Méhlegelő

  • 2703 válasz
  • 1173365 megtekintés
Re:Méhlegelő
« Válasz #435 Dátum: 2015. Február 21. 09:09 »
"Február 28-án minden önkormányzatnál megjelenik, hogy legálisan hány méhcsalád van, sőt ezek területi eloszlása is látható." Geddekas írta

Erről csak annyit, hogy tavaj amikor a hivatalban próbáltam leadni a szokásos bejelentőt, csak néztek hogy mi ez. Majd nehezen kiderítették, hogy melyik szinten hányas iroda az illetékes. Ott, megint kezdődött a magyarázkodás részemről, mert ott sem tudtak még arról hogy ők az illetékesek, de legalább hajlandóak voltak befogadni az iratot és kérésemre pecséttel, aláírással igazolni az átvételt a példányomon.
Pusztán annyi történt, hogy nyugdíjba ment az addig illetékes hölgy, így már senki nem tudta mi a teendő.

Kétlem hogy az így begyüjtött papírokkal valaki is kezdene valamit, régebben ez alapján értesítettek a permetezésekről. Még akkor, is ha ez 30 km-rel távolabb volt mint a méheim. Ebből gondolom hogy a város területére bejelentkezett méhészeket helytől független értesítették. Így egyszerűbb volt, meg egyébként sincs hozzáértő ügyintéző. Szerintem, jelenleg nem is volnának képesek az önkormányzatok a méhészek vándorlásának koordinálására. Jelenleg elég a tulajdonos engedélye a letelepedésre. Amely nem is feltétlen egyezik méhlegelő tulajdonosával. Nógrádi akácosok esetébe főleg ritkán, mivel az akác a hegyen van, a méhész meg a völgyben tud lepakoló helyet találni. Van is méhész, egymás hegyén hátán.
De az alföldön is vannak anomáliák, még a legjobb szándék esetén is belecsúszhat az ember akaratlanul is. Napraforgón, akár még 2-3 kilométerről is produkálhatnak a méhek. Így minimum 2800 hektárt kellene "feltérképezni", azért hogy hol vannak a lepakolva méhek. De gyakorlatilag ez a terület jóval nagyobb. Például ha a méhészetemtől 2 km-re van egy virágzó tábla, majd ennek a túloldalán szintén ilyen messze egy másik méhész az már 4 km. Így akár nem is tudunk egymásról, de mégis egy legelőt terhelünk. Ezért már 5-6 km es sugarú területet kellene bejárni. Régebben a helyben történő vándorlást, nem is igen jelentették be a méhészek. De mint magánemberként, aligha volna jogom megtekinteni az adatokat. Meg mire is mennék vele...
Más.
Kétlem hogy hivatalból, pontosan kilehetne számolni a méhlegelő efektív produktumát. Sok a változó az egyenlegben ez nem lenne több mint jóslás. A napraforgó fajtája, a talaj milyensége, a csapadék mennyisége időbeni eloszlása, napsütéses órák száma, virágzás ideje.   

Re:Méhlegelő
« Válasz #436 Dátum: 2015. Február 26. 21:30 »
Skype: nagyati74

A földi javak közül a legigazságosabban az ész van elosztva. Mindenki azt hiszi, neki van belőle a legtöbb.

Re:Méhlegelő
« Válasz #437 Dátum: 2015. Február 26. 21:46 »
kamikaze. Ha mindenki úgy állna hozzá a méhlegelő kérdéshez hogy majd megoldjuk nagy káosz lenne, véleményem szerint. pl el kellene gondolkodni hogy hogyan tudnánk mi méhészek ahol tudunk ott telepítsünk ültessünk minél több mézelő nővényt fát.

*

kiskakas

  • *****
  • 3248
Re:Méhlegelő
« Válasz #438 Dátum: 2015. Február 26. 22:17 »
QUQURIQ!!!

Nekem is volt. Sajnos az őzek lezebálták! A barátombak viszont van.
Ősszel 20 cm volt. következő ősszel 3 m. A világ leg gyorsabban növő fája.
15 éves korára 1,2 m is lehet az átmérője. Energia fának is hívják.
Több millió virág van rajta.
A mézeléséről megoszlanak a vélemények!
Van ebből amerikai és kínai is.
Onnan kell szedni magot, ahol hemzsegnek a méhek rajta.
Mint írtam, nagyon gyorsan nő, nagy a lmbkoronája is!

Éersmes még csőrgőfát ültetni a méhesben. Napraforgó második dekádjában kezd el virágozni kb. egy hónapig.
Imádják a méhek, hatalmas számú virág van rajta, és virágporral is bővelkedik!

