Méhlegelő

Igen. Ez egy méhmenedék, de nem az Apis mellifera menedéke, hanem magányos méheké. Tényleg érdekes lesz majd látni az életüket.

Gergő!

Tényleg érdekes lenne látni az életüket,mint
ahogy Geddekas írja.
Miután elkészültek a szép kis menedèkek,már semmi
más teendőd nincs mint elballagni a helyi kis és inkább
nagygazdákhoz és megkérni őket,hogy ne vessenek neonikotinoidos
csávázott magokat,illetve megkérni őket,ha már nem tudják elkerülni
a vegyszerek használatát akkor olyat,vagy olyan módon juttasák ki
a megvédendő kultúrára,hogy a megporzó rovarok ne pusztuljanak el.

Szeretnélek tájékoztatni,hogy nagyon komoly rovarász megfigyelések,
felmérések szerint a megporzó rovarok száma igen jelentős mértékben
csökkent.A fajok száma is drámain csökken.
A madarászok szerint is gond van.30-40 éve nagy veréb csapatok voltak
ma nincs,pár éve eltűntek az út melletti egerésző jószágok.
A méhek is szenvednek.Sok méhcsaládot látok nap mint nap.
Hidd el nekem,nem csak látom érzem is zsigereiben,30 éve
méhészkedem.
Amikor elkezdenek mezőgazdasági területre járni végük van,inkább előbb
mint utóbb.

"Amikó még" egészen gyermekként tengettem mindennapjaimat
igen csak sokat játszottunk a falu meletti réteken."Akkó még" nem a számítógép
elé ültették a gyereket a "rettenetesen fáradt szülők",hogy "nyugtuk" legyen
a rettenetesen rossz gyerekektől,hanem "kicsapták" a faluba az árok mellé.
Fociztunk,bicikliztünk,tücsköket szedtünk,madarászkodtunk és hasonló
természet közeli tetteinek voltak,pld ismertük a falu összes kertjét és nagyon
egészséges,finom gyümölcsöket almát,cseresznyét,epret,szilvát,meggyet,mogyorót
(zölgségeket sóskát,répát) ettünk kora tavasztól késő őszig.
Horgásztunk,mikor kicsi volt a víz halásztunk,gombát szedtünk,hajtottuk
a nyúlat,őzet,verebet,fácánt és ami mozgott mindent.

No nem a nosztalgia miatt "ragadtam tollat",hanem azért,hogy tálékoztassalak
milyen nagy a baj.
Mindent tönkre vágnak(többek közt a vadméheket is)a ma használatos,növényvédelem
címszóval kijuttatott vegyszerek.
A számomra ma már a nosztalgikus időkben,ami nem is volt oly rég,tele volt a falu határa
szebbnél szebb rétekkel.A rétek,kaszálók tele voltak szebbnél szebb pillangókkal,
vadméhekkel a picitől a nagy poszméhekig.A rét zsongott,mindenféle rovar szorgosan dolgozott.
Menj ma ki egy rétre.Alig látsz poszméheket,pillangókat.Szinte csak házi méh van,mert
azokat mi méhészek,nagy "áldozatok" árán életben tartjuk,illetve mert az apis mellifera,
a mi házi méhünk,csodálatosan erős szociális életet él.

Menj ma el egy faluba.
A tehenek eltűntek a házaktól,nagyüzemekbe vannak száműzve.
A rétek feltörve,a kisparaszti gazdaságok megölve,a "paraszt",a falusi
ember még a csirkét és a zöldséget is a legközelebbi "Tecsoba" veszi meg.
A csirke a zöldség és minden élelmiszer minősége a kritikán aluli.
Hullanak az emberek a rákban.Amig 40-50 éve pár évente volt egy rákos
megbetegés falvakként,ma ugyanabban a faluban  évente 10 körüli.

A falu kiherélve,a végső kenet feladva.

Kedves Gergő!

Azért írtam Neked,mert biztos nagyon jó ember lehetsz.
A teraszodon méheket szeretnél látni szorgoskodni.
A mai mezőgazdaság növényvédelemre hívatkozva "lenyom"
mindent.Pusztul az élővilág.
A mezőgazdaság a vegyszerekkel (a méhészet is),az ipar a környezet szennyezésével,
az élelmiszeripar a felhasznált adalékokkal,színezékkel,tartósítószerekkel helytelen
technológiáival tönkre vág minket embereket is.
A modern világ megbukott.

