Neonikotinoidok

  • 1753 válasz
  • 772004 megtekintés
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1425 Dátum: 2018. Március 13. 17:35 »
A professzor felhívja a figyelmet egy nem mellékes tényre, az OMMÉT képviselő ember személyére.

Tóth Péter odaül a nöényvédősökkel szemben az OMME nevében az asztalhoz. Akik szemben ülnek vele haverok, hiszen Tóth Péter annak a kamarának a vezetőségi tagja, akik tagjai vele szemben ültek, és akik érdekeit Ő legmagasabb szinten képviseli.

Tóth Péter a Növényvédelmi Kamara vezetőként nem fog a törvényben meghatározott feladata ellen tenni, nem fog a kamarai tagok érdekével szemben tevékenykedni.

Az egyesületesdi (OMME) meg egy másik dolog. Ha azok olyan hülyék, hogy az ellenfél kamarai tisztségviselőjét (korábban a tisztség várományosát) küldik, vessenek magukra. Olyan ez, mint amikor az Ázsiai Országok a Nátó Béketeremtő missziójába Észak-Koreát delegálják. Én mindíg mondom, az a sok sapka csak belelóg a szemébe, és nem tudja, hogy merre is tart.


Komolyan: a Növényvédős Kamara alapszabálya kimondja:

Idézet
A növényvédő mérnöki, növényorvosi hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben képviseli és védi a növényvédő mérnöki és növényorvosi kar tekintélyét, tagjai és testületei általános szakmai érdekeit...

A növényorvosi kar tekintélyét védte, azzal nincs is gond... Az Ő szakmai érdeküket védte. Azzal sincs baj. Csak az ellentettjét nem tudta egyszerre. Védi a növényvédősöket, azokat akik kérik a derogációt, közben meg még támadja a saját választóit is?

Az Egri Csillagokban azt a várvédőt, aki a töröknek segít árulónak hívják.


Tóth Péternek kutya kötelessége lett volna a Neonikotionidokkal kapcsolatban lépnie
Idézet
(16) együttműködik a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal, a növényvédő mérnöki, növényorvosi tevékenységgel összefüggő ügyekben, karantén és járványveszély esetén, valamint jelentős agrokémiai, biológiai eredetű környezetszennyezés esetén tagjain keresztül tevékenyen, közreműködik a veszély megelőzésében, elhárításában.
Ugye érzékete a veszélyt? Melyik hatóságnál járt el? Ugye nem az az eljárás, hogy felhívja a kamarai dolgozók figyelmét arra, hogy csupán egyetlen esetben találtak olyan hatóanyagot... amikor egyben sem szabadott volna!

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1426 Dátum: 2018. Március 13. 19:39 »
Szegény!
Végre megtalálhatná a helyét a világban.
Ezt írja olvastam méhésztárs:
"Tóth Péter a Növényvédelmi Kamara vezetőként nem fog a törvényben meghatározott feladata ellen tenni, nem fog a kamarai tagok érdekével szemben tevékenykedni."
Emiatt ment a méhészek érdekével szemben, amikor 10 éven keresztül félrevezette a hatóságokat, bekacsázta, hogy .....Magyarországon nem bizonyított a csávázó szerek káros hatása. (Nem is vizsgálta, akkor hogy állíthatott ilyent?)
Most meg kiborult, kiöntötte a szívét a Zöldön.
Jobb lett volna ha bevallja, hibáztam de megpróbálom kijavítani.
Nem ezt teszi.
Nemtelen támadásként éli meg, és ő mint az OMME "tisztelt" elnökségi tagja kikéri ezt magának.
Az a probléma, hogy nem látja be amit Dr.Darvas Béla is szemére vet, meg sokan akik átlátunk a szitán.
Növényvédősként máshogy gondolkodik, most pedig, hogy lebukott, harapdál.
Nagyernyei Attila

