Csak gondolj bele, a Mánuka egy nagy kristályban kristályosodó méz, maga a töltés is beavatkozást igényel. Az akác eleve nyerésre van ítélve, mert nem kell kiolvasztani!!!
Szóval a legfrissebb tudásom szerint az akácméz jó, jók az eredményei, már csak marketing kell.
Az akác termőterülete egészen Berlinig felnyúlik, Asztria nyugatra, szóval van terület. De a piac is nagy. Csak nem az Új-Zélandról ideutaztatott Mánuka mézet kellene eladni.
Szóval nem pontosan értem, hogy mi az elavult akácmézzel kapcsolatban.
Mánuka egyébként Új-Zélandon legalább háromszor annyi kerül üvegbe, mint amennyi terem, ss ausztráliában is van Mánuka és egyéb teafaféleség. Ők már benne vannak a Mánuka biznyicben.
És mégegyszer elmondom: az ár sok tényezőtől függ. Az egyik pont a "tudományos marketing". Ott a Mánuka Akác arány 3:1!!! És ez tökéletesen tükröződik az árban. Melózni is kell a jó árért. Nem elég várni a sűlt galambot...
Van Nyugat_Európában egy mézfeldolgozó amelyik nagy mennyiségű erősen kristályosodó mézeket dolgoz fel krémmézzé.
Még hozzá olyan sikeresen,hogy ugyanazon a polcon és árban van a francia napraforgóméz,a szlovák repce és a magyar akácméz.
Jók a magyar akácméz kutatási eredményei ez jó hír,az már nem,hogy egy sem magyar kutatás.Nem lennék biztos benne,hogy ennek így magyar hozadéka lesz.
A manuka méz még hamisítottan is korlátozottan áll a piac rendelkezésére kb. 6 000 tonna/év.
Egy hiánycikk méz,ezért annyi az ára.
Akácméz,hát Koreától-Lengyelországig termelik és hamisítják.
A termelést és a hamisítást összesen még becsülni is nehéz.
Valószínűleg korlátlan mennyiségben kapható,vagyis minden létező igényt a "termelők"
kielégítenek.
Amíg ez így van,addig ezt ár vonatkozásában semmilyen marketinggel nem lehet áthidalni
szerintem.
Kedves Kolléga,
Mindenre lehet mondani valamit. Én a Mánuka Akác versenyben mondtam, hogy az Akác nyerésre áll.
Kétségtelen, hogy a krém méz is jobb, mint a kimelegített. De nem az volt a kérdés, hogy van-e a magyar akácmáznek versenytársa. Fel sem tudom sorolni, mennyi van. Szaud-Arábiában van 2400 ft-os méz, de van 60.000 Ft / kg-os is. A vadrépa méz is kiváló. Szóval van a világban sok méz, ami versenytárs.
Én egyet kérdeztem csupán, mire alapozod, hogy az akácmézzel kapcsolatos ismereteim elavultak.
A Mánuka hamisítása sokkal nagyobb business, mint az akácé. Csak arra gondolj, hogy a 15.000 Ft / kg hány szerencselovag fantáziáját mozgatja meg. Szóval én nem tudom, miért gondolod, hogy az akác és a Mánuka között hamisításilag nagy különbség lenne.
Szerintem akácmézből nem adnak el háromszor annyit, mint amennyi megterem.
De ez mind mellékes.
VÉLEMÉNYEM, hogy tanulni kell az Új-Zélandiaktól. Ez a fő mézük, bebizonyították, hogy miért jó. A kutatások nagyrésze nem is Új-Zélandon történt. (Emiatt nem érzem én, hogy miért ne lenne jó egy "független" szlovák kutatás a magyar méznek?)
Nekünk a legfőbb, nem termesztett kultúráról származó mézünk az akácméz. Nekünk nem azzal kell foglalkozni, hogy kik mit mennyiért adnak, hanem a saját mézünket értékelni, nem elkótyavetyélni. Ahhoz, hogy emelkedjen az ár nem a kristálycukorhoz kell igaztani az árat, hanem a manuka méz fele kellene tendálni.
Tudod, hogy hány drága méz van a világpiacon? Sok! Pl.: Van a kisvirágú füzike méz. Prosztata problémékra kiválóságáért javasolják.
És azt is tudod, ha valami felmegy a drága ligába, akkor szigorodnak a feltételek, jut pénz a drágább vizsgálatokra, és akkor nem lesz "akármennyi méz".
És még egy kis matek:
Kiindulva abból, hogy tudjuk, a mézfogyasztás átlagot megemelni komoly munka, maradjunk a 0,7 kg-nál.
Mennyi a különbség 0.7 * 1700 ás 0.7 * 2500 Ft között? 560 Ft / fő / év. Ez egy-két óra parkolás díja. Aki az átlagot fogyasztja, annak ez havi 47 Ft. Aki az átlag alatt fogyaszt, az nem is tudja kiszámolni.
Aki többet fogyaszt, az elindult a tudatos vásárló irányába, annak a minőség fontosabb, mint annak, aki csak cukron él.
Tehát annyiért veszik a vevők, amennyiért a méhész kínálja. Ha lenne egységes ár, akkor annyiért venné. Nincs, ezért a saját "kartellezésünkre" vagyunk szorítkozva.
Mindíg lehet, akit nem érdekel a hosszú táv, nem érdekli a termelési költség. Azokat a többiek szép lassan kiszűrik, a hatóság csak-csak elkapja őket, ha szaporítanak.
És az átmeneti időben minden méhész a saját termékének a marketingese.
De vissza az eredeti kérdésre, mi a baj az akácmézzel? Milyen nézetem elavult?