Méhlegelő

  • 2703 válasz
  • 1172972 megtekintés
*

ata67

  • *****
  • 521
Re:Méhlegelő
« Válasz #165 Dátum: 2014. Június 08. 22:22 »
Hasonló megfigyeléseim vannak nekem is.

Re:Méhlegelő
« Válasz #166 Dátum: 2014. Június 09. 01:44 »
Tudja valaki a képen látható pók nevét?Sajnos elég sok van belőle és sportot űz a méhek begyűjtéséből. >:(
Kezd alakulgatni a vaddohány...

Lindzzy!

Feltehetően a Lycosa radiata, a réti farkaspók nősténye.

Re:Méhlegelő
« Válasz #167 Dátum: 2014. Június 09. 06:05 »
Köszönöm!Van esetleg neki valami természetes ellensége?Csak,hogy tudjam,kinek kell szurkolni. ;)
„Ha meg tudjuk változtatni önmagunkat,
a tendenciák is megváltoznak a világban.
Ahogy az ember megváltoztatja a saját természetét,
úgy fog irányába megváltozni a világ hozzáállása.
Nem szabad arra várnunk, hogy lássuk, mások mit tesznek.”

Re:Méhlegelő
« Válasz #168 Dátum: 2014. Június 09. 11:59 »
Lindzzy!

Nem hiszem, hogy a farkaspókok végzetes veszélyt jelentenének a méhekre nézve, a mi telephelyünkön is nagy számban találhatók farkaspókok föld alatti járatai, "odui", mégsem tapasztaltam, hogy méhek vadászatára specializálódtak volna. Lehet persze ellenkező tapasztalat is, nálam a darazsak sem pusztítják el a méhcsaládokat, de egyes helyeken akár 50 család nagyságrendben is képesek kivégezni a jobb sorsra érdemes méhcsaládokat...

A lényeg, hogy sok természetes predátora van a farkaspókoknak is, úgy madarak, mint rovarevő kisemlősök, de vannak kifejezetten pók-specialista rovarok is. A legismertebb talán a pókölő-darazsak más néven útonálló-darazsak családsorozata (Pompiloidea), a mérsékelt égövön (így nálunk is) a leggyakoribb faj a közönséges útonálló-darázs (Anoplius viaticus= fuscus) Kifejezetten nem hálószövő pókokra vadászik, egyik leggyakoribb táplálékát a farkaspókok adják.
Van egy másik család is, melynek egyik tagja pókokra specializálódott, ez a kaparódarazsak (Sphecoidea) közé tartozó Sceliphron destillatorium, a gyakori lopódarázs. Nos, neki is szurkolhat, bár nálunk nem minden vidéken gyakori pókvadász. Nálam gyakori látogatója a víztócsáknak, öntözött tábláknak, fészkét ui. agyagból készíti, s ezen építőanyagot gyűjti a pocsolyák szélén. Szép, nálunk nem túl gyakori faj, inkább délebbre fordul elő tömegesen.

Illusztrációul, hogy legyen kiknek szurkolnia. Én a biológiai sokféleségnek szurkolok, abba beleférnek a farkaspókok is...

Re:Méhlegelő
« Válasz #169 Dátum: 2014. Június 09. 13:30 »
Köszönöm!Nekem is beleférne,csak kicsit lehetnének kevesebben. Nagyon sok növényen láttam a jómadarat,a bimbó közelében várta a kuncsaftokat és amelyiknél már nyílott volt a virág ott méheket fogott meg.Kb 5 perc alatt 4 méhecske/m2.Bár lehet,hogy rosszkor voltam rossz helyen és máskor nem ilyen sikeresek,de én irigylem tőle a méheimet, egyen inkább bögölyt. :) Valószínűleg tavaly is ott voltak,de eddig nem figyeltem.
„Ha meg tudjuk változtatni önmagunkat,
a tendenciák is megváltoznak a világban.
Ahogy az ember megváltoztatja a saját természetét,
úgy fog irányába megváltozni a világ hozzáállása.
Nem szabad arra várnunk, hogy lássuk, mások mit tesznek.”

