Méhlegelő

Robotur!
Ezt a riportot pont hallottam!
Az OMME jelenlegi illetékese ezt a tényt tagadja, még mindig azzal riogat, ha kivonják végleg a csávázó szereket, akkor jaj nekünk.
Visszahozzák a hagyományos mérgeket, és abból sokkal többet fognak felhasználni, ami már jelenleg is így van.
Még azt sem mondom, hogy nincs igaza.
De.
A hagyományos permetezéssel szemben van némi védekezési lehetőségünk.
A néma gyilkossal szemben semmi.
A professzor egyébként megnevezte a két méregkeverő világcéget is.
Én most nem írnám le nevüket, mert azonnal kapom a privát üzeneteket, fenyegetéseket.
Legyetek figyelmesek a napraforgón!
A neok itt lesznek még velünk sokáig, mert lassan, éveken keresztül ürül ki a talajból.
Addig megesszük, megisszuk őket mi is!
Az összes szántóföldi növényben benne van!
Mérgeznek bennünket, a méheinket.
Tiltakozzunk, és talán unokáink unokái, már egészséges élelmiszereket fogyaszthatnak!
Nagyernyei Attila

QUQURIQ !!!

Vagy úgy is fogalmazhatnék, hogy "a méregkeverők konyhája" eteti az emberiséget!

Kiskakas

Érdekességként.
Az első 10 oldal a "felvezetés", a témához kapcsolódó gondolatok a végén találhatóak, értelemszerűen alkalmazhatóak.

Üdv Mindenkinek!
Attila!
Amíg a kertész meg a növénytermesztő nem veszi tudomásul,hogy a méhek szükségesek a terméshez,illetve a nagyobb termésátlagokhoz,addig nem lesz egyszerű a méheink megóvása,mert ahogyan mi mindent megteszünk a méheink megóvása érdekében,addig ők is a növényeik megóvása érdekében.Egyértelműen nem jók a neok,de vajon mit fognak bevetni helyettük...lehet még rosszabbat...

A hársnak nem tett jót a záporos, viharos időjárás.
A Zselicben teljesen leállt a mézelése, de máshonnan is ilyen híreket hallani.
Holnap jó idő lesz rá, akkor minden eldől.
Nagyernyei Attila

Nálam is megállt, a kislevelű gyorsan elvirágzott. Illat van, de napi 0,5-1kg lehet. Az erőseknél van kb. 8-10kg elvehető. Az átlag viszont sokkal szerényebb, mint tavaly.

Hárs hétfőn +1 kg, kedden -40dkg, napraforgó meg virágzik, tehát pergetés és spuri van. Kicsit kapkodós ez az év, de nem bánom. 

QUQURIQ !!!

Ma több helyről kaptam információt.

Csak tőszavakban:
olajretekről pergetés 0 kg
mustárról pergetés 0 kg
facéliáról pergetés 0 kg
Hárs megállt, van aki kiveszi azt a pár kilót, van aki továbbvándorol napraforgóra vele.
Vaddohány egyik helyen 0 kg tőle 5 km-re 10 kg kipergetett mennyiség.
Van aki kijelentette, hogy már meg sem kockáztatja a napraforgót, mert tavaly leszedte a méheit.

Nem egy jó szezon...

Kiskakas

Miért van ez a sok nullás pergetés? Méhlegelők leterheltsége, vagy fagykár?
Kiskakas! Gondolom tapasztalt méhészektől kapod az infót, bizonyára nem a családok erősségével van a baj.

Bár a kérdés nem nekem szólt, de szerintem a méhcsaládok erőssége az mindíg játszik, és főleg a kedvezőtlen körülmények között nagyon fontos tényező. Természetesen vannak szélsőséges, körülmények amikor ez sem segít.

QUQURIQ !!!

