Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak

  • 2907 válasz
  • 1113033 megtekintés
*

Kitin

  • *****
  • 934

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2191 Dátum: 2019. Február 17. 08:12 »
Tehát tisztelt méhésztársak menjetek el egy elnöki tájékoztatóra és kérdezzetek, okosodjatok.
Aki pedig másoktól hallja, hogy azt mondta a haverom aki a szomszéd nénitől hallotta, hogy valaki azt mondta Bross tönkre teszi az ágazatot azt ne vegyétek komolyan.
Attila!
Én is ígértem, hogy elmegyek, ha a derekam megengedi. Mégsem mentem el,  hanem a méheket választottam. Azonban nem azért, mert rosszak lennének. A Destruktor hatására voltam kíváncsi. De nem ez a lényeg. Én továbbra is azt állítom, hogy Bross Péter tönkre akarja tenni az ágazatot. Éppen ezért tanulmányoztam az elmúlt évek mézvizsgálati eredményeit. Találtam közöttük egy Nagyernyei Attila akácmézet. Most azt szeretném megkérdezni, hogy szerintetek
Nagyernyei Attila 1000 grammnyi akácmézéhez hány gramm zárszalagos repcemézet és hány gramm cukormézet lehetne hozzákeverni, hogy az elnökség állásfoglalása szerinti paraméterekkel még akácméznek lehessen nevezni?
Nagyernyei Attilának muszáj egy számot mondania! Az eredményt majd ezután közlöm!

*

oszkár

  • *****
  • 1112
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2192 Dátum: 2019. Február 17. 10:26 »
 :D

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2193 Dátum: 2019. Február 18. 11:14 »
Úgy tűnik, hogy nehezen születik meg a számolás eredménye. Még várok egy kicsit, aztán ha nem lesz eredmény, akkor én is csak Attila mézének felhígítási arányát adom meg. A zárszalagosokét számolja ki mindenki saját maga. Azt nem tudom, hogy mivel Attilának nincs gazdája, ezzel kinek fog rosszat tenni?
Most pedig egy szolgálati közlemény!
Oszkár! Tudod kik szoktak magukban röhögni? Akiknek a tudatalattijában ott lapul a zártosztály! Volt benne részed?

*

oszkár

  • *****
  • 1112
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2194 Dátum: 2019. Február 18. 11:59 »
T

« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 23. 20:06 írta oszkár »

Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2195 Dátum: 2019. Február 18. 21:57 »
A hígításra egy tipp: 1 kg repce és 2 kg cukorméz. Persze nem számoltam pollent meg F/G arányt ez csak hasraütés.

Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2196 Dátum: 2019. Február 18. 23:20 »
A Zöldön Arisztaiosz válaszolt.
Azt sem tudom melyik mézem volt, és honnan szedték elő.(Valamilyen 2008-as mintáról írt odaát)
Már kezdek félni mert nyomoznak utánam.
A mézminőségi kérdéskört szakemberekre kell bízni!
Ezek a rosszindulatú sarlatán beszólások semmire sem jók.
Aki pedig nem ért hozzá minek kotyog bele?
Nagyernyei Attila

Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2197 Dátum: 2019. Február 19. 00:27 »
A hígításra egy tipp: 1 kg repce és 2 kg cukorméz. Persze nem számoltam pollent meg F/G arányt ez csak hasraütés.

Én úgy gondolom megy ez Neked rutinból is.