*

bekesm

  • ***
  • 168
  • HUNOR/12
Re:Méhlegelő
« Válasz #170 Dátum: 2014. Június 11. 20:40 »
Sziasztok!
Dohányon mi az idei tapasztalat? Hordás van?
Nálam méteres nagyságú a dohány, virágzás 3 napja, hordás – 20 dkg.
Olyan mint az akác, tele virággal és mézelés 0.

*

kiskakas

  • *****
  • 3248
Re:Méhlegelő
« Válasz #171 Dátum: 2014. Június 11. 23:56 »
QUQURIQ!

Gyönyörű éjszakát Mindenkinek!!!...

Hónapokkal ezelőtt leírtam, hogy félek, hogy a vaddohányt is megkapta a fagy.
Az akác kb. 1.5-2 cm volt amikor a vaddohány kb. 3-4 cm.
Volt már ilyen tavaszi fagy, azután nem mézet a vaddohány sem.
Most is félelmeim vannak, de azért bizakodó is!
Múlt hét csütörtökön már a nyílott dohány virágokat járták a méhek.
Azóta napi 10-15 dkg fogyás van, etetünk. Még ma sem érzem az illatát a dohánynak. Igaz, hogy nagyon sok méhet láttam rajta.
A remény soha nem vész el!!!!!!!

Üdv. Kiskakas

Re:Méhlegelő
« Válasz #172 Dátum: 2014. Június 15. 09:28 »
Tisztelt Méhészek!
Hát ezt is megérjük?
Ha még egy kicsit "tökölődik" a hárs, a napraforgóval együtt fog virágozni!
Lehet,hogy még megérjük előbb vándorolunk napraforgóra, utána hársra?
Kiakasztó amit az időjárás művel.
Néhány hozzászólással ez előtt már leírtam, hogy 1994-ben ezen a napon 4,5 kg-os hordásom volt Romhányban!!
Már a második Hunor fiókok is nagyon szépen megteltek.
Ma június 15-ét írunk. Akkor esténként a helyi kocsmában néhány sör mellett a baráti körrel,  szotyit ropogtatva szurkoltunk a foci VB-n! Június 18-án kezdtük a végpörgetést, rá egy hétre mentünk vaddohányra.
Az is jól sikerült,majd július közepétől kezdődött a napraforgó virágzása! NSH 26-27-28.
Akácot meghazudtoló bomba eredményem volt.
Augusztus második hetében irány a Drávára szolidágóra. Ismét pergetés,úgy, hogy a betelelő készlet is meg volt.
Ugye hihetetlen? Ez  a múlté?  Gyanítom.
Mi van most? Már egy hónapja etetek!
Tegnap beszéltem megyénk egyik legnagyobb méhészével. Semmit nem pergetett akácról,mindössze 7.5 Kg-ot gyarapodott. Húsvét óta nyomja a méheket, eddig 40mázs cukrot használt fel.
A családjai bombák, de szárazok.
Hajrá kezdő méhészek! Jó buli a méhészkedés.
Az alább említett méhészet, teljes felszereléssel eladó lesz.
Szomorú vagyok!
Nagyernyei Attila

*

kiskakas

  • *****
  • 3248
Re:Méhlegelő
« Válasz #173 Dátum: 2014. Június 15. 09:30 »
QUQURIQ!

A Jóisten segítsen meg minden Magyar méhészt!

Sajnos továbbra sem mézel a vaddohány!!! :-X
Az ország leg különbözőbb vaddohányos területein ott rostokló méhész barátaimmal beszéltem.
Mindenkinek egybehangzó volt a véleménye.
Nem mézel a dohány!!! (idáig)
Nálunk három hét alatt 120 mm csapadék is volt. Elméletileg beázott.
A méhek bombasztikusan jók. Szegények tétlenkednek. A hét elején még 1:2 szirupot kaptak. Teli vannak virágporral. Ha ez így megy tovább, folytatom a serkentést három naponként 1 l-el.
Kell a sok- sok fiasítás, hogy napraforgón tudjuk pótolni a tömeges méhelhullást!!!
Aki csak gyenge, kevés fiasítással megy el napraforgóra, nem élik túl a családjaik.
Akiknek sok a fiasuk, van tartalék, napraforgó végén gyorsan haza húz, serkent, úgy átvészelheti az utolsó reményünket a napraforgót. (aki nem ment el hársra).
A hárs is bizonytalan ebben a nagy légköri szárazságban. Idáig a kislevelű sem adott sokat.