Bár az olajretek idáig elkerült engem, így a mézeléséről nem tudok és nem mondhatok véleményt.
Facélia a homokos talajt nem szereti, "soványkává" fejlődik. Nagyon lényeges, hogy a kezdeti időben bőséges csapadékhoz jusson, vagy olyan talajon legyen ami tudja tartani a nedvességet.
Mustár: Kétféle van, a fehér és a fekete mustár. Mindkét növény hasonlít egymásra.....de az egyik mézel a másik nem. Már nem emlékszem, hogy melyik a mézelő, pedig sokat vándoroltam rá. Virágport viszont mind a kettő ad.
Sokszor még a gazda sem tudja, hogy melyiket vetette.
Vaddohány: Volt olyan hely az országban, ahová vándoroltunk, hogy évekig kimagasló eredményt értünk el.
Volt olyan is amikor 35 kg/családos átlag volt egy hónap alatt.
Jó olyan területet választani, amelyik dimbes-dombos megnyújtja a virágzást. Valamikor a napraforgó is később kezdett virágozni, így jól ki lehetett használni a vaddohány lehetőségeit.
A vaddohányból is kétfajta van, az alacsony és a magas, a virága az egyiknek teltebb színű, az jobban ad.
Ahová valamikor vándoroltunk, pirkadatkor indultak rá a méhek, és még szürkületben is járták a virágot.
Az egyik fajta, az alacsonyabbik, virága fogja a rovarokat, és szinte elnéptelenedik a család rajta. Most ezen a szuper helyen abszolút nem mézel, nagyon kiritkult. Szerintem 15 év után kiéli a földjét.
A jelenlegi helyemen csak de. 10 járják a méhek, egész nap otthon dekkolnak, du, 16 h tól ismét járják.
...és még a korai fagyokról nem is beszéltünk.
Hosszú év tapasztalata, hogy ahol az akác elfagy, ott a dohány sem fog mézelni. 

Kiskakas

Kiskakas, Robotur!
Köszönöm a részletes beszámolót! Mlyen összetett ez az egész! Ha valaki sikeres vándorméhész akar lenni, akkor rengeteg tapasztalatot, megfigyelést kell felhalmoznia. Gondolom abban van egy pár bukás is...
Üdözlettel: Attila

Attila!

Természetesen a hosszú évek tapasztalata sokat jelent a méhlegelők megismerésének esetében is, de amennyiben a konzekvenciák levonása tévedéseken vagy helytelen megfigyeléseken alapul, az információk értéke erősen devalválódik. Olyan ez, mint a meteorológia...

Mondhatnám ezt sokkal egyszerűbben is: az kukorékoljon "arabusul", aki bírja az arabus nyelvet...

Kokaskánk heroikus küzdelme a megismerési folyamattal jelen összefoglalója alapján vesztésre állónak tűnik, sajnos nagyon sok esetben halovány fogalma sincs kukorékolásának tárgyáról. Lássuk hát részleteiben:
Facélia:
A facéliával kapcsolatban egy tévedés, hogy a homoktalajok teljeséggel alkalmatlanok számára. Az tagadhatatlan, hogy a "legszebb", leggazdagabb állományai elsősorban a középkötött csernozjom és a barna erdőtalajokon fejlődnek, de a nem sívó, jobb minőségű homoktalajokon is kitűnően termeszthető. Mi több, mivel a facéliát elsősorban a vetőmagjáért termesztik, kénytelenek némileg gyengébb talajokat választani a vetőmag termesztéséhez, mivel az állomány a magas tápanyag-tartalmú, gazdagabb talajokon, főleg csapadékosabb tavaszokat követően hajlamos a megdőlésre, ami a maghozamot hátrányosan befolyásolja. A környékünk számít a facélia egyik "fellegvárának", mifelénk nem mindig a legjobb minőségű, inkább valamivel szegényebb, gyakorta némileg sekélyebb termőrétegű talajokra (is) vetik. Az elmúlt néhány évben kiváló maghozamokat és hordásokat produkált homokon is a környékünkben. Viszont futóhomokra, sülevényes, rossz vízgazdálkodású talajokra, mélyfekvésű, vizes, túl kötött és szikes talajokra valóban nem érdemes vetni.

Mustárok:
Kokaskánk erősen téved, a fehér és a fekete mustár egyaránt jó méhlegelő, mindkettő kifejezetten idegen-megporzást igényel. A káposztarepcével szemben igénylik a méhes megporzást, az izolált területeken a terméshozamuk csak harmada, negyede a méhes megporzással elérhető hozamnak. A két mustárról a Méhész fórumon olvashat elég sokat, ott autentikus, szavahihető méhészek (pl. Plebanos) tapasztalataiból is tájékozódhat... Még fényképeket is talál, hogy könnyebben fel tudja ismerni a két mustár-fajt... A két faj közül túlnyomó részben a fehér mustárt termesztik nálunk, a nektározás szempontjából viszont a két faj között nincs különbség.

