Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak

111

Az ára lapján nem az olcsó mézek közé tartozik, szerintem a bio minősítés miatt.
https://translate.google.hu/translate?hl=hu&sl=de&u=http://www.amazon.de/Allos-Bio-Akazienhonig-500-g/dp/B003UCM7K6&prev=search
De szerintem a magyar méznek ez a méz nem igazán konkurencia az ára miatt. Valszeg a német vagy bármelyik kutyuló nem ezek miatt mellőzi vagy csak kis mértékben használja a magyar mézet.
Szerintem a magyar méz sem lenne drágább kiüvegezve bio minősítéssel sem.

Üdv. jani bátya

A ződ méhészfórumnak a mézárakkal foglalkozó hozzászólásai között több hasznos bejegyzést olvastam. Nagyon csodálkozom, hogy ezek a gondolatok itt nem kerülnek elő.

A brusszeli és hazai tüntetések kapcsán nemcsak a felvásárlói árkartel és a kereskedőknek az egymás kiszorítására irányuló akciója, hanem a magyar export egy nagyon gyenge ppntjára is rávilágítanak. Kiszerelt, tehát kiskereskedelmi forgalomra alkalmas formában minimális a magyar méz jelenléte Nyugat Európában. Szinte csak egalizált hordós méz kivitele a jellemző.

Szerintem ennek elsősorban történelmi okai vannak. A Hungaronektár csak egalizált hordós mézet értékesített évtizedeken keresztül. Majd a rendszerváltás után frissen alakult Mellifera személyi összetétele és kapcsolatrendszere is a Hungaronektár romjaiból nőtt ki. Amikor a Melliferát tönkretették azok, akik tönkretették, (és ebben az OMME akkori vezetése is tevőlegesen szerepet játszott) butaságból is meg szándékosan is, akkor az abból kialakult cégek is csak az egalizált hordós méz kivitelre összpontosítottak, mert így tudtak legrövidebb időn belül talpra állni, aztán meg a tulajdonos által elvárt profitot hozni.

Az üveges méz kivitelének nagyarányú növeléséhez államilag is támogatott komoly marketing munka kell, ahogy ezt a borágazatban is megteremtették. De ehhez viszont a jelenleginél sokkal tájékozottabb felkészültebb, mézminősítésben, mézkiszerelésben is jártasabb méhészcsaládok és tőkeerősebb kereskedők kellenek.

Jelenleg a méhészeti ágazatot még az a genráció uralja, aki az 1980-as években kezdte. Ennek a generációnak meghatározó személyisége Takács Ferenc, aki önmagában kevés az ágazat számára, sőt monopolhelyzete miatt el is kényelmesedett. Sajnos az élelmiszeripari, közgazdasági és agráképzésben nem kap megfelelő hangsúlyt a méhészet és a méhészeti termékek feldolgozása, kereskedelme.

Lehet szidni Takácsot, mert van is miért, de nem olyan akciókkal lehet visszább szorítani az Ő piaci részesedését, amit ma alkalmaznak és támogatnak sokan a magyar méhészeti elit (OMME vezetők és OMME-n kívüli véleményformálók) részéről, tehát nem a kinai méz térhódításának támogatásával, hanem a szellemi tőke megújításával és az új termékeket előállítók, forgalmazók tőkésedésével.

A termelő méhészeknek csak jót tesz, ha felnőnek Takács mellé olyan mézüzemek, akik szintén képesek üveges kiszerelésű export termékekkel megjelenni az EU és EU-n kívüli országok piacán.

 " A ződ méhészfórumnak a mézárakkal foglalkozó hozzászólásai között több hasznos bejegyzést olvastam"

Én is!

Érdemes például Bükk hozzászólásaira koncentrálni,  többek között ezt írja:
"Kizárólag Kínára hivatkozni olcsó népszerű,míg itthon rendet tenni fájdalmas.
De nagy tömeget lehet vele megmozgatni,aztán hivatkozni rájuk."

Sikora által feltett mézesüveg  pedig ékes bizonyítéka annak, hogy a kinai mézet Európából soha el nem TÜNTETITEK!

A véleményformáló Kitin....

 Ezt is Bükk írta régebben a ződön:

"Az elmúlt években döntően 3 ország(olasz,német,francia) vette meg a mézünket.
Mi termelők vajmi keveset tudunk ezekről a piacokról,és ez baj.
2014-ben ezen országok 14et. kínai mézet vásároltak egyenesben,miközben össz importjuk ennek 10 szerese 140et. volt!
2015-ben mi történt nem tudni még,hiszen az év nem zárult le,így adatok nincsenek egyenlőre.
Túl egyszerűnek tűnik a válasz,hogy csak a kínai méz."


 

A kínai mézet valóban nem lehet kiszorítani, ill. kitiltani az EU-ból!

