Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak

  • 2907 válasz
  • 1113336 megtekintés
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #1905 Dátum: 2018. Február 28. 14:16 »

0.7 kg / fő / év átlag? Vicc. No ezen kell dolgozni.

Ezt a 0,7kg/fő hazai mézfogyasztást ki és hogyan számolta ki?
Milyen alapokon nyugszik ez a becslés?
Lehetne,mint ahogy nemrég még volt 0,5kg/fő,de lehetne 1,5kg/fő is.

Ma itthon az a helyzet,hogy ahol 10 ember megfordul/dolgozik közülük 1 legalább
mézet árul.Na ebből csináljon valaki korrekt statisztikát.

Persze megy a propaganda arról,hogy vannak bezzeg országok ahol 2-3 kg a fogyasztás, de országneveket senki nem mond.(talán a pirézek) :D
Nyilatkozik erről miniszter,államtitkár,néhány sajtókapcsolattal rendelkező méhész és a Mézjelentésbe is ilyen adat van.
Vajon miért?

A rideg valóság KRJ pedig az amit a valós statisztikával rendelkező országoknál látni,
nevezetesen a fogyasztás 1kg/fő.
Van ahol ezen adat alatt van,és van ahol picit felette.
http://www.indexbox.co.uk/news/which-countries-consume-the-most-honey/

...

Kedves Bükk,

Ha már megszólítottál,
Értem, hogy amit én írok az nem jó adat, el sem tudod képzelni, hogy hogyan jött ki.  De érvként bemásoltál egy cikket. Abban az szerepel, hogy
Idézet
Turkey (1.3 kg/year in 2015) and Germany (1.1 kg/year) recorded high levels of per capita consumption among the leading consuming countries, which was significantly higher than the world average of 0.2 kg/year.
Azaz Törökországban 1,3 Kg / fő, Németország 1,1 kg/fő, világviszonylatban 0.2 kg/fő az átlagos mézfogyasztás évente.

A mézfogyasztást szerintem statisztikai alapon nézik. Vesznek egy megfelelő szempontok alapján kiválasztott csoport embert, és azokat megkérdezik. Ebből aztán megfelelő módszertannal kiszámolják, hogy c.a. mi lehet az átlag. Van statisztikai hiba, kétségtelen. De az nem megy, hogy egyik oldalon nem fogadsz el statisztikai számokat, másik oldalon meg idézel statisztikát író cikket. Most vagy hiszel abban, hogy van statisztikai módszertan, vagy nem. Ez nem blöffölésverseny, hogy legyen 1,5 kg. 

Az általad írt egy kilogrammnak (picit alatta, picit felette ellene mond a világ átlag, ami 0,2 kg/fő/év az átlag.  Ez egyben azt jelenti, hogy van olyan, ahol még ennél is kisebb. Ez matek: Fogyasztás1 * népesség1 + Fogyasztás2 * népesség 2 + ... + 1,3 kg / fő / év * Törökország lakossága + 1,1 kg / fő / év * Németország lakossága = 0,2 kg / fő / év * (népesség1+ népesség2 + ... + Törökország népessége + Németország népessége)

Az egyenletből kiderül, hogy kell lennie tehát még 0,2 kg-nál is kevesebbet fogyasztó országnak. Azaz az egy kilós becslésed erősen túl van becsülve.

Én érzésre elfogadom, hogy a 0,7 kg / fő / év lehet Magyarországi átlag. Szerintem egyébként ez KSH adat, szerintem meg lehet kérdezni Őket, hogy milyen módszertannal számolják.

Ausztriában egyébként felment 1,7 kg / fő / évre. Ezt egy előadásban mondták január végén. Sokáig voltak 1,3-as szinten. Az utolsó években emelkedett. Arra a kérdésemre, hogy szerintűk mi ennek az oka érdekes választ kaptam: megnőtt az osztrák méz ázsiója és turisták vásárolták. Az ázsió növekedése pedig nem más, mint vásárlói bizalom kiépítése a kiváló minőségű termékre alapozva.

