Méhlegelő

  • 2703 válasz
  • 1172611 megtekintés
*

kiskakas

  • *****
  • 3248
Re:Méhlegelő
« Válasz #840 Dátum: 2016. Február 25. 16:53 »
QUQURIQ !!!

Ma megszedtük a rózsaszín akácról a gyökérdugványnak valót.
kb. ceruza vastagságúakat.
A gyökereket egy hosszba hagytuk.
Igaz az eső bezavart bennünket, így folytathatjuk még.
Nedves homokba fektettük a gyökereket, és pincéztük.
Április vége felé 7-8 cm feldaraboljuk, és a felpuhított, felmelegedett földbe beleszurkáljuk.
A sortávot úgy csináljuk, hogy kapálni lehessen. a tőtáv. 6-8 cm.
Alaposan belocsoljuk.
Nagyon lényeges, hogy soha ne hagyjuk kiszáradni a földjét.
Ez őszre kb. 60-80 cm kis csemeték lesznek.
Késő őssel, fel lehet szedni és a helyére ültetni.
Belocsoljuk, és visszavágjuk a föld felszínénél.
Kis tányért hagyjunk a csapadéknak.
Én a levágott ágacskát, mellé szúrtam jelzőnek.
Az idén már csak locsolgatni kell a csemetéket.
Múlt évben a "Próbaduggatás" megtörtént. kb. 50 csemetét ültettünk szét.
Ebből a rózsaszín akácból az idén ősszel szeretnénk egy fél hektárnyi területet beültetni ez kb. 1000 1200 csemete.
Tudom ajánlani még a sárga virágú japán akácot, ami nyár végétől elhúzódik a virágzása az ősz elejéig.
Nektárt is és virágport is ad bőven. Fája hatalmasra nő, tele virággal!
Aki tud, ültessen, mert az az Ősz eleji virágpor hiányt pótolja.

A kertész Kiskakas!
« Utoljára szerkesztve: 2016. Február 25. 20:17 írta kiskakas »

Re:Méhlegelő
« Válasz #841 Dátum: 2016. Február 26. 08:40 »
Ha a köztes méhlegelők területe nem nő legalább annyira, amennyi volt az 1960-as 1970-es években, akkor az időszakos (nyári, nyárvégi) fehérjehiányos éhezés miatt a jelenlegi méhállomány összeomlik és visszamegy a létszám 5-700 000 méhcsaládra. Az is mutatja a jelenlegi méhlegelő túlterheltségét, hogy az export nem nő

Teljesen egyetértek, még hozzátenném az én véleményemet.
Szerintem olyan sosem lessz mint volt,  ez egyrészt az ember áldásos tevékenysége okozta, másrészt a klíma változás, az időjárás egyre többször beleugat a fő mézelő növényeink virágzásába is erősen, gyakorlatilag ha 500  000 méhcsalád lenne csak, az is otthon ülne és nem pergetnénk. Akác után napráig egy kb 10x 8 km es területen vagyok egyedül, az ötven családommal, a többiek még a húsz családos is dohányon vannak, tőlem 600 méterre egy 900 hektáros vegyes erdő, van rét kaszáló stb... minden ami szem szájnak ingere :D.
A terület java natura 2000- es :D, tehát a parasztok meg vannak szívatva, tényleg engedéllyel kaszálhatnak, a bünti hatalmas félnek, nincs letarolva a terület.
És mégsincs semmi sem :o, mert vagy hideg van, vagy úgy perkel az ibolyántúlu ku@va annya hogy a föld is megsül.
Egy huszassal ezelőtt, mindig pergetnem kellett napra előtt egy jót, mert mindig volt valami az erdőben, a fene tudja mi, de volt. Pedig akkor még a jószág is nagyon sok volt :D, a rétek kétszer- háromszor is csutkára voltak vágva,  de normálisan sütött a nap, langyos áztató esők voltak, na ez eltűnt.
Na mindegy, szerintem ez a fő gond, már nem csak a köztes legelőkön, ehez jön még bónusznak az egymillió valahány méhcsalád.
Mert ha véletlen jó idő van valamire, szóba sem kerül hogy mennyi méhcsalád van, mindenki elvan, ha rossz az idő akkor meg senki sem perget úgysem.
Ahogy a hosszútávút nézegetem, a március is hányás lessz, nem szaladgálunk tizenötödikén rövid gatyába ;D.
Üdv:robi

*

kiskakas

  • *****
  • 3248
Re:Méhlegelő
« Válasz #842 Dátum: 2016. Február 28. 22:59 »
QUQURIQ !!!