De ha valaki figyelmesen olvassa a hozzászólásokat, akkor kiderül, hogy nem is ez volt a méhészek demonstrációinak a célja, hanem a fogyasztók korrekt tájékoztatása a méz pontos eredetének feltüntetése a csomagoláson !

Lehet, hogy ebből a félreértésből adódtak az eddigi viták?

Kitin!

Bükk is híres a rövidlátásáról. Bükk nem hajlandó észrevenni, hogy nemcsak külföldön van jelen a kinai trutymó, hanem itthon is. A rendcsinálás minimuma pedig az, tisztelt pártunk és kormányunk minimum a kinai trutymótól megszabadítja a magyar piacot. Ha ez sikerül neki, akkor utána beszélhetünk a további rendcsinálásról.

Ha valóban bio a Sikora által feltett méz, akkor az soha nem lesz valódi konkurenciája a magyar exportnak, mert Kinában 80 000 tonna biomézet előállítani nem tudnak, de még 1000 tonnát sem.

Kitin! Te is pontosan tudod, hogy a Sikora által feltett bioméz nem azonos azzal a 80 000 tonnával, ami a magyar méhésznek a gondot okozza. Ha meg nem vagy tisztába ezzel, akkor meg már bocsáss meg, nem hiteles az érvelésed.

Bercsényi!
A kinai mézet nem, de a kinai trutymót ki lehet szorítani az EU-ból, ha a méznek mint élelmiszernek a minősítését elég szigorúvá teszik. Annak a 80 000 tonna kinai méznek a trutymó hányada nagy valószínűséggel 80-90 %. Vagyis a jelenlegi import tizede, ami viszont már nem lenne komoly konkurenciája a magyar méznek.

Tisztelt Méhészklub Olvasók!
Ebben a rovatban legkevesebb szó a mézmarketingről esik.
Mi ennek az oka, elgondolkodtatok ezen? (langyos)
Kinek lenne ez a feladata? (meleg)
Mit tesz ezért az OMME? (forró)
Ha valami rosszul működik, vagy egyáltalán nem az OMME-n belül, az a méz és méhészeti termékek reklámozása.
Többször említettem már, hogy a borászok fényévnyi távolságra vannak ebben a témában a méhészektől.
Ők ki tudták harcolni, hogy a jövedéki adójuk egy részét visszaforgathatják a marketingre.
Ez éves szinten milliárdokat jelent, és folyamatosan nő.
Mit csinál az OMME, és mi méhészek?
Kesergünk, hogy áll a mézpiac, nyakunkon a kínai veszedelem (ami igaz is), és eladási gondjaink vannak, folyamatosan csökken az ár.
Véleményem szerint az OMME gőgös urai hihetetlen nagyokat vétenek a méhésztársadalom rovására, sokszor ellene mennek küldöttgyűlési határozatoknak, és még sorolhatnám.
A 2016-os év a méhészeti közéletben komoly változást fog eredményezni, szerintem ebben megegyezhetünk.
A jelenlegi OMME vezetés egyéni érdeke, hogy maradjanak a mostani átláthatatlan belső viszonyok, őket egyáltalán nem érdekli a méhészek nyűge, a méz ár meg abszolúte.
Többet kapnak a portékájukért, és azt gondolják nekik ez jár, mivel ők, egy kiváltságos klub tagjai.
Évtizedek óta megy az OMME központban a fű alatti (asztal alatti) méz biznisz is.
Senki nem gondolhatta komolyan, hogy aki az utcáról betoppan, és mézet kíván venni, azt mondják, nincs.
Hogy ne lenne!
Hegyekben áll az íróasztalok alatti rekeszekben a méz, és az OMME vezetés néhány tagja üzletel vele, mi meg fizetjük a tagdíjainkból az utazási költségeiket, és még sóhajtunk is egyet milyen sűrűn be kell járniuk, mennyi a dolguk. (Különösen ünnepek előtt, ha nő a megrendelés.)
Véleményem szerint ez elfogadhatatlan, és felháborító.
Csinálják otthon, de az OMME Székházból (amit Hivatalnak csúfolnak) ne legyen már egyesek számára mézes bödön!
Választások lesznek!
Az OMME urai negatív kampányra készülnek, gőzerővel gyártják azok ellen a lejárató történeteket, akik veszélyesek számukra.
Nekünk nem kell gyártani, csak közölni itt a Méhészklubon, hogy mit művelnek azok akiknek egyetlen feladata lenne a méhészek érdekvédelme.
Nagyernyei Attila

Tsanyin keresztül kaptam Molnár Jenőtől egy levelet, amiben körözi az Aranynektár mérlegadatait. Csatolom, ha sikerül. Az alábbi választ írtam rá.