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1427 Dátum: 2018. Március 13. 20:58 »
Képzeljétek mi történt.
Ezt a Zöldről vettem át, amit Tóth Péter tett fel oda.
Ez egy válaszlevél abból a csatából, amit itt évek óta űzünk.
Íme:
"„Fekete-fehér” Méhészklub életébe, működésébe nincs beleszólása az OMME vezetőségének. Hiú ábránd az, hogy úgymond „le lehet állítani” a fórum íróit, résztvevőit, vezetőit. Éppen a cikket író elnökségi tagunk javaslatára, az elnökség jóváhagyásával, 2017. augusztus 9-én levélben kértük meg a fórumok domain tulajdonosait, hogy a sértő, személyeskedő tartalmat moderálják ki. Ettől többet nem tehetünk, illetve igen, elviselni a szidalmakat, vádakat, sértéseket."
Eddig az idézet az elnökség leveléből, amit Tóth Péter tett fel.
Aztán van itt érdekesebb is.
"Végül, de nyilván nem utolsó sorban, a neonikotinoidokról (neok), mint főszereplőről is essék szó. E témát ketté, sőt, háromfelé kell szedni: neok, derogáció, levél. Utóbbin van a hangsúly az első oldalon megjelenő írásban, ami azért érthetetlen, mert a fórumon nem őt, hanem az elnököt szidják e levél „nem elküldése” végett. Hosszú lenne leírni, hogy miért nem ment el a levél, de egyértelmű: méhész-szakmapolitikailag hiba volt. Ugyanis, van mibe belekapaszkodniuk azoknak, akik, ha elment volna a levél, akkor másnak a hiánya miatt támadnak. Röviden a lényeg: a derogáció ellen már korábban írtunk levelet, amire megkaptuk a szakmai választ az illetékesektől. Az abban kapott információ alapján tisztán lehetett látni, hogy egy másik levéllel, nem sokra megyünk, ugyanis nem csak szakmai (környezetvédelmi) alapon történik a derogáció életbeléptetése. A politikai akarat sokkal erősebb! Így, először, a neok globális környezet-károsító hatását kell megértetnünk az illetékesekkel, a döntést hozó politikusokkal. Ez ügyben sokat tettünk személyes kapcsolataink terén. Sokat kellett tennünk, hiszen éppen az OMME szakembereire hivatkozva gondolták, hogy a neok semmilyen problémát nem okoznak a méheknek! Ezt kellett óvatosan, senkit sem megbántva, megsértve, az OMME tekintélyét megtartva, kulturáltan elmondani, hogy megváltozott az álláspontunk, igenis, károsítja méheinket a neok használata."
Ezt is az elnökségi tagok írták!!!!!!
Csak ők sokkal finomabban fogalmaztak, nem úgy mint mi (én).
Simán Tóth Pétert teszik felelőssé az elmúlt időszak történéseiért.
Ő pedig erre így ragál:
"Természetesen ennek a cikknek a közreadását nem az motiválta, hogy zűrzavart keltsek és a megbékélés ellen dolgozzak, hanem az, hogy elmúlt évben nagyon sok érdemtelen támadásnak voltam kitéve, ami mögött Nagyernyei Attila és az őt támogató Elnökünk, Csányi Antal Kiskakas, Geddekas stb. álltak..."
Nem is keltett zűrzavart Tóth Péter!
Eddig is tisztán láttunk.
Ő növényvédős, mi pedig, köztük jómagam is méhész érdekvédő.
Ezért érthetetlen számomra mit keres az elnökségben.
Nagyernyei Attila




