Méhlegelő

  • 1915 válasz
  • 513722 megtekintés
Re:Méhlegelő
« Válasz #15 Dátum: 2014. Január 27. 15:55 »
http://erdo-mezo.hu/2014/01/27/letrejott-az-akac-koalicio/

Nálam egy hete még aktív virágporhordás volt a mogyoróról akkor 15 fok volt most -15 van és minden elfagyott ami kivirágzott. Sanyarú év lehet ha tartos lesz a hideg!!
Ha majd kivágtad az utolsó fát, megmérgezted az utolsó folyót,
és kifogtad az utolsó halat, rádöbbensz hogy a pénz nem ehető.

*

zümi

  • *****
  • 1343
Re:Méhlegelő
« Válasz #16 Dátum: 2014. Január 27. 17:04 »
Az ide év hoz még meglepetéseket szerintem ::) pl: ha a múlt évet nézzük, igen rögösen indult a tavasz......
Mindig arra kell törekedned, hogy a legjobb legyél, de sosem szabad elhinned, hogy az is vagy.

Re:Méhlegelő
« Válasz #17 Dátum: 2014. Január 27. 17:06 »
Kedves  János !  Ha nem jőtt volna a hideg, sokkal tőbb lett volna a permetezés. De már csak két hét ,és újra plusz lesz.

Re:Méhlegelő
« Válasz #18 Dátum: 2014. Február 01. 11:23 »
Az akácméz elismeréséért küzdenek, mégis nőtt a mezőgazdaságból élők száma, elindult az AgromashExpo, gazdasági kapcsolatok kilátásban Azerbajdzsánnal, Kazahsztánnal és Dél-Koreával, nagy baj a halbaj.

Akác-koalíció az akác védelmében

Az akác, az akácméz és a méhészet védelméért (a szaporodó támadásokkal, korlátozási szándékokkal, pályázatból kizárással szemben) és elismeréséért alakult agrár- és erdészeti szakmai szervezetekből az úgynevezett Akác-koalíció a héten, melynek célja, hogy az akácot és akácmézet hungarikummá minősítsék. A kezdeményezés jelentőségét, melyet eddig 12 szervezet írt alá (de folyamatosan lehet még csatlakozni) több ténnyel is igazolják:

Magyarországon van a kontinens akácerdejeinek 50%-a,
a hazai erdőterület 25%-át teszi ki az akácosok,
a magyar méztermelés bevételének több mint fele akácméz értékesítésből származik.
Itthon évente 25.000 tonna mézet termelnek, fele (12.500-13.000 tonna) akácméz, 80%-át exportálják – mondta Mészáros József, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) ügyvezetője az MTI megkeresésére.
Ha majd kivágtad az utolsó fát, megmérgezted az utolsó folyót,
és kifogtad az utolsó halat, rádöbbensz hogy a pénz nem ehető.

Re:Méhlegelő
« Válasz #19 Dátum: 2014. Február 01. 20:22 »
Rosszul tudom, Európában mézel az akác  ?

*

Geddekas

  • *****
  • 5654
Re:Méhlegelő
« Válasz #20 Dátum: 2014. Február 01. 21:43 »
Nemcsak Magyarországon mézel az akác Európában. De Európán kívül Kinában van a legnagyobb mézelő akácterület. 
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Méhlegelő
« Válasz #21 Dátum: 2014. Február 01. 21:53 »
Most meglepödtem, azt hittem Amerikában van a legtőbb akác. Mondjuk Kinában kell is, ami megfogja a sok port.

*

nyuszt

  • ***
  • 103
Re:Méhlegelő
« Válasz #22 Dátum: 2014. Március 01. 22:41 »
   Tisztelt Vivaldi !
   Feltételezem írását nekem szánta.Vannak méheim.Az akácerdők irtásának nem vagyok híve,ha írásom félreért-
   hető volt,akkor elnézését kell kérnem.Ha kifejti,hogy az akác kiirtása mögött milyen ok áll szívesen elolvasom.
   Felvetésére válaszolva nem vagyok tomipapa és nincs más felhasználói nevem sem.A "neked kisfiam" kifejezés
   kissé szíven ütött.Ön vélhetőleg nem ismer engem,ahogyan én sem ismerem önt.Igyekszem mindenkivel
   szemben kellő tiszteletet tanúsítani,és én is elvárom másoktól !

       Tisztelettel:nyuszt

     Ui:Írásomat eredetileg a kaptártípusok összehasonlítása rovatban jelentettem meg.Atyá-tól elnézést kérek,ha

    nem a megfelelő rovatot használtam!

*

Geddekas

  • *****
  • 5654
Re:Méhlegelő
« Válasz #23 Dátum: 2014. Március 01. 23:59 »
Az akác ott invazív, ahol az ember engedi. Azok a volt kaszálórétek, legelők, ahol megszűnt a kaszálás, ott az akác nyomul be a kaszáló területére. Ahol az erdő gyenge minőségű, vagy az erdészet nem költ elég pénzt az erdőállomány fenntartására, ott az akác benyomul a felritkuló erdőállományba. De például a környékemen levő természetes erdősültségben egy tapodtat se halad előre az akác. Ott van a széli részeken akác és itt-ott, ahol valamilyen emberi beavatkozás miatt felritkult a természetes erdőállomány kisebb akácfoltok vannak, de évtizedek óta nem terjednek.

