Méhlegelő

Sziasztok!
Hamarosan eljön (van ahol már meg is volt) a pergetés ideje.
VIGYÁZZ! KUTATÁS VESZÉLY!
A pergetés napraforgón a kijárószűkítők berakásával kezdődjön. Ne törődjetek azzal, hogy 32 fok lesz!
A hordás leállásával a kutatási hajlam egyre erősebb.
Az én módszerem évek óta, hogy hazahordom a mézes lépeket, és zárt kulturált körülmények között pergetek.
A pergetésre szánt kereteket kora reggeltől veszem el. A melyikben tenyérnyi fedett fias van azt is.
Este alkonyatkor kapják vissza a családok. Közben szép, zsemle és sötét színű pergetett keretekkel megtűzöm a fészket. Általában 2-3 tűzést kapnak a méhcsaládok. A lépek kinyalogatása még kicsit serkenti őket.
A fészek zárólépe ugyan ilyen keret, majd jönnek a szűz és világos lépek, a szélére a selejtezésre szántak.
A pergetés befejezése után irány a telelő telephely.
ATKAIRTÁS a következő nagy feladat. Ha nincs semmilyen hordás (szolidágó) azonnal neki állok etetni.
Az etetés soha ne történjen azon a napon, amelyiken a füstölés.
Röviden ennyi.
Folytatás következik.
Nagyernyei Attila

Az édes-harmat színe...
.......
A méhészek a szleng szótárukban fekete méznek hívják.

Már hallottam azt is, hogy a gyerekek „kóla méznek” nevezik.

Köszönöm a tippeket. Egyenlőre nem lettem okosabb, de ez nem a Ti hibátok, hanem annak a jele, hogy nem ismerem még elég mélyrehatóan a röpkörzetemet. Ma egyenleget mutatott a mérleg, enyhült a friss nektár illat a kaptárak körül, és a méhek sem voltak olyan támadókedvűek. Holnaptól óvatos pergetés és fészek rendezés következik. Kijárók leszűkítve.

Sziasztok!
Holnap kezdjük a pergetést.
Éppen ideje, mert az elmúlt egy hétben csak henteregtem.
Többet voltam gyógymasszázson mint a méheknél.
Azt gondoltam, ha nem lesz rakodó kaptáram, többet nem csípődik be a derekam.
Tévedtem. Senkinek nem kívánom, viszont jó hír, hogy ma már tudtam füvet nyírni.
Igaz önjáró fűnyírónk is van, így csak sétálni kellett utána de az is elég volt.
Az a gondom, hogy idáig nem tudtam kiegyenesedni, most pedig nem tudok lehajolni.
Azt sajnálom, hogy nem tudtam elmenni a bonyhádi méhészklubba, de egyszerűen nem volt energiám beszállni az autóba.
Miért osztom meg veletek a kínomat? Mert Jani bátya is írta, hogy hasonló problémával küzdött, és sok méhész ettől szenved.
Mi a megoldás? A reggeli torna. Sajnos a mértéktelen tejfogyasztás sem használ a csontoknak, és én gyerek korom óta öntöttem magamba a tejet.
Mától teázom.
Minden méhésztársamnak derékfájást kívánok, a sok méz elvétele után!
Nagyernyei Attila

Sziasztok!

Nem kellemes dolog ez a deréknyavalya! Én 16 éves korom óta küzdök vele.... Amikor folyamatosan minden nap terhelem semmi gond, de ha (néha) becsúszik egy laza nap, akkor két napig szenvedek, mire újra bejáródik. Mondjuk teszek is érte, mert általában egyedül emelgetem a kaptáraimat....

Nb18

Amikor folyamatosan minden nap terhelem semmi gond, de ha (néha) becsúszik egy laza nap, akkor két napig szenvedek, mire újra bejáródik.

