Méhlegelő

  • 2703 válasz
  • 1172720 megtekintés
*

Nb18

  • *****
  • 797
Re:Méhlegelő
« Válasz #480 Dátum: 2015. Április 16. 21:08 »
Sziasztok!

Soha nem láttam még ennyi gyermekláncfüvet egy helyen! Ez kb kétszáz méterre van a méhesemtől.

Re:Méhlegelő
« Válasz #481 Dátum: 2015. Április 16. 21:19 »
Tisztelt méhésztársak,

a következő napokban kell(ene) repcére vándorolni, de sajnos az időjárás
nem nagyon kedvez, mármint az előrejelzés, ha lesz bő eső, az csak jó!
Ilyenkor érdemes-e maradni még a gyümölcsvirágzás utolsó harmadáig,
hordás van :) ill. péntekig lesz, vagy kockáztassam be, hogy a rossz időben
nagyobb elhullás lehet repcén, a rossz idő miatt. (A családok közepesek ill. jók.)

Üdv.

kerekes.batya

Re:Méhlegelő
« Válasz #482 Dátum: 2015. Április 16. 21:24 »
Sziasztok!

Soha nem láttam még ennyi gyermekláncfüvet egy helyen! Ez kb kétszáz méterre van a méhesemtől.

Ez nagyon szép. A méheimtől száz méterre most nálam is található egy 8 hektáros, sűrű, gyermekláncfű-árvacsalán tábla. Nem elírás, autóval lemértem a „széle-hosszát”.  :) Ha nem felejtem el, akkor holnap lefényképezem.

*

Nb18

  • *****
  • 797
Re:Méhlegelő
« Válasz #483 Dátum: 2015. Április 16. 21:47 »
Úgy tűnik, az idei tavasz nagyon kedvezett neki is és az árvacsalánnak. Ezerrel virágzik a cseresznye, a meggy és a  kopaszbarack! Kaptárbontáskor árad a keretek közül a nektár illata. Mivel nálunk kevés a repce az idén és elég hitvány is, nagyon bánom, hogy bele fogják hordani ebbe az értékes gyógynövény kivonatba a repcét.

Nb18

Re:Méhlegelő
« Válasz #484 Dátum: 2015. Április 16. 21:47 »
kerekes.batya!
Sehova ne menj!
Alap tézis, hogy addig nem mozdulunk amíg hordás van.
A másik. Várd meg a jó időt, mert kölyökcsaládjaid lesznek repce végére.
Jövő hét közepe után tervezd a repcére való vándorlást.
Nagyernyei Attila

Re:Méhlegelő
« Válasz #485 Dátum: 2015. Április 16. 22:32 »
Soha nem láttam még ennyi gyermekláncfüvet egy helyen! Ez kb kétszáz méterre van a méhesemtől.

Az Egyesült Államok és északi részén, a Kanadai határ környékén óriási gyermekláncfű mezők alakulnak ki a legelőkön. Átlag 20-30 kg emelkedést mérnek róla. Külön érdekesség, hogy azon a vidéken április első napjaiban történik meg a tisztuló kirepülés, és a hónap végen kezd virágozni a gyermekláncfű. Hogyan tudnak mégis ennyit hordani róla? Három fiókon teleltetnek, ami átszámítva nagyjából két hunor és egy fél NB fióknak felel meg. A betelelő élelem 35-40 kg tiszta méz. Nem használnak anyarácsot, egész idényben nyomják a fiasítást, fehér herén már 7-8 fiókon vannak a családok. A kitelelt család úgy fest, mint nálunk egy repceérett család.

Beleszerkesztettem, mert eszembe jutott még egy gondolat. Vajon mi, Magyar méhészek miért elégszünk meg 6-8 NB léputcás telelő családokkal és 18-20 kg telelő élelemmel? Vajon nem tudnánk-e mi is komolyabb eredményt elérni a tavaszi méhlegelőkön, ha jóval népesebb családokkal telelnénk be?
« Utoljára szerkesztve: 2015. Április 16. 22:41 írta adamez2 »

Re:Méhlegelő
« Válasz #486 Dátum: 2015. Április 16. 23:26 »
Nem lehet, hogy azok termelnek ott annyit, akik délről viszik fel a termelésre érett családokat, nem a helyiek?

