Elszomorító ez a dolog. Tavasszal a ház előtt elültettünk a feleségemmel 30 mézelő növényt. Somot, füzet, virágos kőrist és hársat. A szarvasok időről-időre megtalálják, de hát tőlük ennyire telik, el kell fogadni. Viszont azt, hogy a sétáló emberek letördelik, letapossák már nehezen viselem. A közmunkást meg egyenesen elzavarom. Múlt héten is kaszáltak, szerencsére a feleségem észrevette őket még mielőtt késő lett. Természetesen a területet karban tartjuk, de ez a közmunkásnak nem tűnik fel. Olyan, mint az egyszeri kőműves segéd, akinek azt mondták áss, aztán elfelejtettek szólni neki, hogy most már abba hagyhatod. Sávalapnak indult, de kút lett belőle.