Jó.
Felelősségteljesen kijelentem, hogy nem állítom azt, hogy Takács Ferenc hamísított mézzel hígítja az akácmézet. Sőt ilyent még sugallni sem akarok./color]
Nagyon sajnálom, hogy bárkinek ilyen eszébe jutott a hozzászólásaim kapcsán, semmi ilyen szándékom nem volt.
Akkor engedd meg, hogy elmondjam, mi okozhatta a félreértést.
Minden piacnak van két szereplője. Eladó és vevő. A szocializmusban a kettő között alkalmazott árat egy független, harmadik szereplő határozta meg. Az állam. Piacgazdaságban az eladó és a vevő ellenérdekű felek. Az eladó több pénzt szeretne kapni az áruért, a vevő pedig kevesebbet szeretne fizetni. Üzlet akkor jön létre, ha egyezség születik. Abban a szituációban, amikor Te felvásárolsz tőlünk méhészektől mézet, akkor mi eladó és vevő viszonylatában állunk egymással szemben. Ellenérdekű felek vagyunk. A mi feladatunk az, hogy csökkentsük a kínálatot, mert ekkor tudunk magasabb árat elérni, a Te jól felfogott érdeked pedig az, hogy növeld a kínálatot. Tehát a mi érdekünk az, hogy afelé toljuk el a jogszabályi értékhatárokat, amellyel kisebb lesz a kínálat, a Tiéd pedig ennek a fordítottja.
A sugallásról. Bross Péter majdnem minden nyilatkozatában előjön, be is mutatott ilyen üzemet fényképeken, leírod Te is, hogy mennyi hamis méz jön be Európába. Te, mint egy jelentős üvegező vállalkozás felelős vezetője, nap mint nap találkozol a konkurencia árlenyomó kínálatával, melynek alapjait a hamis méz teremti meg. Ahhoz, hogy életben tudj maradni, Neked is alkalmazkodnod kell ehhez. Ennek legegyszerűbb esete az, hogy az eleve alacsony pollenszázalékú hazai mézekkel bővíted a kínálatot. Másik esete az, hogy nem hazai alacsony pollenű mézekkel bővíted a kínálatot. Ebben az esetben teljesen mindegy, hogy hazai vagy más EU tagország piacáról beszélünk, mert kölcsönösen hatással vannak egymásra. Magyarul: nem engedheted meg magadnak azt, hogy jó kereskedő legyél, és ne törekedj a kínálat növelésére. A viszonyokat azonban alapvetően a hamis mézek határozzák meg. Ha ezek nem lennének, akkor Neked sem kellene ezekkel versenyezni.
Ennyit az ellenérdekű felek viszonyáról. Szeretném leszögezni, hogy ettől függetlenül, személy szerint a szövetségi kapcsolat ellen sincs kifogásom. Én lelkes híve voltam a ZRT gondolatának. Az egy szövetségi kapcsolat lett volna. A méhészek nem kértek belőle. Ennek ellenére most is lehetne szövetségi kapcsolatot létrehozni. Például egy különleges termelői akácméz márkanév kialakítása, Aranynektárral történő szövetségi rendszerben. Részünkről azzal a feltétellel, hogy legalább 50-100 százalékkal magasabb árakat alkalmazz az ennek megfelelő mézek felvásárlása esetén. Ilyen ellen semmi kifogásom nem lenne.
Tehát az ellenérdekű viszonyt mindig az egyes ügyek határozzák meg, de elképzelhetők azonos érdekű ügyek is szövetségi rendszerben.
Azt azonban továbbra is fenntartom, hogy a vitatott helyzetben az OMME és Te ellenérdekelt viszonyban állunk. Mélységesen elszomorít, hogy akinek a méhészek érdekeit kellene képviselnie, az nem így tesz. Leírja azt, hogy az alacsony pollenszázalék oka a pollengazdagság. Tehát tisztában van a százalékszámítás szabályaival, azaz számlálót osztva nevezővel kapjuk meg a végeredményt. Azzal is tisztában van, hogy változatlan számláló mellett egy megnövelt nevező kisebb végeredményt ad. Akkor azt nem értem, hogy neki miért nem az a megoldás jött ki erre a picinyke egyenletre, hogy el kell hagyni a nevezőt? Miért dobja ki az egyenletet? Na ez az amit nem lehet megmagyarázni. Két napja is ugyanezt írtam, most is ezt írom: Ezzel az ellenérdekelt felet képviseli, nem a méhészeket !
Ezért szükségesnek tartom még egyszer leírni, hogy az ellenérdekelt fél alatt nem a hamis mézzel történő hígítás alkalmazását kell érteni.
Olyannyira nem, hogy az egyik esetben ellenérdekelt féllel, más esetben szövetségi együttműködést is el tudok képzelni.
Ha ez félreértésre adott okot, akkor elnézést kérek!