A szebb jövő érdekében nincs más út mint kimondani,így nem mehet tovább!!!!
Vissza kell térni a normális "dolgokhoz".
A mai modern technológiával vagy mellett megadhatjuk majd mindazt a jót önmagunknak,
amit régebben,rettenetesen nehéz munkával a kisparaszti gazdaságok megadtak.

Az iparnak:
A naperőművek,a hidrogén hajtású autók,a helyes,környezet megóvására figyelő ipari
tecnológiákat kell használnia,ezeket kell "kihajtanunk" belőle.

A mezőgazdaságnak:
Beltartalmilag értékes,vegyszermentes termékeket kell előállitania.
Ökológiai,bió gazdálkodás,ezeket kell "kihajtanunk" belőle

Élelmiszeripar:
Olyan tecnológiákat kell alkalmaznia,amely megóvja az élelmiszerek biológiailag
értékes alkotóelemeit.Tartósítószerek helyet fermentálás,adalékok,színezékek,
ízfokozók elhagyása.Ezeket kell "kihajtanunk" belőle.

Mindezeket nem én mint szerencsétlen kis egér fogom megoldani.
Viszont hiszek abban ha sokan mondjuk ki mi helytelen,akkor közösen a helyes,
jó utat is megtalálhatjuk.

Csányi Antal

köszönöm mindenkinek a hozzászólást, segítséget
külön köszönet a fényképekért
am én is úgy tudtam, hogy nem házi méhek, hanem magányos vad méhek, dongók költözhetnek be, de ezt is szeretném

T. Csányi Antal
amit leírtál igaz, 40 év felett már én is tisztában vagyok vele
de mit tehet egy egyszerű városi, dolgozó ember?
nem sokat..télen madarat etetek, szelektív hulladék gyűjtök és most méh-védelmet tervezek
de mindezek inkább csak lelki megnyugvást adnak, játszadozások..
komolyabb változást az arra megfelelő pozícióban levő emberek hozhatnak és ha sikerül az emberek gondolkodását megváltoztatni

Sziasztok!

Egy kis érdekesség, képek a kékszakállról.
Van tarka levelű változata is, annál mintha kevesebb mag képződne.
Az alap normál változat megfelel, jobban szeretem, mintha a virágja is több lenne egy picit. Szedhetünk róla magot, csak alacsony a csírázási arány (~10%), ez azonban ne vegye el kedvünket, ez is egy lehetőség.
Egyéves magoncokat télen védett fekvésben tartsuk, még érzékenyek kissé.

Másik két kép arról a "csúnya" növényről, amelyikre rá lehet kenni sok allergiás problémáját. Terelve a figyelmet az emberéletek mindennapjait átitató vegyszeráradatról és a természetellenes napirendjéről, életmódjáról sok embernek, akik pl. "konzervdobozokban" (üzemek, irodák, gyárak), napfénytől elzárva dolgoznak munkahelyükön.

Poszméh "lakótelepet" én is készülök készíteni. Tavasszal láttam őket többször búvóhelyet keresgélni. Segítem őket, hadd legyen élőbb, elevenebb kicsiny kertem, környezetem. Zsongjon benne az élet:)

Üdv.: Attila

Szia Attila!

A kékszakáll alacsony csírázási arányáról már én is olvastam korábban. Ennek ellenére kertészeti árudában vásárolt magtasakból 60% feletti csírázási arány jött össze. Mi is meglepődünk a feleségemmel, de persze nagyon örültünk, és végül szép növények fejlődtek a magokból. Csak érdekességképpen, hogy néha ilyen is lehet.

Üdv,
Ádám

QUQURIQ !!!

Egyre jobban nyúlik a mogyoró barkája.
A nemes fűz barkája is erősen duzzad.
Most azért nagyon jó volna egy tisztuló kirepülés, mert még van jó pár nap a télből...

Kiskakas

QUQURIQ !!!

Az őszi, és tél eleji csapadék mennyisége meg a mostani is reményt ad, az akácunk jó nektárhozamára.
Persze sok mindennek kell egybeesnie, hogy elkönyvelhessük az akácunk remekelését.
A vesszők tél elejére jól beértek, csapadék mennyisége oké!

