Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak

  • 2907 válasz
  • 1113441 megtekintés
*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #1005 Dátum: 2016. Március 15. 23:35 »
Idézet
Pontosan leírnád mi volt a problémád a Bross féle tejsavas kezeléssel?

A kezelési módszerrel szemben nem lehet kifogása, mert azt nem ismerheti, hiszen nem méhész, nem vegyész, nem biológus, hanem egy közönséges trágyatologató, kukackurkászó kertész, akinek méhei nincsenek és itt rontja a levegőt fogadatlan vagy fizetett prókátorként, zsoldosként.

A kifogása a szóhasználattal lehetet. A szublimáció olyan fizikai változás, amikor szilárd kristályos anyag hő hatására fűstszerűvé, tehát levegőben lebegő anyaggá változik, ami aztán lecsapódva újra szilárd kristályossá válik. A tejsav folyadék, ami ráadásul az atkakezeléskor alkoholban van oldva és hő hatására nem füstszerűvé, hanem finom ULV cseppekké porlasztódik, ami aztán a méhek testén, a lépek felületén és a kaptár falán filmszerűen vékony oldatként csapódik le.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #1006 Dátum: 2016. Március 16. 22:03 »
Kedves Anubisz!

Geddekas nagyjából jó felől közelítette meg Bross Péter tejsav kijuttatási módszerével kapcsolatos ambivalens érzéseim eredőjét. Kár, hogy képtelen volt átlépni a saját árnyékát, és ilyen ostoba bevezetővel igyekezett hitelteleníteni, de tudjuk be ezt a magatartását a jelen mentális állapotának. Bizonyára rendkívül nehezen viseli, hogy távolodni látszik a húsosfazék, hiszen rá kellett ébredjen, hogy már senki nem kívánja a csapatában tudni. Ha beszélnének, mondja meg neki, hogy nálam viszont ő a befutó az EB elnökségre. No, nem azért, mintha alkalmas lenne rá, de legalább képes megkeseríteni bárki életét.

No, de csapjunk a lovak közé, s beszéljünk inkább a szakmai dolgokról. Sajnos Geddekasunk ismételten összehordott néhány ostobaságot, de sebaj, így leírva legalább mind többen láthatják, mennyit ér szakmailag.

Az eredeti kérdésére válaszolva: az a bajom Bross előadásában elhangzottakkal, hogy a tejsav nem szublimáló szerves sav. A szublimáló anyagok a szilárd halmazállapotból a folyadék halmazállapotot kihagyva hőközlés hatására nem "füstszerűvé" válnak, hanem gőz halmazállapotba jutnak. Ilyen szervetlen vegyület a szén-dioxid és szerves vegyületek közül az oxálsav. A tejsav tehát nem szublimál, a szilárd halmazállapotú racém (D/L) tejsav 16,8 C fokon megolvad, majd  forráspontjának elérését követően elpárolog. Ha többet szeretne tudni a tejsavról, ajánlom a következő linket:    http://www.drugbank.ca/drugs/DB04398

Valamikor régen beszélgettünk már arról a Méhész Fórumon, hogy miért vélem kérdőjelesnek az erős hőközléssel történő tejsav kijuttatást. Most nem írnám le az érveimet ismételten, inkább idézek két hozzászólást, abból látható, mi a gondom ezzel a kijuttatási móddal:  http://meheszforum.hu/forum/viewtopic.php?f=7&t=142&p=51410&hilit=laktid#p51410 illetve  http://meheszforum.hu/forum/viewtopic.php?f=7&t=17&p=127916&hilit=laktid#p127916

Javaslom áttekinteni a gondolatmenetemet, mert ha nem is felkent szakértőként kívánom aposztrofálni magam, de igyekszem érvekkel alátámasztani a véleményem. Geddekas régóta szakértője a szerves savakkal történő atkairtásnak, ha kíváncsi a szaktudására, nagyon szívesen idézem az egykori oxálsav-szublimálással kapcsolatos kutatómunkáját, bár ha átlátogat a "Ződre", ott ma is olvashatók tudományos munkásságának gyöngyszemei.

Ami a mi Geddekasunk előbbi magyarázatát illeti

A tejsav folyadék, ami ráadásul az atkakezeléskor alkoholban van oldva és hő hatására nem füstszerűvé, hanem finom ULV cseppekké porlasztódik, ami aztán a méhek testén, a lépek felületén és a kaptár falán filmszerűen vékony oldatként csapódik le.
szeretném megjegyezni, hogy nem javaslom teljes mértékben átvenni tőle e "kijuttatástechnika" fogalomrendszerét és gyakorlatát.