Az OMME teljesen új vezetésének az lenne az első és gyors intézkedése, hogy a méhlegelőinket megnöveljék.
(Nem Ők) csak kidolgoznának egy stratégiát, hogy minél gyorsabban, minél hatékonyabban "legelhetnének" a méheink.
Pl. Erdészeti csemetekertekkel leszerződnénk rózsaszín Akác, fehér Akác, Csörgőfák, Füzek, Japánakác, Hársfélék, Juharok, Kőrisek,csemetéinek az előállítására.
Ezek hosszabb távon illeszkednének be a virágpalettánkba.
Nyári mézelő vetőmagok előállítását megszervezni. Facélia, szarvaskelep, Somkóró (fehér-sárga), Bükkönyfélék, Ördögcérna, Baltacim, Mustár, Zsálya, Kék búzavirág, Pemetefű, Levendula, Hóbogyó...stb..
A szántóföldieket, lehetne a kora őszi zöld programban beilleszteni.
A virágzó fák mehetnének az utcákra, fásítani, meg elegyes erdőkbe.
A tarlóhántást és a tarlóégetést megtiltani (környezetkárosítás miatt) két- három éven belül elszaporodna a tarlóvirág.
Méhészek a saját telephelyeik környékét is beültetheti, virágzó fákkal, vethetnének mézelő növényeket.
Központosítva meg kellene terezni a virágzó országunkat!

Kiskakas!

ui. Ja! A repce és a napraforgókat meg úgy kellene nemesítgetni, hogy mézeljenek is!!!
« Utoljára szerkesztve: 2016. Február 28. 23:05 írta kiskakas »

Re:Méhlegelő
« Válasz #843 Dátum: 2016. Február 29. 19:36 »
A helyi méhészegyesületeket az OMME nyugodtan pénzelhetné facsemeték vásárlására,majd mi elültetjük.
A zöldítés nem igazán vált be felénk.Egy jó ismerősömnek két telephelyen vannak méhei.Amelyik közel volt zöldtrágyának vetett repcéhez,most jóval gyengébb a másikhoz képest.
Valószínűleg lelakta a méheket a hordás,érlelés.

*

kiskakas

  • *****
  • 3248
Re:Méhlegelő
« Válasz #844 Dátum: 2016. Február 29. 19:54 »
QUQURIQ !!!

Igen ezeket a dolgokat központosítani kellene. Tanácsokat adni központilag a gazdáknak, hogy egymásnak ne tegyünk kárt.

Kiskakas

*

kiskakas

  • *****
  • 3248
Re:Méhlegelő
« Válasz #845 Dátum: 2016. Március 01. 18:23 »
QUQURIQ !!!

Adok még egy kis ízelítőt, a mézelő gyógynövényekről is!
Aki teheti, ültesse, vessen mézelő növényeket.
Mondhatnám úgy is, segíts magadon, a Jóisten is megsegít...

mézelő gyógynövények:

    A mentafajok (fodor- és borsmenta) csak kultúrviszonyok között, ivartalanul szaporítva termelhetők. Valamennyien jól mézelők.
    A mentaméz viszonylag sok vitamint tartalmaz, javítja az epeműködést, olaja enyhíti a puffadtságot.
    Nálunk a levendulafélék (Lavandula spica, L. intermedia, L. latifolis) méze finom zamatú, kiváló fertőtlenítő. Hasznos légcsőpanaszok, fejfájás és álmatlanság esetén.
    A kerti ruta szeszélyes mézelő. Párás időben a méhek szorgalmasan látogatják.
    Az orvosi somkóró kitűnő mézelő. Méze világos, kristályosodásra hajlamos.
    Az édeskömény méze finoman kristályosodó, világos színű.
    A borágó kiváló mézelő növény. Előnye, hogy hosszan virágzik.
    A szúrós gyöngyajak termelése még nem terjedt el. A méhek (a vadméhek is) szorgalmasan 
     látogatják,  mert bő nektárforrást biztosít. A nektár cukortartalma 40-60%-os is lehet.
    A tarlóvirágot érdemes volna termelni herbája iridoid-, kaszatja magas olajtartalma miatt. A tarlóvirág 
    méze világos, enyhén sárga. Gyorsan, finomszemcsésen kristályosodik.
    Az orvosi zsályáról a méhek főleg nektárt gyűjtenek. Ez a faj hektáronként akár 400 kg mézet adhat.
    Érdemes lenne több citromfüvet termeszteni. Jól mézel. Nektárja nem magas cukortartalmú (20%),   
    mégis jelentős mézhozamot biztosíthat – 30-500 kg/ha.
    A kerti kakukkfű méze finom, kissé mentára emlékeztető. Virágporát is gyűjtik a méhek. Az izsóp kiváló 
    mézelő, sok és sűrű nektárt termel. A méhek gazdaságosan gyűjthetnek rajta.
    A bazsalikomot nagyon szívesen látogatják a méhek. Nektárja sűrű és ízjavító lehet.
    A mustárfélék (fehér és fekete) mind jól mézelnek, sok és könnyen elérhető virágport termelnek. 
    Mézük  gyorsan, finomszemcsésen kristályosodó.
    A körömvirág nagyon jól mézel. A méhek virágport is hordanak róla.
    A sárkányszeklicét már most is üzemi méretekben termesztik. Olyan jól mézel, hogy érdemes 
    vándorolni  rá. A méhészek szerencséje, hogy begyűjtése a termésérés idejére esik.
   Más növényeknél nagy veszélyt jelent a virágzó táblák gépi aratása. A méhpusztulás ilyenkor úgy kerülhető 
   el,  hogy a tulajdonos idejében értesíti a méhészt a tervezett munkáról.
   A magnak termesztett gyógynövényeket a megporzó méhek a virágzás végéig látogathatják.
   A felsorolt gyógynövényeken kívül még sok méhlegelő-faj van és lesz még, mert a termesztés egyre jobban   
   kiterjed a vetésterület és a fajszám tekintetében is.

Üdv. Kiskakas!

*

zümi

  • *****
  • 1382
Re:Méhlegelő
« Válasz #846 Dátum: 2016. Március 04. 20:50 »
Egységes nemzetközi állásfoglalás született a beporzásról - magyar részvétellel

A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányközi platform (IPBES) elfogadta első tematikus értékelését a beporzó állatokról, a beporzásról, illetve az élelmiszertermelésről.

Történelmi eseménynek nevezte Zakri Abdul Hamid, az IPBES elnöke, a maláj miniszterelnök főtanácsadója, hogy a testület megalakulása óta elsőként elfogadott egy olyan dokumentumot, amely jelentősen meghatározza életünket, mindenki számára közérdekű és fontos üzenetet hordoz.

Magyarország a kezdetektől aktív szerepet vállal az IPBES munkájában. Számos tudományos szakértő és államigazgatási szakember dolgozik azon, miképpen lehetne olyan fontos kérdésekre választ adni, hogy a természeti javak, az ökoszisztémák funkciói és szolgáltatásai hogyan válnak a javunkra; a tiszta víznek, az egészséges környezetnek, a jó levegőnek, a biodiverzitás és természet értékeinek – mint például a beporzást segítő állatoknak, az ún. pollinátoroknak – mi is lehet a „haszna”.

A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányközi platform február 22-28. között tartotta 4. plenáris ülését Kuala Lumpurban, melyen Magyarországot a Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont képviselt.

Az ENSZ keretein belül létrejött platform 2012. áprilisban alakult meg azzal a céllal, hogy erősítse a tudomány és a szakpolitikai döntéshozatal közötti kapcsolatot a biológiai sokféleség, az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzése és fenntartható használata érdekében.

A Platform munkája, hogy 2020 előtt feltárja azokat a legalapvetőbb tényeket, ismereteket, és feltehetően előrevetítse az újabb tennivalókat, amelyeket a biológiai sokféleség megőrzésének 2020-ig történő stratégiája uniós és világszinten meghatároz.

