Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak

Kellemes hétvégét kívánok!
A hársról nem jó hírek jönnek.
Sajnos a kívánt mézelés elmarad. Abból a néhány kilóból amit eddig begyűjtöttek a méhcsaládok, kevés fog hordóba kerülni.
A hársnektár víztartalma extrém magas! Mindig kínlódás a hárs méz pergetése, mert sietni kéne vele, hogy a napraforgóval ne keveredjen, de még nem fedik. Sok barázdát fog az idén is húzni ez a növény a méhészek homlokára. Megint "vegyes méz" lesz ebből az extra ízeket produkáló gyógymézünkből?
Nálunk már tegnap mértek szotyiról. Maradjak még? Menjek? Ad még a hárs?
Szerettem volna olvasni a hársról is egy szakcikket, egy kis eligazítást, mert csak találgatnak a méhészek.
A szaktanácsadók között van egy profi erdész! Neki tilos a segítségét kérni. Az IB harsonában sem lett volna rossz olvasni a hársak fajtáiról. (Kislevelű, nagylevelű, orvosi hárs, ezüst hárs stb.)
Sokan azt sem tudják ez mi "fán terem."
Szeretném felhívni a figyelmeteket, hogy néhány felvásárló telefonon zaklatja a méhészeket 1.500 Ft-os akácméz árral. Ne dőljetek be nekik! Már 1.600 Ft felett jár az ár.
Azért tényleg kevés lehet az akáctermés, hogy a felvásárlók tesznek ajánlatokat.
Gondoljatok csak a 2011-es évre!!!!!!!!!!!!
Hívtátok őket. Mit mondtak kórusban? Most nem vásárolok, szabin vannak a kereskedők.
Ez ugyan olyan süket duma volt mint sok más. Az idén nincs szabadság? Ne üljetek fel senkinek, nézzetek körül a mézetek értékesítése előtt.
Üdvözlettel: Nagyernyei Attila

Attila!
A választ Te magad adtad meg még korábban. A hárs 25 fok alatt fabatkát sem ér. 27-28 fok kell neki minimum. No meg a sáros utak. A napraforgónak meg 30 fok felett. A hársnak szerintem van még két napja: ma és holnap. Aztán megint eső. Utána  melegedő idő. Talán napraforgó dandárjára lesz ideális. Az pedig ugye vegyszernövény. Azt azonban meg kell jegyezni: a hárs sohasem lesz a napraforgó alternatívája gazdaságossági szempontból. Még utóbbi vegyszernövény volta mellett sem. Meg kell nézni tíz év átlagát, abba még egy napraforgón történt mérgezés is belefér, akkor is jobb eredményt ad. Igen, a két növény közül dönteni kell, mert ütik egymást. Csak a saját vevőkör részére szabad hársmézet termelni. Ha nagybani eladásra szánja valaki, akkor megengedhető az is, hogy napraforgó belekeveredjen, mert a hárspollen arányát nézik. Talán olyan 20 %-tól már elfogadják. Lehet, hogy ezért ilyen olcsó. Teljesen tiszta, igazi hársméznek az akácnál is drágábbnak kellene lennie. Akkor lenne érdemes a napraforgóval szemben azt részesíteni előnyben. Az elmondottak ezüsthársra vonatkoznak, nagylevelű (és esetleg kislevelű esetén is ) a választás kényszere nemigen áll fenn: ott inkább a vaddohány az alternatíva.

Irido!

A hárs rossz pollenadó, a napraforgó pedig annak ellenére is tömeges pollenszolgáltató, hogy a méhek inkább a nektárjáért látogatják... Soha nem lesz hársméz a napraforgóval vegyes hársmézből, legfeljebb napraforgómézként értékesülhet, ha a kereskedő ragaszkodik a pollenarány vizsgálatához.

Abban messzemenően egyet tudok érteni, hogy a napraforgónak jó nektározás esetén nincs alternatívája, csak Balgavári és Gebbekas instrukciói alapján vándorol el előle a "neokotonoid"-mérgezéstől rettegő méhész... A többi pedig a "szent hungarikum akác" híján abból tartja fenn a méhészeti tevékenységét...

 

A szaktanácsadók között van egy profi erdész! Neki tilos a segítségét kérni. Az IB harsonában sem lett volna rossz olvasni a hársak fajtáiról. (Kislevelű, nagylevelű, orvosi hárs, ezüst hárs stb.)
Sokan azt sem tudják ez mi "fán terem."

Tisztelt Nagyernyei Attila!