De először érjük el az osztrákokat. Persze ha leértékeljük a mézet, akkor nehéz megmagyarázni a turistának, hogy vegye nálunk az olcsóbbat, mert az jobb, mint a drága osztrák! Olcsót tudnak venni távolról, ha itt vesznek, akkor azt csakis a minőségéért veszik.

Einstein tévedett: Ha csak méheink vannak, már akkor leáldozóban az emberiség létjogosultsága!

*

bükk

  • ***
  • 169
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #1906 Dátum: 2018. Február 28. 17:36 »
Érdekesen közelíted meg a dolgot.
Amikor van egy behatárolható kör amelyik irreálisan magas (2-3 kg/fő)mézfogyasztású országokat vizionál,akkor az alacsony fogyasztású (0,2kg/fő) országok adatai ebből a szempontból lényegtelenek.
A cél ugyanis a 0,7-es adatnál lényegesen magasabb szint elérése.
Csakhogy nincsenek lényegesen magasabb szintek.
A vezető mézfogyasztók(németek,usa) adatai 1 kg körül vannak,de azok hiteles mézforgalmi adatok(belső termelés,import-export) alapján kerültek meghatározásra.
Marad továbbra is egy megválaszolatlan vízió.

Az osztrák példa közgazdasági értelemben egy más helyzet.
Ausztria mézet importál,mert a saját szükségletét nem tudja megtermelni,az osztrák méhész tudja minden méze elfogy üvegezve jó áron.
Itthon más a helyzet,túltermelés van eladási kényszere van a legtöbb méhésznek.


Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #1907 Dátum: 2018. Február 28. 18:35 »
Érdekesen közelíted meg a dolgot.
Amikor van egy behatárolható kör amelyik irreálisan magas (2-3 kg/fő)mézfogyasztású országokat vizionál,akkor az alacsony fogyasztású (0,2kg/fő) országok adatai ebből a szempontból lényegtelenek.
A cél ugyanis a 0,7-es adatnál lényegesen magasabb szint elérése.
Csakhogy nincsenek lényegesen magasabb szintek.
A vezető mézfogyasztók(németek,usa) adatai 1 kg körül vannak,de azok hiteles mézforgalmi adatok(belső termelés,import-export) alapján kerültek meghatározásra.
Marad továbbra is egy megválaszolatlan vízió.

Az osztrák példa közgazdasági értelemben egy más helyzet.
Ausztria mézet importál,mert a saját szükségletét nem tudja megtermelni,az osztrák méhész tudja minden méze elfogy üvegezve jó áron.
Itthon más a helyzet,túltermelés van eladási kényszere van a legtöbb méhésznek.

Németország is importál. Nem értem a gondolatodat, hogy miért más az osztrák helyzet.

Annak azért örülök, hogy a statisztikai módszertanokban egyetértünk.

Innen lépjünk tovább. Most 0.7 kg / fő / év. Ez szerintem alacsony.

Ha olyan mézet nézünk, amiben 12 egy tucat, ott tényleg csak az ár dönt.

Nézzük az Új-Zélandiakat. Kevés fajtamézük van, tömegben csak egyetlen egy a manuka. Felépítettek rá egy kutatást. Bebizonyították, hogy ilyen és ilyen egészségi hatása van. Most 15.000 Ft / kg felett van az ára.

Az akác méz legalább olyan jó. A többit gondold hozzá!
Einstein tévedett: Ha csak méheink vannak, már akkor leáldozóban az emberiség létjogosultsága!

*

lygo67

  • ***
  • 144
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #1908 Dátum: 2018. Február 28. 19:34 »


...
Nézzük az Új-Zélandiakat. Kevés fajtamézük van, tömegben csak egyetlen egy a manuka. Felépítettek rá egy kutatást. Bebizonyították, hogy ilyen és ilyen egészségi hatása van. Most 15.000 Ft / kg felett van az ára.

