Neonikotinoidok

  • 1724 válasz
  • 399524 megtekintés
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1710 Dátum: 2019. Február 15. 10:39 »
Ezt én egy figyelemfelkeltésnek szánnám. Nem azt mondom,hogy dobáljuk meg őket molotov koktéllal! Csak csendesen szembesíteni!

Arra amit írsz:trágya, levágott marhafej,(én dinnyére és tejre emlékszem még,hogy kiborították a parkolóba).
Ezekre legalább EMLÉKEZNEK!  Az a pótkocsinyi méh hulla hátha "beleégne" az emberek emlékezetébe!

Igen, a méhészek szembesülnek legelőször ezekkel a problémákkal! Ezért kellene kicsit kilépni a fórumon való "morgolódásból".Amikor már nem lesz miért morgolódni (tönkremennek a méhészetek) akkor kezdjük el?

"Bűnösök közt, cinkos aki hallgat"!!!

Valahol már el kellene kezdeni!    Kinek mi lenne a javaslata a "közemberek" felvilágosítására? (beleégetni az agyukba!)

Más megteheti(libások,dinnyetermelők,tejtermelők,almatermelők,taxisok, stb)csak mi méhészek nem tiltakozhatunk ilyen módon?

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1711 Dátum: 2019. Február 15. 13:46 »
Oszkár!              Értettem, és értem amit mondasz.
Tudom, hogy a mi méheink pusztulnak, nekünk kell miattuk lázadni!
Mint írtam, hol vannak azok a hatóságok akik azért lettek létrehozva, hogy védjék az élő környezetet, a faunát? Tudtad, hogy van olyan darázs Hazánkban amelynek az eszmei értéke 100000 Ft? Azokra nem hatnak azok mérgek, amik a méheinket ölik?
Mi, köreinken belül öldököljük egymást, mutogatunk egymásra, ki,-mit nem tett meg a neók ellen, ki követett el nagyobb hibát.
A hunyók, közben röhögnek a markukba, és nagy ívben letojnak bennünket.
Köztársasági Elnökünk, nagyon helyesen kiáll a vizek, és a természet védelme mellett. De kérdezem, hallottad-e, az Ő, vagy bármelyik általunk választott politikus tiltakozását, a neókal, a mérgekkel történő környezetszennyezés miatt?
Borogathatunk mi bármit, amíg közülük valaki nem veszi vállára az ügyet, nem lesz változás.
Sajna, ilyen világot élünk.



Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1712 Dátum: 2019. Február 15. 17:28 »
Egyetértek veled! Valakinek el kellene kezdeni!!Mert így csak toporgunk mint a szarógalamb!

Akiknek a feladata lenne látod nem tesznek semmit!

"Tudtad, hogy van olyan darázs Hazánkban amelynek az eszmei értéke 100000 Ft? " Nem ,nem tudtam.De azt viszont tudom,sok mindent nem látok amit gyerekkoromban még igen!

Itt van Bálint nap!Verebek nem nagyon csivitelnek!! Direkt nem írtam Valentin napot,mert a Magyar ember ezt sosem ünnepelte!! Ez csak a fogyasztói társadalom hozadéka!!

Ennyit változott a világ!! :(


*

Kitin

  • *****
  • 882
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1714 Dátum: 2019. Február 20. 20:27 »
Petőfi Népe újságból másoltam egy cikket, érdemes elolvasni!
 elképesztő!

*

Kitin

  • *****
  • 882
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1715 Dátum: 2019. Február 20. 20:32 »
Na akkor még egy olvasnivaló:
http://www.origo.hu/tudomany/20190220-a-novenyvedoszer-komoly-szerepet-jatszhat-a-mehek-egyedszamanak-csokkeneseben.html

Megmaradnak a mézben a veszélyes növényvédőszerek...

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1716 Dátum: 2019. Február 20. 20:51 »
Katasztrófa.
Bár az OMME szaktudományos fősámánja még most is állítja, hogy az égadta világon semmi gondot nem okozhat......csak néha.
Aztán keressük miért fejlődnek vontatottan a családok repce, meg napraforgó-virágzáson?
A tudomány kicsit lassabban halad, mint amit a gyakorlatban tapasztaltunk.
A "MoniTóthing" mit keresett idáig?
A nemzetközi szakirodalomban már 10 éve ordítanak a tudósok, hogy iszonyú nagy bajt okoz.
Meddig kell ezt még tűrnünk?
Kapjuk a mérgeket kívülről, mi meg magunk adjuk a méheknek belülről, néha támogatásból is.
Szépen nézünk ki.
Nagyernyei Attila

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1717 Dátum: 2019. Február 20. 23:01 »
2019 NAGY  "REMÉNYSÉG " ÉVE : CIANTRANILIPROL ,SZULFOXAFLOR , TIAKLOPRID ,GLIFOZAT ,GÉNSZERKESZTÉS !!!!!!  EGY NAP SARKÁRA KELL ÁLLNI ENNEK A VILÁGNAK, EGY NAP VALAKINEK KI KELL MONDANIA , HOGY ELÉG VOLT ÍGY NEM MEHET TOVÁBB !!!!

