014. Július 31. 12:36 »
Felőlem lehet közvagyon is,ha a többség úgy kívánja,de akkor lenne pár kérdésem.
Amikor a méhek a mézelő gyomnövényeket járják,akkor kinek hoznak hasznot?Vagy ez időtájt esetleg mi tartozunk kártérítéssel? :-[
A fűnyírás,kaszálás,legeltetés,gazalás,gyomirtózás akkor most közvagyonrongálásnak minősül(ne)?(Bár az első három inkább elhúzódó virágzást okoz,de akkor kötelezzünk mindenkit,hogy minden alkalommal csak a felét nyírhatja le,vagy inkább csíkokban nyírja,akkor még mókásabb...)
Mi a helyzet a kifejezetten méhlegelőnek kialakított területekkel?
Ha közvagyon,akkor hogyan járul hozzá a közvagyon bővítéséhez,fenntartásához  az,aki a hasznot húzza?(oké megporzás,de a megporzó és a mézet eladó nem ugyanaz ugyanis a méhecske már megkapta a jutalmát a megporzásért,amikor hazavitte a nektárt és a virágport.Személy szerint a méhek tulajdonosa mivel járul hozzá?)Fizessünk jogdíjat,mint az üres adathordozókért? ;)
Ha a gazda úgy dönt,hogy méhtartással is kíván foglalkozni,akkor a megporzása biztosított.Ennek ellenére köteles lenne megtűrni valakit,aki semmit nem tett le az asztalra?
Nem lenne egyszerűbb bővíteni a legelőt?Más állattartóknál ez így szokás,gondoskodnak a legelőről és nem azon agyalnak,hogyan kaparinthatnák meg a másik udvarát a legeltetésre.
„Ha meg tudjuk változtatni önmagunkat,
a tendenciák is megváltoznak a világban.
Ahogy az ember megváltoztatja a saját természetét,
úgy fog irányába megváltozni a világ hozzáállása.
Nem szabad arra várnunk, hogy lássuk, mások mit tesznek.”

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhlegelő
« Válasz #281 Dátum: 2014. Július 31. 17:26 »
Tudom, szerinted itt és most van a létező világok legjobbika és minden problémát csak így szabad megoldani, ahogy most az OMME vezérkara és a minisztérium megoldja, azaz a problémák többségét szerinted sehogy. Nem tudok rá példát írásaidban, hogy valaha is bármilyen változást pozitív módon igényeltél volna. Vannak ilyen emberek. Nem éppen problémamegoldó típusok.

Idézet
Amikor a méhek a mézelő gyomnövényeket járják,akkor kinek hoznak hasznot?Vagy ez időtájt esetleg mi tartozunk kártárítéssel?
Nem értem? Kinek okoznak ilyenkor kárt a méheink?

Idézet
A fűnyírás,kaszálás,legeltetés,gazalás,gyomirtózás akkor most közvagyonrongálásnak minősül(ne)?(Bár az első három inkább elhúzódó virágzást okoz,de akkor kötelezzünk mindenkit,hogy minden alkalommal csak a felét nyírhatja le,vagy inkább csíkokban nyírja,akkor még mókásabb...)
Érdekes de nagyon marginális kérdés. A hetenkénti fűnyírás nem épp méhbarát megoldás, de súlytalansága miatt nem hiszem, hogy ezt szabályozni kéne.

Nemrég tudtam meg, hogy a golfpályák nagy részét ritkán kaszálják, tehát természetes méhlegelőnek is megfelelnek.

Idézet
Mi a helyzet a kifejezetten méhlegelőnek kialakított területekkel?
Mi legyen? Te is adjál javaslatot.

Idézet
Ha közvagyon,akkor hogyan járul hozzá a közvagyon bővítéséhez,fenntartásához  az,aki a hasznot húzza?(oké megporzás,de a megporzó és a mézet eladó nem ugyanaz ugyanis a méhecske már megkapta a jutalmát a megporzásért,amikor hazavitte a nektárt és a virágport.Személy szerint a méhek tulajdonosa mivel járul hozzá?)Fizessünk jogdíjat,mint az üres adathordozókért?

A méhek tulajdonosa a méhek tartásával járul hozzá és azzal, hogy vándorláskor nem terheli túl a méhlegelőt.

Idézet
Ha a gazda úgy dönt,hogy méhtartással is kíván foglalkozni,akkor a megporzása biztosított.Ennek ellenére köteles lenne megtűrni valakit,aki semmit nem tett le az asztalra?
Nem köteles többet eltűrni, mint amennyi a méhlegelő kapacitása. Ha a kapacitást a saját méhészete maximálisan kihasználja, akkor persze nem vándorolhat be oda újabb méhész.