No, és mi is kell még?

jó áttelelés, állomány és méhegyed szinten
nosemózis és egyéb betegségek átvészelése
élelem kitartása
jó, szélcsendes folyamatos felmelegedés
intenzív virágpor hordás
töretlen nemzedékváltás
tavaszi fagyoktól megmenekülés
időbeni anyakorlátozás
robbanásszerű felfejlődés
neo mentes repce (elmászkálás nélkül)
eredményes tisztító pergetés
rajzás előtti akáckezdet
Akácerdejeink virágzásának a tagoltsága
jól kiszámított vándorlás akácok között
ideális időjárási körülmények akácok alatt
érett mézeink gyors és hatékony betakarítása
ideális tárolás
jó mézárak elérése

Csak ennyi az egész, fel a fejjel, minden évben így indulunk, ennyi a kívánságunk!

kiskakas

A kékszakáll alacsony csírázási arányáról már én is olvastam korábban.

Ne magról hanem dugvánnyal szaporítsd.
Hamar megered és erősebb mint a magról ültetett.

Szia Élelmes Túlélő!
Kertész vagy? Valóban jobban szaporítható dugványozással, de kell hozzá steril gyökereztető közeg, gyökereztető hormon, pára és ami talán a legfontosabb a megfelelő dugványozási időpont.
Üdv mindenkinek: Csaba

Sziasztok!

A méheim 1 km- 1,5 km-re vannak az akácerdőtől. Mekkora terméskiesést jelent, ahhoz képest ha az erőd szélén lennének?

Sziasztok!

A méheim 1 km- 1,5 km-re vannak az akácerdőtől. Mekkora terméskiesést jelent, ahhoz képest ha az erőd szélén lennének?

Ez engem is érdekelt, hasonló cipőben járok, csak nálam kb. 800 méterre van az akácos, és gondolkodtam azon, hogy áttelepülök (tulajdoni viszonyok miatt) egy olyan helyre, ahonnan 1.5 km-re volna egy akácerdő. Az okoskodásom tehát a 800 méter vs. 1.5 km értékekre vonatkozik.
Mindenféle netes okosság szerint a méhek repülési sebessége üresen 40, feltankolva 24 km/h, ami másodpercenként 11, illetve 6.5 méter körülbelül. Azaz, másfél kilométert odafelé bő 2, visszafelé szűk 4 perc alatt repülnek le, összesen 6 perc az oda-vissza út (+ a gyűjtögetés ideje, de az helyben is ugyanannyi lenne). Ebből az jönne le nekem, hogy jó időben, másfél kilométeres táv esetén legföljebb tízszer tudnak fordulni óránként, míg a mostani helyen ugyanezekkel számolva az átlagosan 800 méteres oda-vissza út bő 3 perc, ami 17 forduló, de ez nettó érték, azaz akkor lenne ennyi, ha a helyszínen csak rájuk akasztanák a zsákot, hogy nesze, vigyed.​ Tehát még így is kb. 60%-a lenne a lehetséges maximum (értelemszerűen a jelzett 800 m vs. 1.500 m esetén).
Illetve, egy dolog húzhatja keresztül az okfejtésemet: ha maga a gyűjtögetés időtartama kellően hosszú, azaz pl. 5-10 perc. Ha 5, akkor távolabbra repülve 5-6 forduló volna (10 percnél csak 4), közelebbről hordva 7-8, illetve 4-5 forduló. Szóval minél tovább tart maga a gyűjtögetés, annál kevésbé van szerintem jelentősége a távolságnak - viszont a gyűjögetés idejéről nem nagyon találtam értéket

Röviden tehát: könnyen lehet, hogy tévedek

Szia!
 Az enyémek is 1Km távolságban vannak, de nem bánom, mert a Dunától meg 300 méterre és a fűz meg az ártéri erdő virágos aljnövényzete valamint az árvízvédelmi töltés gyeptársulása kárpótol. A Duna párakibocsátása miatt nem nagyon van légköri aszály és nem nagyon van hordástalanság.
Üdv:Csaba

Akác alatt gyakran szeles az idő, ezért aki bennt van az erdőben, lehet, hogy többszörösét gyűjteti, mint akinek a méheit dobálja a szél a nyílt terepen. Gondolom én, bár terepi összehasonlításom nincs.