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1718 Dátum: 2019. Július 19. 01:39 »
A megmentőnk vagy csak egy új csodaszer ??????
[/quote]
Üdvözlöm a magyar Kollégákat!
Mezenguz- némi csúfolódással írsz az ApisPlusról mint csodaszerről. Szeretném, ha teljes körű ismerettel rendelkeznél  erről a készítményről,  kipróbálnád, és csak azután értékelnéd ezt. Az #ApisPlus a #Vitaeapis nevű lublin-i ismert biofizikus, Gagoś profesor, lengyel találmányának  másolata, amelyet titokban forgalmaznak szerte Europában. Teszik ezt nem csak azáltal, hogy blokkolják   lengyelek számára a www.apisplus.com  online áruház használatát  (az oldal nem elérhető a lengyel szerverekről ). A termék Lengyelországban  szabadalmaztatott
,
 és jelenleg európai szabadalomra vár
https://register.epo.org/application?number=EP13776551.
Tudod-e ki a Magyarországon  reklámozott ApisPlus képletének szerzője? Ki a Nagy Ákos és ki ő a magyar méhészetben, miközben Biobalance Int.-állítólag budapesti  cégének honapja sincs?

A készítményt háromszor vettem különböző országokban (sokat utazok Európában),  minden alkalommal a készítmény lengyel csomagolásban érkezett, de Magyarországon újra csomagolt formában. Az ára mindig ismeretlent, PayPal-on keresztül. A nyomok magát felfedni nem akaró  gdanski Biobalance  céghez vezetnek, amely   a közelmúltban a honlapját is törölte a netten. Csodálkozom azon   magyar Barátaimon, akik  vásárolják azt a készítményt bazárokban "Nagy Ákostól", túl magas árat fizetve
  .
 Hiszen, eredetit vehetnek  Lengyelországban, ráadásul sokkal olcsóbban. Rendelkezésükre áll szakmai információ a www.vitaeapis-new.pl  honlap magyar nyelvű változatban.
Az ügy hangos a lengyel méhészek körében, régóta  írok már erről  a
 http://forum.spp-polanka.org/topic/445-vitaeapis-new/
 lengyel fórumon, melynek  már több mint 60 ezer látogatója van. Látogasd el kérlek a  legnépszerűbb lengyelországi
Polanka méhészeti fórumra automatikus fordító segítségével és megtudod mi a probléma. Ami a készítmény hatékonyságát illeti, javaslom  a következő kísérletet, amelyet a saját  méhészetemben készítettem. Abból kiindulva, hogy a méhek  a méhkasban sok permetszerrel szennyezett tavaszi pollent halmoztak fel, és hogy telén ebből esznek majd (mérgezve ezzel magukat), a méheid felének adj  vitaeapis-t a téli táplálékukhoz. Tavasszal látni fogad a különbséget. Kis mennyiség elfogyasztása után a készítmény hatást fejt ki a méhre, a hátra lévő élete végiég. A téli méhnek leghosszabb az élet tartama-kb. fél év. Nálam ez a kísérlet nagyon bevált és most használom ezt télen és megelőzően tavasszal a bejelentett mezőgazdasági permetezés előtt. Mindannyian tudjuk, hogy a méh embernél vagy a melegvérű állatoknál sokkal érzékenyebb a neonikotinoidokra és a készítményben lévő anyagok blokkolják a méh neonikotinoid receptorát, amelyen keresztül a méreg bejut  a szervezetébe.
Nagyon csodálkozom, hogy az AlfaVet komoly magyar cég hitelesíti  logójával  az ilyen másolatokat, mivel az európai szabadalom életbe lépése után, ez az ügy bűncselekménnyé válhat.

Szeretettel üdvözlöm a magyar méhészeket szomorú Lengyelországból, ahol az európai tilalomnak ellenére, a hatóságok engedélyezik neonikotinoidok használatát -robinhuud.
« Utoljára szerkesztve: 2019. Július 23. 21:12 írta robinhuud »

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1719 Dátum: 2019. Július 19. 17:56 »
https://koponyeg.hu/hireso/igy-lehet-klimabarat-modon-elelmiszert-termelni

Akkor lehet nem is kellenek majd Neok,és hasonszőrű  finom nedű?
Kákán is csomót kereső(k)hajrá!

