Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak

  • 2907 válasz
  • 1116392 megtekintés
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2235 Dátum: 2019. Június 07. 06:22 »
Előző írásomat gondolatébresztőnek szántam.
Így hozzászólások híján, folytatom.
Lehet a kiinduló víztartalom 19-es is, amiért megadják az alapárat, jelenleg 1.420-at.
A 20-as 1.320, a 21-es 1.220 és így megy lefelé a minőségi "kompenzáció".
Ha 18-as akkor 1.520, ha 17-es akkor 1.620.
Mit szóltok hozzá, van realitása?
Mert ha nincs akkor nem kell görcsölnünk a minőséggel....ezeknek, ennyiért így is jó.
Nagyernyei Attila

*

ata67

  • *****
  • 521
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2236 Dátum: 2019. Június 07. 07:08 »
Valószínűnek tartom, hogy a mézkiszerelők technológiájában nem okoz gondot a méz víztartalmának a különbözősége. Nem kerül annyiba az egalizálás folyamata (van elég minőségi méz), amivel összekeveri a gyengébbet), hogy differenciáljanak a felvásárlási árban. Ha törvény szabályozná az átvételi feltételeket, akkor mindenki kepesztene azért, hogy sűrű mézet pergessen.
Ata

*

neo

  • *****
  • 947
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2237 Dátum: 2019. Június 07. 08:35 »
Mit szóltok hozzá, van realitása?
Attila barátom!
Ennek semmiféle realitása nincs. Pontosan ezért nem értetted a négyek és az én hadakozásomat a mézparaméterek ügyében. A felvásárlóknak az az érdekük, hogy minél gyengébbek legyenek a jogszabályi követelmények, akkor gyakorlatilag mindent fel tudnak vásárolni bagóért. A jó minőségű mézeket is, amelyekből aztán hígítással (pl. repcemézzel) több mézet képesek előállítani. Teljesen törvényesen. Akkor lennének hajlandóak ilyen felárak alkalmazására, ha a mézparaméterek nem a leggyengébb értékeket céloznák meg, hanem közelítenének az erősebb értékekhez. Akkor verseny lenne ezekért a mézekért, ami árfelhajtó hatású. Ha minden méz tudja teljesíteni a paramétereket, akkor nincs verseny, teljesen szükségtelen többet fizetni a jó mézért. Persze lehet azt mondani, hogy mégiscsak érdemes lenne versenyezni, hiszen akkor többet lehet előállítani a jó mézből hígítással. Valószínűleg nem éri meg. A jó mézekhez véletlenszerű alapon jut hozzá minden kereskedő, olcsón. Nem pedig szelekcióval, drágán.
Miért vagyok ennyire biztos a dolgomban? Azért mert hosszú évek óta él a különleges minőségű magyar akácméz előírás. Mégsem találkoztam soha ilyen mézekkel a bolti forgalomban. Egyetlen kereskedőnek nem érdeke ilyen mézet forgalmazni. Ehhez ők értenek, én nem. Azt gondolom, hogy nem érné meg nekik, azért nincs ilyen. Tehát nekik csak a leggyengébb minőséget éri meg előállítani. Amit most a mézparaméterekkel jól meg is támogattak. Miért nem éri meg? Azért, mert verseny lenne a jó mézekért. Az pedig nem érdekük. Nekik a verseny hiánya az érdekük.
Ami a vizet illeti. Azért nincs verseny, mert el lehet mesterségesen is távolítani. Az erjedtet meg úgysem veszik meg. Az egyéb minőségi paramétereket kellett volna magasabb szintre beállítani. Akkor lenne verseny.
Persze mondhatod azt is, hogy most van verseny, mert kevés a méz. De ez ugye független a víztartalomtól. Csakhogy miért is gyűltek össze a kereskedők? Azért, hogy kialakítsák az árakat? Ha most közöltek volna árat, akkor az bizony a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó ügy lenne. Ugyanis ez kartell. Ami tilos. Nem hinném, hogy ilyen bolondok lennének. Majd szépen kialakul az ár magától. Amiről senki nem mondja meg, hogy egyeztetett ár, vagy piaci. Elvégre a piaci árverseny is előbb utóbb azonos szinten fog rögzülni minden kereskedőnél. Kevesebbért senki nem fogja nekik adni, a másik kereskedőnél többet pedig ők nem akarnak adni.

Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2238 Dátum: 2019. Június 07. 09:04 »
A kereskedői találkozó természetesen kartell "gyanúját" veti fel. Nem mellék vágányra kellene terelni ezt, gumicsontot bedobva az olvasótábornak,  hanem azonnal feljelenteni Őket, piaci verseny korlátozásáért. De tudjuk már régen, kéz kezet mos......

Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2239 Dátum: 2019. Június 07. 11:20 »
Nem értem hogy senki nem akarja érteni.

Ez nem egy kereskedői ár egyeztető gyűlés volt. Ezt Bross Péter az OMME elnöke hívta össze. A kereskedők éppen azt kifogásolták hogy olyankor hívja össze őket amikor még nincsenek akácméz adatok.

Az érdekes az a dologban hogy se adat se minőségi és mégis az OMME elnöke összehívja a kereskedőket. Nem csak a kereskedők és csomagolók egyesületét hanem mindenkit. Beleértve azt is aki nem tagja annak az egyesületnek. Erről is érdemes lenne tájékoztatást kérni. Attila bisztos többet tud mint amit leír.

Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2240 Dátum: 2019. Június 07. 21:13 »
Ezt írja Fehér Viktor:
"Attila bisztos többet tud mint amit leír."
Persze, hogy többet tudok, de ez már szakmapolitika.
Minek adjam a kereskedők alá a lovat?
A másik.
Nemrég pont a 4 muskétás (most csak 3 volt mert az egyik hallgatott, így valójában kerek a története a 3 testőrnek) reklamált, hogy miért nem hívja meg az OMME elnöke a kereskedőket egyeztetésre.
Ki érti ezeket?
Az a lényeg, hogy továbbra is gáncsoskodjanak, nem tanulnak a csúfos lebőgésüktől.
Erőlködnek naphosszat, nehéz megemészteniük, hogy a kisebbségben vannak.
Nem tartanak attól, hogy jön a következő OMME Küldöttgyűlés,  aztán megint kardozhatnak "Dartanyanék".
Ennek szerintem csúnya vége lesz számukra.
Ha valóban profik lennének, taktikát váltottak volna.
Nagyernyei Attila

Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2241 Dátum: 2019. Június 08. 08:04 »
Amúgy egyébként azt ki dönti el, hogy egy kezdeményezés mikor minősül a választói akaratot képviselő szakmapolitikai kezdeményezésnek vagy gáncsoskodásnak? Egyéni szinten dől el vagy valamilyen csoportérdek mentén?

Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2242 Dátum: 2019. Június 08. 08:11 »
Neo ezen kijelentésével egyáltalán nem értek egyet!
"Miért vagyok ennyire biztos a dolgomban? Azért mert hosszú évek óta él a különleges minőségű magyar akácméz előírás. Mégsem találkoztam soha ilyen mézekkel a bolti forgalomban. Egyetlen kereskedőnek nem érdeke ilyen mézet forgalmazni. Ehhez ők értenek, én nem. Azt gondolom, hogy nem érné meg nekik, azért nincs ilyen. Tehát nekik csak a leggyengébb minőséget éri meg előállítani."
Ha ez így lenne akkor valójában ne foglalkozzatok a víztartalommal, meg ha egy kicsit "belecsúszott a repce".
Lényeg, hogy sok legyen mindent megvesznek.
Na én ezt a szemléletet maximálisan elutasítom, és a tisztító pergetést akác előtt elvégeztem, sűrű víztiszta akácmézet pergettem.
Így nem eladó a mézem 1.420 Ft-ét!!!!!!!!!!!!!!!!
Üvegben továbbra is 2.500 Ft/Kg, de most érzékeltem először, hogy a médiákban leadott hírekre a vevők is figyelnek.
Mi ez, ha nem érdekvédelem?
A kis kiszerelők mind arról számoltak be, hogy megugrott a forgalmuk, erősen keresik az akácmézet.
Aki meg 21-est, vagy az felettit pergetett, ne aggódjon (ha nem forr meg) nem számít a minőség.
Majd besűrítik a kereskedők, egalizálják, úgy alakítják, hogy jó lesz az. (Neo szerint.)
Apró porszem azért került ebbe a gondolatsorba.
tegnapi hír, hogy az egyik mészésztől nem vették meg a mézet (pedig ő szállította be) mert olyan magas volt a víztartalma!
Akkor mégsem kell minden híg lötty?