Nemcsak Takács Feri, hanem a többi külkereskedő is hasonló zuhanást élt át az elmúlt években.
De ugye azokat nem nézegetei és nem pletykálja senki?

Valószínűleg Takács külföldi cége kint is adózik, de a német adóviszonyok nem valószínű, hogy számottevően kedvezőbbek lennének a hazainál.
Miért?
Mert az állami hivatalok, a szociális ellátórendszer és a közlekedési infrastruktura nyeli el a befizetett adók nagy részét. Ezek viszont Németországban fejlettebb, mint Magyarországon, tehát az adóhányad ennek megfelelő mértékű.

Nem tartom lehetetlennek, hogy Takácsnak a kiüvegezett mézének forgalmazása kedvezőbben adózik ott, ha van Németországban bejegyzett cége.
A hordós áru miatt valószínűleg nem érdemes külföldi céget alapítani. Ha a hordós árura is érdemes lenne, akkor a többi külkereskedő is fenntartana külföldön is egy céget, márpedig nem teszik.

Az is fontos szempont, hogy egy vállalkozás összes befizetett adójának csak egy pici hányada a vállalkozási nyereségadó, a nagyobbik hányada az áruforgalomhoz, termeléshez, bérekhez kapcsolófik.
Ezeket meg végképp itt kell leadózni. 
Minden külkereskedőnek a Magyarország területén végzett felvásárlás után - nincs mese - elsősorban Magyarországon kell adózni. Már csak azért is, mert csak akkor kapja meg a kereskedő az exporthoz kapcsolódó kompenzációs felárat.

Jenő ügyes méhész és biztos jó érzékkel adja el a portékáját, de a közéleti kérdésekhez annyit ért, mint a hajdú a harangöntéshez.

111

Aranyos Jenő!

Amennyiben ez a megszólítás esetleg zavarná a Kend érzékeny értékesítési érdekeit, akkor kérésre akár MM-es Jenőnek is nevezhetjük. Ha már Kendtek rokonszenv hiányában nem is alapítanak Takács Fan Clubot, azért csak ne ringassák magukat abba a hitbe, hogy értenek is a „harangöntéshez”. A Kendtek érvelése igen csak inadekvát, mert ha nem a Takács Ferenc ebben a szép magyar honban az egyedüli mézkereskedő és még csak nem is a legnagyobb, akkor a többiek miért nem vásárolják már azt a drága magyar mézet? Vagy Kendtek úgy gondolják, hogy itt az egy húron pendülés esete forog fent és többtagú a zenekar? No, de nem adnék a kezükbe még húros hangszereket is, mert lám a „hozzáértő” haragöntés eredményeként sem érdektől mentes tiszta harangszó hallatszik, hanem csak egy saját fazék kalapálásának hamis hangja…

Jenő!

Én a következőképpen látom a most zajló manipulációkat:
Tulajdonképpen a fürdővízzel öntitek ki a gyereket. Utáljátok az Aranynektárt, dögöljön meg és fulladjon bele a mézébe, még akkor is dögöljön meg, ha ez egyszer közös lenne a érdeke a méhészeknek és a mézkereskedőknek. Inkább százszor kívánjátok a kinai gagyi jelenlétét, itt is és külföldön is, csak az Aranynektár pusztuljon el. Azt hiszitek, hogy a kinai veszedelem csak a papíron létezik. Azt hiszitek, hogy a magyar méz verhetetlen és csak az Aranynerktár miatt esett a méz felvásárlási ára és állt meg a felvásárlás. Így gondolkodik az OMME vezérkara is, meg te is. Pedig nem így van. A SÁRGA VESZEDELEM, az bizony valóban sárga és valóban veszedelem, ami képes elsöpörni a magyar méhészet színejavát. Ezzel együtt téged is Jenő, ha egymásssal marakodunk a közös ellenség elleni összefogás helyett.

Megdöbbentő, hogy a mostani választási kampánybsan milyen álláspontok ütköznek:
Aki a sárga veszedelem mellé áll, az a jelenlegi OMME vezetés változatlansága mellett áll ki, aki pedig azt mondja, hogy a kinai méz EU jelenléte veszélyes a magyar méhészekre és ez ellen nagyon komoly összefogással harcolni kell, azok egyben az OMME jelenlegi vezérkarának levátását is követelik. 

Úgy látom, hogy ennek a választásnak sarokköve, hogy ki hajlandó a kinai méz ellen valódi nemzeti összefogással harcolni és ki nem hajlandó. A jelenlegi vezérkar hangadói és szócsövei szerint nincs szükség nemzeti összefogásra, mert a jelenlegi hazai felvásárlási válságnak egyedüli okozója nem a 80 000 tonna kinai trutymó, hanem Takács Ferenc.

Ki ijesztgeti a méhészeket 3 számjegyű akácárral, amikor a németeknél 6000 felett 1 kg?