*

neo

  • *****
  • 939
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1428 Dátum: 2018. Március 14. 03:09 »
Én egészen egyszerűen tépném a hajamat ha lenne. Azt látom, hogy az OMME vezetői teljesen alkalmatlanok a pozíciójuk betöltésére. Felelős szakember kijelenti azt, hogy nem talált bizonyítékot az NNI-k káros hatására, amelyet nyugati országok méhészei állítanak. Ezt úgy értelmezni a minisztérium részéről, hogy akkor uccu neki, hadd szóljon, minden röpkörzetet le lehet csávázni, az EFSA aggályai ellenére, számomra a dilettantizmus netovábbja. Darvas prof. nagyon helyesen utalt a biológiai vizsgálatok szükségességére. Például olyanra,amit én a CCD tünetegyüttes vizsgálatára javasoltam. Anyaferomonos pároztatók népességének vizsgálatát, különböző időpontokban létrehozva azokat, hogy ha detektálható eltűnés, akkor az összefüggésben van-e  a kumulációs időtartammal. Olvastam méhésztárs szerint az lett volna a helyes, hogy Tóth Péter meghamisít vizsgálati eredményeket, hogy ott is ki lehessen mutatni NNI-ket, ahol nem találta meg? Úgy látom egyébként, hogy Darvas prof. sem értette meg, vagy nem akarta megérteni, hogy Tóth Péter nem azt írta a monitoring beszámolóiban, hogy ezeknek nincs káros hatásuk, hanem azt, hogy a mérések nem bizonyították ezt a hatást. Ezért nem kémiai alapon kellene ezt a kérdést vizsgálni, hanem biológiai alapon.
Elképesztő, hogy ilyen dolgokon megy a rágódás, amikor gyorsvonat sebességével robognak el mellettünk azok az események, amelyeket nem lehet később orvosolni. A szükséghelyzeti engedélyek közigazgatási bíróságon történő meg nem támadása ezerszer kártékonyabb, mint az, hogy Tóth Péter tagja-e a növényvédő kamarának vagy sem. A sajtónyilvánosság kerülése, ahol azzal kellene szembesíteni a kormányt, hogy  úgy alkalmaztak egy EU-s jogszabályt, hogy a méhészekre a tűrni köteles klauzulát ragasztották, ezerszer kártékonyabb annál, hogy a növényi minták hány százalékában talált a Tóth Péter NNI-ket. A szükséghelyzeti engedélyek ezer sebből véreznek, az OMME pedig tétlenül ácsorog, ha pedig valaki tenni akar valamit, akkor elhallgattatják, lásd Csuja esetét.
Az eszem megáll, hogy ahelyett, hogy stratégiai összejövetelen tisztázná az OMME, a tagság mit tart fontosnak, és mit nem, ennélfogva mit tesz, és mit nem, itt arról folyik a civakodás, hogy ki milyen kamarának a tagja. Azt kellene inkább megnézni, hogy ki dolgozott a méhészek érdekében NNI kérdésben? Az OMME egészen biztosan nem! Tóth Péter talán megtagadta a mintavételeket? Utasította a labort, hogy ne találjanak benne NNI-ket?

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1429 Dátum: 2018. Március 14. 06:42 »
Ezt kérdezi neo a végén:
"Tóth Péter talán megtagadta a mintavételeket? Utasította a labort, hogy ne találjanak benne NNI-ket?"
Március 15-e előtt....ez e kérdés, válasszatok!
Bizony ez egy nagyon érdekes feltevés.
Nem, nem tagadta meg a mintavételeket, csak olyan laborba küldte, ahol még nem voltak meg a feltételek.
Tudjuk, mert a történelemben mi magyarok 40 évig olyan autókkal közlekedtünk, mint a Trabant, meg a Wartburg, amikor nyugaton már BMW-k, Audik és MAN-ok.
A Greenpeace miért is vitte Ausztriába a mintákat?
Ismét leírom amitől egyesek haja már égnek áll. (Már akinek van.)
Amikor a Holdon a krátereket szeretnénk vizsgálni, és már a templom tetején lévő kereszt is homályos, akkor mit akarunk?
Ja meg tisztelt neo méhésztárs!
Kérdezd már meg Tóth Pétert mikor küldte ki a mintavételi brigádokat mintát venni?
Én is többször részt vettem mintavételekben.
Délelőtt 10 óra előtt soha nem voltam, de a csúcs Tengelicen dőlt meg.
Délután 1 órakor "vizsgálódtunk" egy napraforgó táblában.
Mikor is kell mintát venni?
Még ezt sem hajlandó elfogadni olyan szakemberektől akik ebben úttörők.
Tóth Pétert szakmailag támadom, de azért a "nyomás" hatására ő is sokat változott.
Már azt állítja, hogy valószínű károsak lehetnek a neok a méhekre.
Ezt kéne sürgősen közölnie a NÉBIH illetékeseivel, de ehhez bizonyítékok kellenek.
Az meg nincs, mert még szakszerű mintát sem tudunk venni.
És még valami, Tóth Péter támadja az OMME elnökét.
Nem a témához tartozik, de ki tudott, vagy hallott Tóth Péterről úgy 15 éve?
Senki.
Bross Péter hozta közénk vezető szaktanácsadónak!
Én a helyébe ezt nem felejteném el, és inkább együttműködnék.
Bár a paradigmaváltás itt kezdődik.
Ezt mondtam 10 évig, most pedig teljesen mást.
Nagyernyei Attila



Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1430 Dátum: 2018. Március 14. 09:49 »
Ezt mondta 2017 februárban Tóth Péter a Magyar Tudományos Akadémián (az OMME nevében úgy, hogy az anyagot nem mutatta be az Elnökségnek!) Ha ezt aztán a hatóságok komolyan veszik, akkor miért ne vennék komolyan? Tóth Péter úgy adta elő mondanivalóját, mint az OMME képviselője.

Idézet
NEONIKOTINOID SZERMARADÉKOK NAPRAFORGÓBAN ÉS KUKORICÁBAN
AZ ORSZÁGOS MAGYAR MÉHÉSZETI EGYESÜLET MÉRÉSEI ALAPJÁN
TÓTH PÉTER
Országos Magyar Méhészeti Egyesület, Budapest
2013. május 24-én az Európai Unió Bizottsága a 485/2013 rendeletében korlátozta a
tiametoxám, klotianidin és imidakloprid hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek
használatát. A technológia alkalmazása mellett és ellen több érv is elhangzott a közelmúltban
(CAMPBELL 2015; BONMANTIN 2003, 2015; HATJINA 2015). Hazánkban az említett
vegyületek méhészetekre gyakorolt hatásával kapcsolatos első vizsgálatokat a ’90-es években végezték az FVM Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Fácánkerti Ökotoxikológiai
Laboratórium Vad- és Méhtoxikológiai Állomásán. A későbbiekben viszont a témával
foglalkozó Országos Magyar Méhészeti Egyesület 2010–2014 között végzett megfigyeléseket a tárgyban, de ugyanitt meg kell említeni az egyéb hazai mérések eredményeit is (MÖRTL és mtsai. 2013; GREENPEACE 2013; RIPKA és mtsai 2014). A vizsgálatok folytatására 2016-ban volt lehetőségünk, ugyanis a hatóság által kiadott szükséghelyzeti engedélyek kiadását követően volt csak mód újabb mérések kezdeményezésére.
2016-ban egy tiametoxám hatóanyaggal csávázott és egy kezeletlen napraforgó táblára
telepített méhészet méheinek folyamatos mintázását és utóéletének megfigyelését végeztük el.
Az említett területekre telepített méh állományból öt-öt családot jelöltünk ki. A
mintavételeket három alkalommal hajtottuk végre. A méhészeti és a növényi mintákat
egymással párhuzamosan gyűjtöttük és szállítottuk a NÉBIH laboratóriumaiba. A
vizsgálatokat 2016 decemberében talaj mintavételezéssel egészítettük ki. Ezen a napon
megtekintettük az azóta már betelelt méhállományt is.
A mintavételre kijelölt kilenc darab kukorica mintavételi területen klotianidin hatóanyag
került felhasználásra. A címereken kívül hét esetben a növények legfelső leveleit, és további hat esetben a címerekről leválasztott virágpor szermaradékait ellenőriztük. A begyűjtött növénymintákat hűtőtáskában szállítottuk a NÉBIH területileg illetékes növényvédő szer analitikai laboratóriumába (Szolnokra és Velencére). A kémiai analíziseket a laboratóriumok LCMS/MS készülékekkel, 1 ppb érzékenységgel végezték.
A napraforgó felső leveleiben a virágzást megelőző napokban (06. 30.) nemcsak a
csávázáskor használt tiametoxámot, hanem ismeretlen eredetű imidaklopridot is detektált a laboratórium. A méhészeti mintákban ezek a hatóanyagok nem voltak kimutathatók. A méhek egészségtani vizsgálatában nem volt különösebb változás, csupán a nozéma fertőzés erőssége ingadozott a különböző időpontokban gyűjtött méhmintákban.
A kukorica esetében a begyűjtött felső levelek mindegyike tartalmazott valamennyi
szermaradványt a csávázásra használt klotianidinből. A begyűjtött címerek (kilenc db minta) esetében csak négy alkalommal érzékelték a műszerek az alkalmazott csávázó szer hatóanyagát. A címerekről leválasztott hat darab virágporminta vonatkozásában viszont elmondható, hogy csupán egyszer detektált a laboratórium mérhető értéket 0,003 mg/kg mennyiségben.
Korábbi tapasztalatainknak megfelelően a csávázásra használt hatóanyagok a 2016-hoz
hasonló csapadékos esztendőkben gyakrabban mutathatóak ki a növények generatív
részeiben, mint a száraz évjáratokban. Ettől függetlenül az a korábbi állításunk is megállja a helyét, hogy ezek előfordulása nem törvényszerű.
Az említett vizsgálatok viszont azt is bebizonyították, hogy egyes esetekben a
hatóanyagok jelenléte befolyással lehet a méhcsaládok illetve a vadon élő beporzók életére.

