Méhlegelő

A pohánkával vigyázni kell. Tavaly augusztus-szeptemberben virágzott tőlem 2 km-re 100 hektárnál több. Gyűlött is belőle a telelőméz. Olyan illata volt a kereteknek, mintha nagyon öreg fekete lépek lettek volna. A pohánkatábla mellett is éreztem ezt az illatot. Tavaszra az összes család hasmenéses lett, harmada el is pusztult. Nosemára vizsgalatot nem csináltattam, inkább kapták a tuti gyógyszert, így akácot már tudtam pergetni.
Örösi azt írja a pohánkaméz nem jó telelőméz, de valahol ezen teleltetnek, mert nincs más. Hát nekem nem jött be.
Amúgy pár napja fejeztem be az utolsó pergetést (nem amitrázoztam idén eddig), lett egy kis hordó méz, ami sötét, mint a fáradt olaj. Nagy része édesharmat lehet. Ez sem a legjobb telelőméz. Azt a Méheszújságot csak nemrég olvastam el, amiben azt írják, hogy a közelmúltban sok édesharmat termelő rovar betelepült hazánkba, a legjelentősebb az amerikai lepkekabóca. Egyre jobban terjed, a méhesemben is látom mostanában.
Más is felfigyelt rá, hogy egyre több az édesharmat, vagy sötétebb a méze, esetleg ebből adódóan tavaszi hasmenéses-nosemás problémák vannak? Lehet, nekem még ez is rátett tavaly egy lapáttal a pohánkás problémára.

Ez az apró kis vadvirág eddig ontotta a virágporát.
Latin nevét nem írom, mert nem érdekes.
Törpe tátika, a szlengben, oroszlán száj.
Aki nem látja ezt a virágot ő is rájöhet, hogy erről gyűjtenek, ugyanis különös ismertetőjelet hagy a méhek torán.
Mivel az idén az anyajelölő szín sárga, nagy szívás ha valaki éppen anyát szeretne keresni.
A lépeken a sok sárga torú munkás között komoly tehertétel meglelni a méhanyát.
Még jó, hogy nem az anyakorlátozás idején virágzik, mert nyugtatók szedése nélkül neki sem állhatnánk.
Egyébként imádom a törpe tátikát, látványnak sem gyenge, a méhek pedig tömegével látogatják.
Lassan elvirágzik.
Hamarosan jön az őszirózsa, vagy más néven a kolduskrizantém.
Nagyernyei Attila

Borostyán is adja virág port.

Törpe tátika - ha nem nagy tömegben is - de megtalálható mifelénk is.
Virágzása, a népi megfigyelés szerint hosszú szép ősz előjele.

Senkinek nem tűnik fel, hogy egy hónapja tart a mézharmatszezon? Mit tehetünk?

Én 'szerencsés' helyzetben vagyok. Nálam lehet válogatni....
A méhestől kb. 100 méterre, már több mint egy hete virágzik a zöldítésnek vetett repce.
A hatás nem maradt el. Általában 2 NB kereten, keretenként jó tenyérnyi fedett fias.

QUQURIQ !!!

A nos, repcék miatt, egyre többen mellőzik ez a méhlegelőt!
A mézének az ára, meg évek óta változatlan!
Ki érti ezt?
Pedig állítom, hogy az összes méhlegelő közül ezen van a legtöbb munka, nem beszélve az időjárásról...
Hideg napokon csak kevés családot lehet lekezelni, több üzemanyagot emészt fel a kijárás, mégis alacsony árért odaadják a méhészek a repce fajta mézet...
Ki érti ezt?

kiskakas

Ma hallottam, hogy a zöldítésbe a valamely szempontból hibás vetőmag kerül. Például ha túlcsáváznak egy vetőmagot, akkor azt rendes forgalomba nem kerülhet, de a zöldítéses magkeverékekbe e lehet sütni.

Ez rendkívül durva és felháborító dolog! Hol hallottad?

Egy somogy megyei méhész járt utána, akinek zöldítésen nosemasak lettek a méhei. Egy zöldítéses magkeverő üzem dolgozója mondta neki.

QUQURIQ !!!