A február 26-án elfogadott dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a világ vadon élő virágos növényeinek közel 90 %-a a beporzást végző állatoktól, a világ élelmiszerellátását biztosító növényállomány léte 35 %-ban pedig a rovarok pollinációs tevékenységétől függ. A beporzó fajok nagy része vadon élő, több mint 20 000 faj, méhek, légyfélék, nappali és éjjeli lepkék, darazsak, bogarak, madarak, denevérek. Az IUCN (Világ Természetvédelmi Szervezete) szerint a vadonélő méh és lepkefélék jelentős veszélyeknek vannak kitéve. Kiemelt szerepük van a házi méheknek is, amelyek pollinációs szerepük mellett jelentős megélhetést is adnak az emberek számára. A beporzó állatok sokoldalú hasznot biztosítanak az emberiségnek, szerepük van a különféle orvosságok, a bioenergia, és az ipari alapanyagok előállításában, de fontosságuk a művészetben, a vallási rituálékban, a hagyományokban, a pihenésben és az oktatásban is megjelenik.

A dokumentum felhívja ugyanakkor arra is a figyelmet, hogy a pollinátorok elterjedése, diverzitása és egészsége jelentős veszélyeknek van kitéve, mint például a túlzott peszticid-használat, a környezetszennyezés, a klímaváltozás, az inváziós fajok jelenléte, a patogén szervezetek elterjedése, a területhasználat változása. Az üzenet 22 pontban fogalmazza meg a döntéshozóknak szóló fontosabb ismereteket, ténymegállapításokat, annak a több száz oldalas dokumentumnak a tartalma alapján, ami a világ legrangosabb műhelyeinek tudományos kutatási eredményeit foglalja össze.
Mindig arra kell törekedned, hogy a legjobb legyél, de sosem szabad elhinned, hogy az is vagy.

*

FInta

  • *
  • 23
Re:Méhlegelő
« Válasz #847 Dátum: 2016. Március 04. 21:09 »
QUQURIQ !!!

Adok még egy kis ízelítőt, a mézelő gyógynövényekről is!
Aki teheti, ültesse, vessen mézelő növényeket.
Mondhatnám úgy is, segíts magadon, a Jóisten is megsegít...

mézelő gyógynövények:

    A mentafajok (fodor- és borsmenta) csak kultúrviszonyok között, ivartalanul szaporítva termelhetők. Valamennyien jól mézelők.
    A mentaméz viszonylag sok vitamint tartalmaz, javítja az epeműködést, olaja enyhíti a puffadtságot.
    Nálunk a levendulafélék (Lavandula spica, L. intermedia, L. latifolis) méze finom zamatú, kiváló fertőtlenítő. Hasznos légcsőpanaszok, fejfájás és álmatlanság esetén.

Az OMME beszámolóban láttam, hogy Mészárosék múlt évben benyújtottak egy hasonló, csak bővebb listát a VP-4-10.1.1-15 - Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés pályázathoz.
Hál'Istennek volt annyi eszük, hogy - mint korábban a vaddohánynál - kérték a virágzás utáni kaszálhatóságot.

Aki teheti éljen a lehetőséggel...

https://www.palyazat.gov.hu/doc/4524
Segédletek 23. melléklet,

"A „VP-4-10.1.1-15 - Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés” című felhívás szántó tematikus előíráscsoportjainál választható előírás a „Növényvédőszer-mentes tartós zöldugar/méhlegelő szegély fenntartása a bevitt terület kerületének legalább 25 %-án legalább 3 évig, legalább 3 / 6 méter szélességben.” szintén elérhető volt a méhészek számára. A méhlegelő legalább 8 fajból álló, megfelelő fajösszetétellel kialakított, a beporzó rovaroknak a lehető leghosszabb időtartamig megfelelő táplálékot biztosító többéves növénykultúra, amelyet virágzás végéig fenn kell tartani a gazdálkodónak. A termőfölddel rendelkező méhészek az agrár-környezetgazdálkodási kifizetés intézkedésben is részt vehettek hasonlóan a többi gazdálkodóhoz."

Re:Méhlegelő
« Válasz #848 Dátum: 2016. Március 04. 21:16 »
Egységes nemzetközi állásfoglalás született a beporzásról - magyar részvétellel

A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányközi platform (IPBES) elfogadta első tematikus értékelését a beporzó állatokról, a beporzásról, illetve az élelmiszertermelésről.