Inkább fogalmazzunk szabatosan. Az elpárolgó majd újra kondenzálódó folyadékrészecskék a levegővel aeroszolt képeznek. Ha a levegőben diszpergált (finoman szétoszlatott) részecskék folyadékcseppek, akkor ködről beszélünk, füstnek akkor nevezzük az aeroszolt, ha a diszpergált részecskék szilárd halmazállapotúak. Látható, hogy a mi tejsavunkból (és a vivőanyagából) képződött aeroszolt helyesen ködnek kell nevezzük. E köd természetesen nem azonos azzal, mely egyes méhész-biológusok tudatát szokta megülni, hanem olyan elegy, mely folyadék halmazállapotú (kondenzálódott) részecskékből és nagy mennyiségű levegőből áll.

Innentől viszont kezdem "otthon érezni" magam, hiszen ez már az én területem, gyakorlatilag permetezés-technikáról kell beszéljünk, ahhoz meg kertészként valamennyit konyítanék némi növényvédelmi előképzettség birtokában. Igazság szerint Geddekasnak is kellene konyítania a kijuttatási technikákhoz, egykor a "Ződön" egy ideig obsitos egészségügyi gázmesterként vendégszerepelt... Nos, ilyen képzettség birtokában ismernie kellene, mit jelent az ULV-technika. Ha viszont hazudott, s fogalma sincs róla, akkor elő kéne kapnia az angol nyelvtudását, s lefordítania az ULV betűszót. Valahogy így hangzik: Ultra Low Volume, azaz "nagyon alacsony (kicsiny) kijuttatott mennyiség". Nem cseppméretet jelent tehát az ULV kifejezés, hanem a terület vagy térfogategységre kijuttatott hatóanyag-mennyiséget. Tagadhatatlan, hogy a cseppméret befolyással van a mennyiségre, de esetünkben ez nem értelmezhető. Ha azt írja, hogy a cseppméret 5 és 150 mikrométer között van, azt értem, de árulja már el, hogy egy szublimátor típusú melegköd-képző eszköz milyen cseppméretet képes produkálni. Netán megmérte valaki? A különböző típusú kijuttató berendezésekről néhány cikk, korántsem a teljesség igényével: 

https://en.wikipedia.org/wiki/Ultra-low_volume

http://rotoxin.hu/hidegkodkepzes_melegkodkepzes/

http://www.gpnmag.com/article/cold-fogging-future/

Mint látható, a melegköd-képző berendezések kizárólag olyan vegyszerek kijuttatására ajánlottak, melyek hőstabilak. A tejsav nem ilyen, az a hőközlésre érzékeny. Nem véletlen, hogy a szakirodalom vízben oldva (kiváló a vízoldhatósága) és permetezve ajánlotta a használatát. Amennyiben a munkát gyorsítani és könnyíteni szeretné a méhész, akkor egy mezei kertész a hidegköd-képző berendezéseket ajánlhatja a kijuttatásra. Igaz, hogy az adagolás nyűgösebb, de kivitelezhető, rendelkezésre áll megfelelő eszköz akár vizes, akár oldószeres emulzió kijuttatására:
 http://www.fortevit.hu/letoltesek/vataeroszol.pdf

A véleményem továbbra is az, hogy olyan kijuttatási módot kell alkalmazni, amely megfelel az adott vegyület kijuttatásához. A szublimáló anyagot szublimátorral, a nem szublimálókat pedig a megfelelő ködképző generátorral. Az hőstabil anyagok esetén lehet melegköd-képző, de hőérzékeny vegyületek esetén csak hidegköd-képzőt javaslok használni. Bross Péterék szublimátoros tejsav-kijuttatásáról ez a véleményem. Geddekas egykori oxálsav-szublimálásáról is megírtuk a véleményünket, az sem változott meg attól, hogy azóta előrukkolt szerves-sav szakértővé...



Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #1007 Dátum: 2016. Március 16. 22:31 »
Lüszi!

Ez mind csupán szőrszálhasogatás, ráadásul eddig is tudtuk.

Azért remekül elidőztetek a válasszal egy egész napig.

Tisztelettel kérdezném, van-e már halvány ötletetek a gyantás mézek ( mézhamisítás) feltartóztatására ?

Ez itt az igazán lényeges most, leplezitek hozzá nem értésetek ilyen elérhető információk bemásolásával.

Valami érdemi információt közöljetek, rajta!

Akarjátok-e megmenteni a hazai méhészt, a kialakult válsághelyzetben?

Tönkremehet sokak egész életének munkája? Jó lenne már ha felfognátok, mivel állunk szemben!!!

Semmi válasz? Megértem..., nem is várunk már semmit tőletek..
« Utoljára szerkesztve: 2016. Március 16. 22:41 írta Tóth Zoltán »

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #1008 Dátum: 2016. Március 16. 23:29 »
Tomipapa ismeretei is legalább olyan hézagosak a szerves savas atkaírtás gyakorlatában, mint a méhészeti tudását illetően, hiszen nem méhész, hanem közönséges trágyatologató kertész.

