Méhlegelő

  • 2703 válasz
  • 1172597 megtekintés
Re:Méhlegelő
« Válasz #2160 Dátum: 2019. Augusztus 29. 07:41 »
Az lehet az igazság, hogy a változás tényleg állandóan van. Csak az nem mindegy, hogy ez a változás néhány éven belül zajlik, vagy néhány ezer, vagy néhány millió éven belül. Ez most azért tűnik fel, mert túl rövidek az intervallumok.

*

Attila

  • ****
  • 285
Re:Méhlegelő
« Válasz #2161 Dátum: 2019. Szeptember 15. 06:59 »
Sziasztok!

Kerítés mellé sövényt telepítenék. Max. 3m szélességben, előny, ha tüskés.
Olyan kellene, ami a méheknek is jó és a madaraknak is.
Kinek milyen tapasztalata van ez ügyben?
Ezekre gondoltam: fagyal, tűztövis, júlia borbolya, japán vérborbolya.
Valaki látott már madarat tűztövis bogyót enni, vagy méhet gyűjteni virágján? Pont akkor virágzik, mikor más is van bőven?
Köszi!
Attila

Re:Méhlegelő
« Válasz #2162 Dátum: 2019. Szeptember 15. 09:15 »
Attila!

A sövény feladata elsősorban nem a méhlegelő biztosítása, hiszen nektár- és virágpor-hozama elhanyagolható, már csak méreténél fogva is. Nem hiszem, hogy kilométeres sövények telepítése lenne a cél.

Láthatóan a sövény védelmi funkciót is betöltene, hiszen tövises-tüskés fajok is szerepelnek az elképzelésben.

A nemzetségek, fajok, melyeket felsorolt, meglehetősen különböznek. A két borbolya csak alacsony sövényt képes nevelni, s valójában a védelmi funkció szempontjából akár alkalmasak is lehetnének, de komolyabb fizikai visszatartó erőt a vérborbolya nem tud felmutatni.

A fagyal jó középmagas sövénynek, nem tövises-tüskés, csak nyírott sövényként funkcionál jól, akkor viszont a végálló virágokat szinte teljesen levágjuk róla.

A tűztövis kiváló sövény-alapanyag, nagyon sok helyre és sokféle környezetbe telepítettem. Aránylag magasabb sövénnyé is nevelhető (3-3,5 m), virágaik az almatermésűekkel egy időben, tömegesen nyílnak, a méhek kedvelik, járják. Kiváló, tövises határoló cserje, a nyírást tűri és igényli. Néhány szépséghibája azért van, a termésén a tűztövis spiloceás varasodása (Spilocaea pyracanthae) csapadékosabb években csúnya varasodást okoz (elsősorban esztétikai probléma, valamint sajnos a madárbarát kert szándékát sem támogatja, hiszen a bogyóevő madarak nem fogyasztják a ronda barna-fekete, beszáradt, később másodlagosan penészesedő bogyókat). Nagy hibája még a tűztövisnek, hogy a többi rózsaféle gyümölcstermő növénnyel (alma, körte, birs) együtt eléggé érzékeny az almatermésűek tűzelhalásának Erwinia amylovora baktérium-okozta betegségére. (Egyébként a tűzelhalásra érzékenyek még a galagonya (Crataegus), berkenye (Sorbus), madárbirs (Coloneaster) és japán birs (Chaenomeles) nemzetségek fajai is, így a tűztövissel együtt kieshet egy -két jó sövény-növényünk is, azaz a galagonya és japánbirs is, melyek szintén rendkívül kemény tövisekkel ékesek.) A betegség a rózsaféle csonthéjasokat nem károsítja, így ajánlani tudok egy kiváló, magas sövénynek is alkalmas cserjét, a kökényt (Prunus spinosa). Nem mondom, hogy nincs szebb sövény nála, de keményebbet, ellenállóbbat keveset ismerek.

Magas, tövises sövényként számításba vehető még a rózsafélék csonthéjas termésű fajai közül a cseresznyeszilva, vagy más néven mirobalan (Prunus cerasifera, syn. P. myrobalana), de nem tudom jó szívvel ajánlani, mert nagyon gyorsan képes "kinőni a sövényvágó olló alól. Hasonlóan kevéssé alkalmasak a lepényfa ((Gleditsia triacanthos) és a narancseper, osszázsnarancs (Maclura pomifera), kinőnek a sövény-funkcióból, s a cseresznyeszilvához hasonlóan karbantarthatatlanná válnak.