A méhek először a legközelebbi virágokból gyűjtenek. Számtalan adat bizonyítja, hogy a virágzó
növényeket a méhészet közelében több méh látogatja, másrészt, hogy a hordást adó növényekhez
közelebb elhelyezett méhcsaládok többet gyűjtenek. Íme, egy példa.
Pohánkatáblától különböző távolságra lerakott egyenlő népességű családok 40 napos hordás alatt a
következő pörgetési átlagot adták:
A pohánkatábla közvetlen közelében……....46 kg
A pohánkatáblától 300 méterre……………...38 kg
A pohánkatáblától 1200 méterre……………..25 kg.
Az 1200 méterre levő családok csak 54%-át adták annak, amit a legelő közvetlen közelében
elhelyezettek.
A többlethozamban a következő tényezők játszanak közre: a méhek a közeli legelőt hamarabb
megtalálják, mint a távolit; a közelebbről többször fordulhatnak, mint távolról; a rövidebb úton
kevesebb üzemanyagot (mézet) fogyasztanak, mint nagy távolságokon; a hosszú úton több
veszélynek vannak kitéve, mint a röviden.
Fontos tehát, hogy a méheket lehetőleg mindig a nektárt adó növények közvetlen közelében
helyezzük el, mert ezzel hozamukat növeljük. Faluba Zoltán Gyakorlati méhészkönyv .

QUQURIQ !!!

Jam Clerk ezt írta.

"Ez engem is érdekelt, hasonló cipőben járok, csak nálam kb. 800 méterre van az akácos, és gondolkodtam azon, hogy áttelepülök (tulajdoni viszonyok miatt) egy olyan helyre, ahonnan 1.5 km-re volna egy akácerdő. Az okoskodásom tehát a 800 méter vs. 1.5 km értékekre vonatkozik.
Mindenféle netes okosság szerint a méhek repülési sebessége üresen 40, feltankolva 24 km/h, ami másodpercenként 11, illetve 6.5 méter körülbelül. Azaz, másfél kilométert odafelé bő 2, visszafelé szűk 4 perc alatt repülnek le, összesen 6 perc az oda-vissza út (+ a gyűjtögetés ideje, de az helyben is ugyanannyi lenne). Ebből az jönne le nekem, hogy jó időben, másfél kilométeres táv esetén legföljebb tízszer tudnak fordulni óránként, míg a mostani helyen ugyanezekkel számolva az átlagosan 800 méteres oda-vissza út bő 3 perc, ami 17 forduló, de ez nettó érték, azaz akkor lenne ennyi, ha a helyszínen csak rájuk akasztanák a zsákot, hogy nesze, vigyed.​ Tehát még így is kb. 60%-a lenne a lehetséges maximum (értelemszerűen a jelzett 800 m vs. 1.500 m esetén).
Illetve, egy dolog húzhatja keresztül az okfejtésemet: ha maga a gyűjtögetés időtartama kellően hosszú, azaz pl. 5-10 perc. Ha 5, akkor távolabbra repülve 5-6 forduló volna (10 percnél csak 4), közelebbről hordva 7-8, illetve 4-5 forduló. Szóval minél tovább tart maga a gyűjtögetés, annál kevésbé van szerintem jelentősége a távolságnak - viszont a gyűjögetés idejéről nem nagyon találtam értéket

Röviden tehát: könnyen lehet, hogy tévedek "

Ez csak száraz matematika.

Minél hosszabb a táv, annál kevésbé érzi biztonságba magát a méhecske.
Ugyan ezért nem repüli át a Dunát, mer érzi, hogy nem tudna leszállni.
Repcén meg (saját mérés) elrepülnek még 7 km is.
Méheink elővigyázatosak!
Azt csak kevesek tudják, hogy ha útnak indul egy méhecske gyűjteni, nem mindig ér el a virághoz.
Jön egy sötétebb felhő és visszafordul, nem rizikózik.
Napfogyatkozáskor csináltam egy videofilmet, abban minden igazolódott.
Lelassítva a fimet megszámoltam napsütésben is a méheket, és felhős időben is.
Ahogy kezdett felhősödni, tömegével indultak haza. Ugyan ez történt napfogyatkozáskor is.
Akác akkor mondható ideálisnak, (felhők szempontjából), ha egyáltalán nincsen felhő egyik nap sem az égen.
Minden egyes felhő ami a nap elé kerül, hátráltatja a hordást.
Igen, minél közelebb vagyunk az erdőhöz, annál nagyobb a hozamunk.
Az erdő szélén, csak 180 fokban fogják kihasználni az erdő adottságát, míg 360 fokban az ideális.

kiskakas