Napraforgó virágpor: "kilenc mintából négyben". Tót Péter minősítése CSAK.  Az lett volna a helyes, hogy több, mint 44 %-ban kimutattuk.

Ismét Tóth Péter: "Csupán egyszer". Ez 17 %!

"Befolyással lehet a beporzók életére". Még azt is nyitvahagyja Tóth Péter, hogy pozitív vagy negatív hatással.

Aki elolvassa a sok kicsinyítőképzős összefoglalót az láthatja, Tóth Péter 2017 évben sem beszélt a neonikotionidok káros hatásáról, "csupán" a nozéma fertőzés intenzitása ingadozott.

Mosakodhat Tóth Péter, de nagyon alaposan. Lehet, hogy először bocsánatot kellene kérnie a méhésztársadalomtól.

Azt is mondja Tóth Péter, hogy olvassa a szakirodalmat. Ezen mondat
Idézet
Az említett vizsgálatok viszont azt is bebizonyították, hogy egyes esetekben a
hatóanyagok jelenléte befolyással lehet a méhcsaládok illetve a vadon élő beporzók életére.
úgy lett volna helyes, ha olvassa a szakirodalmat, hogy "a nemzeteközi kutatások felhívják a figyelmet a neonikotionidok méhekre és más beporzókra gyakorolt szubletális dózisának negatív hatásaira, amelyeket mi annyiban tudunk alátámasztani, hogy azon növényi részekben, ahopl az engedélyezési dokumentáció szerint nem jelenhetne meg (virágporban) a csávázószer megjelenik, így az engedélyezési eljárást azonnal felül kell bírálni." Majd nekünk írhatta volna: Tájékoztatom a méhésztársakat, hogy mint a Növényvédöszer kamara felsővezetésének a tagja, és mint a neonikotionidokkal megbízott OMME felsővezetője a törvényességi felügyeleti eljárást elindítottam.

