Méhlegelő

  • 2703 válasz
  • 1172172 megtekintés
Re:Méhlegelő
« Válasz #2100 Dátum: 2019. Május 16. 15:13 »
Szervusz Kitin!
Gyümölcsös van a környékeden?
Üdv: Csaba

Re:Méhlegelő
« Válasz #2101 Dátum: 2019. Május 16. 15:22 »
Március végétől intenzíven virágoztak a gyümölcsösök is, van egy rakás balfasz kertész akiknek nem tudom megmagyarázni, hogy virágzásban nem támad kártevő, mely jelentős termésveszteséget okozna.
Kivétel a poloska szagú szilvadarázs, az sajnos sziromhullás kezdetén rak petét és elhúzódó virágzás esetén ami jellemző volt idén, beleszaladhatnak a méhek.
Gyümölcstermesztés témában képben vagyok, kertésznek tanultam.
Üdv: Csaba.

*

Kitin

  • *****
  • 934
Re:Méhlegelő
« Válasz #2102 Dátum: 2019. Május 16. 21:29 »
Szia Csaba!

Kiskertekkel vagyok körülvéve és kisebb földekkel.  Tudom, hogy fúj mindenki mindent, mint a boldogtalan. Ráadásul az idén nem is egyszerre nyíltak ki a virágok a fán.
Minden esetre nem hiszem, hogy ez okozta, mert beszéltem 10km-rel arrébb lévő méhésszel és egy két nap késéssel ott is irtózatos méreteket öltött a mászkálás. Érdekesség még, hogy utána lévő napokban több környékbeli méhészetben voltam, volt amelyiknél kis mértékben mászkáltak, a többieknél pedig csak éppen kezdődött, itt-ott egy-egy.

Azért mondom, hogy rejtélyes dolog, nem hiszem, hogy a hűvös vagy az eső hozza elő.

Re:Méhlegelő
« Válasz #2103 Dátum: 2019. Május 17. 11:52 »
Szerintem egyértelmű az összefüggés. Én is sokat bajlódtam a mászkálással, de idén nem voltam sehol. Itthonról rögtön akácra mentem. Se akác előtt, se akácnyíláson semmilyen mászkálásom nem volt. Az eső azért valahogyan bezavarhat, mert  addig is mászkálhat, de eső után sokkal erősebben. Hogy ez a növény nedvkeringés gyorsulása miatt, vagy a tócsák okozzák, nem tudom megállapítani, de hogy teljes összefüggés van a csávázás/permetezés és a mászkálás között, az bizonyos.

Re:Méhlegelő
« Válasz #2104 Dátum: 2019. Május 18. 20:03 »
Ismét egy kis adalék az akácon való mászkáláshoz.
Egy méhésztárs (aki itt klubtag is) megkért, hogy írjam le ide a megfigyelését, ő nem akar szerepelni.
Repcéről 13 kilót pergetett.
Nagyon sok családja már az akác induláskor lerajzott.
A rajokat a  kaptársoroktól távolabb, úgy 10-15 méterre tette le egymás mellé.
Az egész méhészet szinte szétmászott, a rajok előtt egyetlen mászkáló méhet nem talált.
A megoldás teljesen egyértelmű, és valójában erősíti az eddigieket.
A rajok népe nem a repce virágporon nevelkedett.
Rövid ez a történet, de akik ezért felelősek, játsszák velünk ezt a szembekötősdit.
Nagyernyei Attila

*

ata67

  • *****
  • 521
Re:Méhlegelő
« Válasz #2105 Dátum: 2019. Május 18. 20:53 »
Ma végignéztem a fészkeket, volt néhány kivétel, aki nem akart rajozni, de a többség igen. A fél NB fészkekben még bőven volt hely a petézésre, de rajozni akarnak. Az, hogy az anyának van helye petézni, ilyen időjárás esetén önmagában nem oldja meg a rajzásproblémát. Hogy mi oldja meg, úgy, hogy nép is maradjon, azt nem tudom. Sok volt a mászkálás a termelő családok előtt és mögött, ellenben a szaporítás előtt nem láttam ilyet.