Nagyernyei Attila


*

neo

  • *****
  • 947
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2243 Dátum: 2019. Június 08. 16:48 »
Attila!
Azt írtam, hogy ami erjedt azt úgysem veszik meg. Hozzá lehet tenni, hogy ami túl híg, azt sem veszik meg. Majd azt  írd meg, ha valaki felárat kap a sűrű mézéért. Na akkor fogsz engem megcáfolni. Továbbra is azt állítom, hogy a kereskedők nem akarnak egymással versenyezni. Azért, mert akkor ugyanazért a mézért sokkal többet kell fizetni, mint verseny nélkül. Ilyen egyszerű ez.

Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2244 Dátum: 2019. Június 09. 08:06 »
Ezt írja neo:
"Továbbra is azt állítom, hogy a kereskedők nem akarnak egymással versenyezni."
 Azért, mert akkor ugyanazért a mézért sokkal többet kell fizetni, mint verseny nélkül. "
Nehogy azt gondold, hogy veled kívánok vitatkozni.
Ha ez így van, akkor a kereskedők vessenek magukra.
Senki nem fog a minőségre törekedni, aztán egalizálgassák a 21-24-es mézet.
Én biztos, hogy 1.420-ért meg sem mutatom nekik.
Akinek megfelel az ár odaadja, ez így működik.
Ja még valami.
Biztosan az OMME tehet arról is, hogy egy külföldi nagy múltú mézkereskedő több egyesületet megkeresett, és adott VOLNA egy nagyon szép árat a 2019-es jó minőségű akácmézért.
Ezt több internetes hozzászólásban is olvastam!
Erre mit csinál méhész?
Egymás alá ígértek, hogy ...én odaadom olcsóbban is.
Ezért nem lesz itt soha összefogás, a káosz meg a kereskedőknek kedvez.
Borítékolom, hogy majd ismét bevetik a pánikhangulat fokozó trükkjüket, és kicsit "leejtik" a jelenlegi árat.
Futótűzként terjed majd a hír, hogy gyorsan adjátok mert még kevesebb lesz.
Ennyi.
Pedig most 1.600-1.700-ért is el lehetne adni, de minek adjanak többet érte ha a méhésznek ez is jó.
Semmi üzletpolitika, semmi kurázsi, csak nyomor a köbön.
Ezt vártuk, hogy keressék a mézet!
Kínálati piacnál esik az ár, keresletinél nő.
Még addig sem jutottunk el röpke 30 év alatt, hogy ne telefonálgassnak a méhészek, hogy .....mennyit ad érte?
Kicsit hallgatnunk kéne, azonnal felmenne az ár.
Ebben a környezetben minden kiszámíthatatlan, nem a normális piaci szabályok érvényesülnek.
Nagyernyei Attila



Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2245 Dátum: 2019. Június 18. 21:05 »
Íme egy hozzászólás a Facebookról:
"Kedves méhészek!
FERENC FODOR·2019. JÚNIUS 18., KEDD
Így kell a méz árát letörni! A pár családos méhészek akik állítólag 30-kiló felett pergettek akácot Hivatkozási alapul szolgált, hogy ezért nem emelik a méz árát.A méz csomagolók és kereskedők szerint,ha egyesek 30kiló feletti átlagot elértek a többinek sem lehet sokkal kevesebb.Nekem Somogyba csak a töredéke termett jó családokkal. Sajnos az időjárás nem kedvezett.Szerintem az a pár jó teljesítő méhész majd leadhatja a sok termését bagóért."
Ezért javasoltam , hogy szerényebben a nyilatkozatokkal.
Én is hallottam szép eredményről éppen tegnap.
114 családból 64-el volt Baja mellett, majd vándorlás a Mecsek egyik hűvös völgyébe, (ahonnan állítólag késett), aztán  spuri Karancsaljára.
Pergetési átlaga a 3 akácról 27 kiló!!!!!!!!!!!
És mekkora a vándorlási költség?
Autópálya díj, útdíj, üzemanyag, rakodók bére, kaja-pia.
Arról meg soha ne feledkezzünk meg, hogy a beteleltetett állomány létszámával osszuk a pergetési eredményt következő évi akácon!
Sokan nem számolják a telelési veszteséget (mert ááááá olyan senkinek sem volt), aztán a lerajzott családokat amitől nem pergettek.
Ez egyébként nincs is rendbe téve.
Valaki felmegy Nógrádba egy összereptetett állománnyal  persze, hogy szép eredménye lesz azoktól.
De tessék az osztásnál a lereptetett itthoniakkal is osztani.
Na ezt mondják felénk parasztvakításnak.
Arra viszont kiváló, már akik ezt becumizzák.
A kereskedőknek elemi érdeke, hogy nyomják a pergetési átlagot, ehhez a dicsekvő méhészek még lovat is adnak alájuk.
Akinek (etetés nélkül) jó eredménye lett, legyen úriember, mi büszkék leszünk rá.
Idézet az OMME honlapjáról:
"1. egyes eladásra felajánlott méztételeknek idegen eredetű cukortartalma van."
Nagyernyei Attila

*

Vivaldi

  • *****
  • 2049
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2246 Dátum: 2019. Június 22. 20:52 »
Nekem csak az a furcsa az egészben, hogy ő persze most benfentes, de ha én vonom kérdőre az omme semmit tevése irányában, akkor ő nem illetékes.

Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2247 Dátum: 2019. Június 23. 20:56 »
Ata 67 írására itt válaszolok.
Ezt írja:
"Úgy látom, ez egy idegi harc is, de a piaci helyzet, médiahírek is meghatározóak lehetnek."
Nagyon jól látod!
Az OMME elnöke folyamatosan nyilatkozott, hogy az idei akáctermés átlagon aluli, még a fele sem termett a szokásosnak.
Nagyon jól tette, ez eljutott a fogyasztókhoz, és így nem kell magyarázkodni ha árat akarunk emelni.
Szerintetek ki, vagy kik kifogásolták Bross nyilatkozatait?
Hát a 4 muskétás, nekik nem tetszett!!!!!!
Ha azt nyilatkozta volna Bross, hogy minden híresztelés ellenére jól sikerült az akác, akkor azt kifogásolták volna.
Ebből látszik, hogy nekik semmi sem tetszik, de sokan vagyunk akiknek meg ők nem tetszenek.
Na de nézzük tovább ata67 írását.
Ezt kérdezi tőlem:
"Attila! Úgy látom, Neked régóta szálka a szemedben, ha a méhészek szerinted túl alacsony áron adják a mézet. Nem lehet, hogy a Te vidékeden sokkal több a fizetőképes vevő, mint a szegényebb régiókban? "
Válaszom, hogy nem!
Ma Magyarországon mindenhol el LEHETNE 2.500-ért adni az akácméz kilóját üvegezve, csak a méhészkollégák(?) egymás alá vágnak!!!!!!
Ha a vevő nem kapna 2.500 alatt akkor holnaptól ennyiért venné.
Aki a mézet szereti simán megveszi!
Persze ha kap kevesebbért azt választja, de ezért a méhész a hibás.
Ugyan ez van a hordós értékesítésnél.
Ha mindenki kitámasztana és nem adná oda 700 alatt a virágmézet 1.600 alatt az akácmézet akkor ez lenne a felvásárlási ár.
Amikor kenyeret vesztek a boltban Ti mondjátok meg, hogy mennyit akartok érte adni?
Na ugye, nem!
A pék határozza meg az árat.
Mi méhészek fordítva ülünk a lovon, és folyton arra hivatkozunk, hogy nem adtak többet érte.
Megérdemeljük!
Aki bírja csinálja ezen az áron, aki nem az keres más foglalatosságot.
A valóság, hogy nincs összefogás, szanaszéjjel vagyunk így semmi esélyünk az árak alakításában.
Ezt kihasználják a kereskedők, mert ők nem egy jótékonykodó kis angyalok, hanem kemény  üzletemberek.
Nagyernyei Attila