Én egy műtéten már túl vagyok. Azt én szúrtam el. Amikor a porckorongsérv kibuggyan, akkor bizony ki kell feküdni. Addig, amíg tünetmentes lesz az ember. Utána valóban az az igazi, ha az ember erősíti a hátizmokat. Az üres fiókok pakolgatása erre kiválóan alkalmas. Az izmok olyan helyzetben tartják a csigolyákat, hogy a sérv ne érjen ideget. Az ellazulás után azért jön elő a fájdalom, mert az izmok nincsenek trenírozott állapotban. A nagy súlyok viszont nem tesznek jót. Egy-két hónap után megjön a böjtje. Arra kell vigyázni, hogy a sérv ne szakadjon ki. Akkor menthetetlen a dolog, hónapokon át tartó pokoli fájdalom mellett talán becsontosodik annyira, hogy a csigolya olyan helyzetben rögzül, hogy nem nyom ideget. Harminc éves koromban volt egy ilyen sérvem. Aztán tíz évig semmi gond, majd a műtét. Azóta vigyázok rá, de félévente előjön. Vagy télen, vagy akác után. A lazaság idején. Több héten át tartó, nem múló fájdalom esetén kérni kell a műtétet. A fájdalom ugyanis csak relatív indikáció. A bénulás az abszolút indikáció. Ezt úgy lehet idejében megelőzni, hogy ha az illető nem tud a sarkára állni, összebicsaklik a bokája, akkor azonnal rohan az idegsebészetre. Akkor egy 24 órán belüli műtéttel megelőzhető a bénulás. Azt tudni kell, hogy a megműtött sérv is rendszerint kiújul. Minél többször műtik az embert, annál kisebb az esélye a fájdalommentes állapotnak. Ezért célszerű csak akkor kérni a fájdalom miatt a műtétet, ha az már elviselhetetlen. Tud olyan lenni. Amikor fekve sincs egyetlen olyan helyzet sem, amikor nem fáj. Az már majdnem olyan halál közeli fájdalom. Idáig nem szabad eljutni. Azonnal fekvés, ha bevillan.

Ugyan már nagyon OFF, de mivel "derekas" szakma a miénk, én is elmondom, hogy 26 éves voltam, amikor először "úgy" maradtam. No nem "úgy" mint a 17 éves szomszéd lány, hanem derékszögben.
Szerencsére azóta nem sokszor, mert ráakadtam egy jó csontkovács dinasztiára, ahol mostanában már az unoka praktizál. ha több kettőnél a helyzet, akkor elmegyek egy kezelésre, bár a majd 3 évtized alatt, már magam is elég jól kezelem.Már tudom hogy emeljek, ha mégis érzem akkor hogyan mozogjak, hogy ne terheljem azt a részt, stb. Pedig sportoltam mindig, még ma is hetente 2x 3x focizok (bár ez sokak szerint nem sport ) de ez van.
Volt már, hogy a bal lábfejem is zsibbadt, de azt is helyre rakták.

Tegnap egy vihar félbehagyatta velem a pörgetést, ma befejeztem az egyik csapatot. Tegnap megkínoztam a Mastert mire kivergődtem a földes úton a viharban. Ma már semmi gond nem volt.
Holnap kezdem a második csapatot, remélem legalább annyit összehordtak mint a másikak. Az idén eddíg ez a leg eredményesebb pörgetés, sajnos ,hogy több már nem valószínű hogy lesz .