Re:Méhlegelő
« Válasz #2106 Dátum: 2019. Május 18. 23:18 »
Nálam is volt ma mászkálás a kaptárak mögött, most láttam először. A többség nálam is rajozni akart. Volt egy család, ahol a második pöff füstre feljött a felső keretlécre, majd elrepült a 2. éves festett anya. Érdekes, hogy volt már szűzanya is a családnál.

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Méhlegelő
« Válasz #2107 Dátum: 2019. Május 19. 06:53 »
A rajok népe nem a repce virágporon nevelkedett.
Én pedig azt látom, hogy alapvető logikai következtetésekre is alkalmatlan a magyar méhész. Amikor azt mondja, hogy a repcén lévő állomány mászik, az otthon maradt állomány pedig nem,  az logikailag nem azt jelenti, hogy a repce okozza a mászkálást. Na ezt hívjuk áltudománynak. Akkor igaz ez az állítás logikailag, ha azt mondjuk, hogy  a repcéről hazatérő méhek mászkálnak, azok, amelyek fején sárga pont van. Ilyen is van, sokszor leírtam, én klórpirifosz esetén találkoztam vele. Ha nem ezek mászkálnak, akkor logikailag azt lehet mondani, hogy a repcehordás váltja ki a mászkálást. Tehát az otthon maradt állománynál, azért nincs mászkálás, mert nincs repcehordás, racionálisan azért, mert nincs hordás. Tehát logikailag nem az a megoldás ebben az esetben, hogy a repce váltja ki a mászkálást, hanem az, hogy a hordás. Ha otthon nincs hordás, akkor azért nincs mászkálás. Ha van, vagy  lesz hordás, és nincs mászkálás, akkor mondható ki, hogy a repce volt a ludas.
Ugye eddig nem a Te hozzászólásodról beszéltem. Most jön a Tiéd. A rajok népe nem a repce virágporán nevelkedett. Nem tudom, jól értem-e, hogy azt mondod, szinte az egész méhes mászkált, de a rajokban csak olyan méhek voltak, amelyek nem mászkáltak. Lévén, hogy a rajzáshoz tudni kell repülni. Tehát a rajban nem lehet olyan méh, amelyik nem tud repülni, tehát olyan, amelyik mászkál. Következésképen ez nem azt bizonyítja, hogy ezek a méhek nem repce virágporán nevelkedtek, hanem azt, hogy a rajban egészséges méhek vannak, azaz tudnak repülni. Ezek után már teljesen világos nekem, hogy mi a bajod mindig a Tóth Péterrel. Nem tudod azt, hogy minek mi a bizonyítéka! Nos, nem a Tóth Péter készülékében van  a hiba. A virágport Te ebbe a kérdésbe belemagyarázod. Vettél már fel mászkáló méhet? Fel akart szállni a kezedről? Fel tudott szállni? Ha nem tudott, akkor megnézted, hogy miért nem tud? Láttál már olyant, amelyiknek rendellenesen álltak a szárnyai? Ha igen , akkor rákerestél a szakirodalomban? Megtaláltad azt a kifejezést, hogy K form wing? Megtaláltad, hogy ez melyik betegségnél tapasztalható? Vagy éppen azt, hogy melyik méregnél?
Ha ne adj Isten ehhez  a K formához köze van a resilinnek, akkor van olyan méreg, amelyik a resilin szintézist tudja gátolni?
A virágport akkor tudod valószínűsíteni, ha Neked olyan mászkálóid vannak, amelyeknek a szárnya nem rendellenesen áll, nincs K forma. Akkor ez a betegség, lehet, hogy kizárható. Azért csak lehet, mert csak kezdeti stádiumról beszélünk. Amikor ezt a betegséget megtudod, hogy melyik, akkor esetleg elgondolkodsz azon, hogy egy másik ugyanilyen betegség is létezik, amely viszont a hideg időjárás esetén tud szaporodni, nem a melegben.
 Amikor ezt a két betegséget megfelelő vizsgálatokkal kizártad, akkor lehet azon gondolkodni, hogy a repce virágpora lehet a hunyó.
Nálam rendellenes szárnyú méhek mászkálnak! Amely nem azonos a deformált szárnnyal.