Vajon miért alkohollal hígítják a tejsavat?
Vajon miért hatékony így az alkalmazva a tejsav?
Vajon miért nem bomlik le így a hőközléses kijuttatás során az összes tejsav?

Ha tudnád eztz Tomipapa, akkor nem kötekednél itt és nem írogatnád a terjengős dumádat.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #1009 Dátum: 2016. Március 17. 06:20 »
Szeretném megtudni, hogy a piros lapos kitiltás mit takar pontosan?

Nekem úgy tűnik az egyik kígyónk levetette a bőrét!

Tudom következmények nélküli világot élünk!

Jól van ez így?
Szabó György

Az életben egy dolgot jól jegyezz meg!
Az emberek soha nem változnak,
csak te ismered meg őket jobban!

Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #1010 Dátum: 2016. Március 17. 09:15 »
Tamás , Tamás. Már megint itt itt vagy?
Székesfehérváron láttalak,  akkor úgy gondoltam elég ellenséged van már és nem boldogítasz többé bennünket!.
Úgy látszik tévedtem.
Brossnak is beszóltál egy röpke kérdés erejéig, de Ő más mint TE.
Érthetően, röviden, és tömören beszél.

Írásaid többé már meg sem tekintem, mert nincs időm végig olvasni.

*

nyuszt

  • ***
  • 130
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #1011 Dátum: 2016. Március 22. 13:05 »
Üdvözletem  ! Kínai termékeket árusító vállalkozok időnként megjelennek egy - egy településen és termékeiket olcsón kínálják a vásárló közönségnek.Tegnap érkezett egy szórólap , vagy nevezhetjük reklám újságnak is. E szerint a Vásár - Ász nevezetű vállalkozás már nem csak kínai tömeg termékeket kínál , hanem  termelői méz is szerepel a választékok között. A vegyes mézet 1300 Ft/ kg  az akác mézet 2100 Ft/kg ,illetve  0,5kg-os kiszerelés estén 1200 Ft/kg áron kínálják. Ebből fakadóan adódik a kérdés , hogy valóban termelői mézet kínálnak ? Esetleg a szemfüles kínaiak most ezt az értékesítési csatornát használják fel  ?   üdv:nyuszt

*

Bicska

  • *****
  • 601
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #1012 Dátum: 2016. Március 22. 13:55 »
Kedves Nyuszt!

Szerintem azonnal értesítsd a hatóságokat. ÁNTSZ-NÉBIH. Nyilván ott van a szórólapon tervezett vásár időpontja, jöjjenek ki! Ha nem tudja az eredetét igazolni, már le is foglalják. Ha tudja igazolni, akkor meg kérj mintavételt.
Rögtön kiderül a turpisság, ha van.

Üdv: Bicska
« Utoljára szerkesztve: 2016. Március 22. 14:48 írta bicska »
"Vassal csorbitott csontváz-leletek
mutatják, hogy itt mivé lehetek,
ha mellemre kitüzöm jeletek, -
csirkefogók! Nem játszom veletek!"

Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #1013 Dátum: 2016. Március 23. 08:29 »
http://www.apinews.com/en/news/cee-alerts-honey-contamination/item/28860-eec-rapid-alert-system-for-food-an-feed
 Olasz határon megfogott antibiotikumot tartalmazó magyar-ukrán virágméz./Bükk után szabadon/ Ez ismét jót tesz a magyar méz hírnevének!

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #1014 Dátum: 2016. Március 23. 08:42 »
A ződ fórumon van egy Ludas Matyi. Te azonos vagy azzal?
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #1015 Dátum: 2016. Március 23. 08:47 »
Kedves Geddekas!
A zöld fórumon is vagy egy LudasMatyi,és igen,az is én vagyok!
Köszönöm kérdésed!

Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #1016 Dátum: 2016. Március 23. 09:08 »
http://www.apinews.com/en/news/cee-alerts-honey-contamination/item/28860-eec-rapid-alert-system-for-food-an-feed
 Olasz határon megfogott antibiotikumot tartalmazó magyar-ukrán virágméz./Bükk után szabadon/ Ez ismét jót tesz a magyar méz hírnevének!

A híradás szerint 7 hónappal ezelőtti esetről van szó… Tavaly augusztus. Én nem tudom ellenőrizni egy ilyen híradás hitelességét, de a kérdés adott, ez eddig miért nem volt hír?

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #1017 Dátum: 2016. Március 23. 09:30 »
Kedves Ludas Matyi!

Vajon miért 7 hónap után és éppen most a választási kampány kapcsán lett hír ebből? Biztos nem örül senki, hogy ilyen hír megjelent. Ukrajnában mézet felvásárolni olcsón lehet, de az ottani zilált állapotok miatt valószínűleg nem kockázatmentes.