Ültessetek még sárga virágú japán akácot! Bődületes virág mennyiség, mézel és még a földön is járjáka méhek a virágporáért.
Ezek is vannak a méhészetemben.

A kiskakas!


Közönséges júdásfa (Cercis siliquastrum)

A  pillangósvirágúak családjába tartozó növényfaj. Dél-Franciaországban eredetére utalva júdeai fának nevezték, így ragadhatott rá a júdásfa elnevezés. Dél-Európában és Nyugat-Ázsiában, a keleti mediterrán területeken honos, de már évszázadokkal ezelőtt meghonosodott a Földközi-tenger nyugati partvidékén is. Betelepítették az Atlanti-óceán több szigetére is. Legfeljebb 10-12 méter magas, kis termetű fa vagy nagyobb cserje. Koronája laposan ívelt, szabálytalan, többnyire szélesen (10 méterre) szétterjedő. Nem túl erős ágai kifelé állnak vagy ívesen felfelé terjeszkednek. A fiatal vesszők kérge vörösesbarna, az ágak és a törzs színe sötétebb, csaknem fekete. A törzs kérge repedezik. A vöröses színű, keskeny, csúcsos rügyek mintegy 4 mm hosszúak. Az ép szélű vagy enyhén karéjos, kopasz levelek hosszú nyélen ülnek. Szórt átellenes állásúak, a csúcsnál lekerekített, néha kicsípett szív alakúak. Kb. 10 cm hosszúak, csaknem ugyanilyen szélesek, nagyobb levélerei tenyeresen tagoltak. Ősszel megsárgulnak. Tavasszal könnyen felismerhető látványos, mélyrózsaszín, hímnős virágairól. Ezek csészéje ötfogú, öt ragyogó bíbor rózsaszínű, 1-2 cm hosszú, szabad szirmú pártával, tíz szabadon álló (össze nem nőtt) porzószállal. A virág pillangós jellegű, a felső három sziromlevél keskenyebb a két alsónál. A virágok 3-8-asával ülnek közvetlenül az ágakon vagy akár a törzsön. Méhek porozzák be. A termés 5-9 cm hosszú, vékony csúcsban végződő lapos hüvely, éretten bíborbarna vagy kárminvörös. A következő tavaszig a fán marad, majd a szél terjeszti. Lombhullató. Virágai jóval rügyfakadás előtt nyílnak: eredeti termőhelyén március-áprilisban. Magyarországon kedvelt dísznövény: sövénynek, bokornak, fának is ültetik. A vasutak mentén is megtelepszik. Fiatal korában nagyon gyors növekedésű. Nagyon mutatós, kicsi lilás rózsaszín virágai április-májusban jelennek meg vesszőin, ágain, sőt még a törzsén is. A júdásfa Dél-Európából került hozzánk. Tavasszal virágaival, nyáron kerekded, vese alakú leveleivel díszít.


Re:Méhlegelő
« Válasz #439 Dátum: 2015. Február 26. 22:22 »
Szuper....

Kaptam egy kis csemetet,de hogy kozonseges vagy milyen fajta "judasfa" azt nemtudom.
Skype: nagyati74

A földi javak közül a legigazságosabban az ész van elosztva. Mindenki azt hiszi, neki van belőle a legtöbb.

Re:Méhlegelő
« Válasz #440 Dátum: 2015. Február 26. 22:53 »
Üdv Kiskakas!
A júdásfa gyorsan nő? Nem kavarod véletlenül a császárfával?Jelen állapot szerint a császárfa a leggyorsabban növő fa.8 éves korára elérheti a 40 cm-es törzsátmérőt.Nagyon szeretik a méhek,rengeteg virága van és nyáron virágzik ellentétben a júdásfával ami tavasszal akác előtt virít. :)

Re:Méhlegelő
« Válasz #441 Dátum: 2015. Február 26. 23:05 »
Ha jóltudom a császárfa elég sok magtermést hoz és csak.el kel szorni a magokat

Re:Méhlegelő
« Válasz #442 Dátum: 2015. Február 28. 19:11 »
kamikaze. Ha mindenki úgy állna hozzá a méhlegelő kérdéshez hogy majd megoldjuk nagy káosz lenne, véleményem szerint. pl el kellene gondolkodni hogy hogyan tudnánk mi méhészek ahol tudunk ott telepítsünk ültessünk minél több mézelő nővényt fát.