Miért nyomult be Vivaldi környéki fenyőerdőkbe az akác? Mert arra a talajra, arra a domborzatra, arra a helyi klímára eleve nem lett volna szabad fenyőt ültetni. Valószínűleg valamilyen elegyes erdőt kellett volna telepíteni. Az nem ritkult volna fel, a gaz nem verte volna fel, sőt, erdő és vadgazdálkodási szempontból is kedvezőbb lett volna. Az emberi hibákat a természet kijavítja, akár az ember kárára is.

Sírnak a természetvédők, hogy a gyönyörű árvalányhajas rétjeiket, nyílt gyepeket, borókás területeket ellepik az inváziós fajok (vaddohány és akác). Igen, ellepik. Miért? Ezek a réteket évszázadokon, sőt évezredeken keresztül emberi tevékenység, a legeltetés, kaszálás, gyűjtögetés tartotta ebbe a gyönyörű állapotban. Sajnos a természetvédők nem kapnak pénzt a mezőgazdasági kormányzattól, hogy a tájfenntartó gazdálkodási pályázatokon révén sok gazdálkodó család segítségével a gyönyörű tájat évezredes eredeti szépségében továbbra is fenntartsák.

A keserű indulat aztán ilyen szerencsétlen eredményeket szül, ami az akác és a vaddohány eszetlen irtási szándékában megnyilvánul. Helyes tájgazdálkodás esetén a jelenlegi állatállomány többszörösét lehetne gazdaságosan fenntartani, ami többezer állattartó családnak biztosítana stabil megélhetést. Mellette kevesebb lenne ugyan a vaddohányos terület, de még így is jelentős méhlegelőnk lenne. Az akácra ugyanez vonatkozna.

Hogy mennyi lenne az ideális aránya az akácnak a magyar erdőkben? Ezt ebben a gőzös indulati közegben lehetetlen megmondani, de az biztos, hogy a legveszélyeztetettebb 3. akácos régióban (Nógrád, Bakony) is meg lehet találni az akácerdők helyét.

Felejtsük el, hogy az akác köti meg a homokot. A homokot sok fafaj legalább olyan jól megköti, mint az akác. Az akác ősi amerikai élőhelyén elegyfa. Ott nem ültetik olyan monokultúrásan, ahogy Magyarországon. Sok hátránya van a tiszta akácerdőnek. Erről erdészeti cikkek bőven megjelentek. A több vágáfordulót megélt akácerdők mutatják legszebben, hogy ugyanúgy, ahogy az amerikai erdőkben, úgy itt is igaz, hogy akác sokkal inkább elegyfának való és nem domináns erdőalkotónak. Nekünk méhészeknek néhány száz évre még kedvező lesz az akác mennyisége, de a természet ki fogja követelni a következő szukcessziós lépcsőt, tehát lassan meg fog szűnni az akác dominanciája az erdőinkben és más fafajok veszik át a helyét. Ha majd Nógrádban a hársak lesznek azok, akkor legalább olyan jól fogunk vele járni mint az akáccal. Azt nem is sejtem, hogy az alföldi egyre melegebb és egyre vízhiányosabb területeken mi követheti majd az akác helyét, ugyanis valószínűtlen, hogy a kocsányos tölgyeseink képesek lennének majd a közel mediterrán éghajlathoz alkalmazkodni.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

Vivaldi

  • *****
  • 1888
Re:Méhlegelő
« Válasz #24 Dátum: 2014. Március 02. 09:09 »
   Tisztelt Vivaldi !
   Feltételezem írását nekem szánta.Vannak méheim.Az akácerdők irtásának nem vagyok híve,ha írásom félreért-
   hető volt,akkor elnézését kell kérnem.Ha kifejti,hogy az akác kiirtása mögött milyen ok áll szívesen elolvasom.
   Felvetésére válaszolva nem vagyok tomipapa és nincs más felhasználói nevem sem.A "neked kisfiam" kifejezés
   kissé szíven ütött.Ön vélhetőleg nem ismer engem,ahogyan én sem ismerem önt.Igyekszem mindenkivel
   szemben kellő tiszteletet tanúsítani,és én is elvárom másoktól !

       Tisztelettel:nyuszt

     Ui:Írásomat eredetileg a kaptártípusok összehasonlítása rovatban jelentettem meg.Atyá-tól elnézést kérek,ha

    nem a megfelelő rovatot használtam!