A "Ződön" egykor magam is tettem fel néhány fotót a nálunk honos hársakról, illetve egy egzóta fajról is. Most viszont meglepetéssel konstatáltam, hogy van olyan faj is, amiről én sem tudom, hogy "mi fán terem". Avasson be kérem az "orvosi hárs" rejtelmeibe, mert avittas dendrológiai ismeretanyagomban e faj nem szerepel, de élemedett korom ellenére nem zárkózom el az ismeretszerzés ilyetén módjától sem.
Köszönettel: A

Ui.: A Méhészetben és a Nikovitz-féle Méhészújságban több alkalommal is foglalkoztak a hazai hársakkal, legutóbb Horváth János avatott tolmácsolásában és precíz részletességgel olvashattunk az ezüst hársról... Halmágyi-Keresztesi is foglalkozik velük a Méhlegelőben, s Lengyel Géza is kitért a Méhek és virágok c. munkájában a hazai hársakra és nektározásuk gyakorta ellentmondásos voltára. Szerintem nem feltétlenül kell az "IB harsonára" hagyatkoznia a méhészeknek... Szerintem attól még nem feltétlenül lesz jobb a hársak idei nektárhozama, ha az "IB harsona" leközöl egy cikket róluk. A napraforgó-hárs dilemmát pedig nem kommünikékkel lehet feloldani, azt a méhész a saját tapasztalata, konkrét hely- és növényismerete alapján kell eldöntse, megy vagy marad. No, meg a mérleg mutatta gyarapodás-fogyás is jó mankóul szolgálhat a döntéshozatalban... Sokkal inkább, mint az IB harsona májusban, akácvirágzás idején írott cikke...

Tisztelt Arisztaiosz!
Nem arra gondoltam, hogy az OMME regényt adjon közre a hársak fajtájáról.
Szerintem hasznos lehetne, mondjuk egy "Hárs körkép", úgyis mindent a MÉHÉSZET-ből "lopnak".
Arra gondoltam,hogy azok a méhészek akiknek évtizedes tapasztalati vannak erről a bolondos fáról, írhatnának a várható lehetőségekről. Talán akkor nem vándorolnának potyára a méhészek több száz kilométert a pergetés reményében.
Semmi extra dolgot nem kívántam, csupán ennyit, de az önfényezés most jobban dívik.
Az orvosi hárs(virágról) az alábbi linken olvashat.
Kérem a kertész kollégájával vitatkozzon,én gépész vagyok.
http://piac.elofold.hu/products-page/gyogynoveny/orvosi-hars-virag/
http://www.bozotmives.hu/article/Harsfa-fajok
Üdvözlettel: Nagyernyei Attila

Nagytiszteletű Attila!

Súlyosan félreértett, én nem szeretnék vitatkozni önnel. Kertész kollégáimmal sem szeretnék vitatkozni, ők -önnel szemben- ui. nem írtak egy gondolatot sem az "orvosi hársról", mint önálló hárs-fajról...

A linkeket köszönöm, segítségükkel sikerült megerősítenie azon vélekedésemben, hogy a hársak egyes fajainak virágzata továbbra is szerepel drogként a Gyógyszerkönyvben "Tiliae officinalis flos" név alatt, de ez csak afféle "méregkeverői" elnevezés, a "orvosi felhasználású" fajok tudományos neve továbbra is Tilia cordata, illetve Tilia plathyphyllos. E két faj szárított virágzata egyébként össze is keverhető, viszont közéjük a Tilia argentea virágzata nem keveredhet, az utóbbi csak ipari célra gyűjthető és használható, gyógyszerészeti célra nem. Az ezüsthárs virágzatát  "Tiliae argenteae flos" néven hozzák kereskedelmi forgalomba, "orvosi" célra csillagszőrei miatt nem használható, csakúgy, mint a Tilia americana virágzata.

Azt pedig nem hiszem, hogy komolyan gondolja: a méhészek az IB harsona instrukciói alapján vándorolnak potyára a hársakra, avagy maradnak otthon... Ezt a gondolatát inkább a "Humor" rovatba kellene elhelyeznie...
Az sem hiszem, hogy sokkal népszerűbb lenne az ön szemében, ha a Méhészújság a Méhészettől lopkodná az ötleteit, de a Méhészet "Körképei" sem előzetes vándorlási tanácsokkal szoktak volt szolgálni, hanem utólag értékelik a szezon eredményeit. No, de ön nem is a Méhészetet óhajtja szapulni, hanem az IB harsonát...
Ugyan, árulná már el, mi értelme ennek? Vagy netán ha nem mondaná ki magából, akkor úgy járna, mint a kiskutya, ki képtelen volt szellenteni: kipukkadna...?