Idézet
Nem lenne egyszerűbb bővíteni a legelőt?Más állattartóknál ez így szokás,gondoskodnak a legelőről és nem azon agyalnak,hogyan kaparinthatnák meg a másik udvarát a legeltetésre.
Ki beszél itt megkaparintásról. a 600 000 ha napraforgó 1, 5 méhcsalád/ha van leterhelve. Ki sincs használva. Most sokkal inkább van esély megkaparintásra, hiszen nincs semmilyen korlát. Ha látok egy facéliatáblát az út egyik oldalán az egyik tulajdonosnál és a tulaj nem enged be a táblára, akkor az út túloldalán a rivális földtulaj földjére pakolom a méheket és pofátlanul agyonterhelem a facéliát. Ha az általam javasolt szabályozás életbe lépne, akkor akkora büntetést kapnék az önkormányzattól a nyakamba egy ilyen pofátlan lepakolás esetén, hogy még az unokám is fizethetné.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Méhlegelő
« Válasz #282 Dátum: 2014. Július 31. 19:37 »
Párszor már megfogadtam,hogy nem állok le vitatkozni,de…
Szerintem elég konkrét javaslatot adtam a méhlegelő probléma megoldására. Külön kérésre szívesen kifejtem az ásó,a kapa ill. a traktor szerepét ebben a megoldási tervben.
A magról szaporodó gyomnövények bizonyos kultúrnövény-termesztők körében,(legalábbis számomra)érthető okok miatt nemkívánatosnak minősíttettek. Amennyiben szeretett méhünk segíti ezen növények hatékonyabb szaporodását ezekben a kultúrákban,akkor effektíve kárt okoz.(Alapesetben a  kutya se agyal ilyesmin,csak ha már brainstorming van,akkor gondoltam ezt a szempontot is figyelembe kell venni.) :)
Nem nagyon szeretnék senkit sem kényszeríteni semmire,de ha már mindenáron állambácsit is be akarjuk vonni a dologba,akkor:pl.:250nm saját tulajdonú vagy bérelt méhlegelő/család. Lényegesen kevesebb adminisztrációval járna és számos egyéb pozitív hozadéka is lenne. Természetesen ez a szám most csak első dühömben jött,még pár cigit elszívok,akkor lehet velem alkudni. ;)
Mifelénk itt vidéken azért elég sok gyepterület van a lakosság kezelésében,ezeken most virágzik a fehérhere,pitypang,van még valami másik sárga virág is,de inkább nem is folytatom,mert ha ennek hatására betiltják a fűnyírást,akkor engem itthon meglincselnek…
Hát,ha a más tulajdonában álló,más által vetett vagy ültetett illetve gondozott jószágra kívánsz vagyoni értékű jogot létrehozni,amit természetesen csak azért fogsz megkapni ingyen és bérmentve,mert méheket tartasz,akkor a megkaparintás még elég enyhe kifejezés volt…
Kicsit emlékeztet egy bizonyos embercsoport hozzáállására,amelyik származása…na inkább megyek szirupozni.
„Ha meg tudjuk változtatni önmagunkat,
a tendenciák is megváltoznak a világban.
Ahogy az ember megváltoztatja a saját természetét,
úgy fog irányába megváltozni a világ hozzáállása.
Nem szabad arra várnunk, hogy lássuk, mások mit tesznek.”