Történelmi eseménynek nevezte Zakri Abdul Hamid, az IPBES elnöke, a maláj miniszterelnök főtanácsadója, hogy a testület megalakulása óta elsőként elfogadott egy olyan dokumentumot, amely jelentősen meghatározza életünket, mindenki számára közérdekű és fontos üzenetet hordoz.

Magyarország a kezdetektől aktív szerepet vállal az IPBES munkájában. Számos tudományos szakértő és államigazgatási szakember dolgozik azon, miképpen lehetne olyan fontos kérdésekre választ adni, hogy a természeti javak, az ökoszisztémák funkciói és szolgáltatásai hogyan válnak a javunkra; a tiszta víznek, az egészséges környezetnek, a jó levegőnek, a biodiverzitás és természet értékeinek – mint például a beporzást segítő állatoknak, az ún. pollinátoroknak – mi is lehet a „haszna”.

A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányközi platform február 22-28. között tartotta 4. plenáris ülését Kuala Lumpurban, melyen Magyarországot a Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont képviselt.

Az ENSZ keretein belül létrejött platform 2012. áprilisban alakult meg azzal a céllal, hogy erősítse a tudomány és a szakpolitikai döntéshozatal közötti kapcsolatot a biológiai sokféleség, az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzése és fenntartható használata érdekében.

A Platform munkája, hogy 2020 előtt feltárja azokat a legalapvetőbb tényeket, ismereteket, és feltehetően előrevetítse az újabb tennivalókat, amelyeket a biológiai sokféleség megőrzésének 2020-ig történő stratégiája uniós és világszinten meghatároz.

A február 26-án elfogadott dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a világ vadon élő virágos növényeinek közel 90 %-a a beporzást végző állatoktól, a világ élelmiszerellátását biztosító növényállomány léte 35 %-ban pedig a rovarok pollinációs tevékenységétől függ. A beporzó fajok nagy része vadon élő, több mint 20 000 faj, méhek, légyfélék, nappali és éjjeli lepkék, darazsak, bogarak, madarak, denevérek. Az IUCN (Világ Természetvédelmi Szervezete) szerint a vadonélő méh és lepkefélék jelentős veszélyeknek vannak kitéve. Kiemelt szerepük van a házi méheknek is, amelyek pollinációs szerepük mellett jelentős megélhetést is adnak az emberek számára. A beporzó állatok sokoldalú hasznot biztosítanak az emberiségnek, szerepük van a különféle orvosságok, a bioenergia, és az ipari alapanyagok előállításában, de fontosságuk a művészetben, a vallási rituálékban, a hagyományokban, a pihenésben és az oktatásban is megjelenik.

A dokumentum felhívja ugyanakkor arra is a figyelmet, hogy a pollinátorok elterjedése, diverzitása és egészsége jelentős veszélyeknek van kitéve, mint például a túlzott peszticid-használat, a környezetszennyezés, a klímaváltozás, az inváziós fajok jelenléte, a patogén szervezetek elterjedése, a területhasználat változása. Az üzenet 22 pontban fogalmazza meg a döntéshozóknak szóló fontosabb ismereteket, ténymegállapításokat, annak a több száz oldalas dokumentumnak a tartalma alapján, ami a világ legrangosabb műhelyeinek tudományos kutatási eredményeit foglalja össze.

Gratulálok Mándics Ildikónak és a Magyar Köztársaság kormányának a részvételért és a munkáért! Vajon lesz hivatalos magyar fordítás?
sajtó összefoglaló: http://www.ipbes.net/article/press-release-pollinators-vital-our-food-supply-under-threat

KRJ


Einstein tévedett: Ha csak méheink vannak, már akkor leáldozóban az emberiség létjogosultsága!

Re:Méhlegelő
« Válasz #849 Dátum: 2016. Március 05. 10:11 »
Üdv Mindenkinek!
Tud valaki valamit  tiszafa virágporának méhekre mérgező mivoltáról?

*

kiskakas

  • *****
  • 3248
Re:Méhlegelő
« Válasz #850 Dátum: 2016. Március 05. 16:36 »
QUQURIQ !!!

Ezeket találtam!

Mérgező növények: ezekkel vigyázz!
Általános szerző
Fessler Emma
2013.05.31. 21:12

Ez a cikk 2 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bár a legutóbbi halálos tévedés óta egyre többen tanulják meg a medvehagyma és a gyöngyvirág közti különbséget, még így is rengeteg olyan mérgező növény van a környezetünkben, melyeket tudnunk kell felismerni, és ha kell, idejében elbúcsúzni tőlük.