Van még néhány faj ezeken kívül is, de mivel a funkciót nem jelölte meg pontosan, nehéz jó találatot adni a leggazdagabb tapasztalat birtokában is. Kertet, gazdasági növényültetvények telepítését a tapasztalt kertépítők, tájépítészek és díszkertészek sem terveznek, kiviteleznek a pontos környezeti paraméterek ismerete (klíma, kitettség, domborzat, vízellátás, talajadottságok stb.), valamint a funkció pontos megjelölése nélkül.

Nincs globálisan mindenhová alkalmas növény, s a tapasztalt kertész-méhész nem vár komoly méhlegelő-tulajdonságokat a telephelye térhatároló süvényétől...
« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 15. 09:27 írta Fehér Viktor »

Re:Méhlegelő
« Válasz #2163 Dátum: 2019. Szeptember 15. 12:20 »
A betegség a rózsaféle csonthéjasokat nem károsítja, így ajánlani tudok egy kiváló, magas sövénynek is alkalmas cserjét, a kökényt (Prunus spinosa). Nem mondom, hogy nincs szebb sövény nála, de keményebbet, ellenállóbbat keveset ismerek.

A kökény mindhárom kívánalmadnak megfelel.
Ember legyen a talpán, aki átverekszi magát rajta, nagyon jó korai méhlegelő, a termését pedig késő ősszel szívesen csipkedik a madarak.
Ha szeretsz pálinkával kísérletezni, valami semleges páleszt (pl. alma), vagy egy jó szilvát ágyazhatsz is a termésére.


*

oszkár

  • *****
  • 1112
Re:Méhlegelő
« Válasz #2164 Dátum: 2019. Szeptember 15. 15:49 »
N
« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 23. 22:16 írta oszkár »

Re:Méhlegelő
« Válasz #2165 Dátum: 2019. Szeptember 15. 19:55 »
Tiszteletem Uraim!
 Én idén ültettem nyári orgonát, kékszakállt, és sudárzsályát igaz kerítés mellé méhlegelőnek. A kékszakállt most is intenzíven látogatják a méhek, a másik kettő elvirágzott már. Mindhárom növényt tavasszal erősen vissza kell vágni, kerítés helyettesítésére nem alkalmas, de a nyári hordástalan időszakot végig virágozzák és a méhek imádják. Közparkból vágtam is dugványnak mindegyikből és gyökereztető hormonba mártással el is dugványoztam. Közel 100 métert szeretnék beültetni, ezért szedtem meg a szaporítóanyagot. Ezek a cserjék a faiskolákban beszerezhetők ugyan, de 1000 Ft körüli áron kaphatók. Nem kell a szaporítástól félni, túl nagy szakértelem nem kell hozzá, jelenleg a nyári orgona gyökeresedett a legjobban, de nyilván nem mindegy a dugványszedés időpontja.

Üdv: Csaba

*

Attila

  • ****
  • 285
Re:Méhlegelő
« Válasz #2166 Dátum: 2019. Szeptember 15. 23:55 »
Köszönöm a válaszokat.
Valóban jó a kökény is, még negyedik szempontból is, mivel dércsípés után én is szívesen eszegetem és a gyerekek is szeretik.
Van kékszakáll a kertemben, kb.15 db, szépen virágoznak, járják is a méhek. Még csak magvetésével próbálkoztam, sikerrel, bár a csírázási % elég alacsony.
Megpróbálom majd dugványozni, gondolom június környékén lehet.

Üdv.: Attila

Re:Méhlegelő
« Válasz #2167 Dátum: 2019. Szeptember 16. 10:36 »
Attila!

Akár a Pyracantha (tűztövis), akár a kökény(Prunus spinosa) könnyen szaporítható akár bújtással (nem lehet tömegesen így szaporítani), akár félfás dugványozással. Növényfajonként eltérő időpontban megfelelő a hajzás érettsége a félfás dugványozáshoz, ezért nem naptári időpontot szoktak megadni a szaporítás idejéül, hanem egy fenológiai stádiumot, amikor a hajtás már nem teljesen zöld, de még nem is fásodott meg teljesen. Ez az állapot egyes növényeknél júniusban következik be, de egyes félörökzöldeknél, örökzöldeknél akár augusztustól októberig is terjedhet a félfás szaporítási időszak. A kökény és tűztövis közel egyszerre éri el ezt a stádiumot. A dugványkészítést most nem részletezném, azt a neten bárki megtalálja a "félfás dugványozás" kereső-kifejezéssel.