Re:Méhlegelő
« Válasz #2108 Dátum: 2019. Május 19. 07:10 »
Ne haragudj neo, de ez amiket írsz nem a méhészek szintje.
Nekem amolyan sznobizmusnak tűnik, hogy normál "mezei" méhészeknek egyetemi szinten próbálsz megmagyarázni megmagyarázhatatlan dolgokat.
A logika sok értelemben nem fedi a gyakorlatot!
Kérdezel tőlem elég sok dolgot.
Igen vettem fel méheket, nézegetem őket, és a sírás kerülget.
Mind fiatal, és herék is vannak köztük.
Ha nem haragszol ezek után én is tennék fel neked néhány kérdést.
Küldtél repce virágport laboratóriumi vizsgálatra?
Küldtél méhpempőt laboratóriumi vizsgálatra?
Gyűjtöttél össze fél kiló még élő mászkáló méhecskét?
Ha ezt mind megtetted akkor logikázz.
Bocs a stílusért, de 15-16 év alatt illett volna már eddig eljutnunk, hogy megvizsgáltassuk ezeket a dolgokat olyan neves laborokban akik mérési határa már ezt a parányi alkotókat ki tudja mutatni.
Mert mi jön vissza a laborból?
Hogy kimutathatósági határ alatt van a keresett szer, emiatt ez nem okozhatta.
Ez a legnagyobb becsapás!
Még anno Dr.Fendrik Péter hivatkozott egy gyakorlati kutatásra ahol a kimutathatóság alatt volt a neonikotinoid származék, de méhek úgy repültek mintha részegek lennének, és nem találtak haza.
Ma Magyarországon ez irányú kutatás nincs, akkor meg cseszhetjük a logikánkat.
Virágpor, méhpempő, méhkenyér, mászó méhek vizsgálata kell, na meg egy szakmailag toppon lévő rovarbiológus.
Nagyernyei Attila


Re:Méhlegelő
« Válasz #2109 Dátum: 2019. Május 19. 09:05 »
Idézet
...... amely viszont a hideg időjárás esetén tud szaporodni, nem a melegben.


azért egy pár kérdés felmerül bennem, kora tavasszal nincs hideg időjárás?, hogyan kerül be a méhcsaládba? vagy már bent lenne? de akkor korán miért nem érzékeljük? miért nem az öreg elhasználódott méheket érinti, akikben fel tudna dúsulni? miért akkor jelentkezik amikor a méhcsalád a fejlődése csúcsához ér, és semmiben sem szenved hiányt elvileg?

Én nem akarok beleszólni, de ha a repce kezdetét nézzük és az akkor lerakott petéket, és akácon mászkálnak a fiatalok .... érdekes, de persze ez csak logikai következtetés, a többit meghagyom a profiknak!

Re:Méhlegelő
« Válasz #2110 Dátum: 2019. Május 19. 10:10 »
Szerintem Attila közelíti jól a mászkálós témát. Nagyon valószínű, hogy a virágpor a bűnös. Az öreg családok rendelkeznek mindenféle méz és virágpor készlettel, ami persze vegyszeres. A rajoknak semmi készletük nincs, tehát nem táplálkoznak  ebből. Azt kellene megnézni, hogy az új rajok hogyan készültek! Műlépre lettek ütve, esetleg egy fias keretet kaptak, milyen készletük volt, vagy csak annyi, ami a mézgyomrukban elfért? De ez voltaképpen nem újdonság. A Cristian Bratu előadásában pont erről volt szó, hogy új lép, új család, atkamentes raj. Ez már ki van találva!

Re:Méhlegelő
« Válasz #2111 Dátum: 2019. Május 19. 19:52 »
Nézzük miért lett nekem gyanús a virágpor.
Két szakirodalomból is idézek, az egyik Popravkov orosz professzor írása, másik Örösi Tanár Úré.
- Háromféle álcatáplálék van
Munkásálca pempő:
Ilyent kapnak a fiatal munkásálcák, de a teljes fejlődésükhöz az szükséges, hogy az álcák 3-4 napos koruktól kevert táplálékot kapjanak, mely pempő (amit az anya is kap) méz és VIRÁGPOR keveréke.
Nézzük a másik írást.
Az álca elesége.
A sejt alján valami csillog az álca körül: pempő, az álca elesége. Kezdettől fogva méz és mirigyváladék alkotja. A garatmirigy fehérjét, rágótövi mirigy zsírt és zsírsavat termel hozzá. Az idősebb munkás-és hereálca pempőjében VIRÁGPOR is van,......
Lehet ezeket a dolgokat ragozni, csak az időt húzzuk vele.
Ma valaki azt mondta, hogy tömegével hordanak más virágport most is, mégis mászkálás van.
Hát az illető nincs toppon a témában.
Azok a dajka korú első kirepülésüket próbáló munkás és here méhek másznak, amelyek a szutykos repce virágporon nevelkedtek.
Az idő is passzol, bár matekból rossz voltam.
Tehát a 3. naptól álcák voltak, majd ahogy olvassuk idősebb korukban kaptak ebből az elixírből.
Amit a repcén rakott le petéket az anya abból gyűjtőméh aligha lesz.
A 3-4 napi bezártság után 50-80 deka méh kelt ki!!!!!
Ezért volt akkora mászkálás a bezártság után.
Nagyernyei Attila