Az akác méz legalább olyan jó. A többit gondold hozzá!

hozzá gondoltam ....
manukaméz ~6000 t/év
Magyarországon termett akácméz ~8-12e t/év +Kárpát-medence akác termése
Itthon milyen is a méz marketing ? NULLA !!!  a téli influenzás időszakban csapból is méznek kellene folyni és nem csak egy kis filmet "legyártatni" (ami egyébként csodálatos) 
Új-Zélandon a letelepedéshez méhcsaládonként akár  több ezer Ft is el kérnek ...
Gondoljuk már át mi lenne itt ha  akácra településnél méhcsaládonként néhány ezer Ft elkérnének? 
 

*

Bicska

  • *****
  • 601
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #1909 Dátum: 2018. Február 28. 19:57 »
A manukának elsősorban a MARKETINGJE jó! Nem tudunk mást termelni, de kommunikáljuk le, hogy ez mennyire különleges. ;) Mint a jégbor. :)
"Vassal csorbitott csontváz-leletek
mutatják, hogy itt mivé lehetek,
ha mellemre kitüzöm jeletek, -
csirkefogók! Nem játszom veletek!"

*

kiskakas

  • *****
  • 3248
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #1910 Dátum: 2018. Február 28. 20:21 »
QUQURIQ !!!

Kommunikáljunk, de a kellő időben!

A sör reklám nyáron jó!
A jégkrém reklám is nyáron hadhatós!
...és a méz?

Hiába van az OMME-nak marketing szabályzata...,hiába van marketing céljai az online világában, ha az összegyűjtögetett pénzecskéjét a feje alatt a vánkosában tartja!
Most a mínusz 20 fokba kellett volna sokrétűen felhasználni ezt a pénzt!
Ismeret terjesztő műsoroknak kellene követni egyiket a másik után!
Meg, hogy a nagy hidegben energiát pótol..stb...
Nem kell ide százezrekért, milliókért stratégiát kidolgozó reklám cég!
Erre el...uk a pénz nagy részét, a maradékból meg szórólap lesz...
...amit vagy megkap a méhész, vagy nem...
Az a 60-70 dkg/ év/fő nagyon könnyen lehetne 1 kg is, csak fel kellene emelnünk a fenekünket mert még a sült galamb is kirepül a szánkból...

Kiskakas

*

lygo67

  • ***
  • 144
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #1911 Dátum: 2018. Február 28. 21:03 »
...
Hiába van az OMME-nak marketing szabályzata...,hiába van marketing céljai az online világában, ha az összegyűjtögetett pénzecskéjét a feje alatt a vánkosában tartja!
...

az OMME feje alatti vánkosa a "MI"  D R Á G A! kft-nk !!!!
ott aztán megy a pénzünk elszórása hasznos dolgokra (kulcstartó, szilikonhegyű toll, puzzle (nem is akár milyen ! 2 oldalas!! ) , memória kártyajáték . SZÖRNYŰ !!!! 
Meddig kell még ezt eltürnönk ? Pofátlanul lenyulják a pénzünket ! Meddig hagyjuk ??  >:(

*

kiskakas

  • *****
  • 3248
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #1912 Dátum: 2018. Február 28. 22:12 »
QUQURIQ !!!

Kiskakas nem sokat tökölne, ha rá lenne bízva a megoldás!
Megszavaztatná az elnökséget, annak tudatában, hogy a Kft mennyire is veszteséges.
Aki a Kft mellett szavazott, (hogy ugyan így üzemeljen), kapásból etikai vizsgálatot indítanék "gyorsítottan" majd bizalmatlansági indítvánnyal javasolnám a küldöttgyűlésnek az azonnali leváltásukat!
Mert már azért az hogyan járja, hogy felvesznek havi ötvenezret, ( a méhészek által befizetett tagdíjából) csak azért, hogy a "méhészek " kicsikart pénzén alakított Kft elherdálja az OMME (mi) vagyonunkat!!!
Az EB remélem kellően odacsap a pince asztalra!
Egyébként, ha jól tudom, az EB is kezdeményezheti a Kft szanálását a vezetőség felé!

Kiskakas

*

bükk

  • ***
  • 169
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #1913 Dátum: 2018. Március 01. 09:23 »

Németország is importál. Nem értem a gondolatodat, hogy miért más az osztrák helyzet.

