Amit én a cikkből leszűrtem: Olyan szigeteken vizsgálták az egyes betegségeket, ahol nincs atka, és nincs Nosema ceranae. Az atka hiánya miatt érdekes a DWV. Kimutatták, hogy a K szárny előfordulása nem köthető a DWV-hez (az is szárnytüneteket okoz, konkrétan szárnyatlanságot), viszont a BQCV-hez igen. Arra vonatkozóan nem találtam adatot, hogy a szigeteken van-e repcetermesztés. Melynek csak azért lenne jelentősége, hogy a BQCV köthető-e a repcéhez (még inkább annak növényvédelméhez), és ezen keresztül a K szárny előfordulásához. Nyilvánvalóan akkor egzakt az eredmény, ha nincs repcetermesztés. Én igazából nem is ez elleni bizonyítéknak szántam. Ugye, ha a szigeteken van repce, akkor annak nem csak a BQCV-t kellene segítenie, miközben saját maga okozza a K szárnyat, hanem a DWV-t is el kellene nyomnia ( a cikkben negatív a kapcsolat a BQCV és a DWV között). Hát az én biológiai ismereteim alapján ennek semmi esélyét nem látom, ezért látom azt igazolva, hogy van olyan vírus, amelyik mászkálást képes előidézni. Amit egyébként a DWV önmagában bizonyít: szárnyak nélkül ugyanis nem lehet repülni. Ugye a kiindulási pont az volt, hogy volt aki tagadta azt, hogy vírusok miatt lehet mászkálás. A DWV eleve egy bizonyíték ennek igazolására. Amit én a méhészetemben találtam, a merőleges szárnyállás, ami vélhetően azonos a K szárnnyal, minden bizonnyal a BQCV következménye (nem a DWV-é) a cikk alapján. Ez valószínűsíthetően nem repce miatt van, az előbbiekben leírtak miatt. Más jellegű mászkálásra vonatkozóan én is csak hipotéziseket közöltem. Magyarán nem terjesztettem ki a K szárny előfordulását minden mászkálásra.
Egyébként még egy fontos adalék. A Nosema apis kapcsolat. Több helyen olvastam az apis kapcsolatot. Azonban nekem nagyon érthetetlen az, hogy a ceranae nem tudná bevinni? Ez biztosan nem igaz. Fejlődésbeli különbség okozná? Ennek is nagyon kicsi a valószínűsége. Próbáltam rákeresni a BQCV hőmérsékleti optimumára. Csak annyit találtam, hogy a hőmérséklet emelése növeli az inkomplett virionok számát. Tehát elképzelhető, hogy itt is az alacsonyabb hőmérsékleti optimum lehet a háttérben, mint az ABPV-nél, ami miatt arra gyanakodtam. Tehát a Nosema apissal való kötődés pusztán azért van, mert nyáron be tudná vinni a ceranae is, de a BQCV-nek akkor már sok a hőmérséklet. Az alacsony hőmérsékletek származása véleményem szerint a magányos rovar múltból származhat. Tehát ősi vírusokról lehet szó, melyek elől a családos méhek a magasabb hőmérséklet biztosításával tudtak elmenekülni. Most a globális közlekedés miatt a meleg éghajlati kórokozók megjelenése új kihívás elé állítja a méheinket is. Tulajdonképpen ez a válasz Gömbinek és nyusztnak is: lehet olyan új vírus (bekerüléssel vagy rekombinációval), amely majd a Nosema ceranaeval is be tud jutni, és magasabb hőmérsékleten is szaporodni tud, ami nem jár együtt azzal a fajta szabályozással, ami a hidegkedvelő vírusok esetén megvalósul. Magyarán ott összeomlásnak kell bekövetkeznie.