Árvita a mézpiacon – mennyiért kel el az akácméz?
Megjelent: 2015. július 24.
Leállt a mézpiac, a méhészek nem adják a jelenlegi árszinten a mézet, a felvásárlók pedig az exportárakra hivatkozva nem kínálnak többet a kilónkénti 1300-1350 forintnál. A termelők a szezon indulásakor jellemző 1500 forintos árhoz ragaszkodnának, csakhogy a magyar mézet felvevő európai piacon most nem adnak ennyit az áruért. A helyzet pikantériája, hogy az idei termés kiváló minőségű, de a keresletet éppen a korábbi évek hiánya és ízben, valamint beltartalomban is fakóbb termése fékezi: a nyugati vevők „leszoktak” a magyar akácmézről, elfogadták a gyengébb minőségű, kínai mézzel kevert árut. A piacon kialakult patthelyzetet csak tovább erősíti, hogy totálisan ellentétesen ítélik meg a piaci trendet a kereskedők, illetve a termelők: előbbiek szerint félő, hogy a Romániából, Szerbiából, Horvátországból, sőt, most már Ukrajnából és Moldáviából is Nyugat-Európába érkező akácméz még inkább lenyomja az árakat, ezzel szemben a méhészek áremelkedésben bíznak.
A méhészek gyenge-közepesre, a kereskedők inkább mennyiségben is jóra, minőségben pedig kiválóra osztályozzák az idei akácméztermést. Az egyik, az agromonitor.hu-nak nyilatkozó mézkereskedő szerint értékelésük különösen ahhoz képest pozitív, hogy az ő vevőik – a nyugat-európai mézletöltők – igényszintje az akácméznél az elmúlt három év katasztrofális termése hatására jelentősen csökkent. Ahhoz képest megfelelő a mennyiség is. Ahogy elmondta, a környező országokban is jó volt a termés.
Ugyanakkor önmagában nem a külpiaci kereslet hiányzik, hanem az a probléma, hogy a magyar árszint jóval magasabb, mint amennyiért a nyugat-európai mézletöltők vennének. „Azon a szinten, amilyenen a méhészek adnák, nem lehet eladni, raktárra meg nem veszek, amikor csökkenő ártendencia van” – mondta a mézkereskedő. Mivel most a környező országokban is van akácméz-termés, az importőrök megveszik onnan. Az 1500 forintos kilónkénti áron induló szezonban ezért is ütött be elég hamar a krach: június közepén a románok elkezdték lejjebb vinni az áraikat, amit követtek a szerbek és a bolgárok is. Ezért szerinte nagy a veszélye annak, hogy amikor a magyar méhészek kapcsolnak, hogy el kellene adni a készleteiket, lassan már vége lesz a szezonnak, a kereslet is lecsökken annyira, hogy ha egyáltalán, akkor a jelenleginél is csak jóval alacsonyabb áron kell a magyar akácméz.
Súlyosbítja a külpiaci helyzetet, hogy az elmúlt években az Európai Unióban jelentősen nőtt a kínai import, ez is okozza a megcsappant keresletet. A gyászos tavalyi év után több cég ki is vezette az akácmézet az ajánlati listából, vagy szortimentből, mert sem minőségben, sem árban nem volt megfelelő. Az ár akkor – igaz kisebb tételekre – elérte a kilónkénti 2000-2100 forintot is, méghozzá úgy, hogy az elmúlt években nem akácméz, hanem akácjellegű méz termett, ami – tavaly egészen biztosan – nem felelt meg a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak. Ennek egyszerűen természeti okai voltak, mivel annyira gyenge volt az akácvirágzás, hogy a méhek egyidejűleg más virágokról is gyűjtöttek. Ezért a tavalyi mézeket sok helyen „Akácméz vegyes tartalommal” felirattal árulták. Mára már nem csak határainkon kívüli , hanem hazai gyakorlattá is vált ,hogy a magas árak miatt az egymással konkuráló mézletöltők csak úgy tudtak bejutni,vagy bent maradni a nagy élelmiszer-kiskereskedelmi láncokban, ha ők maguk is keverik a magyar mézet az olcsóbb és ízvilágában gyengébb kínaival – amelyik egyébként a tavalyi speciális helyzet miatt pollenösszetételével – ami fajtajelleget meghatározó kritérium – javította a magyart. A nagyobb probléma, hogy a fogyasztók elfogadták az olcsóbb, kevésbé ízletes kevert mézet – magyarázta az agromonitor.hu-nak egy másik kereskedő.
Gyökeresen másként látja a helyzetet az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME). „ Az idei termés sajnos csak gyenge-közepes” – mondta az agromonitor.hu-nak Mészáros László, az egyesület elnöke. Szerinte az okozta a problémát, hogy az első akácvirágzás végén rosszra fordult az idő, és a 3-5 nappal későbbi második virágzás legintenzívebb időszakában végig esős, szeles idő volt, ami akadályozta a gyűjtést. Ráadásul tavasszal az akácvirág-kezdemények kialakulása idején fagy volt, ami Borsodban tarolt, és a méhészek által kedvelt Nógrádban is nagy károkat okozott.
Az OMME-elnök a piac nyári leállását normálisnak tartja, szerinte ősszel ismét megindulnak a felvásárlások, méghozzá reményei szerint a jelenleginél magasabb árszinten. Az idei szezon induló, 1500 forintos árát pedig korrektnek nevezte.
Szükségük is lenne a méhészeknek arra, hogy az akácmézért jó árat kapjanak, mert a júniusi csapadék, majd a mostani kánikula miatt a napraforgóból gyűjtött méz is csak a szokásos mennyiség fele lesz. Az idén tehát a méhészek nem számíthatnak arra, ami Mészáros szerint korábban többször is előfordult, vagyis, hogy a napraforgóméz menti meg a szezont.
OMME
méz
Igaz nem friss a cikk, de érthetően van leírva.
Én hál istennek, Mészáros úrral együtt korreknek találtam az 1500 indulót, így június első hetén kitakarítottam, de hogy jövőre mi lessz nem tudom.
Ezt már odaát is bedobtam, lehet belőle csemegézni.