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2198 Dátum: 2019. Február 20. 05:39 »
Nos, Pink Panther az arányt eltalálta, de eltúlozta a dolgot. Az eredmény: Attila kiváló minőségű akácmézének 1 kilogrammjához fél kilogrammnyi mennyiségű repcemézet lehetne hozzákeverni, cukormézből pedig 1 kg-ot, azaz még ugyanannyit. Ekkor az eredmény az elnökségi állásfoglalásban meghatározott (amit 7 igen, 3 tartózkodás és 1 ellenszavazattal fogadtak, el, ha jól értettem). Ez ugye az F/G értékre vonatkozik, mint hígítás. Azért merem pusztán arra leszorítani a dolgot, mert az elnökségi állásfoglalás pollen tekintetében azt mondja ki, hogy a hordási időszaknak megfelelő legyen. Ezt pedig Attila méze biztosítja, függetlenül a keverékben szereplő aránytól. Amennyiben pollenszámhoz lenne kötve, akkor már kétséges lenne a hígíthatóság. Bross Péter pollenarányra vonatkozó érvelését én elfogadom, egyetértek vele, pusztán abban nem, hogy ezért nem is kell számszerű értéket meghatározni. Úgy hallom, hogy  a hatóság számára sem elfogadható, és megjelent a kommunikációban az általam javasolt pollenszám a pollenarány helyett. Diasztáz vonatkozásában a keverés nem lesz kimutatható, hiszen mindkét esetben az eredeti komponensek is kielégítik az előírást. Más módon hogyan lehetne kimutatni a keverés tényét? Elfogadom Bross Péter érvelését, hogy NMR-rel nem. Réges-régen benne van mindkettő az adatbázisban. Repce hozzákeverés teljesen legális, hamisítás ténye nem merülhet fel, ezért a továbbiakban a cukormézes keverésre fókuszálok.
Prolin kimutatás és elektromos vezető képesség vizsgálata jöhet számításba. Amennyiben Attila mézét akarná valaki ilyen mértékben hígítani, szerintem nagy valószínűséggel kibukna ezen két vizsgálattal. Azonban a magyar átlagméz hígítását, ha pl. a zárszalagos mézeket annak tekintjük, már ezen két paraméterrel sem lehetne kimutatni, amely egy bíróság előtt is megállná a helyét. Ugye nagyon fontos azt látni, hogy sokak titkolt várakozásával ellentétben ezen kétféle hígítás lehetősége a méhész kezében legalább annyira ott van, ha nem jobban, mint egy üvegező vállalkozás kezében. Ebben a vonatkozásban írtam a zöldön, hogy a Klenáncz és az Aranynektár mézeinek átlagos F/G értéke 1,45. Nos a PDF fájlból OCR-rel konvertált adatbázisomat ellenőrizve találtam azóta hibát benne, melyet javítottam, így az Aranynektár akácmézei 1.53-as értéket értek el. Elnézést az ottani hibáért. A zárszalagos mézek átlaga:1,61
Mi az én problémám? A mézhamisítás tudtommal jogi megítélését tekintve bűncselekmény. Egyes országokban a dopping is az, tehát börtön jár érte. Ha tíz évvel később tudják bebizonyítani, akkor is. Szeretném felhívni a méhészek figyelmét, hogy a cukoretetés nem kerülhet a mézbe. Sem a nádcukor, sem a répacukor. Az, hogy most a méhészek répacukorral etetnek, nem pedig nádcukorral, azzal hallgatólagosan azt ismerik be, hogy hamisítanak. Azért írom többes szám harmadik személyben, mert én ezt már ide is leírtam, hogy én sosem figyelem, hogy nád vagy répa. Ugyanis nem kerülhet