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhlegelő
« Válasz #283 Dátum: 2014. Július 31. 22:09 »
Idézet
Párszor már megfogadtam,hogy nem állok le vitatkozni,de…
A vita nem bűn, nem szégyen. Ha nem személyeskedsz, akkor semmi probléma.
Idézet
Szerintem elég konkrét javaslatot adtam a méhlegelő probléma megoldására. Külön kérésre szívesen kifejtem az ásó,a kapa ill. a traktor szerepét ebben a megoldási tervben
Fejtsd ki lécci!
Idézet
A magról szaporodó gyomnövények bizonyos kultúrnövény-termesztők körében,(legalábbis számomra)érthető okok miatt nemkívánatosnak minősíttettek. Amennyiben szeretett méhünk segíti ezen növények hatékonyabb szaporodását ezekben a kultúrákban,akkor effektíve kárt okoz.(Alapesetben a  kutya se agyal ilyesmin,csak ha már brainstorming van,akkor gondoltam ezt a szempontot is figyelembe kell venni.)
Nem hiszem, hogy ehhez a kérdéshez bárminemű leghalványabb köze lenne a méhlegelő túlterhelésének megakadályozását szolgáló szabályozásnak. Ez a felvetésed kb. olyan, mintha az abortusz szabadságát azzal indokolná a törvény, hogy a nem kívánt terhességek megszakításával csökkenteni lehet a bűnözést. A gyakorlat pedig azt mutatja, hogy az abortuszok szabadsága egyáltalán nem csökkentette a bűnelkövetések számát.
Idézet
Nem nagyon szeretnék senkit sem kényszeríteni semmire,de ha már mindenáron állambácsit is be akarjuk vonni a dologba,akkor pl.:250 nm saját tulajdonú vagy bérelt méhlegelő/család. Lényegesen kevesebb adminisztrációval járna és számos egyéb pozitív hozadéka is lenne. Természetesen ez a szám most csak első dühömben jött, még pár cigit elszívok, akkor lehet velem alkudni.
Látom, hogy ezt a javaslatot te se gondolod komolyan. Dühösen meg nem érdemes gondolkodni, és vitatkozni.
Idézet
Mifelénk itt vidéken azért elég sok gyepterület van a lakosság kezelésében,ezeken most virágzik a fehérhere, pitypang, van még valami másik sárga virág is, de inkább nem is folytatom, mert ha ennek hatására betiltják a fűnyírást, akkor engem itthon meglincselnek…
Mi köze van a túlterhelés szabályozásnak a kiskerti fűnyíráshoz? Miért gondolod, hogy a Kilimandzsáró csúcsától a Bajkál tó fenekéig mindent szabályozandó méhlegelőnek kéne tekinteni? Szerintem a szabályozás köre az erdő, rét, legelő, szántó és erdő művelési ágú területekre terjedne ki. Nem terjedne ki a szabályozás a lakó pihenő övezetekre, parkokra, fasorokra, terekre, zártkertekre. Ezek bár bizonyos mértékben méhlegelők is lehetnek, de rendkívül széttagoltak és számottevő gazdasági potenciáljuk sincs.
Idézet
Hát,ha a más tulajdonában álló,más által vetett vagy ültetett illetve gondozott jószágra kívánsz vagyoni értékű jogot létrehozni,amit természetesen csak azért fogsz megkapni ingyen és bérmentve,mert méheket tartasz,akkor a megkaparintás még elég enyhe kifejezés volt…
Amikor a földtulajdontól a vad tulajdonjogát, mint vagyoni értékű jogot az állam elválasztja, akkor az állam erkölcstelen dolgot művel? Vagy amikor a földben található bányakincset is elválasztja vagyoni értékű jogként, akkor is erkölcstelen az állam? A mezőgazda ki tudja használni a méhlegelő kincsét méhek nélkül? Még a megporzást se tudja gazdaságosan kivitelezni, nemhogy még a nektárt és virágport begyűjtse.


Ha mint méhész egyben mezőgazdálkodó is és méhlegelő növényt is vet, akkor azt csak annak mértékében tudja kihasználni, amennyi a méheinek a gyűjtőképessége.