Szent Ambrus legyen velünk! Kiskakas!

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhlegelő
« Válasz #174 Dátum: 2014. Június 15. 10:49 »
Nálam is csak hús van. Az a kevés nektár ami kicsöppent a lépből vaddohány ízű, demég koszorú sincs, csak a sarokban látok valamit.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Méhlegelő
« Válasz #175 Dátum: 2014. Június 15. 14:08 »
Tavaly az egyik helyen,amit néztünk foltos volt a levele a dohánynak,elkapta valami nyavalya.Máshova mentünk,valahogy nem tetszett.Akik oda mentek nem igazán voltak kibékülve az eredménnyel,pedig nem voltak leterhelve.
A pókinvázió egy hét után teljesen megszűnt,tegnap már egyet se láttunk.Becsszó nem bántottam őket. :)

„Ha meg tudjuk változtatni önmagunkat,
a tendenciák is megváltoznak a világban.
Ahogy az ember megváltoztatja a saját természetét,
úgy fog irányába megváltozni a világ hozzáállása.
Nem szabad arra várnunk, hogy lássuk, mások mit tesznek.”

Re:Méhlegelő
« Válasz #176 Dátum: 2014. Június 15. 16:35 »
Lindzzy!

A foltos levél a selyemkórónál legnagyobb valószínűséggel az uborka-mozaikvírus tünete, a selyemkóró e vírus egyik jelentős gazdanövénye. A vírus terjesztői elsődlegesen rovarok, közülük is elsősorban tripszek, levéltetvek, néhány polifág bogárfaj (pl. a közönséges pejbogár=Omophlus proteus, a kendermag-barkó = Peritelius familiaris), valamint néhány poloskafaj.

Találkozhatunk több Asclepiast károsító rovar-fajjal, közülük néhány gyakorlatilag képes tönkretenni a selyemkórót is. Így járt a kertünkbe betelepedett és ott háborítatlanul tenyésző selyemkóró is: egy látványos levéltetű-faj gyakorlatilag "kicsinálta". Ez a betelepült faj 1983 óta van jelen hazánkban, sajnos az uborka mozaikvírus egyik jelentős vektora a többi hazai levéltetű-faj mellett, melyek az Asclepiason kevésbé szívesen táplálkoznak. A szépséges levéltetűnk az oleander levéltetű, Aphis nerii, mely várhatóan komoly fenyegetés lehet a napraforgó, tökfélék (így a dinnyék is) mellett a selyemkóróra nézve is. A képek jól illusztrálják, hogy milyen kárt képes tenni a selyemkóróban is, nálunk gyakorlatilag két év alatt eltüntette a mintegy 10 esztendős selyemkóró-telepet a kertből (a telepet nem bolygattuk, semmilyen lépést nem tettünk a selyemkóró ellen).

A többi képet kénytelen leszek majd egy más alkalommal feltenni (nem férnek bele a csatolmányok keretbe), ha ismét beszélgetünk a selyemkóró fogyasztó szervezeteiről és azok környezet- és növényvédelmi összefüggéseiről.
« Utoljára szerkesztve: 2014. Június 15. 16:39 írta Arisztaiosz »