Tiszafa

Örökzöld, sötét színű levelei és élénkpiros bogyói miatt nagyon kedvelt növény, ám elég egy tizenöt centis darabka az egyik ágából: megrágcsálva, lenyelve már képes megölni egy embert. A magköpenyt kivéve minden része erősen mérgező, még az elhervadt, lehullott, elszáradt levelek is. Lovak, szarvasmarhák és más háziállatok is haltak már bele tévedésből vagy figyelmetlenségből adott tiszafa-ágakba, de emberek is: a kezdeti támolygás, remegés, görcsök után hamar szívelégtelenség végez a tiszafa-fogyasztókkal. Nem véletlenül tilos játszóterek, óvodák, iskolák környékére ültetni, így ha gyermeked van, a tiszafát mindenképpen vágasd ki.

Forrás: Wikipedia/Didier Descouens

Ricinus

Hatalmas, bordó leveleivel, szép virágával sok kertnek a dísze a ricinus, amely még vakondűző hatásáról is ismert, ezért kiskertekbe gyakran ültetik. A gyönyörű növény viszont - melynek érdekes alakú leveleivel és virágával szívesen játszanak a gyerekek - akár halálosan mérgező is lehet: magjaiban egy ricin nevű anyag található, mely olyan erős méreg, hogy hat megevett mag egy felnőtt, egy-kettő pedig egy gyermek halálát okozhatja.

Forrás: Wikipedia/Andreas Früh

Bazsarózsa

Hatalmas, illatos, telt virágaival május végén díszít a pünkösdi rózsa, amely nemcsak a lepkéket vonzza, de gyakran a gyermekeket is. Korábban szerelmi bájitalokban használták, de gyógyhatásairól is akadnak feljegyzések, ám ennek ellenére az egész növény mérgező hatású: nagy mennyiségben hányást, hasmenést, gyulladást válthat ki.

Forrás: Wikipedia

Trombitavirág

A trombitafolyondárt falrészek, kerítések befuttatására használják, hiszen gyönyörű, trombita alakú virágaival, szép leveleivel minden kertnek csak dísze lehet. A kis trombiták azonban jó, ha nem kerülnek egy játékos kedvű gyerkőc kezébe: hallucinációkat, bőrirritációt okozhat. Kamasz gyermekeknél előfordul, hogy ismerve tudatbefolyásoló hatását, teát főznek belőle, de az ilyen kalandok általában a kórházban végződnek.

Forrás: Wikipedia/BotGardBln

Beléndek

Utak, szántóföldek mentén gyakran előforduló növény, de a vadvirágcsokorba  már nem ajánlatos beletenni. Kellemetlen szagú, mérgező hatású ugyanis, magjai és gyökerei különösen, szára és virága kevésbé, de nagy mennyiségben fejfájást, szédülést, hallucinációkat, beszédzavarokat eredményez. Bolondító beléndekként is ismert, és még szárítva is kifejti mérgező hatását.

Forrás: Wikipedia

Gyűszűvirág

Érdekes és mutatós virágai miatt nagyon szeretik a kertészek, és bár gyógyászati értéke is van, maga a növény a virágaival együtt mérgező. Lenyelve hányást, hasmenést, szívritmuszavarokat okozhat. A leveleiből kivont anyagot szívelégtelenség ellen használják különböző gyógyszerekben, de a hatásos és a halálos dózist nagyon nehéz megkülönböztetni egymástól: nagy mennyiségben a növény könnyen halálos is lehet.

Forrás: Wikipedia

Tavaszi hagymások: nárcisz, krókusz, tulipán

Bár tavasszal nyíló növények, hagymájukat a legtöbben nyár végén felszedik, és előfordul, hogy a kislányok elcsenik a bakakonyhába alapanyagnak. Ezek a virághagymák azonban mérgező hatásúak, így mindenképpen tartsd őket olyan helyen, ahol csak te férhetsz hozzá, különben hányás, hasmenés, ájulás lehet a főzőcske vége. A tulipán esetében jó tudni, hogy virágja és levele lenyelve irritáló hatású, és nagyobb mennyiségben még szív- és keringési zavarokat is kiválthat.