Csányi Antal
« Utoljára szerkesztve: 2019. Augusztus 14. 03:16 írta Csányi Antal »

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1720 Dátum: 2019. Augusztus 13. 05:48 »
Ezt kérdez tőlem neo méhésztárs a Hírles rovatban:
"Teljesen téves megállapítás.
A kiváltó okot nem tudják vizsgálni.
Ezt ha megmagyaráznád, megköszönném. Mi a téves megállapítás?"
Erre ez a válaszom.
https://qubit.hu/2019/08/12/tul-hatekonyak-a-novenyvedo-szerek-hullanak-a-mehek-mint-a-legyek?fbclid=IwAR0u5RAcAlr0dVr213WmbtfJgBY9eqj3aomQPsJGTsuoQRUBeYtiVtUjpWc
Ja és monitoringnak nevezett kárfelmérést végző gurunak is illene már a nemzetközi kutatásokat is elismernie.
De ő még az amerikaiaktól is okosabb....
Nagyernyei Attila

*

neo

  • *****
  • 832
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1721 Dátum: 2019. Augusztus 13. 11:10 »
Attila!
Sokszor nem tudom eldönteni, hogy valamit nem akarsz, vagy nem tudsz megérteni! A mászkálás kapcsán beszéltem arról, hogy ott a kórtani dolgok mellett gyűlik egyre több bizonyíték, nem a növényvédőszer alternatíva mellett. Az NNI-nek van egy sokkal súlyosabb hatása a mászkálásnál. Ez pedig az eltűnés, a CCD.
Te állítottad azt, hogy egy bizonyos külföldi forrásból bizonyíték van arra, hogy a pempő a hunyó, és mászkálást okoz. Nos én megkaptam egy ilyen anyagot abból a bizonyos külföldi forrásból. Ebben az szerepel, hogy:
Idézet
a kezelt családokból származó anyák több mint a fele 53 %, vagy elpusztult, vagy alkalmatlan volt a tenyésztésre. Amerikában is voltak hasonló eredmények. Ezeket az eredményeket a Scientific Reportban közöltük is 2015-ben (Williams et al.).
Ez csak egy rövidke kiemelés, de nem találtam benne a mászkálásra vonatkozó adatokat. Ahogyan én sokszor találkoztam NNI-nek tulajdonítható eltűnéssel, de az itt említett 53 százalékos anyakiesésnek még csak az egy-két százaléka sem fordult elő. Ahogyan Csányi Antitól sem hallottam erre utalást. Nagyon fontosnak tartom megjegyezni, hogy az említett kísérletben olyan NNI koncentrációk etetése történt, amely a természetes virágporban található. Ez ugye közvetve is azt bizonyítja, hogy természetes körülmények között valószínűleg nem kerül be a kaptárba ezt a hatást okozó virágpor. Azért, mert az ezt hozó méh a szintén NNI-s nektár miatt eltéved. Ezért nincs a valóságban NNI-s méhlegelőn ilyen mértékű anyaveszteség. A mászkálásról pedig szó sincs NNI-vel kapcsolatban. A közleményekben. Azonban ennek nagyon könnyen utána lehetne járni. Jó nagy ponyvát kiteríteni, arra anya nélküli (feromonos) családocskákat rakni, amelyek egy fára szállt rajból származnak . Ezekkel pedig NNI-s szirupot etetve, megszámolni a fólián a mászkáló méhek számát. Ennyi lenne a bizonyítás, hogy eredetileg repülni tudó méhek elveszítik a repülési képességüket NNI hatására. Addig pedig nagyon úgy tűnik, hogy a Nosema, Spiroplasma, BQCV egymásra épülő hatására van több bizonyíték a mászkálás kóroktanára vonatkozóan. Tehát a Nosema a sor elején van, nem a végén. Ellentétben azzal, ami éveken át kommunikálva lett.

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1722 Dátum: 2019. Augusztus 13. 20:20 »
Azért én kíváncsi lennék a magyar méhállomány nosema fertőzöttségére. Az utóbbi években a méhtartás miatt indított birtokvédelmi viták tüneteinek középpontjába a méhürülékkel szennyezés került. Nem a röppályás méhszúrás, vízfelület látogatás, fűnyírás, kerti munka, hanem a méhürülékel szennyezett autó, kerti bútor, házfal a probléma.És nem tavasszal tisztulás idején, hanem nyáron, tömeges placsni jellegű méhürülék a megszokott pálcikaalakú helyett.
Malya Péter
www.mehmergezes.hu

*

neo

  • *****
  • 832
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1723 Dátum: 2019. Augusztus 13. 20:25 »
Péter! A Nosema ceranae egész évben tud szaporodni. Azért megdöbbentett, amit írtál.

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1724 Dátum: 2019. Augusztus 14. 08:19 »
Én is a Nosema ceranet feltételezem okként. A szomszédnak elég a tényt bizonyítani, azaz ez esetben, a nagy mennyiségű hasmenésnyomot, őt nem érdekli az ok. Az okig még egy esetben sem jutottak el a szomszédok, azaz hogy betegek a méhek.A méhész mélyen hallgat, ő pláne nem kezdeményez nosema vizsgálatot, jobb ha nem derül ki az ok, jobb mintha kiderül a méhtartáshoz kapcsolódó nem megfelelő gondosság. A tavaszi hasmenésnyomos esetek menthetők, mert hogy természetes a tél végi tisztuló kirepülés, de ez a kimentés május, júniusban már nem áll meg.
Malya Péter
www.mehmergezes.hu