Először is. A kisfiam megszóllítás nem személynek szólt hanem az írásnak, mivel nem igen ismerjük egymást, ezért nem is lehetek sem dehoneztáló, sem dicsérő. Amire reagálok az az írás témája. Más lenne , ha tudnám kiről van szó, mint például a geddekas esetében. Példának okáért ha őt így szóllítom az már valóban sértés lenne, mert az neki szólna személyesen. De, ha személyedben sértve érzed magad akkor elnézést kérek.
Viszont, egyet megtanultam ebben a szűk 60 évben amit eddig leéltem. Mégpedig, hogy majdnem minden esetében, de ez a dolgok99%-a pénz áll, valakinek az érdeke. Egészen biztos, hogy itt is ez van. Mint tudjuk egyes emberek, vagy lobbik, hihetetlen dolgokra képesek kapzsiságuk okából. Másik, hogy ezek képesek hosszú távon is előre gondolkodni. Gondoljuk csak el, egészen a 2005-ös évekig, minden rendeben volt az akáccal. Sehol nem foglalt el nagy városokat, falvakat. A vidéki szegényebb lakosság ezzel fűt, és elmondható, hogy nagyon sokan megfagytak volna akác nélkül. Másrész nagyon sok mindenre használják. Meglepő például, hogy egy megfelelő méretű akác fa természetes száradás után lekérgezve, milyen jól mutat mint pillér, még új épületek féltető támasztékaként is.
Én azt mondom, hogy ha most elvonatkoztatunk attól, hogy van néhány őrült környezetvédő, aki szembe megy a természettel, is kitalálhatta. De ennek a lehetőségnek nem adnék 1%-ot sem, mert mint tudjuk ezek befolyása, és az összes természetvédőé is igen csekély. Ha nem így lenne, már nem itt tartanánk a természet védelem területén.
Tehát, aki először számba jöhet az az energia lobbi. Az akác ugyanis a leggyakrabban fűtésre használt fafaj. Ami úgy kerül a felhasználóhoz, hogy egyetlen energia cég se tud róla lehúzni egy kanyit sem. Ezért nekik az az érdekük, hogy tűnjön el, és mindenki olyan energia forrást használjon ami rajtuk keresztül megy, és nekik azon nyereségük képződik.
 A másik, hogy talán, valamelyik oldalhoz tartozó, lobbi vagy személy,/és itt meg kell említeni, hogy ezt  akkor találták ki, a 90-es évek közepén, amikor még nem ez a kormány volt hatalmon,/ nagy kapacitással rendelkezik az akác kivágása után telepítendő fafaj csemetéinek terjesztésére. Ez lehet esetleg egy külföldi nagy faiskola is például.
A harmadik, pontosan a méz. Valószínű, hogy a kiválló minőségű akácméz, akadályozhat valamilyen sokkal roszabb akácméz értékesítését. Ez lehet esetleg kína. De lehet két mézpalackozó közti konkurencia harc is. Esetleg áruházláncok.
Tudni biztosan semmit nem lehet tudni, de egy biztos, ki fog derülni pár év múlva.

*

nyuszt

  • ***
  • 103
Re:Méhlegelő
« Válasz #25 Dátum: 2014. Március 02. 09:51 »
   
    Tisztelt Vivaldi !
     Köszönöm az akácról és háttérgondolatokról szóló írását.Indulatoktól mentes írása korrekt,hogy mi zajlik a
     háttérben nem tudhatjuk.Reménykedjünk, hogy akácosaink még sokáig fenn maradhatnak és nektárt
    biztosítanak a méhek számára.

         Üdv: nyuszt

Re:Méhlegelő
« Válasz #26 Dátum: 2014. Március 02. 20:22 »
Az akácról történő döntéseket sajnos nem " néhány őrült környezetvédő" találta ki, hanem 2012 októbere óta nem lehet akáccal erdősíteni. Először úgy volt, hogy az akác után lehetett csak akácot telepíteni, más fafaj után nem, majd később még így se lehetett.  Mivel ez régebbi keletű dolog, már korábban lehetett volna ez ellen tiltakozni. Még most is jó, de sajnos már sikerült egyes gazdaságokat megnyerni az akáckivágási ügynek. Nem mondom melyik erdőgazdaság, de több száz milliót kapott az akác kitermelésére. Utána olyan vegyszerrel kellett lepermetezni a helyét, hogy véletlenül se hajtson ki. Lehet, hogy ezt Ti is olvastátok egy tavalyi cikkben? Mert fent volt az Origón.

Re:Méhlegelő
« Válasz #27 Dátum: 2014. Március 02. 21:11 »
Akárhogy is van tegnap romániába mentem, nagyon sok helyen láttam irtást az utak mellett míg a határig értem,főként csak akácot. :'(

Üdv. jani bátya

*

atya

  • *****
  • 1013
Re:Méhlegelő
« Válasz #28 Dátum: 2014. Március 03. 05:34 »
Az útkarbantartóknak is kell a tűzifa. ;)
A sikerhez csak annyi kell, hogy képes legyél az életed a magad módján élni.

Re:Méhlegelő
« Válasz #29 Dátum: 2014. Március 03. 09:24 »
  ...2012 októbere óta nem lehet akáccal erdősíteni. Először úgy volt, hogy az akác után lehetett csak akácot telepíteni, más fafaj után nem, majd később még így se lehetett.
Akkor mondjuk egy szántóföldet be szabad ültetni akáccal, ha nem Natura 2000-es területen van?