Szeptemberben voltam Hollandiában, barátaim meg az adventi vásáron voltak kint Németországban heteken keresztül.
20 €-s méz?
Csak a különlegességek esetén. Láttam manuka és heide mézet 30 €-ért, polder mézet 18 €-ért. Ezek a kiugró árak.

Jenő! Sikora fotója egyedi!! Nem ebből a fajta mézből kínál 80 000 tonnát az EU piacára Kina. Folyamatosan minden alapot nélkülöző meggondolatlan hozzászólásaid miatt mára már csak azzal telnek a napjaink, hogy nevetve, vagy időnként bosszankodva olvassuk a hablatyolásaidat. Szórakoztató, de vannak akik komolyan vehetnek, erre vigyázzunk! Vigyázunk.

Az átlag mézár a Nyugat Európában a boltokban 3,5-5,5 €/0,5kg.
Akár tetszik, akár nem, de a magyar exportméznek ebbe 7-11 €/kg az átlagos fogyasztói mézárba kell beférnie.

A bolti mézár az elmúlt 5 évben Nyugat Európában stagnál. Ennek oka, hogy amikor a GMO miatt kiszorult az argentin méz, akkor szépen bejött a helyére a kinai, sőt azóta még nagyobb hányadot is kiszakított magának az olcsó, de látványos trutymóival. Kina olyan pofátlanul hamisít, ahogy akar. Náluk ez nemzeti sport. Az állam egyáltalán nem bünteti. Úgy vannak vele, hogy a bevétel növekedése a legfontosabb és kommunista felsőrendűségük tudatában nekik mindent szabad.

111

Nagyúr!

Már többször végig olvastam amit írtál, de nem igazán értem azt.

Jó, akkor hagyjuk! 

Tisztelt Geddekas!
Több kinyilatkozásban elhangzik a „kínai trutymó” kifejezés.
Többek közt az alábbi idézetben is.

„A jelenlegi vezérkar hangadói és szócsövei szerint nincs szükség nemzeti összefogásra, mert a jelenlegi hazai felvásárlási válságnak egyedüli okozója nem a 80 000 tonna kinai trutymó, hanem Takács Ferenc.”

Nem tisztem, és nem is tisztem sem a vezérkar, sem Takács védését.

Szóval mindenkit hibáztatunk a jelenlegi felvásárlás alakulásáért. De mi méhészek ugye hibátlanok vagyunk. Kezdő, hobbiméhészként csak hallok itt – ott megjegyzéseket, mint ahogy az öreg haldokló borász elárulta a fiának „bort lehet szőlőből is készíteni”. Talán nekünk is oda kellene figyelni, hogy mézet alapvetően a méhek, virágok nektárjából készítik (általában). Mert ugye a Német bevizsgáltatja a mézet! A vizsgálat eredménye nem lehetet az, hogy a kínai méz (az a trutyi) kevesebb cukrot tartalmaz mint a mi „kiválónak” tartott mézünk. Mert elhiszi valaki, hogy a Németnek a jó Magyar méz nem kell, a „kínai trutyi az igen. Tovább képzelgek, elképzelhetetlen? - mint ahogy a magyar multiknál megjelent, nem kerülhetett –e a Németekhez az a bizonyos „kínai trutyi” tőlünk, Magyaroktól? Belegondolni se merek, hogy magyar forgalmazókon keresztül jutott ki nyugateurópába az a bizonyos trutyi.
Persze az általam közöltek fikciók!

Ezért el kellene jutni oda, hogy az országból, de tovább megyek a méhészektől bevizsgálatlanul ne mehessen ki méz. Megvan már a technológia arra, hogy ne keljen elfogadható nád – répacukor szintről beszélni a mézben (ezen állításom könnyen támadható, 200 – 2000 vagy nagyobb méhészetekben, fekvőkaptárakban hordás előtt tisztító pergetés! mi módon?). Persze úgy nehéz, mint ahogy sokan csinálják, ősszel szárazra pergetik a kaptárakat és visszaetetnek 20 kg cukrot családonként, és tavasszal elkezdik a serkentő etetést, esetenként több literes mennyiségben. Ha belelapozunk a méhészújságokba kevés ahol nincs szó szirup etetésről. Megjegyzem csak Bezzeg  László etetési módszere a színpatikus (méhész újság 2015 decemberi szám). Igaz jó, talán esetenként jobb a cukron való teleltetés mint mézen, de el kellene jutni oda, hogy az ne kerüljön bele a mézbe.
Méhészek mézeinek vizsgálatának megszervezése külön misét megér.
És talán a vizsgálatra forrást is lehetne találni! Összekötni a nemzeti programmal! Támogatás a bizonylattal igazolt, és bevizsgált méz után járjon!