Üdv: A

Köszönöm a megszólítást Arisztaiosz!
Sajnos egy kis iróniát érzek benne, de ez az én bajom.
A hárs téma lezárva,jöjjön a következő csörte.
A szaktanácsadók feladatkörében benne van a megfigyelő hálózat folyamatos frissítése.
Ezen kívül egy virágzási körkép, és egy vándorlási útmutató készítése.
Ezzel akkor mi van?
Ezt kérdezi tőlem?
"Ugyan, árulná már el, mi értelme ennek? "
Nekem továbbra is az a gondom a jelenlegi OMME vezérkarával, hogy a méhészek véleményét semmibe veszik.
A papíron 11.000 méhész között vannak sokan akik inkább hallgatnak, minthogy tanácsaikkal ellássák a jelenlegi elitet, mert semmi értelme. Önfejűség, rátartiság,pökhendiség lett úrrá vezetőinken. Ez lesz a vesztük!
Azzal szórakozni,hogy "Erre zörög a keret, arra meg a hordó."? Egy ilyen évben?
Akik ezeket a gondolatokat írják nem aggódnak. A fizetés napján csörög a tagdíjunkból lecsípett lóvé a számlájukon, így álságos az aggódás.
Az érdekvédelem ősi szelleme, amit az OMME alapításakor megálmodtunk már a múlté.
Természetesen tudom,hogy ma már az új kor szellemének megfelelően mindent pénzért tesznek az emberek.
Volt egy elnökünk aki 4 az-az négy évig ingyen dolgozott, nem vett fel egy kanyi lovat sem az OMME tagdíjából.
Most úgy osztogatják küldöttgyűlési határozatok és pályázatok nélkül az 500.000 Ft-okat mintha  bankvezérek lennének.
Senkit nem zavarna ha ennek a dupláját kapnák, csak szavazzuk már meg szabályosan végre!
Hogy mi értelme ennek?
Tegye fel ezt a kérdést az OMME elnökének is.
Mi értelme annak,hogy a méhészek javaslatait nem  kérik ki, meg sem hallgatják?
Meg kérdezte valaki tőlünk milyen újságot szeretnénk?
Mindent a MÉHÉSZET-ből cumiznak. Még a csomagolása a lapnak is ott készül. A szerzők ugyan azok.
Akkor mire ez a nagy felhajtás? Én az elejétől kezdve tudom.
"Ellenségem ellensége a barátom."
Ezért kellett az IB újság.
Nagyernyei Attila

Sziasztok!

A vándorlási útmutató és a virágzási körkép hiánya azért tényleg elgondolkodtató. Az alábbi kisfilm közel 70 éve készült és már akkor működött a dolog, pedig abban az időben korántsem volt olyan fejlett az információ áramlás mint most! A jelenet 4:50-től látható.
 Számomra nagy kedvenc a film, mert néhány méhész karaktere nagyon emlékeztet apámra, aki ebben az időszakban kezdett el méhészkedni. Mindenkinek ajánlom aki még nem látta!

http://youtu.be/0pxTC6t5Hbo

Sziasztok!
Tegnap a Bonyhádi piacon nézelődtem feleségemmel.
Finom véméndi puszedlit vásároltunk, mert egy 34 főből álló bringás turista csoport látogatott a méhészetünkbe.
Puszedli, mézes pálinka, "zsíros deszka", házi lekvár volt a kínálatunkban.
És természetesen méz, propolisz, virágpor.
Bonyhádon most jellemzően 2.200-2.500 Ft között megy az akácméz kilója, a vegyes virágmézért 1.400-1700 Ft-ot kérnek a termelők.
Persze ott is akadt aki árban "alámegy" a kollégáknak, és mivel a hölgyemény méhész az én röpkörzetemben is bent van ezzel az alacsony árral, meglátogattam.
A méze szép világos, áttetsző semmi kivethető benne.
Kérdeztem tőle, hogy ilyen jól sikerült arrafelé az akác, hogy nyomni kell a portékát?
Miért becsüli le a méhek, és saját munkáját?
Hát mit mondjak? Csípős szájú menyecskére akadtam, de az igazságot megvallva én sem voltam vele úri ember.
Éveken keresztül küzdöttem az ilyen hozzáállású, törtetőkkel. Azt nem gondolom, hogy a 200 Ft mínusz miatt valamelyik vevő eltántorodik azoktól a méhészektől, akinek termékét megszokta.
Azt sem gondolom, hogy szerencsés lenne egy piaci árkartell kialakítása, de azon az áron amelyen a hölgy szívatta a helyi méhészeket, már 5 évvel ezelőtt adtuk az akácmézet.
A méhészek nagy része  a kereskedőket szidalmazza az alacsony ár miatt.
Szerintem bennünk is van egy zsák hiba.
Úgy emlékszem a menyecske nem egyesületi tag, mert akkor további kezelésre számíthat.
Vagy mire való az érdekképviselet?
Nagyernyei Attila

Sziasztok!
A Bonyhádi és valamennyi piacon árusító méhészek figyelmébe ajánlom ezt a hirdetést.
Így is lehet.
Vajon mennyiért megy ott az akác méz?

http://olx.hu/hirdetes/bio-repce-mez-cukorbetegeknek-sportoloknak-ID2kKFL.html#7fe9115227

QUQURIQ!

Üdv. Mindenkinek!

Csak egy a baja, hogy nagyon gyorsan keverték, és habos a teteje!
Kiskakas!

Milyen jó szemed van Kiskakas!
Éles látásod sok mindenre rávilágított már eddig is.
Nagyernyei Attila

Nálam a hárs mézen van egy kicsi hab. Még vödörben van. Éppen csak a tetején egy kevés. Ez mitől van?

ata 67!
Egy kis akác "belecsúszott" .
Attól az még kiváló hársméz.
Nagyernyei Attila