Forrás: Wikipedia/Sakurai Midori

Veszélyes zöldségek

Különböző, gyakran használt kiskerti haszonnövényeink is mérgező hatásúak lehetnek. A rebarbara levélnyeleiből finom kompót készül, miközben levele oxálsav-tartalma miatt nagy mennyiségben már mérgező hatású. A krumpli talajban kifejlődő gumói mindennapi ételeink részét képezik, míg a föld feletti virágok, zöld termések, illetve az éretlen burgonyagumók mérgező hatásúak, akár légzésbénulásért is felelősek lehetnek. A nyers és csírázó babszem is gondokat okozhat nagy mennyiségben, ám főzés hatására már ártalmatlanná válik. A paradicsombokorral sem árt óvatosnak lenni: szára, levelei, éretlen termése egy mérgezéskutató központ szerint szolanin nevű anyagot tartalmaz, mely hányingert, hallucinációkat, akár halált is okozhat. A bogyókban ez az anyag az érés vagy savanyítás során felbomlik, így a télire eltett zöldparadicsom veszélytelen.

Forrás: Wikipedia/Dieter Weber
Rebarbara
Ezt tedd mérgezés gyanúja esetén:
A legfontosabb természetesen a megelőzés: ha gyermeked sokat kalandozik a kertben, akkor semmiféle mérgező hatású növény tartása sem megengedett: legyél tisztában ezek kinézetével, és ha megtalálhatók a teraszon vagy a kertben, irtsd ki őket. Dr. Dunai György házi gyermekorvos mesélt a teendőkről: "Mindenféleképpen érdemes a növényt megtartani, és bevinni az orvoshoz, aki a könyvekből ki tudja keresni, milyen növényről van szó, és eldönti, hogy az mérgező-e, vagy sem. Ha igen, akkor mindenképpen kórházi ellátásra, gyomormosásra és a méreg erősségétől függően kórházi megfigyelésre is szükség lehet. Ha a szülő felismeri, hogy a gyermek nem mérgező növényt kóstolt meg, akkor nem feltétlenül kell azonnal orvoshoz fordulni, de ha bizonytalan, nem tudja eldönteni, és abban sem biztos, hogy a gyermek valóban evett-e belőle, akkor forduljon orvoshoz. Első körben a gyermekorvos felkeresése is elég, de ha láttuk, hogy például gyöngyvirágot evett a gyerek, akkor mentő hívása is szükséges, hiszen lényeges, hogy minél előbb kórházba kerüljön. Az otthoni hánytatás zavart tudatállapotú, eszméletlen beteg, valamint sav- és lúgmérgezés esetén tilos, de növénymérgezés esetén segíthet."



*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhlegelő
« Válasz #851 Dátum: 2016. Március 05. 18:23 »
Emberre mérgező hatású növényeink vannak, de szerencsére emberre mérgező hatású mézet a méheink nem készítenek itt a Kárpát medencében. Viszont Törökorszában sajnos pergethet a méhész emberre is mérgező hatású mézet.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

kiskakas

  • *****
  • 3248
Re:Méhlegelő
« Válasz #852 Dátum: 2016. Március 05. 18:28 »
QUQURIQ !!!

Állítólag a Hibiszkusz méz emberre is veszélyes!

Kiskakas!

Re:Méhlegelő
« Válasz #853 Dátum: 2016. Március 06. 11:13 »
Köszönöm a válaszokat!
Konkrétan az érdekelne,hogy a virágzó tiszafáról virágport hordó méhek,illetve a behordott tiszafa virágporral etetett fiasítás nem mérgeződik-e meg?
Erről van-e információja,tapasztalata valakinek?

Re:Méhlegelő
« Válasz #854 Dátum: 2016. Március 06. 14:40 »
Nekem az udvaron van egy nagy tiszafa, valamint nem messze tőlünk egy parkban egy csomó. A méhek valósággal fürdenek a virágporában. Ez a méheim röpkörzetén kívül esik, de nem hinném hogy mérgező hatása lenne és a helyi méhészek az évek sokasága alatt nem vettek észre negatív változást a családokon. Persze ez csak egy vélemény, ha valaki konkrétat tud írni ennek kapcsán engem is érdekelne.