Lajos!
isten ments, hogy olyan dologba szóljak bele, amihez nem értek. Itt is pusztán a logika kérdezteti velem. Egészen biztosan arról van szó, hogy az akác kiéli a talajt? Nem arról van szó, hogy ugyanannak a gyökérzetnek van 100-120 éves élettartama, mint a tölgynek? Új, magról kelt növényegyedek lehet, hogy éppúgy évszázadokon át életben maradhatnának, mint a tölgyek. Hiszen Te is sarjról beszéltél.
Magát az okot én sem ismerem, nem ez a szakmám, csak belecsöppentem.
Illetve, ha egészen pontos akarnék lenni, genetikailag erdésznek-vadásznak születtem, csak aztán 14 évesen - holott én Sopronba szeretem volna menni - anyám azt mondta, hogy egy ilyen girhes, nyamvadt gyerek menjen könyvelőnek, a tollat jobban elbírja, mint a fejszét.
Mondjuk szerencsés választás volt, mert 88-ban, az új adórendszer bevezetésekor már gyakorlattal a hátam mögött nyitottunk egy könyvelőirodát, ami máig elég jól prosperál.
Az ebből befolyó plusz jövedelmeket feltettem termőföldbe, többek közt erdőbe.
Mára ez lett a főtevékenység, szántóföldi növénytermesztés és erdőgazdálkodás. Szóval megvalósult a gyerekkori álom, végül mégis erdész lettem, csak a saját erdőmben.
A méhészet ugyanilyen, egy életre az emlékembe vésődött a gyerekkori viasz-méz-propolisz illatkeverék apám három családos kísérletezéséből, ezért úgy 6 éve nekiálltunk 10 családdal.
A múlt szezont 191 családdal fejeztük be, hogy mennyivel tavaszodunk ki, az majd kiderült.
Ja és úgy, hogy közben nem vettünk egyetlen családot sem, de az utóbbi 3 évben anyát sem.
Ez egy vargabetű volt, visszatérek az akáchoz.
Azt tudom mondani, amit a szakképzett szakirányítómtól hallok. Ő bizonyára ismeri az élettanát is, nekem csak a konyhanyelvre lefordított ismeretek jutnak, amik a mindennapi gyakorlati munkához szükségesek.
Két ok lehet. Az egyik, a genetikai leromlás, a másik a talaj nitrogénben való feldúsulása. Én ezt az utóbbit tartom valószínűbbnek, de ha valaki hozzáértő mást mond, készséggel elhiszem.