A kékszakáll és a többi félcserje-ill. sok cserje-típusú növényünk (a teljesség igénye nélkül: hortenzia (Hortensia), nyári orgona (Buddleja), loncok (Lonicera sp.), rózsalonc (Weigela), kékszakáll (Caryopteris), kecskerágó (Euonymus), fukszia (Fuchsia), levendula (Lavandula),  rozmaring (Rosmarinus), cseppecskevirág (Osteospermum), muskátli (Pelargonium), zsálya (Salvia), bangiták (Viburnum), stb) könnyen és tömegesen szaporítható félfás dugványról, javasolom a gyökereztető hormonok használatát. A félcserjékhez, lombhullató fásszárú növényeink félfás dugványozásához az alacsonyabb koncentrációjú naftilecetsav gyökereztető hormon való, félörökzöldek, örökzöldek félfás dugványai általában az indolvajsav gyökereztető hormon hatására gyökeresednek jobban. Itthon a két hatóanyagot kombinálták, s minél nehezebben gyökeresedő a növényünk, annál magasabb koncentrációjú gyökereztető hormon használatát javasolják. Ez egy külön tudomány, de a készételekhez hasonlóan itt is tökéletesen kiszolgálják a kertészkedőket. A gyökereztető hormonok adagolását lehet alkoholos oldatba mártással, talkumban eloszlatott por alakjában, s újabban külföldön és itthon is a gél-formulázással is.

Bárhogy is legyen, a dugványok párologtatását akadályozni kell a gyökerek kialakulásáig és funkcionálásáig, hiszen a dugvány az első időszakban nem rendelkezik felszívó-övvel, így a vízvesztés végzetes lehet számára. Házikerti körülmények között ajánlják a nejlonzacskó használatás, ám az csak akkor lehetséges, ha egyáltalán nem kap direkt napsugárzást a dugvány, hiszen ha rásüt a nap a zacskóra, a dugványok gyakorlatilag "megfőnek". Nagyobb mennyiség dugványozása esetén szaporítóládába dugványozunk, melyet elhelyezhetünk fóliasátorban is, ám ekkor a Raschel-hálós árnyékolás nem elég, mi a fóliapalástra kívülről ráterített, ritka szövésű fehér szövetet használtunk, mely kiválóan árnyékol és vissza is veri a napsugarakat.

Üzemi szinten párafüggönnyel gyökereztettünk, de ez otthoni körülmények között nem egyszerű (talán nagyobb mennyiségek gyökereztetése esetén egy olcsóbb kivitelű párakapu használata jelenthet "félüzemi" megoldást. A rendkívül jól elporlasztott, gyakorlatilag alig nedvesítő pára kiválóan hűt, akadályozza a dugványok párologtatását, de hangsúlyozom, csak a direkt napsugárzás bejutásának gátlásával számíthatunk sikerre. Mi a "kökorszakban" a dugványozásra használt ágyásokat, szaporítóládákat egyszerű selyempapírral takartuk, melyet rendszeresen háti permetezővel nedvesítettünk. Ha maradt kérdés, szívesen válaszolok az elvárt gyakorlati tapasztalatok birtokában. Küldök pár linket a kökénnyel kapcsolatban is (anno a Méhészfórumon is foglalkoztunk vele), s pár linket a gyökereztető hormonnal kapcsolatban is.

Ha a betegségekkel kapcsolatban lenne kérdés (tűzelhalás, spiloceás varasodás, stb.), akkor szívesen adok azzal kapcsolatban is kapaszkodókat, s fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy a csonthéjasok fitoplazmás betegségén (arra állítólag a kökény nem érzékeny), szinte minden egyéb szilvabetekség és kórság a kökényen is előfordul, tehát a növényvédelmére ügyelni kell...

http://meheszforum.hu/forum/viewtopic.php?f=6&t=46&p=144643&hilit=k%C3%B6k%C3%A9ny#p144643
http://meheszforum.hu/forum/viewtopic.php?f=6&t=46&p=144704&hilit=k%C3%B6k%C3%A9ny#p144704
https://www.biokontroll.hu/a-kokeny-termesztesi-lehetosegei/

És a gyökereztető hormon:

https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/287730/Radixcsalad.pdf/b240b8e6-e74b-4cd6-ba24-3db19dada83c
http://bioplant.hu/termekeink
https://hydrobazis.com/?s=gy%C3%B6k%C3%A9r&post_type=product&gclid=CjwKCAjw5fzrBRASEiwAD2OSVxfpRY-alwRaGPztYYcgm9pI1EeApiY-wBuRjYLs_7RgO8_5lvkbfRoChIgQAvD_BwE
https://www.greenspace.hu/clonex-gel-50ml.html

Ennyi talán elég is lehet egy merítésre, ha esetleg valaki gyakorlatiasabb megközelítéssel szolgálna, szívesen olvasom én is...