Selyemkóró: 

Nos, hazánkban nincs "két fajta" Asclepias "szabadon", nálunk az idegenhonos, invazív Asclepias syriaca jelenti a méhlegelőt. A Fórumon elég sok információ megtalálható e fajról.
Termesztjük még Európában egyik-másik fajt a genusból (pl. az utóbbi években divatos lett az Asclepias tuberosa, A. incarnata és az A. curassavica vágott virágként). Ha érdekli az Asclepias nemzetség, a teljesség igénye nélkül, gondolatébresztőként:
https://en.wikipedia.org/wiki/Asclepias

Ennek megfelelően tehát ne keresse az eltérő fajokat hazánkban (az egyik csomagküldő kertészeti áruház egy időben az A. syriaca-n kívül kínált más fajt is, de nagyon helyesen a természetvédelmi szempontok miatt "lebeszélték" őket a forgalmazásról), s az sem igaz, hogy egyik "rassz" jobban fogja a méheket, mint a másik. Egyformán fogja az a háziméheket...
Ha érdekli a selyemkóró virágának fogóssága, egy rövid összefoglaló:
http://insectlopedia.com/milkweed-and-its-sinister-method-of-pollination/ 
Részletes leírással, kitűnő fotókkal egy másik cikk:
http://nadiasyard.com/our-native-plants/milkweed-common-asclepias-syriaca-uncommon-versatility/  de a világhálón tudományos igényű cikkeket is talál a témában. A hazai selyemkóró-állományok szaporodásáról, fogyatkozásáról, a természetvédelmi szempontokról is sokat olvashat a Fórumon, szerintem Kokaska ezen témában sem számít valóban autentikus adatközlőnek. Sajnos a megfigyeléseiből téves következtetésekre képes jutni, ami az igyekezet szempontjából természetesen méltánylandó, de megállapításai jelentős részének információs értéke az információt szűrni kevésbé képes méhészek számára csekély értékű, gyakorta inkább félrevezető lehet.

Köszönöm válaszodat Lousicide!
Nem vándorolok, inkább messziről tisztelem a tapasztalt vándor méhészeket. Időm nem lévén, csak külső megfigyelő vagyok e téren.
A selyemkóróval kapcsolatban azt hallottam ismerősömtől, hogy nem érte meg vándorolni miatta. Semmit sem pörgetett róla.
Ez az ismerősöm helyben ugyanolyan keveset pörgetett akàcról, mint én. Elment Nógrádba, ahol 25 kilós átlaga lett. Mézes Jenő is azt mondta a vándorlásról, hogy lutri.
Üdvözlettel: Attila

QUQURIQ !!!

 lousicide!

Már Te sem vagy a régi, kimaradt az olajretek!   

Nos!
Az egyik méhész kollégámmal, volt egy fogadásom, hogy ki tudom csalni  lousicide-t a szörnyű meleg fóliasátrából!
Nem is váratott sokára magára.
"Nagy agytrösztünk", miért lapít és nem válaszol a kis szerencsétlen tudatlan méhészeknek, ha Ő mindig tudja a frankót?
Facéliaáról igaz elismeri, hogy sovány homokon nem fejlődik jól a növény, de a "kákán a csomókötés" a mestersége...
Mustárokról annyit, hogy valamelyik szakkönyvünk feketén fehéren leírja, hogy csak az egyik mézel. (nem nézek utána, nincs időm) Tapasztalatom megerősíti, hasonló aranykoronás földben egyik évben jól mézelt, következő évben nem adott semmit. (tudom, időjárás, trágya, stb)
Vaddohány:
lousicide írja!
Nos, hazánkban nincs "két fajta" Asclepias "szabadon", nálunk az idegenhonos, invazív Asclepias syriaca jelenti a méhlegelőt. A Fórumon elég sok információ megtalálható e fajról.
Majd lousicide így folytatja!
Termesztjük még Európában egyik-másik fajt a genusból (pl. az utóbbi években divatos lett az Asclepias tuberosa, A. incarnata és az A. curassavica vágott virágként).
Nos, lousicide, hogyan lehet szavahihető, amikor az egyik mondatával kontrázza a másikat.
Nesze neked kezdő méhész, most kinek higgyél?
33 éve kihagyás nélkül az egyik telephelyem vaddohányos volt, de szükségből , lakhely váltás miatt más vaddohányost is meglátogattam.
Hogyan lehet az, hogy egy ugyanazon évben, az egyik telephelyen fogták a virágok a méheket, a másikon nem! Az időjárás egyforma volt!
Nem igaz, hogy egyformán fogják a virágok a méheket, ezt több méhész is megerősíti.
Kiskakas nem a Wikipédiából él, hanem a tapasztalataiból.

Üdvözlettel: Kiskakas