Kedves László!
Biztosíthatom, hogy még mindig a régi vagyok. Az olajretekkel kapcsolatban nem látszott szükségesnek reflektálnom, hiszen azon mezőgazdasági kultúra esetében korrekten bevallotta, hogy még nem találkozott vele, nem ért hozzá, ekképpen fogalma sincs róla, méhészeti szempontból mit ér. Egyébként arról a kultúráról (miként a többiről is) sok információt talál az érdeklődő a Méhész Fórumon (tudja, a "Ződön"), Attila onnan is képes lehet tájékozódni, regisztrált tagja a Fórumnak.
Amikre reagáltam, azok azon kinyilatkoztatásai voltak, amelyek képesek félretájékoztatni az információkat helyesen szűrni még képtelen kezdőket. Összehordott itt néhány balgaságot, a tapasztalatára hivatkozva, most meg próbál mellébeszélni, mikor valaki felemlíti, hogy kevés fogalma van az egészről.
Nem mennék a részletekbe, de arra szeretném buzdítani, hogy ha valamit állít, akkor ne hivatkozzon időhiányra, hanem keresse meg az "idézett" írást és nevezze meg a forrását. Azt írta mustárok esetében, hogy:
" Mustár: Kétféle van, a fehér és a fekete mustár. Mindkét növény hasonlít egymásra.....de az egyik mézel a másik nem. Már nem emlékszem, hogy melyik a mézelő, pedig sokat vándoroltam rá. Virágport viszont mind a kettő ad.
Sokszor még a gazda sem tudja, hogy melyiket vetette."
Azt követően meg:
"Mustárokról annyit, hogy valamelyik szakkönyvünk feketén fehéren leírja, hogy csak az egyik mézel. (nem nézek utána, nincs időm) Tapasztalatom megerősíti, hasonló aranykoronás földben egyik évben jól mézelt, következő évben nem adott semmit. (tudom, időjárás, trágya, stb)"
Mindezzel nem mondott mást, mint hogy sokat vándorolt mustárra, de fogalma sincs, melyik fajra. Magyarán: fogalma sincs a növényről, de határozottan állítja, hogy a fajok közül "egyik mézel, a másik nem". Még azt sem tudja, melyikre vándorolt. Arról sincs ismerete, hogy melyiket mekkora területen termesztik hazánkban. Kinyilatkoztatni, félrebeszélni viszont tud...
Az Asclepiassal kapcsolatban is hülyeséget akar a számba adni. Hazánkban inváziós növényként kizárólag az Asclepias syriaca található, ha elolvasta volna, amit írtam, láthatná, hogy a három rokon fajról azt írtam, hogy mi, kertészek több fajt is termesztünk vágott virág előállítása céljából. Magyarországon jelenleg nem ismerek egyetlen kertészt sem, aki foglalkozna vele, hazai kertészeti kultúrából "kiszabadulni" tehát nem képes egyik faj sem. Egyébként a különböző Asclepias fajok virágszerkezete megegyezik (lásd előző hsz-ban a fajokat ismertető link), a "fogósságot" a polliniumok szerkezete okozza:
"A virágok levélhónalji és/vagy végálló, 5–10 cm hosszú nyelû bogernyôben állnak, hímnôsek, öttagúak (a termô viszont két, csaknem szabad termôlevélbôl áll), színük fehérestôl a rózsaszínûn át a vörösig változik. A virágfelépítés rendkívül bonyolult: a csésze apró, zöldes színû, a párta öttagú (3x3–4 mm–es cimpájú), nyíláskor hátrahajló, a két virágkör csak tövén forrt. A virág legfeltûnôbb része az elôreálló, 4 mm hosszú mellékpárta (korona), amelynek csôvé forrt oszloprésze zárja magába a magházat.
A mellékpárta elôl öt zsákocskát képez, amelyekben egy–egy szarvacskaszerû nektártermelô képlet található, a nektár a zsákocskákban gyûlik össze. A termô bibéje ülô, kiszélesedô, ötszögletû, a zsákocskák magasságában helyezkedik el, oldalán öt bibebarázda (bibekamra) húzódik. A porzók a barázda fölött ízesülnek a bibefelszínbe, erôsen módosultak: a portokfelek pollenjei pollíniummá tömörödnek, a páros pollíniumot kétkarú transzlátor köti össze, a két kar a korpuszkulum nevû résznél kapcsolódik egymáshoz, és ez a rész ízesül a bibéhez is (a megporzó rovarok lába is ide akadhat be)."
A "fogósság" ellenére is az Asclepias syriaca-nak a legfontosabb megporzói hazánkban a mézelő méhek, illetve a Bombus fajok, de ha részleteiben érdekli a kérdés, szánjon rá egy kis időt, s olvassa el az Asclepias megporzásának részleteit:
http://bmcevolbiol.biomedcentral.com/articles/10.1186/1471-2148-14-144Ha nem ismerné némelyik szakkifejezést, igény esetén nagyon szívesen segítek...
Nincs tehát "fogós és nem fogós" változata, fajtája, hibridje az Asclepias syriaca-nak, ha valamiért nem ejtené nagy számban rabul a méheinket, annak más oka van.
A Kiskokas szemmel láthatóan "nem a Wikipediából él", de fogadja el, hogy az olvasgatás még az olyan nagyformátumú géniuszoknak sem válhat ártalmára, mint Ön, Kedves László...! A tapasztalatai is csak annyit érnek, amennyire közük van a valósághoz. Ilyen tudatlanul, "olvasatlanul" nem sokat, korlátai között nagyon sok esetben a helyes megfigyelésből is képes helytelen következtetésekre jutni...