bele a mézbe! Azért, mert most csak a nádcukrot lehet felismerni, lehet,hogy holnap már a répacukrot is. Odaát írtam, hogy én pl. mit találtam. A méz invertáz enzimje úgynevezett fruktozil transzferáz aktivitással rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a szacharózt, mely egy fruktóz egy glükóz, a fruktóznál fogva bontja ketté, majd ezt átviszi  egy másik szacharózra. Ezáltal FruktoOligoSzacharid-os lesz a méz. Magyarul: FOS-os. Tényleg ez a nemzetközi rövidítése.Hát elég bizarrnak tűnik, de talán így a méhészek agyában jobban fog rögzülni. Azt tudni kell, hogy a FOS-os méz szerintem sokkal értékesebb, mint a FOS-talan. Ugye  az akácméz szacharóztartalma magas, ezért abban tud elvileg több keletkezni belőle. Ez még méznek is nevezhető. Ha azonban cukrot etetünk a méhekkel akkor az mézhamisítás, hiába állítunk elő vele értékes táplálékot. Ezek ugyanis a prebiotikumok, amelyek a probiotikumok táplálékai. Ezek kellenek ahhoz, hogy a probiotikumok ki tudják fejteni a hatásukat. Tehát lehet, hogy nekünk méhészeknek jobban megérné ebből termelni évente egy-két mázsát, mint 30 kiló akácot. De ez nem méz. Gondoltam, hogy le kellene védetni magát a nevet. Ez a mézben a kesztóz nevű triszacharid (2 fruktóz egy glükóz), esetleg az is lehet, hogy nisztóz is van benne (3 fruktóz egy glükóz). Ez lenne, hogy pl. KE-NISZTÓZ. A konkurenciának pedig megmaradhatna a FOS. Beszédes neve lenne egy táplálék kiegészítőnek, ami hála Istennek a konkurenciáé, nem a miénk. Azonban a történet nem olyan egyszerű. Ugyanis van a mézben egy másik enzim is, az alfa glikozidáz. Ez nem a fruktóz felől bontja a szacharózt, hanem a glükóz felől. Tehát a két enzim versenyzik egymással. Sőt az is lehetséges, hogy az alfa glikozidáz lebontja a kesztózunkat is. A nisztózt szerintem nem tudja lebontani, mert ha a két végén fruktóz van, akkor nem fér hozzá. Ha egyik végén glükóz van, akkor a maradék két összekapcsolt fruktóz, így pedig inulinnak kellene képződnie. Az viszont szerintem nincs a mézben, és inulináz sem, ami lebontaná. De lehet, hogy rosszul tudom. Szóval a KE-NISZTÓZ gyártásunk nagy ellenfele a glikozidázunk. Lehetséges azonban, hogy ezt műgyantával meg lehetne kötni, így nem lenne akadálya a KE-NISZTÓZ méhészek által történő gyártásának. Ehhez azonban már speciális üzemre lenne szükség. Annyi mindenkinek lejön ugye, hogy ennek semmi köze már a mézhez.
Azonban ott van a kesztóz kimutatási lehetősége a hamisított mézből. Teljesen mindegy, hogy répa vagy nádcukor volt az alapanyag. A mézben bizony változó mennyiségben van benne : 0,5 és 1,5 százalékban. Szerintem ott magasabb, ahol több volt eredetileg a szacharóz, tehát az akácmézek esetén. Vagyis az alfa glikozidáz bontja ugyan, de nem teljesen. Kialakul egy egyensúlyi elegy, mely a kezdeti koncentráció függvénye. Ha így van, ahogyan gondolom. Ha pedig a kezdeti koncentráció emelése magasabb kesztóz szinteket eredményez, akkor bizony a cukorral történő hamisítás nagyon könnyen kimutatható lesz. Hiába nagyon egészséges, mégis bűncselekmény.