És vissza az eredeti kérdéshez. Tóth Péter az alábbit írja a zöldön:
Idézet
Persze az is bajnak számított, ha pl. a Magyar Tudományos Akadémia székházában lehetőséget kaptam arra, hogy elmondjam: találtunk az előbb említett vegyületcsoport számlájára írható szennyezett virágport és ennek negatív következményei lehetnek a méhek és a vadon élő beporzók számára.
Hol szerepelt itt az írásban a negatív hatás? Mit írt szó szerint, olvassátok el fenn. Az alapján döntsétek el, hogy Tóth Péter igazat írt-e, vagy hazudott, vagy csak kicsit csúsztatott a zöldön!
« Utoljára szerkesztve: 2018. Március 14. 09:55 írta Olvastam »

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1431 Dátum: 2018. Március 14. 10:28 »

úgy lett volna helyes, ha olvassa a szakirodalmat, hogy "a nemzetközi kutatások felhívják a figyelmet a neonikotionidok méhekre és más beporzókra gyakorolt szubletális dózisának negatív hatásaira, amelyeket mi annyiban tudunk alátámasztani, hogy azon növényi részekben, ahol az engedélyezési dokumentáció szerint nem jelenhetne meg (virágporban) a csávázószer megjelenik, így az engedélyezési eljárást azonnal felül kell bírálni." Majd nekünk írhatta volna: Tájékoztatom a méhésztársakat, hogy mint a Növényvédöszer kamara felsővezetésének a tagja, és mint a neonikotionidokkal megbízott OMME felsővezetője a törvényességi felügyeleti eljárást elindítottam.
Ezzel a konklúzióval teljesen egyetértek! A többi egyszerűen nézőpont kérdése: egy felelősségteljes szakember nem állíthatja annak az ellenkezőjét, amit talált. A kicsinyítőképző azt is sugallja, hogy nem lehet a dologra ráhúzni a keresztvizet. Ez a dolog nem fekete-fehér. Ott meg lehetett találni az NNI-ket, ahol nem alkalmazták, ahol pedig alkalmazták, ott  nem lehetett kimutatni. Azt gondolom azért, mert az NNI-k a talajvízzel együtt mozognak. Célszerű lenne rendszeresen monitoring mintát venni az élővizekből.

Idézetet írta: Nagyernyei Attila
Ja meg tisztelt neo méhésztárs!
Kérdezd már meg Tóth Pétert mikor küldte ki a mintavételi brigádokat mintát venni?
Én is többször részt vettem mintavételekben.
Délelőtt 10 óra előtt soha nem voltam, de a csúcs Tengelicen dőlt meg.
Délután 1 órakor "vizsgálódtunk" egy napraforgó táblában.
Mikor is kell mintát venni?
Attila!
Talán már századszor írom le, de valahogy nem esik le nálad a tantusz. Akármikor lehet mintát venni! Egy gépészmérnöktől az ember elvárja a logikus gondolkodást. Ha arról megy a polémia, hogy éveken át megmarad, nem bomlik le, ezáltal halmozódik a környezetben, akkor mi a baj egy délutáni mintavétellel? Ugye nem azt akarod mondani, hogy lebomlanak az NNI-k ? Megsúgom, hogy Simon Gergely azért vette hajnalban a mintákat, mert  guttációs cseppek ekkor vannak. Napközben nincsenek. Nagyon-nagyon tiszteletre méltó az a munka, amit Simon Gergelyék elindítottak, helyes szakmai megközelítéssel. Azt mondták, hogy a guttációs cseppek révén a méhek veszélyeztetettek. Ez igaz is, kétség sem férhet hozzá. De egy védőtávolságon túl nem jelent problémát a méhészeknek. Mert nem ér haza a méh, hanem akut toxicitás miatt elpusztul. Ezáltal a méhcsalád többi tagja nem szerez tudomást a méreg helyéről. Néhány órával később,  a guttációs cseppek eltűnésekor pedig már a felderítő méh sem fog elpusztulni. A méhészekre a veszélyt az a nagyon kicsi méregadag jelenti, amely a nektárban található, nem a guttációs cseppben , amely a méh szervezetében kumulálódik, és eltévedést okoz. Az ilyen méhlegelőt tömegével járják a méhek, és a harmincadik-negyvenedik útjukon eltévednek. Ekkor ürül ki a mézkamra, de sokszor a dajkaméhek is eltűnnek. Ezt a méregmennyiséget egyetlen labor sem képes kimutatni.