Loyd07! Értem amit írsz, és egyet is értek vele.
A családdal karöltve a telephelyünkre és környékére már így is sok virágzó fát ültettünk. Főleg akác és mogyoró, de evódiát és gyümölcsfákat is, le sem merem írni de a fehér akác gyalogos unokatestvérét is .
De vettem a császárfa hibridekből is, ha jól írom paulownia shan tongot is.
Megjegyezném hozzá hogy a forgalmazó honlapja szerint nem lehet szaporítani, de nekem sikerült (kicsit ezért becsapva is érzem magam ;)).
Kettő csemetét vettem abból lett 5 életképes szaporítvány tavaj nyárra. A levelek tövéből kihajtó ágkezdeményeket letörtem és egy üvegbúra alá nedves földbe dugdostam. Ami nem marat meg az azért ment ki mert egy nagy cserépbe ültettem őket és mikor szétszedtem megsérült több gyökere, valamint a kiültetés után egynek valami a földben felzabálta a gyökerét. Most tavasszal is akarok hajtatni és ha sikerül akarok még ültetni magamnak is de a legtöbbet elajándékozom az ismeretségi körömben pont a méhlegelőjavítás céljából.
Továbbá ha nekem meg lesz a betervezett mennyiség BÁRKINEK -neked is-  szivesen adok hajtást hogy gyökereztesse meg magának (és a méhecskéinknek).
Én a szerény lehetőségeimhez mérten ennyit tudok tenni.

Re:Méhlegelő
« Válasz #443 Dátum: 2015. Március 03. 08:35 »
Néhány kis akác ültetésével próbálkoztam, sikertelenül mert vagy nem fogta meg, vagy a második évben elpusztult pusztult. Egyébként árnyékadó fának szántam volna, mert akác virágzásakor nem vagyunk itthon. Környékünkön lassan már, megfelelő jelfát is nehezen találni. Amihez lehet becsülni a virágzásig, vándorlásig hátralevő időt. Szinte minden, egyébként pozitív beruházás, legyen az bármi a fák kivágásával indul. Persze útban voltak. A gazdák sem igen szeretik errefelé a fákat, még a gyümölcsfákat sem igazán. A szántó, termőföld a keresett, ha eladóvá válik néha egy még létező gyümölcsös, az szinte biztos hogy kivágásra kerül. 

Re:Méhlegelő
« Válasz #444 Dátum: 2015. Március 03. 09:24 »
111
« Utoljára szerkesztve: 2019. November 30. 21:38 írta kivancsi111 »

Re:Méhlegelő
« Válasz #445 Dátum: 2015. Március 03. 10:24 »
Ezek megvoltak, a kevés nyári öntözés lehett a gond. Így utólag belegondolva, persze a méhekre koncentrál az ember elsősorban.

Re:Méhlegelő
« Válasz #446 Dátum: 2015. Március 03. 14:45 »
Üdv Robotur!
Fehér akácot nem nehéz telepíteni.Legkönnyebben a 0,8-1 cm átmérőjű csemete fogan meg.
Én előnyben részesítem az őszi telepítést,de a KORA tavaszi sem rossz.
Az őszit tavasszal,a tavaszit telepítés után közvetlenül a talaj felszínig visszavágjuk.Mi nem iszapolunk,nem öntözünk.Az őszi telepítés következő őszre 3-4 méter a tavaszi 1,5-3 méter magasra nő.Öreg erdész barátom szerint a technológia lelke a visszavágás.Első évben oda kell figyelni a levéltetűre,mert igen szereti a zsenge hajtásokat és nagy károkat tud okozni a szívogatásával.Saját tapasztalat még hogy a magonc csemete könnyebben ered,nő mint a sarj.
Remélem segítettem.
« Utoljára szerkesztve: 2015. Március 03. 17:17 írta Tirpákbokri »

Re:Méhlegelő
« Válasz #447 Dátum: 2015. Március 03. 15:44 »
Az akácmagot mikor veted, és kezeled-e valamivel?
Kössz. G.

Re:Méhlegelő
« Válasz #448 Dátum: 2015. Március 03. 16:02 »
Sziasztok ! Úgy hallotam hogy az akác magját mielőtt el veted meg kell dőrzsőlni csiszólo papiron . Azt mondta a kertész akivel beszéltem , hogy nagyon kemény a burka és ezért nem csirázik . Segíteni kell neki .  Űdv .  Antal

Re:Méhlegelő
« Válasz #449 Dátum: 2015. Március 03. 16:30 »
A magokat tedd egy laskaszűrőbe, és öntsd le forróvízzel. Így már csirázni fog.