Üdv. jani bátya

Sziasztok!
A Solidágóról (aranyvessző) szeretnék néhány gondolatban írni.
Kiváló virágport adó növény, egyes vidékeken, szerencsés években komoly nektármennyiséggel is megajándékozhat.
Mitől is függ ez? Több dolog együttes találkozásakor lehet sikerünk.
Első és legfontosabb a brutál meleg. 30 fok feletti hőmérséklet, de a 35 fokot meghaladó az igazi!!!!!!!!!!
38 fokban mértem róla 2 kiló 60 dekát már.
Második a fülledt, csapadékos időjárás.
Mit is mond Örösi erről a növényről?
Feje tűzben, lába vízben legyen!
Most néhány napja érződik a kaptárakból a jellegzetes "pocsolya" szag, Buchinger György szerint kapcarongy illat.
Az aranyvessző egy hónapon keresztül virágzik, és ontja a virágport. Nekünk most ez kell, hogy újra helyzetbe hozzuk a méhcsaládokat. Nem szabad arra várni, hogy majd mézel. Ha nincs róla néhány tíz deka hordás, azonnal etetni kell.
A méhészek egy szűk rétege, országunk méhészeteinek talán egy negyede örvendezhet ennek a csodálatos vadvirágnak.
A Kis-Balaton, Vas és Zala megye jó részén megtalálható, de halastavak, árterek nem léteznek nélküle.
Véleményem szerint érdemes rá vándorolni is.
Mézelése szeszélyes, az utóbbi néhány évben nem igazán volt jó eredmény róla.
Valahogy most úgy érzem az idén kedvezőek a feltételek.
Nagyernyei Attila

Sziasztok ! Csak anyit tennék hozzá, erős jellegzetes az ize . Teába téve elnyomja a tea izét . Kiválló gyógynővény ! A szine pedig sőtét. Ha valaki rá kap az izére, csak ezt eszi- veszi.   Űdv.  Antal

Jelentős a virágzás indulásában az eltérés. Itt Gödöllőn még csak szórványosan virágzik.

Sziasztok!
A Solidágó-nektár illata kutatásra ösztönzi a méheket.
Még "rakodós" koromban többször jártam úgy, hogy a méhcsaládokat csak kívülről tudtam szemlélni, mert az első méztéri fiók levétele után megjelentek a szaglászó méhek. A fiókok közötti mézzel telt zúg építmények ekkor már veszélyesek. Felszakítva csorog belőle a méz, és már kész is a baj. Mindent takarni kell, ha a fészket szeretnénk matatni.
Nagyon nagy galibát tud csinálni, érdemes a kijárókat leszűkíteni. Néhány évvel ezelőtt méhészkollégám  90 méhcsaládja esett áldozatul a kutatásnak. Erre az esetre nagyon igaz. Könnyebb megelőzni, mint megfékezni.
Ennek ellenére kedvenc növényem.
Nagyernyei Attila

Én megkezdtem a feletetést a múlt héten. Ahogy kinéz, egyenlőre nem kell kimennem a méhekhez, ha csak nem kölcsönzök valakitől egy John Deere  vagy egy MTZ traktort. Ma nagyon feláztak a földes utak. Egyenlőre meg sem merek próbálkozni a Masterral. 1200 méterre meg nem igazán van kedvem a hátamon cipelni a szirupos hordót, bár volt már rá példa. Az etetés előtt megejtettem egy füstölést is, most meg várom a jobb időt.

Üdv. jani bátya

QUQURIQ!

Én még mindig napraforgón vagyok, most kezdett kb. 4 napja az utolsó tábla virágozni.
Remélem, hogy ad is valamit!

Kiskakas!

Folyik egy vita a méhlegelő használatának szabályozásáról. Átemelek egy hozzászólást vitaindítónak. 

Vannak íratlanul működő szabályok, de vannak csak írottan működőképesek. Egy példa az utóbbira.
Ugye ésszerű, hogy egy nagy forgalmú keskeny utcában egyirányú legyen a közlekedés?
De melyik irány legyen a szabályos?
Ezt szeretet alapon vagy íratlanul meg lehet oldani? Ugye nem?!
Ha nincs kitéve tábla, tehát nincs írott szabály állítva, akkor mindenki úgy értelmezi, ahogy neki kedves, vagyis minden szeretet és jó indulat ellenére rendszeresen megoldhatatlan helyzet alakul ki és valóságban az utca szinte járhatatlanná válik. Ezért született meg megegyezéses alapon a közlekedés írott szabályrendszere.