*

oszkár

  • *****
  • 1112
Re:Méhlegelő
« Válasz #2112 Dátum: 2019. Május 19. 20:36 »
M
« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 23. 20:56 írta oszkár »

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Méhlegelő
« Válasz #2113 Dátum: 2019. Május 20. 06:20 »


azért egy pár kérdés felmerül bennem, kora tavasszal nincs hideg időjárás?, hogyan kerül be a méhcsaládba? vagy már bent lenne? de akkor korán miért nem érzékeljük? miért nem az öreg elhasználódott méheket érinti, akikben fel tudna dúsulni? miért akkor jelentkezik amikor a méhcsalád a fejlődése csúcsához ér, és semmiben sem szenved hiányt elvileg?
Gömbi!
Ha a természetben nem alakul ki önszabályozás, akkor az egymás ellen ható rendszerek közül az egyik véglegesen felülkerekedik. Hosszú évezredek alatt csak olyan rendszerek maradnak fenn, ahol működik az önszabályozás. Például a rajzás a legjobb példája annak, hogy a méhcsalád megszabadul a fiasítást megbetegítő kórokozóktól. De tulajdonképpen ilyen a mászkálás is az említett betegség kapcsán. A beteg egyedek, amelyekben nagy mennyiségben ott a vírus, elhagyják a kaptárt. Ha időközönként nem csökkenne a vírus titere a családban, akkor mindig egyre nagyobb kiinduló pont lenne, tehát elérne egy olyan szintet több év során, hogy elpusztulna a család. Tehát a kérdésre a válasz: azért nincs télen, mert ekkor minimális a méhcsaládban a vírus kezdeti szintje. Addig emelkedik, amíg hideg van, mert ekkor tud szaporodni. Utána nem tud, és a beteg egyedek távoznak is. Ugye ez évezredekig működött. Mi változott? Az atka és a Nosema ceranae. Mindkettő kórokozó az indiai méhről került át a közelmúltban a európai méhre. Mindkét dolog megtöbbszörözi a méhbe bejutni tudó vírusok számát. Tehát komoly beavatkozás történik a rendszerben az egyik oldalon az évezredek  alatt kialakult egyensúllyal szemben.
Miért akkor jelentkezik, amikor a méhcsalád a fejlődése csúcsához ér, és semmiben nem szenved hiányt? Azért, mert nem tud ellene védekezni. A hőmérséklet a szabályozó ágens. Az gátolja majd meg a további szaporodást, az addig megtermelődött pedig szépen kezd kiürülni. Az egyes méhek zsírtestjében ott marad a vírus, de nem tud szaporodni, ezáltal az utódgenerációra való átadását az atka végzi el. Az atka előtti időben például azt gondolták, hogy egy úgynevezett orphan vírus, azaz ártalmatlan. Ki lehetett tenyészteni, de maga a betegség nem volt ismert természetes állapotában, csak amikor beinjekcióztak nagyobb mennyiséget a méheknek, akkor produkált tüneteket.
Azért nem az öreg elhasználódott méhekben jelentkezik, amelyekben fel tudna dúsulni, mert előbb elsétálnak a beteg méhek. Tehát a vírus egy adott szintje fölött jelentkezik a betegség, annak a tünete, de a szabályozó elem is, azaz elsétál és kinn pusztul el.
NNI esetében is létezik ez a szabályozás a nektár esetében. Az eltévedés kisebb koncentrációnál bekövetkezik, ezért nem tud a haláloshoz közeli koncentráció bekerülni a kaptárba. A nektárral. Virágpor esetén más a helyzet, hiszen azt nem eszi meg az azt behozó méh. Tehát a virágpor szerepe egyáltalán nem zárható ki. A baj azzal van, ha valaki olyasvalamit tekint bizonyítéknak, ami nem bizonyíték. Egy érvet, ami alátámasztja a dolgot. Azt felejti el, hogy más mellett ugyanennyi érv szól. Az a bizonyíték, amikor minden más kizárható (közvetett bizonyíték), vagy az, amikor reprodukálni lehet az adott tüneteket pl. egy etetési, vagy mesterséges fertőzési kísérletben. Ez a közvetlen bizonyíték.
Én azt gondolom, hogy a mászkálás egy tünetegyüttes. Többféle dolog is kiválthatja. Lehet, hogy egyik helyen ez, a másikon az. Lehet, hogy azzal van összefüggésben, hogy a méh repülése külön kis biológiai csoda, a legkisebb zavar röpképtelenséget idéz elő. Lehet, hogy pusztán energetikai probléma, de lehet, hogy pl. az említett resilin fehérje szintézisének zavara. Tehát valójában csak fikciók léteznek, bizonyítékok nem, ami a mérgeket illeti. Betegség kapcsán viszont van tudományos bizonyíték is. Amit én tapasztaltam az egyébként nem a K formájú szárnyelváltozás, hanem olyan, amikor az egyik hátsó szárny függőlegesen áll.