Ez a hír nem egy bulvárújság weboldala, amit nagyon sokan olvasnának.
Nem derül ki, hogy mekkora mennyiséget érint ez a szennnyezettség.
Nem derül ki, hogy mi lett a sorsa ennek a nem ismert mennyiségnek.
Bulvárlapokban volt-e folytatása ennek a hírnek?
Ha nincs folytatása, akkor hírnév ettől nem változott.

De sokszor a bulvárlapban megjelent híreknek sincs hatása, lásd a neonkotinoid ügyeket. A sajtóban olvashatod a köznyelvre lefordított hírt, hogy a neonikotinoidok mennyire pusztító hatásúak az élővilágra, közöttük a méhészekre, ennek ellenére a méhészek jelentős hányada nem hiszi el. Sőt látod, hogy az OMME vezetése is módszeresen NEM a méreggyártókat és értékesítőket támadja.

Te hogy boldogulsz mostanában a méheiddel? Neked a permetezések és vetőmagcsávázások nem okoztak gondot? Emlékeim szerint a te vidékedre könnyen áthoznak külföldről nem engedélyezett dolgokat. Ha ez most is így van, akkor nem félsz attól, hogy a növényvédőszer maradványok miatt lesz a mézed eladhatatlan? Hogy fogjuk mi magyar méhészek érezni magunkat, ha vegyszeres hírek jelennek meg a magyar mézről?

Emlékeim szerint te egy viszonylag rövid ideje méhészkedő ember vagy, ezért nyilván sokkal érzékenyebb vagy az újonnan megjelent veszélyekre és ezért reménykedem, hogy jobban elgondolkodol azon, hogy az antibiotikum a valódi veszély ránk és a mézpiacra vagy a mezőgazdászok fékevesztett növényvédőszer használata.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #1018 Dátum: 2016. Március 23. 11:10 »
http://www.apinews.com/en/news/cee-alerts-honey-contamination/item/28860-eec-rapid-alert-system-for-food-an-feed
 Olasz határon megfogott antibiotikumot tartalmazó magyar-ukrán virágméz./Bükk után szabadon/ Ez ismét jót tesz a magyar méz hírnevének!

A híradás szerint 7 hónappal ezelőtti esetről van szó… Tavaly augusztus. Én nem tudom ellenőrizni egy ilyen híradás hitelességét, de a kérdés adott, ez eddig miért nem volt hír?

Sándor!

Ez nem egy bulvárhír, ez az ApiNews honlapon szereplő RASFF-adat: http://www.apinews.com/en/news/cee-alerts-honey-contamination . Nem az ujjukból szopják az ilyen "híreket", az Unióban van egy élelmiszer- és takarmány-biztonsági gyorsriasztási rendszer (EEC Rapid Alert System for Food and Feed): http://ec.europa.eu/food/safety/rasff/index_en.htm
Itthon a NÉBIH a gazdája ennek a figyelőszolgálatnak: https://www.nebih.gov.hu/aktualitasok/rasff

Nos, feltehetően az utóbbi időben fókuszba került ukrán méz okozhatta, hogy egy ilyen régebbi adat hír-értékűvé válhatott. Javaslom, olvasd el a többi -mézre vonatkozó- riasztást is, valamilyen oknál fogva a tiltott reziduumok rendszeresen visszatérnek az ukrán mézek esetében. Takács úr először felháborodottan tiltakozott itt és a Méhész Fórumon, amikor felmerült, hogy a cégei jelentős szerepet vállaltak az ukrán méz uniós behozatalában. Amikor kénytelen volt elismerni a tényeket, ismét felháborodottan reagált, amikor a cégei közötti árumozgás során az Ukrajnából vásárolt méz szállítólevelének antibiotikumokra és szulfonamidokra vonatkozó adatai nyilvánosságra kerültek. A riasztási adatok tükrében úgy látszik, hogy az utóbbi esetben sem lehetett oka a felháborodásra, mégsem teljesen mentesek az ukrán mézek az antibiotikumoktól, s esetleg több csatornán keresztül is bekerülhetnek ilyen tételek az Unióba. Minket ez különösebben nem érint, amíg egy gyorsriasztási hír nem közli, hogy a szermaradékos méz ukrán és magyar eredetű. Az ilyen "hírek" nem valószínű, hogy jelentős mértékben emelnék a magyar méz hírnevét...

Érdemes olvasgatni az ApiNews honlapját (is), sok információhoz juthatunk onnan (is). Ráadásul nem sorolnám a bulvársajtó kategóriába, s a hitelességét sem kérdőjelezném meg.

Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #1019 Dátum: 2016. Március 23. 11:17 »
111
« Utoljára szerkesztve: 2019. November 30. 20:12 írta kivancsi111 »