Ugyanilyen problémák megoldására születne meg a méhlegelő szabályozása is. A méhállomány olyan méretű lett az országban és a méhlegelő helyenként olyan mértékben korlátos, hogy SZŰKség megszüli a szabályozást. Amíg ez meg nem születik, addig a helyzet csak rosszabbodni fog,időszakosan akár a rendszeres agresszióig is fokozódik.

Persze, minden növényen minden évben más és más a hozam. De vannak mért jellemző számadatok, amik jelzik a maximumot. A szabályozásnak az lenne a lényege, hogy a nyilvánvalóan értelmetlen túlterhelést akadályozza meg.

Sanyi! Azért jársz rendszeresen a barátodhoz a méheiddel, mert jó a tapasztalatod. Barátságosak az emberek, biztonságban érzed magad és a méhlegelő sincs túlterhelve. Ha nem így lenne, akkor nem mennél oda. Az általam javasolt szabály a te esetedben semmilyen akadályt nem jelentene. Valószínűleg nem lenne több méhcsalád akkor se, ha a szabályozás megtörténne.

Viszont itt a Duna-Tisza közén a repce, vaddohány és a napraforgó is, de a nógrádi akác is ahogy a példával is illusztráltam, nagyon sokszor ész nélkül túlterhelt. És sajnos nemcsak a kezdők vándorolnak ész nélkül, hanem a tapasztaltak is. Hiába mondják egyesek, hogy az akácot nem lehet túlterhelni, nem igaz. Bizony, hogy túl lehet terhelni.

A tapasztalt méhészeknek tudom azért nem tetszik a javaslatom, mert azt hiszik, hogy ha nincs szabályozás, akkor ők előnyösebb helyzetben vannak, mert ők nem árulják el másoknak, hogy hova szoktak menni. Ha pedig szabályozva lesz, akkor kiderülhet, hol vannak jó méhlegelők és elvész a privilégiumuk. Minden privilégium véget és egyszer. Pontosan ezért vannak divatos zsúfolt helyek és vannak üres méhlegelők mert a kevésbé tapasztaltak azt hiszik, hogy akkor lesz nekik sok mézük, ha odamennek, ahova az általuk tekintélyesnek ismert méhész ment.

Ugyanakkor tudok olyan Tokaj fölötti nagy területű hegyi akácost, ahol 10 éve nem láttak méhészt. Ott az állatállomány hiánya miatt az akác foglalja el a legelőt is, ami kiváló lepakolóhely. A legelő széle közel van az aszfaltúthoz, tehát még a konténeres méhészek is szépen letelepedhetnének. Sőt tudok olyan többezer hektáros napraforgó területet Békésben és Csongrádban, ahol ez évben csak a vad beporzók dolgoztak, mert a napraforgó méhet nem látott. Persze a napraforgó és repceterületek eső esetén csak traktorral megközelíthetők.

Én nem mondom, hogy nincs alapja a nyúlós miatti zárlatoknak, de az a gyanúm, hogy sok esetben ebben is szerepet játszik már a helyi méhészek méhlegelő védelme.

És végül nézzük a számokat. A magyar gazdák nem rettentek meg a neonikotinoidok hiánya miatt és növelték a repce és napraforgó vetésterületet. Általában nő az olajnövények (olajretek, mustár) iránti igény az EU-ban, de nő a zöldtrágya (facélia) igény is. Ezek pedig igénylik a méhes megporzást, mert a terméshozam, olajhozam és a méhekkel való látogatottság között szoros kapcsolat van. A repce 300 000 ha évek óta és a napraforgó 600 000 ha évek óta. Az akác területe sem csökken. A vaddohány kivételével a többi méhlegelőnk területe nem csökken.