Akit esetleg érdekelnek a számítások annak azt is prezentálom.
« Utoljára szerkesztve: 2019. Február 20. 05:47 írta neo »

Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2199 Dátum: 2019. Február 20. 06:36 »
Mától 5.000 nálam az akácméz!
Köszönöm neo.
Nagyernyei Attila

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2200 Dátum: 2019. Február 20. 10:00 »
Kérlek szépen!
Látod nálam ügyek léteznek, nem személyek. Érvek. Választhattam volna mást is, azt gondoltam így lesz a leghelyesebb. Azért majd áruld ám el, hogy ugyanannyi méz elkel-e ezen az áron? Ugye a rejtett összefüggés is kiolvasható? A Takács Ferinek ilyen előírások mellett nem érdeke a Te mézedért dupla annyit fizetni! Ha az F/G előírás 1,62 lenne, akkor kifizetné, mert csak a Te mézeddel tudná eladni a többi zárszalagos akácmézet. Hát ez az én bajom. A gyenge minőség irányítja az árakat, nem a kiváló minőség.

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2201 Dátum: 2019. Február 20. 11:50 »
Úgy látom elég rossz minőségű a számolás, felrakom pdf-ben is.

*

Kitin

  • *****
  • 934
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2202 Dátum: 2019. Február 20. 18:15 »

Egy 15 évvel ezelőtti történettel kezdem.
Vándortársam (1/2NB rakodós) akácméze 0 az-az nulla akácpollent tartalmazott Wild János laborja szerint.
Ez egy 2. akácon történt pergetés, a Nógrád megyei Kisecseten. (Mózes Albert ismeri kiről beszélek, ott ismerkedtünk össze.)
A helyszíni mintázás után ledobtunk a hordó aljára egy fém pénzt, és amikor a nap átsütötte lehetett látni a hordó alján!
Gyönyörű, víztiszta akácméz volt!

 ::)
Már egy ideje azon töprengek, hogy miért kell fémpénzt dobni a mézbe?

Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2203 Dátum: 2019. Február 20. 20:36 »
Ezt kérdezi Neo:
"Azért majd áruld ám el, hogy ugyanannyi méz elkel-e ezen az áron?"
Voltak neonak olyan hozzászólásai amikkel nem értettem egyet, de ezzel nagyon.
Sokszor említettem már, nagy hibának tartom, hogy nincs minőségi felár.
A tejnél, búzánál, szőlőnél hogy is van ez?
A mezőgazdasági termékeknél, szinte kivétel nélkül (egyedül a méznél nincs) van minőségi felár.
A méhészekhez a felvásárlók egyesével mennek.
Volt olyan, hogy a faluban utcánként változott az ár!
Ahol ordítottak a méhészek, hogy KEVÉS, ott egy kicsit több lett.
Ha összefognánk, amiben nem bízok, komoly eredményeket érhetnénk el, de a kereskedőknek nem célja a méhészek önszerveződése, mert szerintük akkor túl kiokosodnánk.
Biztos hallottátok már több méhésztárstól, hogy...leadtam, kellett a pénz nem adtak többet.
De adnának, csak nekünk ez megfelel mert leadjuk.
Van megoldás szerintem?
Van!
Ha figyeltétek amikor el kezd a méhésztársadalom zúgolódni, hogy ez már arcátlanság, akkor picit emelnek.
Most tiszta nyugi van, lassan egy éve mindenki beletörődik, hogy ennyi.
Én semmi mást nem teszek mint elvégzem a tisztító pergetést, a többit a méhekre bízom.
"Pisit" nem pergetek, megvárom hogy a vödör alján "gyűrődjön" a méz.
És nálam a méz nektárból van, úgy mint a szekszárdi bor általában szőlőből.
Van ahol gyártják a mézet, mint Kínában, én termelni szoktam.
Ez pedig talán a legnagyobb bajunk.
"A gyenge minőség irányítja az árakat, nem a kiváló minőség."
Ha ezen nem fogunk mi méhészek változást kierőszakolni, akkor sokan abba fogják hagyni, mivel a tábor legnagyobb húzóereje a felvásárlási ár.
Ez a csiribiri támogatás a méhészeti ágazat sikeréhez semmit nem tud hozzátenni.
Majd folytatom.
Nagyernyei Attila

Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2204 Dátum: 2019. Február 27. 07:34 »
Le kell váltani az OMME elnökét!
Már a piaci árakba is beleszól.
Az egész hatalom az ő kezében összpontosul, félelemben tartja a termelőket, akik rettegnek normális árat kérni mézeikért.
Ha valaki összefogást remél a méhésztársadalomban, nagyon mellé lő.
Ez a valaki nem mondhatja, hogy.... sokan vagyunk a faluban, nem lehet árat emelni, mert piacon árul.
A méhészek számát nem csak a felvásárlási árak tartják béklyóban, hanem az ilyen termelők(?)is, akik fél áron adják a mézet.
Ettől kezdve én picit el is bizonytalanodom, hogy valóban mézet kínál e a "kolléga".
2019-ben még szerintem senki nem pergetett.
Amilyen riasztó hírek vannak a méhcsaládok állapotáról, most valóban alkalmas időpontnak ígérkezne egy picit tornászni az árakon.
De ha a méhésztársadalomnak megfelelnek ezek az árak akkor nincs itt semmi baj.
Na meg erről úgyis az OMME és annak elnöke tehet....
Vagy mégsem?
Nagyernyei Attila