Re:Méhlegelő
« Válasz #177 Dátum: 2014. Június 15. 18:04 »
Ilyen tetűt én még szerencsére nem láttam a dohányon,csak azt a feketét,amit sok egyéb helyen is,abból viszont jó sokat.
A helyben lévő kontrollterületen viszont hemzseg a vörösfoltos bodobács a virágokon.Viszont azt veszem észre,hogy a rég nem bolygatott talajon kevesebb tő van,a rendszeresen tárcsázott talajon viszont mintha vetve lenne.A fásított területeken magától "kikopik",ahol még tartja magát ott egy bizonyos záródás után nem hoz már fejet.
„Ha meg tudjuk változtatni önmagunkat,
a tendenciák is megváltoznak a világban.
Ahogy az ember megváltoztatja a saját természetét,
úgy fog irányába megváltozni a világ hozzáállása.
Nem szabad arra várnunk, hogy lássuk, mások mit tesznek.”

*

kiskakas

  • *****
  • 3248
Re:Méhlegelő
« Válasz #178 Dátum: 2014. Június 17. 22:48 »
QUQURIQ!

Üdv Mindenkinek!

Nem a tetű a felelős, de még lehet!
A Mostani felelős a növények meghűlése.
Megírtam méh, amikor az akác csak 1,5-2 cm zöld bimbós állapotban volt, hogy nem kedvez neki a - 4,5 C
A vaddohány ekkor kb. 2-5 cm volt.
Nézzétek csak meg a dohány felső levelei meg vannak fodrosodva.
Megfáztak a nektáriumok!
Az akáccal is ez történt!
Én ezért sem indultam az északi akácra. + a köd is rásegített!
A hárson ebben az időben piros bimbók voltak.
Az sem mézel. (kislevelű)
Nagyon, nagyon kívánom, hogy az ezüst levelű mézeljen!
Csak azok menjenek az ezüst levelűre, akik más években is mentek, és a közelben vannak.
Ha még ezt is leterhelitek, úgy végképp nem lesz a téli szezonra fajta mézünk.
Külföldivel helyettesítik, amihez a vevők hozzászoknak.
Aztán lehet bármilyen jó évünk, a mézeink a nyakunkon maradnak. VOLT MÁR ILYEN!!!
A napraforgóról már nem is merek nyilatkozni, csak figyeljük a családok bogár mennyiségét.
Ha kezd megcsappanna, irány haza etetni!

Kiskakas!

Re:Méhlegelő
« Válasz #179 Dátum: 2014. Június 18. 01:43 »
Ilyen tetűt én még szerencsére nem láttam a dohányon,csak azt a feketét,amit sok egyéb helyen is,abból viszont jó sokat.
A helyben lévő kontrollterületen viszont hemzseg a vörösfoltos bodobács a virágokon.Viszont azt veszem észre,hogy a rég nem bolygatott talajon kevesebb tő van,a rendszeresen tárcsázott talajon viszont mintha vetve lenne.A fásított területeken magától "kikopik",ahol még tartja magát ott egy bizonyos záródás után nem hoz már fejet.

Lindzzy!

Jók a megfigyelések, régóta hangoztatom, hogy a selyemkóró a bolygatott, antropogén hatásoknak kitett területeken, növénytársulásokban képes csak megtelepedni és terjeszkedni. Magról kizárólag olyan helyen képes terjedni, ahol a magot valamilyen hatás a talajba juttatja, a selyemkóró magja a felszínen nem képes kicsírázni. Az már teljesen indifferens, hogy a talajba juttatás milyen hatásra (legelő állatok patája, kaszáló traktor vagy éppen crossmotor, quad kereke, gépi talajmunka, erdészeti kiközelítő jármű) következik be. A rizómáról történő terjedés viszont a gépi talajmunkák következtében a legszembetűnőbb, a kaszált, de még inkább a tárcsázott területeken a szaporodása gyakorlatilag megállíthatatlan, bár az évenkénti térbeli terjedés magról a legnagyobb volumenű.