Ha a napraforgón az optimális kihasználás 3-5 méhcsalád/ha, de én azon csak 1 méhcsalád/ha-t tartok és erőszakkal megakadályozom, hogy az 5 km sugarú körön belül idegen méhállomány legyen, akkor sem lesz az 1 méhcsaládra eső mézhozamom 3-5-szörös. A 3-5 méhcsalád viszont tényleg 3-5-ször annyit hoz, mint az 1 méhcsalád. A másik véglet is, tehát a 10 méhcsalád/ha tartása is értelmetlen, hiszen, ha 3-5 méhcsalád/ha az optimum, akkor már a 6 családÍ/ha esetén is csökken az 1 méhcsaládra eső mézhozam és 10 méhcsalád/ha esetén lehet, hogy mind a 10 éhezne.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Méhlegelő
« Válasz #284 Dátum: 2014. Augusztus 01. 06:19 »
Na, akkor nézzük sorjában:
Bár elég régi film,lehet modernebb eszközökkel is csinálni,de azért a facsemeték világnézete továbbra is  ugyanaz.
http://www.youtube.com/watch?v=89wiAqXFMNU
Esetleg egy kis szakirodalom:
Erdészeti alapismeretek,Szerk.:Dr Tompa Károly,Mezőgazdasági  Kiadó,Budapest,1975
Természetesen ez nem méhészeti szempontok szerint íródott,de jó kiindulási alapot nyújt,hogy milyen talajra mit érdemes,vagy nem érdemes.További nyitva maradt kérdésekkel bátran fordulj Fritsch Ottó bácsihoz,szívesen ad tanácsot bárkinek,aki  fás szárú növények pátyolgatásán töri a fejét.
Persze,aki türelmetlen és azonnal akar méhlegelőt,az inkább lágy szárú növényekben fog gondolkodni.Egy bizonyos területméret felett itt jó szolgálatot tehet a traktor és a rácsatlakoztatható szerelvények.
Ha a nektár és a pollen vagyoni értékű jogot képez és ezt valaki megszerzi,akkor nem csak olyankor kell foglalkozni a dologgal,ha minden tök happy,hanem egyéb esetekben is.Pl.:a kutyám nem csak akkor az enyém,amikor a zárt udvaromon védi a magántulajdonomat az illetéktelen behatolóktól,hanem akkor is,ha kiszökik és összetör egy autót,felborít egy kerékpárost,vagy megcincálja postást.
Magát a javaslatot,hogy a méhtartó, legalábbis részben legyen a méhlegelő tulajdonosa, igenis komolyan gondolom,maximum az egy családra eső kötelező területméretből lehetne faragni a zökkenő mentesebb átállás érdekében,de hosszú távon mindenképpen ezt tartanám értelmes megoldásnak a fenntarthatóság miatt.
Ha a nektár és a pollen közvagyon,akkor a kiskert mézelő növényei is beletartoznak.Legyünk azért precízek,ha már törvényalkotásra adtuk a fejünket… ;)
Az,hogy ez mennyire tényező,vagy nem tényező azt szerintem kérdezd meg  a méheidtől. Bár elvehető mézet nem ad,de sokaknak most nagyjából ezek a növények adnak némi kis virágport és nektárt az etetés mellé .Tudod a régiek azt tartották,hogy a telelőállomány minden egyes méhegyede 1 Ft(jó ők úgy mondták,hogy 1 bogár 1 Ft,de inkább szabatosabban fogalmazok,nehogy megrójanak érte) szerintem jelenleg ez igaz a nektárt,pollent adó növényekre is.
Aki a kicsit nem becsüli…Az idei akáctermésünk + még néhány kollégáé  zártkerti ingatlanok fásításairól származik.
A vad az nem a gazda által elvetett magról kel ki,hanem besétál,berepül a területre.Gyakran olvashatunk arról,hogy komoly károkat is okoz,erről személyes tapasztalatom is akad,meg arról is,hogy hogyan áll hozzá ezekhez a vadásztársaság,na de ez tényleg nem ide tartozik.Mellesleg én úgy hallottam,hogy vadászéknál elő van írva,hogy legyen a tagok nevén földterület…Követendő példa.
A bányakincsek szintén nem a tulajdonos termőréteget érintő cselekményei során jönnek létre…Itt jogos a szabályozás,mivel az ásványkincsek nem megújítható,javarészt nem újratermelődő,szűkösen rendelkezésre álló energiaforrások,illetve ipari alapanyagok.Jogos a termőtalaj védelme is,az is eléggé lassan termelődik újra. De,a nektár és pollenkincset akár te is könnyedén újratermelheted,előállíthatod,némelyiket pár év némelyiket néhány  hónap alatt. Előző kis szösszeneteimben éppen erre szerettelek volna kérni.
Méhek nélkül nem tudja kihasználni,de had döntse már el,hogy kit enged be a területére!Vannak olyan tisztelt kollégák,akik 2x nem igazán mehetnek ugyanannak a gazdának a területére,mert esetleg vasvillával várják őket…hogy miért,azt a fantáziádra bízom. Mellesleg a józanul gondolkodó vándorméhész figyelembe veszi az adott terület leterheltségét,sőt a kiműveltebb gazdálkodó is számolgat ilyesmiket,de akik a jelenlegi szabályokat sem hajlandóak betartani,azokkal az új szabályozás esetén sem tudsz túl sok mindent kezdeni. Ugyanúgy sportot fognak űzni a szabályszegésből mint,most.(nem jelentkezünk be,lepakolunk,ahova sikerül,ha ránk szólnak még nekünk áll följebb,kiszökünk zárlatból,nem rakunk ki vizet,másik elé pakolunk,bepakolunk az álló nyakába…)Ha a jelenlegi szabályokat MINDENKI betartaná és az eszecskéjét nem csak a jövendőbeli mézből származó bevétel  számolgatására használná,akkor nem lennének ekkora gondok.(De!Az emberek annál inkább hajlamosabbak a szabályszegésre,minél nagyobb az ebből származó hasznuk,minél kisebb a várható büntetés és minél kisebb a lebukás lehetősége,ez fordítva is igaz...Ezen a vonalon érdemes kicsit elgondolkodni.)
Bizonyos időszakokban viszont továbbra sincs elegendő,folyamatos  természetes hordás. Nosza,neki lehet állni a hiánypótló beruházásoknak!(Itt nem arra gondolok,hogy futás a boltba cukorért.Bár remélem ezt már mondanom sem kell.) :)
« Utoljára szerkesztve: 2014. Augusztus 01. 06:48 írta lindzzy »
„Ha meg tudjuk változtatni önmagunkat,
a tendenciák is megváltoznak a világban.
Ahogy az ember megváltoztatja a saját természetét,
úgy fog irányába megváltozni a világ hozzáállása.
Nem szabad arra várnunk, hogy lássuk, mások mit tesznek.”