Országosan most jól beázik az akác!
A hosszú ősz miatt a vesszők is beértek.
A sok-sok feltétel közül legalább idáig ezek teljesültek.
Várjuk a többi fejleményt!
Soká mondhatjuk még el, hogy jól sikerült az akác...

Kiskakas

Én 'szerencsés' helyzetben vagyok. Nálam lehet válogatni....
A méhestől kb. 100 méterre, már több mint egy hete virágzik a zöldítésnek vetett repce.
A hatás nem maradt el. Általában 2 NB kereten, keretenként jó tenyérnyi fedett fias.

Jó sokáig vártam, hogy valaki helyesbítse a hozzászólást, de most eljött az ideje, hogy leszögezzem: ez a növény nem repce, hanem mustár. Javaslom kinagyítani a fotót, s a kép pixelessége ellenére is jól látszik az alsó részeken több helyen is, hogy a levél nem repcéé, hanem mustáré, feltehetően fehér mustáré. Próbálom illusztrálni:

Ma hallottam, hogy a zöldítésbe a valamely szempontból hibás vetőmag kerül. Például ha túlcsáváznak egy vetőmagot, akkor azt rendes forgalomba nem kerülhet, de a zöldítéses magkeverékekbe e lehet sütni.

Egy somogy megyei méhész járt utána, akinek zöldítésen nosemasak lettek a méhei. Egy zöldítéses magkeverő üzem dolgozója mondta neki.

Szóval egy újabb összeesküvés-elmélet, a "hallottam valakitől, akit nem nevezhetek meg, mert ő sem hajlandó névvel, céggel vállalni az állítását" mintájára. Ez az állítás semmi egyébre nem jó, mint arra, hogy megint legyintsünk egyet. Fogalma sincs az ilyet állítónak sem a vetőmag, vetőmag-keverékek előállításának szabályairól, sem a vetőmagüzemek csávázási gyakorlatáról. Nosema-t kaphatott a méhállomány a zöldítés keretében virágzó táblától (is), de hogy nem a "túlcsávázás" miatt, arra szívesen fogadok. Egyébként az állítás forrásának küldje már el valaki a jogszabályt, mely a vetőmag, vetőmag-keverékek előállítását szabályozza: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0400048.fvm                                           

Talán látható, hogy nem a vetőmagüzem söpredékéből keverik a zöldítéshez sem a magvakat, a "túlcsávázás" pedig értelmezhetetlen, vetőmagüzem nem "csávázhat túl", zöldítéshez pedig nem szokás otthon túlcsávázgatott vetőmagot kevergetni. A vetőmagkezelés, csávázás európai üzemi minőségbiztosítása:
http://abakus.be/ESTA/ESA_17.0083.3_ESTA%20Standard_v2.3_FINAL.pdf                                     http://www.vszt.hu/uploads/hirek/2012/fooldal/esta/vszt_12_6_16_2.pdf

Persze butaságokat beszélni itt büntetlenül lehet, ám nem értem, hogy mi szükség van, mi szükség lehet a teljesen fölösleges, önkiszolgáló szellemi maszturbációra...

Nosema-t kaphatott a méhállomány a zöldítés keretében virágzó táblától (is), de hogy nem a "túlcsávázás" miatt, arra szívesen fogadok.

Tomipapa!
Jobb ha nem fogadsz, vagy ha fogadsz, akkor kis tétbe tegyed, mert tutira elfogod bukni. Sajna ez a történet nem az élet habos oldala, hanem az élet, nagyon is sz@ros oldala. Neked még néhány év méhészeti gyakorlatra lesz szükséged, hogy az ilyen helyzeteket megértsd.

Egy augusztusban és szeptember gyönyörűen télre felkészített állomány október végére lefososodik, az nem egy természetes állapot és elég könnyen meg lehet találni az okot, ha szétnéz a határban a méhész.

Kedves Geddekas!

