Tisztelt Fekete-Fehér Méhészklub olvasók!
A mai napon írtam egy levelet a Greenpeace illetékeseinek, melyet elküldtem Bross Péternek is, de előtte beszéltem vele telefonon.
A levél apropója a galagonyások irtása.
Az OMME Küldöttgyűlésen tettem egy gyenge, erőtlen felszólalást, a méhészek nagy része nem foglakozott a témával.
Természetesen ez elkeserít, de tovább mentem.
Felhívtam a Baranya Megyei Madártani Egyesület elnökét, és ma beszéltem a Tolna Megyei Agrárgazdasági Kamara Igazgatóját.
Ő azt a tájékoztatást adta, hogy a galagonyát valami molylepke támadta meg, amiatt irtják, máshogy nem lehet ellene védekezni.
Sajnos én ezt nem tudom elfogadni, egyetlen galagonyán sem láttam ilyen kártevőt, pedig a méhészetem bekerített részén is van több szép bokor.
Köszönik szépen jól vannak, és itt senki nem fogja bántani őket.
Levelem tartalma nem titkos, de abban nevek vannak, emiatt nem szeretném ha az érintettek kifogást emelnének, hogy megneveztem őket.
Bármilyen eredmény is lesz, beszámolok róla.
Cikó, Bátaapáti, Szálka térségében a mai napon is irtották ezt a csodálatos méhlegelőt, mely a szív motorja, méze pedig elixír.
A levelem mottója:
"Mentsük meg a galagonyát!"
Vagy aki nem megy repcére, etethet akác előtt.
Szomorú vagyok ettől a tehetetlenségtől.
Ez valóban egy ku...a ország.
Panaszkodunk, hogy sokan vagyunk, gyengék a méhek, sz@r a mézár, a legelőinket meg pusztítják?
Így jár a gyalogakác, a fűzek, a vaddohány (selyemfű), és a szolidágó (aranyvessző) is.
Hajrá OMME méhlegelő munkacsoport!!!!
Hol vagytok, mikor alakultok?
Nagyernyei Attila