A méhésznek nem egy örömmámor a vörösfoltos bodobács tömeges jelenléte sem, a Lygaeus equestris egy olyan poloskafaj, mely képes lehet a selyemkóró korlátozására. E faj szintén jelentős CMV-vektor, s az sem elhanyagolható szempont, hogy bodobácsunk a napraforgót is képes károsítani, fontos vírus-, baktérium- és gomba-vektor. A napraforgón kívül a tökféléket (dinnyéket is) szintúgy erősen károsítja. A selyemkóró sem ússza meg, a poloska szívogatja a levelek erein (nos, ekkor és a levéltetvek szívogatása nyomán válik fodrossá a levéllemez) kívül a bimbókat és a toktermést is. A szívogatás után a bimbók, fiatal termések általában elszáradnak és pár nap elteltével lehullanak, de a megszívogatott idősebb termések fejlődése is megáll, a tok eltorzul, a benne fejlődő magvak csíraképessége is jelentősen csökken. Ha a poloska tömeges gradációt produkál egy területen, ott hordásra még a megfelelő feltételek megléte esetén sem lehet számítani. A napraforgóban is indokolt és javallott ellene védekezni.
Ha szereti a szép fotókat, küldenék egy linket a Lygaeus equestrisről: http://flickrhivemind.net/Tags/lygaeus
A kakaskukorékolásra meg nem érdemes sokat adni, kakaskánk lehet, hogy kapirgálásban verhetetlen, de sajnos az agrometeorológia és a botanika már magas neki, mint a tömött pekingi kácsának az eperfa (Morus alba). A 2,5 centiméteres selyemkóró-hajtások -4,5 C fok esetén nem megfáznak, hanem egyértelmű és összetéveszthetetlen módon megfagynak. Azon a hőmérsékleten az akác fürtkezdemények (és hajtások) sem fáznak meg, hanem teljesen lefagynak. A kislevelű hárs életében nem volt még "piros bimbós", ami piros(as) nála, az a rügypikkely, a kislevelű hárs virágbimbója zöldes-fehér... Ráadásul az ellenkező híresztelés ellenére nálunk éppen most mérhető módon nektározik, éppen ma reggel-délelőtt gyönyörködtem néhány szép példányán a rovar-nyüzsgésben. Majdnem tövestül vitték haza a méhek, poszméhek, vadméhek és viráglegyek az egész fát. Megjegyzem, a nagylevelű hárs is adott valamennyit az idén, sajnos a legvadabb kánikula idején virágzott, így  nagyon rövid életű volt a gyűjtés róla. A selyemkóró pedig most kezd, nincs lesülve (virágzása előtt két-három hét alatt mifelénk közel 100 mm csapadékot kapott...) Két napja érzékelhető -bár még nem jelentős- hordás van róla. Csak tudnám, honnan veszi a "szemétdomb királya", hogy a 2-2,5 cm-es hajtásokon "megfáztak a nektáriumok"... Tudni illenék, hol vannak az ilyen fenológiai stádiumban lévő selyemkóró-hajtásokon a "nektáriumok"... Ha tenne föl királyunk néhány fotót a "megfázott nektáriumokról"... A feltett fotó egy hajnali, rövid ideig tartó -1,5 C fokos lehűlés tüneteit illusztrálja, nem egy -4,5 c fokos fagyot követően. Abban az évben ezen hőmérséklet hatására az akác leszürkült másnapra, a bálványfa pedig "feketére fagyott.                           

A bükkönyre sem lehet panasz, ilyen tömege már nagyon régen volt a környékünkön. A poszméh-programom beértével most soha nem látott Bombus- tömegek gyűjtenek róla, csakúgy, mint a jelenleg legszebb stádiumában lévő  Melilotus officinalis-ról és az Echium-ról. Nem vagyok képes belátni, mi értelme van pontos helyszín-megjelölés nélkül -általánosítva- az ilyen rémhír-terjesztésnek. Meg kell írni, hol, milyen időjárási előzmények következtében, mikor "fáztak meg a nektáriumok", de  az ilyen "helyzetjelentéseknek sem értelme, sem pozitív hozadéka nincs. Egyszerű szómenés, információk nélkül. Kár ilyen kukorékolásokkal lerontani a Klub szakmai színvonalát... 
« Utoljára szerkesztve: 2014. Június 18. 01:50 írta Arisztaiosz »