Re:Méhlegelő
« Válasz #2168 Dátum: 2019. Szeptember 16. 20:15 »
Nállunk megint nyîlnak a cseresznyefák. Valaki látott màr ilyet? :P

Re:Méhlegelő
« Válasz #2169 Dátum: 2019. Szeptember 16. 20:55 »
Most szeretném Fehér Viktort (Tomipapát) nyilvánosan vizsgáztatni.
Remélem annyira  nem utál, hogy nem veti alá magát a megmérettetésnek.
Kérdésem milyen növény látható az alábbi képeken?
A fa  egyébként látványnak sem gyenge, egy tengerparti parkban fotóztam.
Addig sem jutottam el, hogy ez virágbimbó, vagy már termés.
Még nem láttam ilyent.
Nagyernyei Attila

*

ata67

  • *****
  • 521
Re:Méhlegelő
« Válasz #2170 Dátum: 2019. Szeptember 16. 22:35 »
...
Másról szeretnélek megkérdezni Tomipapa...
 Örömömre, mára szinte az egész méhesemet akácfák árnyékolják, szinte hűsölve gondozhatom az egészet. Úgy nőttek ezek az akácok a dombon egy följebb lévő fa hajtásaként gyökérről, szép sorban, pont ahogy nekem jó. A méhes egy rövid szakasza viszont állandóan ki van téve a napnak. Vártam, hogy talán ott is feldugja fejét egy akác hajtás, de sajnos nem... Látom, hogy egy számomra semleges helyen viszont növekedik egy kis akác csemete. Ki tudom-e ezt ősszel, vagy tavasszal szedni, átültetni a számomra kívánatos helyre?
Üdvözlettel: Attila
« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 19. 19:56 írta ata67 »

Re:Méhlegelő
« Válasz #2171 Dátum: 2019. Szeptember 17. 07:33 »
Most szeretném Fehér Viktort (Tomipapát) nyilvánosan vizsgáztatni.
Remélem annyira  nem utál, hogy nem veti alá magát a megmérettetésnek.
Kérdésem milyen növény látható az alábbi képeken?
A fa  egyébként látványnak sem gyenge, egy tengerparti parkban fotóztam.
Addig sem jutottam el, hogy ez virágbimbó, vagy már termés.
Még nem láttam ilyent.
Nagyernyei Attila

Kis türelmet, valamilyen okból nem tudom megnyitni a képeket, azt adja a gép, hogy az adathotdozó írásvédett.

Amíg csak három maszatot látok, addig nincs esély a "megmérettetésre"...

Ha bejutottam a "titkok csarnokába", akkor majd alaposan megszakértem...

Re:Méhlegelő
« Válasz #2172 Dátum: 2019. Szeptember 17. 08:18 »
Látom, hogy egy számomra semleges helyen viszont növekedik egy kis akác csemete. Ki tudom-e ezt ősszel, vagy tavasszal szedni, átültetni a számomra kívánatos helyre, hogy felnövekedve árnyékot adjon a méheim "hátrányos helyzetű" csoportjának?
Várom válaszodat!
Üdvözlettel: Attila

Kibököd ásóval, aztán átülteted.
Nem kényes fa az akác.

Egyébként tarvágás után, a vágástéri hulladék elégetésének a helyén, tömegével lehet magoncot szedni. Az akácmagnak hőkezelés kell a keléshez, ezt megkapja a elégett hulladéktól. 

*

ata67

  • *****
  • 521
Re:Méhlegelő
« Válasz #2173 Dátum: 2019. Szeptember 17. 08:21 »
Köszönöm Lajos!
Üdv: Attila

Re:Méhlegelő
« Válasz #2174 Dátum: 2019. Szeptember 17. 10:35 »
Nagyernyei Attilának!

Örökzöld magnólia szerintem.

Üdv: Somogyi Csaba