Gergő!
Tényleg érdekes lenne látni az életüket,mint
ahogy Geddekas írja.
Miután elkészültek a szép kis menedèkek,már semmi
más teendőd nincs mint elballagni a helyi kis és inkább
nagygazdákhoz és megkérni őket,hogy ne vessenek neonikotinoidos
csávázott magokat,illetve megkérni őket,ha már nem tudják elkerülni
a vegyszerek használatát akkor olyat,vagy olyan módon juttasák ki
a megvédendő kultúrára,hogy a megporzó rovarok ne pusztuljanak el.
Szeretnélek tájékoztatni,hogy nagyon komoly rovarász megfigyelések,
felmérések szerint a megporzó rovarok száma igen jelentős mértékben
csökkent.A fajok száma is drámain csökken.
A madarászok szerint is gond van.30-40 éve nagy veréb csapatok voltak
ma nincs,pár éve eltűntek az út melletti egerésző jószágok.
A méhek is szenvednek.Sok méhcsaládot látok nap mint nap.
Hidd el nekem,nem csak látom érzem is zsigereiben,30 éve
méhészkedem.
Amikor elkezdenek mezőgazdasági területre járni végük van,inkább előbb
mint utóbb.
"Amikó még" egészen gyermekként tengettem mindennapjaimat
igen csak sokat játszottunk a falu meletti réteken."Akkó még" nem a számítógép
elé ültették a gyereket a "rettenetesen fáradt szülők",hogy "nyugtuk" legyen
a rettenetesen rossz gyerekektől,hanem "kicsapták" a faluba az árok mellé.
Fociztunk,bicikliztünk,tücsköket szedtünk,madarászkodtunk és hasonló
természet közeli tetteinek voltak,pld ismertük a falu összes kertjét és nagyon
egészséges,finom gyümölcsöket almát,cseresznyét,epret,szilvát,meggyet,mogyorót
(zölgségeket sóskát,répát) ettünk kora tavasztól késő őszig.
Horgásztunk,mikor kicsi volt a víz halásztunk,gombát szedtünk,hajtottuk
a nyúlat,őzet,verebet,fácánt és ami mozgott mindent.
No nem a nosztalgia miatt "ragadtam tollat",hanem azért,hogy tálékoztassalak
milyen nagy a baj.
Mindent tönkre vágnak(többek közt a vadméheket is)a ma használatos,növényvédelem
címszóval kijuttatott vegyszerek.
A számomra ma már a nosztalgikus időkben,ami nem is volt oly rég,tele volt a falu határa
szebbnél szebb rétekkel.A rétek,kaszálók tele voltak szebbnél szebb pillangókkal,
vadméhekkel a picitől a nagy poszméhekig.A rét zsongott,mindenféle rovar szorgosan dolgozott.
Menj ma ki egy rétre.Alig látsz poszméheket,pillangókat.Szinte csak házi méh van,mert
azokat mi méhészek,nagy "áldozatok" árán életben tartjuk,illetve mert az apis mellifera,
a mi házi méhünk,csodálatosan erős szociális életet él.
Menj ma el egy faluba.
A tehenek eltűntek a házaktól,nagyüzemekbe vannak száműzve.
A rétek feltörve,a kisparaszti gazdaságok megölve,a "paraszt",a falusi
ember még a csirkét és a zöldséget is a legközelebbi "Tecsoba" veszi meg.
A csirke a zöldség és minden élelmiszer minősége a kritikán aluli.
Hullanak az emberek a rákban.Amig 40-50 éve pár évente volt egy rákos
megbetegés falvakként,ma ugyanabban a faluban évente 10 körüli.
A falu kiherélve,a végső kenet feladva.
Kedves Gergő!
Azért írtam Neked,mert biztos nagyon jó ember lehetsz.
A teraszodon méheket szeretnél látni szorgoskodni.
A mai mezőgazdaság növényvédelemre hívatkozva "lenyom"
mindent.Pusztul az élővilág.
A mezőgazdaság a vegyszerekkel (a méhészet is),az ipar a környezet szennyezésével,
az élelmiszeripar a felhasznált adalékokkal,színezékkel,tartósítószerekkel helytelen
technológiáival tönkre vág minket embereket is.
A modern világ megbukott.
A szebb jövő érdekében nincs más út mint kimondani,így nem mehet tovább!!!!
Vissza kell térni a normális "dolgokhoz".
A mai modern technológiával vagy mellett megadhatjuk majd mindazt a jót önmagunknak,
amit régebben,rettenetesen nehéz munkával a kisparaszti gazdaságok megadtak.
Az iparnak:
A naperőművek,a hidrogén hajtású autók,a helyes,környezet megóvására figyelő ipari
tecnológiákat kell használnia,ezeket kell "kihajtanunk" belőle.
A mezőgazdaságnak:
Beltartalmilag értékes,vegyszermentes termékeket kell előállitania.
Ökológiai,bió gazdálkodás,ezeket kell "kihajtanunk" belőle
Élelmiszeripar:
Olyan tecnológiákat kell alkalmaznia,amely megóvja az élelmiszerek biológiailag
értékes alkotóelemeit.Tartósítószerek helyet fermentálás,adalékok,színezékek,
ízfokozók elhagyása.Ezeket kell "kihajtanunk" belőle.
Mindezeket nem én mint szerencsétlen kis egér fogom megoldani.
Viszont hiszek abban ha sokan mondjuk ki mi helytelen,akkor közösen a helyes,
jó utat is megtalálhatjuk.
Csányi Antal