Az erdészetek egy része (Tisztelet a kivételnek!) a falopásokra hivatkozva nem engedi be a méhészeket az akácos és hársas területekre. De gazdák is vannak, akik hasonlóan viselkednek, szerencsére ezek ritkák. Más erdészetek pedig nagyon komoly pénzt kérnek méhlegelő díjként és az úthasználatért. Azért az útért, amin sokszor ők tartanak fenn dagonyázóhelyet a vaddisznóknak, lajtkocsival viszik a kátyúba a vizet, nekem meg azon kéne közlekednem.

Ha a szabályozás bevezetésre kerülne, akkor az egész országban minden tavasszal egyszerre láthatóvá válna, hogy mennyi a méhlegelő. Az 1,1 millió méhcsalád a méhész lakhelye szerint elég egyenletesen oszlik el az országban és a vándorlási költségek is elég magasak ahhoz, hogy a méhállomány területileg egyenletesen oszoljon el. Sokkal egyenletesebben oszlana el így, mint most.

Takács Feri ász a szakmában, és azzal érvelve, hogy ő csak kereskedő, a véleményét figyelmen kívül hagyni vétek. Amit felvállal azt teljes szívvel és őszintén csinálja. Ez a cikkei is jól tükrözi magatartását. Ő bizonyította be a Csányi testvérekkel együtt, hogy lehet Magyarországon USA mintájú nagy méhészetet hosszú éveken keresztül nyereségesen üzemeltetni. És ők tényleg megérzik az időjárás, a növényvédelem, az érdekképviselet káros vagy jótékony hatását.

Valóban nincs itt a vég és valóban nagyot változik a szakma a mostani években. Azzal is egyetértek, hogy a szakma szabad választását és a tartható méhcsaládok számát értelmetlen lenne korlátozni.

Két témakörben erőteljes beavatkozás szükséges, amit ő nem bontott ki cikkében. Az egyik a méhlegelő telepítése és gondozása, a másik a vándorlás szabályozása. Ez utóbbiról írok néhány gondolatot.

A méhlegelő nektár kincse és pollentömege közvagyon, a terület tulajdonjogától elkülöníthető értékkel bíró kincstári vagyonként is megfogalmazható. Olyan közös kincsünk, mint az erdő-mező gombája, gyógynövénye. Vagy épp a vadállomány, aminek kihasználásához mindenkinek joga van, de a túlterheléstől védeni kell és ezért az állam jogokat és kötelezettségeket keletkeztet annak védelme és a vele való gazdálkodás biztonsága érdekében.

A méhlegelőt más okból kell védeni, mint a vadállományt. Egyrészt védeni kell a kipusztítástól (itt elsősorban az évelő méhlegelő növényekre gondolok), másrészt védeni kell a megporzó rovarokat (növényvédelmi szabályozás újragondolása), harmadrészt védeni kell a túlterheléstől (vándorlás szabályozása).

A vándorlás szabályozásához évente rendszeresen év elején készíteni kellene önkormányzatonként méhlegelő leltárt. A leltár alapján az adott terület terhelhetőségére készülne egy jegyzői határozat. Abban az évben csak a határozatnak megfelelő mértékig adhatna a vándorméhészeknek letelepedési engedélyt a hivatal. A szabályozás részleteinek ismertetésére a fórum terjedelme nem alkalmas.

A lényeg, hogy ezzel a szabályozással a túlterhelés lényegesen csökkenthető és az is láthatóvá válna, hogy az adott évben mekkora az ország méheltartó képessége.

Valószínűnek tartom, hogy egy ilyen szabályozás önmagában ösztönözné a méhlegelők telepítését, de ettől függetlenül a méhlegelő telepítésre is jó lenne támogató, ösztönző jellegű jogi szabályokat hozni, mert éghajlatunk miatt nagyon szakaszosan van bőséges nektár és virágpor forrás és ezeket áthidaló méhlegelők fenntartására óriási lenne az igény.