Re:Méhlegelő
« Válasz #487 Dátum: 2015. Április 17. 06:33 »
Adamez 2!
A 6-8 léputcán telelő NB méhcsaládok a bomba kategóriában vannak már most.
Véleményem szerint Magyarországon 4-5 léputcás az NB családok zöme télen.
Ezt hidegben, a mínuszokban lehet jól érzékelni.
Én soha nem vágytam "amerikai módszere"!
Még annyit kívánok hozzátenni, hogy azon a vidéken másak a körülmények.
Ekkora méhsűrűség mellett, és ilyen rövid termelési idényekben soha nem lesz nálunk 6-8 fiókos állomány.
Ennek ellenére a magyar méhlegelők még mindig kiválóak, szuper anyáink vannak, a világ legjobb akácméze itt terem.
Szerintem legyünk büszkék az itthoni eredményeinkre, és próbáljunk meg alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
Ha ekkora méhcsaládokkal telelnénk, egy dologban biztosan lekerülnénk még Amerikát is.
Az összes méhcsalád megrajzana, vagy ötször.
Tehát én szerintem ez úgy jó ahogy van.
Itthon törekedjünk a méhlegelőink maximális kiaknázására, és akkor ők fognak bennünket irigyelni.
Nagyernyei Attila

*

bükk

  • ***
  • 169
Re:Méhlegelő
« Válasz #488 Dátum: 2015. Április 17. 09:23 »
adamez2!

Odaát olasz méhvel(népes,felülre gyűjtő) dolgoznak,a mi krajnaink pedig az itteni körülmények miatt
viszonylag kis népességgel telel,indul.

Re:Méhlegelő
« Válasz #489 Dátum: 2015. Április 17. 09:27 »
Attila, egyetértek veled, de azért egy kicsit bővebben kifejteném, miért vetettem fel ezt a témát. A szándékom teljes mértékben építő jellegű, nem kötözködni szeretnék veled és másokkal. Lehet az is, hogy teljesen rosszul látom a dolgokat, hiszen csak néhány éve méhészkedem, kevés még a gyakorlatom és a rálátásom. Kérlek, a hozzászólásomat eszerint olvasd.

Magam sem arra gondoltam, hogy az amerikai módszert kellene másolni, nyilván mások ott a viszonyok, mint itthon (főleg a méhsűrűség tekintetében). Én csak annyival népesebb telelő családokra gondoltam, amelyek biztonságosan termelnének fűzön, gyümölcsön és repcén, ezzel is talán növelni lehetne a pergetési átlagokat és ezáltal a termelés biztonságát. Ha ott tudnak 20-30 kg nektárt behordani gyermekláncfűről, akkor nekünk miért ne sikerülne ugyanez fűzről, gyümölcsről és repcéről? Igen, biztosan igazad van abban, hogy a méhsűrűség túl magas, nem lenne elég a tavaszi legelő. Viszont mégis úgy érzem, hogy keresni kell a lehetőséget a többtermelésre és ehhez át kell gondolnunk a méhészkedési gyakorlatunkat az elmúlt évek tendenciáinak tükrében. A technológiánk teljes mértékben akác centrikus. A magyarországi méhészkedés sikere kizárólag az akáctól függ. 2011 júniusában kezdtem méhészkedni két rajjal. Állítólag az egy jó akácos év volt. 2012-ben részleges fagykárt szenvedett az akác, nem volt jó év. 2013-ban jött a márciusi tél, a méhcsaládok nem érték el a megfelelő fejlettségi szintet, ez az akác is elment. 2014-ben Ivett gondoskodott arról, hogy üresek maradjanak a hordók. Mit hoz 2015, ki tudja? Eddig minden szép és jó, de tavaly is így kezdődött, aztán mi lett belőle. Több helyen is leírták már, hogy a repce és a napraforgó csak a működési költségek fedezésére elég, akác nélkül nincs profit. Az elmúlt három év gyakorlatilag nem volt rentábilis. Mindenki várja a jó akácot és közben feléli a tartalékait. Meddig lehet ezt fenntartani? Egyszer úgyis elfogynak a tartalékok, az akác meg vagy ad nektárt, vagy nem. Ha az idén jól sikerül, akkor persze mindenki boldog lesz és hirtelen megfeledkezik az elmúlt három év kudarcáról. Azt is leírták már sokan, hogy a méhészet sikerességét minimum öt év távlatában kell vizsgálni. Ha az idén jól sikerül az akác, akkor 3:2 az eredmény a kudarcos évek javára. Ha rosszul alakulnak a dolgok, akkor 4:1 lesz az állás. Ez már fociban is nagy vereségnek számít. Mit lehet tenni, tényleg ennyire kiszolgáltatottak vagyunk ennek az egy növénynek?
« Utoljára szerkesztve: 2015. Április 17. 10:00 írta adamez2 »