Annak azért örülök, hogy a statisztikai módszertanokban egyetértünk.

Innen lépjünk tovább. Most 0.7 kg / fő / év. Ez szerintem alacsony.

Ha olyan mézet nézünk, amiben 12 egy tucat, ott tényleg csak az ár dönt.

Nézzük az Új-Zélandiakat. Kevés fajtamézük van, tömegben csak egyetlen egy a manuka. Felépítettek rá egy kutatást. Bebizonyították, hogy ilyen és ilyen egészségi hatása van. Most 15.000 Ft / kg felett van az ára.

Az akác méz legalább olyan jó. A többit gondold hozzá!

Kedves KRJ!

Belátom hiba volt,hogy megszólítottalak.Feltételeztem aki apiterápiát olvass angolul,az a mézpia
ci cikkekbe is belenéz.
Amit Te itt az akácmézünkről gondolsz enyhén szólva is idejétmúlt.
Anno még a HUNGARONEKTÁR kereskedője szerint addig voltunk monopolhelyzetbe akácmézben amíg évi 3 azaz háromezer tonna termett,és más országok nem is kereskedtek vele,mert nem is volt ilyen fajta mézük.Hát ez nem most volt!
Ma már sajnos tucat méz az akác,legalább ennyi ország árulja itt Európában.(lásd Bross előadásai)
Manuka méz csak kizárólag Új-Zélandon terem,bár itt olvastam valaki tervezi ültetni itthon. :o

Hogy a akácméz legalább olyan jó mint a manuka méz,az áruk nem ezt mutatja,
A kereskedelmi adataink sem ezt mutatják,nekünk sikerült elveszteni a legnagyobb piacunkat a németet.
Nem tudjuk produkálni azt a minőséget,mint egykoron..máshonnan veszik meg.

Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #1914 Dátum: 2018. Március 01. 13:54 »
wr!
Ezt írod:

"Az hogy az ország egyes részen ki mennyiért adja az mindenki magánügye".

De az már nem magánügye, ha elviszi az ország olyan régiójába, ahol már hosszú évek alatt kemény munkával, egy-egy méhész felépítette piacát és méze jó hírét (lásd "kiskakas Írását)- és ott "ALÁVÁG " kb 800.-Ft-al.

Mert az már "bicska-nyitogató" művelet, ne csodálkozzon, ha fogak nélkül tér haza! Ezt piacrombolásnak, tisztességtelen versenynek hívják.

KR-J: 
Egyetértek veled. A mézünk dicséretével, egészségre gyakorolt hatásaival,  kell a céljainkat, a magasabb mézfogyasztást és a magasabb árakat elérni.
Nem járható út, "ha olcsón adom, többet vesznek" , mert ez zsákutca.
Persze ez nem fog egyik napról a másikra árrobbanást okozni, de mindenképpen ez a járható út!!

Bükk:
Ezt írod:
"Nem tudjuk produkálni azt a minőséget,mint egykoron..máshonnan veszik meg."
Persze hogy nem, hiszen:
1-. a méhcsaládszám a duplájára nött
2-. a repce vetésterülete közel 10-szeres, nehéz olyan akácmezőt találni, ahonnan a méhek nem érik el , és ha mégis, akkor a terület relatíve "túlterhelt"
3-. Ha az akác nem mézel kellőképpen: "KAPOSVÁR"

Üdv.