Bátran vállalom a veszélyt, arcrezdülés nélkül merek fogadni, hogy nem "túlcsávázott vetőmagüzemi padlósöpredék" okozta a delikvens állományában a nosema-fertőzést. A hablatyolás helyett nevezze meg a csávázást végző vetőmag-üzemet, a csávázószert és természetesen azt is kérném, hogy a vetőmag-üzemből származó vagy a saját előállítású és esetleg bérben csávázott szaporítóanyag előállításáról származó bizonylatokat is tegye már fel állítása igazolására. Tudja, a szaporítóanyagot fémzárolják... A szaporítóanyag előállítását szabályozó jogszabályt az előző hozzászólásban már idéztem, most olvasgasson már bele a zöldítés jogszabályi környezetébe is:  https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1500010.FM

Segítségképpen kiemeltem a rendelet azon szaporítóanyagra vonatkozó részeit, melyek alapján mertem vélelmezni, hogy az állítása nem feltétlenül igaz:
 
"1. § 17. minősített szaporítóanyag: a szántóföldi növényfajok vetőmagjainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 1., 3., és 4. számú mellékletében meghatározott paramétereknek teljeskörűen megfelelő szaporítóanyag;
21. § (6) A nitrogénmegkötő növényekkel, azok keverékeivel vagy a nitrogénmegkötő növényekkel és nem nitrogénmegkötő növények keverékével bevetett ökológiai jelentőségű területként figyelembe vett földterületen a mezőgazdasági termelőnek - évelő növénykultúra vetése esetén az e rendelet hatálybalépését követően bevetett földterületen, egynyári növénykultúra vetése esetén a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - minősített szaporítóanyagot vagy saját előállítás esetén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által elvégzett szántóföldi ellenőrzés és szemle alapján kiállított igazolásban alkalmasnak minősített szaporítóanyagot kell használnia.
(6a) A nitrogénmegkötő növényekkel, azok keverékeivel vagy a nitrogénmegkötő növényekkel és nem nitrogénmegkötő növények keverékeivel bevetett ökológiai jelentőségű területként figyelembe vett területen a minősített szaporítóanyag felhasználását a mezőgazdasági termelőnek
a) a minősített szaporítóanyag címkéjének másolatával vagy
b) a minősítést igazoló bizonyítvány másolatával
kell igazolnia, és a minősített szaporítóanyagot igazoló dokumentumokat öt évig meg kell őriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni.
22. § (4) Az ökológiai jelentőségű másodvetésként figyelembe vett területen a mezőgazdasági termelőnek a 3. melléklet szerinti növényfajok keverékéből álló vetőmagok felhasználását
a) a 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 8. melléklete szerinti gazdálkodási napló GN01, GN06, GN17, GN18 és GN19 betétlapjaival,
b) a minősített szaporítóanyag címkéjének másolatával vagy
c) a minősítést igazoló bizonyítvány másolatával
kell igazolnia, és a vetőmagok felhasználását igazoló dokumentumokat öt évig meg kell őriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizhet."

Mint olvasható, a felhasznált szaporítóanyag minősített szaporítóanyag volt (állítása szerint a vetőmag vetőmagüzemből származott), tehát rendelkeznie kellett fémzárral. Ha saját előállítású lett volna a szaporítóanyag, akkor is csak minősített lehetett volna, valamint a zöldítés bizonylatait 5 évig meg kell őrizni, azokat a Kincstár ellenőrizheti, s azokkal akár igazolhatná is, hogy a "hír", amit közzétett, nem egyszerű hangulatkeltő hazugság. Innen már egyenes a következtetés: állítása számomra erősen sántít. Fölösleges hangulatkeltés helyett tegye közzé a kötelezően megőrzendő dokumentumokat, valamint azt a vizsgálati jegyzőkönyvet is, mely megállapítja, hogy a méhész állománya mely csávázószer következtében szenvedett súlyos Nosema-fertőzést. A vetőmagüzem a csávázásról is bizonylatot ad ki...

Az állítását ezen érvrendszerrel azért nem tudom elfogadni, mert ismét a megszokott inadekvát érvrendszerét húzza elő, magyarán fölöslegesen hazudik, hogy úgyszintén fölöslegesen védelmezze a védhetetlen állítását. A helyzetének megértéséhez pedig nem méhészeti, hanem pszichiátriai gyakorlatra van inkább szükség, de miután az végképp nem a szakterületem, nem szívesen vállalnám az elemzését. Meghagyom azt Vivaldinak, Zoli barátom rendkívül éleslátóan szokta elemezni a mentális állapotát, s a civil szervezetünkben fennálló helyzetét...