*

neo

  • *****
  • 947
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2248 Dátum: 2019. Június 24. 07:40 »
Az árakat sohasem a vevő határozza meg, ebben Attilának teljesen igaza van. Hanem a méhészek közötti verseny. A vevő csak dönt, hogy kell-e neki ezen az áron a portéka vagy sem. Ha nincs verseny, akkor is érvényes a megállapítás, mert ebben az esetben a versenyt a verseny hiánya jellemzi. Mondjuk inkább úgy, hogy elhanyagolható a verseny. Attila 2500 forintos törzsközönsége egy hosszú szelekció eredménye. Hozzá olyan vevők jönnek, akik meg tudják fizetni. A többi méhész azokért verseng, akik ezt nem tudják megfizetni. Ennek sokszor pont az a következménye, hogy emiatt az olcsóbb méz gyengébb minőségű. A drágább mézhez ugyanis több munkát kell befektetni. Ha a vevőnek így is jó, akkor a méhésznek is. A gond akkor van, amikor nagyon távol kerül egymástól a két ár, és közel kerül egymáshoz a két minőség. Akkor nem lehet tartani a magas árat, könnyen el lehet veszíteni a vevőt. Értelemszerűen ezt a drágább piacot felépíteni pedig sok időbe és munkába telik. Lehet választani, kinek mi éri meg jobban.

*

nyuszt

  • ***
  • 130
Re:Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak
« Válasz #2249 Dátum: 2019. Június 24. 13:38 »
 Az  előző véleményeket olvasva én úgy gondolom,hogy nem lehet egységes árakat  kialakítani az üvegezett méz esetén. Nem csak országosan , de még csak regionális szinten sem , akkora eltérések vannak.Nem ellensége senki önmagának vagy hozzátartozóinak, és  abból az alap helyzetből indulok ki , hogy minden méhész épp eszű ( mindaddig míg az ellenkezője be nem bizonyosodik), tehát  a lehetőségeihez mérten a legoptimálisabb áron próbál értékesíteni.  Mézár ajánlásokat természetesen lehet tenni,(sőt helyes ) de azt elvárni nem lehet , hogy azt mindenki kövesse ! A méz árakat sosem a kereslet-kínálat alakította. Ha ez igaz  lenne akkor nem csak a felvásárlási árak ingadoznának erősen , egy-egy kiemelkedően jó , vagy rossz évben,hanem a kiskereskedelmi árak is.Egyszerűbben fogalmazva az óriás felvásárlók emberi jelleme(sok esetben jellemtelensége) amely a legkomolyabban ár alakítótényező, és ez alapján alakulnak mind a nagy. mind pedig a kiskereskedelmi árak . A méhészek is ehhez szabják az üvegezett mézeik árát , más tényezőket is figyelembe véve.Véleményem csupán egy vélemény a sok közül ,de talán van valóság alapja .Üdv :nyuszt
« Utoljára szerkesztve: 2019. Június 24. 15:00 írta nyuszt »