Kedves Attila!
Kérem, vegye figyelembe, hogy Feri nem a levegőbe hablatyol, mint itt oly sokan, hanem kőkemény gyakorlati tapasztalatok alapján fogalmaz meg véleményt. E gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a Dombó-nektár Szövetkezet repce és napraforgó virágporával is képesek hatékonyan , gazdaságosan poszméheket szaporítani, miként ő írja: ipari méretekben. Nos, ha ilyet lehet csinálni a "vegyszernövények" virágporának felhasználásával, akkor az a gyakorlat szempontjából azt jelenti, hogy az ön, önök által "méhgyilkosként" aposztrofált "vegyszernövények" a hosszú évek során nem igazolták az önök állításait...
Számomra az jön le e polémiából, hogy ön, önök bármilyen állítást hajlandók elfogadni, mely alátámasztani látszik az önök "megváltó" tevékenységét. A gyakorlat és az önök kutatóintézeteinek megállapításai pedig eszerint egymást kioltó tényezők, de nekem, a témát csak tangenciálisan ismerő laikusnak az jön le ebből, hogy önök bármire hajlandók, ha fogást vélnek felfedezni azon az "ellentáboron", mely jelenleg az önök által oly annyira kisajátítani óhajtott "húsosfazék" mellett üldögélve az önök "éhségét" nem kívánja az önkéntes lemondással támogatva kielégíteni. Vegye, vegyék már figyelembe, hogy ez a vezetés lehet, hogy nem hibátlan, de a méhészek túlnyomó többsége által megválasztatva jelenleg az egyedüli legitim vezetés. Ön megmérettette magát szűk pátriájában is, mikor az országos méhészeti "közvélemény" nemes egyszerűséggel elutasította az önök kezdeményezéseit, s ön a "megyéjében" megméretvén is könnyűnek találtatott... Ezt tudom, hogy nem egyszerű dolog mentálisan feldolgozni, de nem lenne ártalmára a méhészek tág közösségének sem, ha sikerülne... Egy próbát mindenesetre megérne... A nyugodt, zavartalan szervezeti munkához szükségeltetnék az a nyugodt, zavartalan légkör, mely az ön, önök "érkezése" előtt a szervezet rendelkezésére állt. E tevékenységbe sikerült hatékonyan belerondítaniuk önöknek, akik láthatóan másképp képzelik el a civil szervezeti munkát, de megmérettetvén magukat, többedjére is kudarcot vallottak, szemmel láthatólag nem kapva meg a támogatást "megváltói" elképzeléseikhez. Most lenne az ideje, hogy mérlegre tegyék a "produkciójukat," mert hiába igyekeznek ócsárolni azt a munkát, melyet ugyan -szerencsére- ellehetetleníteni továbbra sem képesek, de láthatóan továbbra is mindent igyekeznek elkövetni, hogy megnehezítsenek. A józan többség nevében e szándékukat utasítom vissza, felszólítván azt a néhány "megváltót", aki önértékelési zavartól szenvedve továbbra is permanensen vergődik a "váltóláz" hevületétől, hogy nézzék a méhészeti ágazat érdekét, jövőjét, s lássák végre be: a higgadt többség köszöni áldozatos munkájukat, heroikus erőfeszítéseiket, de a bölcs megfontolás nyomán tisztelettel nem kér önökből...
Ezt a szembesülést feldolgozni természetesen nem lehet kicsiny feladat, de a tényekkel szembe menni -bár nem feltétlenül lehetetlen- eléggé balga cselekedet. AZ egyesületi OV-i gyűlés, a Küldöttgyűlés és a tolnai Egyesület személyi választási reakciója talán kellően demonstratív lehetett... Itt az ideje levonni a tanulságot mindebből...
Hajrá....!