Re:Méhlegelő
« Válasz #490 Dátum: 2015. Április 17. 09:31 »
Nem lehet, hogy azok termelnek ott annyit, akik délről viszik fel a termelésre érett családokat, nem a helyiek?

Nem, ezt konkrétan egy helyi méhész előadásában hallottam. 700 méhcsaláddal dolgozik, állóméhészetei vannak, összesen 33 telephelyen. A téli fogság 4 hónapig tart, április első napjaiban zajlik le a tisztuló kirepülés. Az éves pergetési átlaga 42 kg / család, de nincs kopaszra pergetés, anyakorlátozás, és cukrot is csak a téli készlet kiegészítésére használnak.

Re:Méhlegelő
« Válasz #491 Dátum: 2015. Április 17. 09:40 »
Odaát olasz méhvel(népes,felülre gyűjtő) dolgoznak,a mi krajnaink pedig az itteni körülmények miatt
viszonylag kis népességgel telel,indul.

Az ország középső és déli területein valóban az olasz méh a jellemző. Az északi részen az olasz méh nem menne semmire a hosszú kemény telek miatt. Azokon a területeken Krajnai és Kaukázusi fajtákkal dolgoznak, illetve ezek keverékeivel. Nem minden méhész követi a délről-északra, északról-délre vándorlás technológiát. Sőt, valójában csak az igazán nagy, beporzásra és méztermelésre szakosodott vándor méhészeteknek éri meg a több ezer kilométeres távokra történő vándorlás. Nagyon sok a helyben lévő, álló- vagy csak kisebb távolságokra vándorló méhészet.

Re:Méhlegelő
« Válasz #492 Dátum: 2015. Április 17. 10:48 »
Értem. A 4 hónapos téli fogság egyáltalán nem sok, annyi itt is lehet.

Re:Méhlegelő
« Válasz #493 Dátum: 2015. Április 17. 11:07 »
Nálunk elvileg, náluk gyakorlatilag 4 hónap. Ezt úgy kell érteni, hogy ez alatt az idő alatt egyáltalán nincs tisztulásra lehetőség. A kaptárakat teljesen belepi a hó, és nem ritkán -30 °C fok alá süllyed a hőmérséklet. Ilyen kemény telek nálunk még az ötvenes években sem voltak, nemhogy mostanában.

Re:Méhlegelő
« Válasz #494 Dátum: 2015. Április 17. 11:45 »
Üdv.
Érdekes téma. Én úgy tudom, hogy Amerikában, Kanadában, Alaszkában a legtöbb méhész tavasszal új anyát vagy söpört rajt rendel pl. Kaliforniából, Floridából, Hawaiiról, és ezzel kezdi meg a családja áprilisban a szezont. Állítólag ezek az idei anyák abban az évben nem akarnak rajozni, ha van felettük a fiókban üres hely a méznek. Meghát nyomják a petét ezerrel. Tűzdelni, átfüggeszteni, bölcsőzni nemigen kell, tehát csak a fiókokat kell felrakosgatni a családokra, aztán nyár végén pergetni. Mézeket szétválasztani nem kell, ellenben nálunk az akácot el kell választani az előtte és az utánna levő mézektől.
Csak kérdezem, hogy nálunk mi lenne, ha április elején rendelnénk a horvát tengerpartról krajnai anyát. Hunor+ félkeretes rendszerben méhészkednénk, a fiókok felrakása, aztán szöktetése és a pergetés lenne a legfőbb munka a méhészkedésben. Mindezt csak kérdezem, nem tudom, egyáltalán van-e jogi lehetőség külföldről anyát behozni, főleg úgy, hogy jön a kis kaptárbogár.