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Méhlegelő
« Válasz #2114 Dátum: 2019. Május 21. 06:23 »
Odaát Veszti írt néhány dolgot a témában. Ugye azt tudni kell, hogy tavaly ő számolt be róla, hogy a fűtött konténerében nem volt mászkálás, de a gyalogkaptáraknál igen. A K formájú szárnyelváltozást a krónikus méhbénulás vírusával, a légcsőatkával és a fekete anyabölcső vírusával hozták összefüggésbe. Én ugye már évek óta (lassan egy évtizede)  azt szajkózom, hogy a mászkálást a Nosema plusz ABPV idézheti elő. Tehát nem a krónikus méhbénulás, hanem a heveny méhbénulás vírusa, amely részleges szárnybénulást okoz csak. Azért ez, mert ennek van alacsonyabban a hőmérsékleti optimuma. Tehát így logikus a rendszer. Azonban jobban utánanéztem a dolgoknak, és azt a szárnyat, amit én is találtam, tehát a függőleges szárnyállást nevezhetik K formációnak, amelyet viszont a fekete anyabölcső vírusával együtt találtak szignifikáns előfordulásnak (tehát bizonyítottnak!). Más irodalom szerint ezt a vírust a Nosema apis viszi be a méh testébe. Amiről tudjuk, hogy szintén alacsonyabb a hőmérsékleti igénye. A BQCV megelőzésére is a napos, meleg helyen történő kaptárelhelyezést javasolják. Ezen ismeretek birtokában igazat kell adnom mézengúznak, hogy nem az ABPV idézi elő azt a kórképet, amit én tapasztalok, hanem a BQCV. Amiben viszont nekem volt igazam, az az, hogy  azért a mászkálásért, amit én tapasztalok a Nosema és egy vírus együttesen a felelős, ahol a hideg hőmérsékletnek van szerepe.
A mások által tapasztalt mászkálásra vonatkozóan továbbra is azt tudom mondani, hogy ha ez a fenti tünet, tehát a merőleges szárnyállás nem látható, akkor a legkisebb zavar elvén alapuló röpképtelenség váltja ki a mászkálást. Amelyet azonban bármilyen kémiai anyag kiválthat, tehát akár gombaölő is, így a neonikotinoidok szerepe nem jelent egy kitüntetett helyzetet (ahogy írtam is, én klórpirifosznál tapasztaltam). Már csak a hatásmechanizmusát illetően sem. Nekem a neonikotinoid mérgezés alapvetően eltűnést jelent, ki is mondom: a CCD-t, nem pedig a mászkálást. Nagyon alacsony dózisok esetén látok arra esélyt, hogy neok esetén a mászkálás legyen a domináns tünet.
Ha valakit érdekel a cikk:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4067279/
« Utoljára szerkesztve: 2019. Május 21. 06:29 írta neo »