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #1915 Dátum: 2018. Március 01. 15:58 »
De az már nem magánügye, ha elviszi az ország olyan régiójába, ahol már hosszú évek alatt kemény munkával, egy-egy méhész felépítette piacát és méze jó hírét (lásd "kiskakas Írását)- és ott "ALÁVÁG " kb 800.-Ft-al.
...
Nem járható út, "ha olcsón adom, többet vesznek" , mert ez zsákutca.
Hát én nem vagyok egy kereskedő típus, pusztán a logika mentén közelítem meg a dolgot. Ha egy zárt piacra bejön egy új szereplő, akkor a fenti, általánosnak mondható reakció szerint az a helyes, ha ő is ugyanannyiért adja a mézet.   Az eddigi szereplők abban bíznak, hogy helyzeti előnyt élveznek, ezért nem csökken a forgalmuk azonos ár esetén. Ha azonban az új nagyobb választékkal rendelkezik, akkor megtörténhet, hogy a régiek választékából is tud vevőt elcsippenteni. Hosszú távon ez oda  vezethet, hogy a torta fog osztódni. Ha ne adj isten az új szereplők száma lényegesen megnő, akkor a régiek forgalma annyiad részére esik, ahányszoros volt az eladói növekmény. Ezzel szemben, ha lemegy az új eladó az árral, akkor van arra esély, hogy új vevők jelennek meg, tehát a torta növekedhet. Ha (helytelen módon) a régiek is követik az árakat, akkor a bevételük csökkenni fog. Az azonban lehetséges, hogy ez a csökkenés nem lesz akkora, mint a másik esetben, ahol  az eladott mennyiség miatt csökken a bevétel. Azzal, hogy követi az alacsonyabb árat, az arról árulkodik, hogy eddig túlárazott volt a terméke. Az ár mellett maradás pedig azt üzeni, hogy a másik portéka alacsonyabb minőségű.
Ezen az alapon én azt a logikai következtetést tudom levonni, hogy igenis magánügy az, hogy ki, mennyiért adja  a mézét. Majd a vásárló eldönti, hogy kinek az ára reális.

*

kiskakas

  • *****
  • 3248
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #1916 Dátum: 2018. Március 01. 16:32 »
QUQURIQ !!!

A logika jónak tűnik, csak mi van akkor, ha a régiek az új méhésznek alá ígérnek!

Kiskakas

*

wr

  • *****
  • 890
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #1917 Dátum: 2018. Március 01. 16:47 »
Idézet
Majd a vásárló eldönti, hogy kinek az ára reális.
Egyetértek, pontosan ezt hívják piacgazdaságnak. Az fog talpon maradni aki sokat tud eladni, és nem az aki minél drágábban szeretné eladni. Nyilván az lenne a normális ha beállna valahol egy ár, csak egyrészt a piac nem így működik, másrészt amíg mindenki a másikra mutogat addig ilyen sosem lesz. Ez is olyan mint az atkakérdés, senkinek nincs, mindenki a másiktól szedi össze.  :D
Érdekes módon az olyan dolgokon nem hőbörögnek a tisztelt elvtársak, hogy pl. a műszaki cikkek minden területén a kínai letörte az árakat, és nem kell már félmillióért megvenni egy LCD TV-t hanem megkapja százezerért is ugyanazt, és még lehetne sorolni. Hm? Miért nem veszitek a drágábbat mindenből tisztelt kollégák?   ??? A hipermarketben is miért az olcsó élelmiszer fogy és miért nem a drágább magyar? Vagy ők is tök hülyék a marketinghez?  ::)

*

nata

  • ***
  • 175
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #1918 Dátum: 2018. Március 01. 17:24 »
Szerintem új szereplőként elkezdeni kiüvegezni, az teljesen zsákutca. Akik régóta csinálják, azok is csak a termésük egy kis részét tudják így eladni, az alapot ugyanúgy a felvásárló jelenti. Nem azzal fog megoldódni a méhészet problémája, hogy a kiüvegezésre biztatjuk a méhészeket.

Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #1919 Dátum: 2018. Március 01. 17:32 »
Nem vagyok biztos abban, hogy egy méhészeti fórumon, az árképzés és a mézmarketing kapcsán a kínai, műszaki cikkekre vonatkozó, árletörő stratégiát kellene a legjobb, vagy főleg, a követendő példaként említeni. Ha pedig még párhuzamot is vonok az ezzel járó externáliákkal, akkor egyenesen kerülendőnek tűnik az az út, ami felé ez a viselkedés mutat, mind ágazati, mint környezeti szempontból.
A méhek nem hazudnak.
Sem arról, hogy mivé kellene változtatnunk a környezetünket, sem arról, hogy végül mivé sikerül.