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1432 Dátum: 2018. Március 14. 11:38 »
Egy felelősségteljes szakember nem állíthatja annak az ellenkezőjét, amit talált. A kicsinyítőképző azt is sugallja, hogy nem lehet a dologra ráhúzni a keresztvizet. Ez a dolog nem fekete-fehér. Ott meg lehetett találni az NNI-ket, ahol nem alkalmazták, ahol pedig alkalmazták, ott  nem lehetett kimutatni. Azt gondolom azért, mert az NNI-k a talajvízzel együtt mozognak. Célszerű lenne rendszeresen monitoring mintát venni az élővizekből.

Szerintem félreértetted.
Ez a kérdés fekete-fehér. Ha jól tudom, az engedélyezési doksiban, tán a legutolsóban is az áll, hogy a neonikotionid hatóanyaggal nem találkozik a méh. Márpedig Tóth Péter bizonyította, hogy találkozik. Tehát kellett volna erre a találkozásra vizsgálat az engedélyezéskor. Itt van hát a csúsztatás az engedélyestől, hogy azért nem kell vizsgálni, mert nem tallákozik vele a méh. Ez szerintem Fekete-Fehér kérdés, a keresztvíz adott. 

A cikkben nincs szó ilyesmiről, hogy ahol nem alkalmazták, ott nem volt. Ezeket méheket olyan táblákra tették, ahol volt alkalmazás. De lehet, hogy a kijuttatás volt egyenletlen, vagy a talajvíz elmosta, mire kikelt, sok tényező lehet. 

Igen a talajból és a talajvízből is mintát kellene venni. Két év tekintetében már tudnánk, hogy mennyire szaporodik fel. Lehet, hogy majd annyira elpusztítanak minden beporzót, hogy majd jön a kézi porzás. Kína egyes részeinek sikerült. Igaz, hogy ők még a gyenge szerek idejében alkották meg ezt a környezeti bravúrt. A neonic. 6000 szer erősebb, mint a DDT, szerintem nekünk is menni fog. 6000 szer erősebb szer, legalább occsóbb lesz az összes rovar, bogár pusztítása. Ezt aztán majd követik a madarak, a húsevők, a vegetáriánusok esetleg kicsit tovább húzzák.

Egy-szó, mint száz, tudós ember nem nyelvészkedik, hogy csupán négy volt a kilencből az engedélyezési doksival szemben...

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1433 Dátum: 2018. Március 14. 12:06 »
Olvastam!
Arra a dologra azt írtam, hogy teljesen egyetértek veled. Ha tényleg ez van az engedélyezési dokumentációban. Sajnos az eredeti nem érhető el, csak a módosítások, azokon a pontokon, ahol módosítás történt. A kicsinyítőképzők a biológiai hatásra utalnak. Arra, hogy vajon arra mit tudunk felelni, ha úgy módosítja az engedélyes a dokumentációját, hogy megjelenik a nektárban, de nem káros a méhekre. Nehéz a kárt úgy bizonyítani, ha csak a minták egy része pozitív. Imidakloprid esetén volt több olyan eset, amikor megtalálható volt a növényben, de ott nem is használták. Olyan is volt Zalában, hogy évek óta használták, de nem találták meg a növényben. Azt az EFSA is tudta már régen, hogy megjelenik a nektárban és pollenben, mégsem emiatt történt a felfüggesztés, hanem a vélt biológiai hatás miatt. Mondjuk az egész MRL kérdés is nagyon ellentmondásos. Azt gondolom, hogy alapvetően akkor kell korlátozni a használatot, ha a károkozás bizonyítható, nem pedig a hatóanyag megjelenése esetén. Ettől függetlenül, ha ez is egy lehetőség, akkor nekünk ki kell használnunk.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1434 Dátum: 2018. Március 14. 20:08 »
Idézet
Növény-, Környezet- és Élelmiszerbiztonsági Bizottság Tagjai
                
Zsigó György, elnök, Budapest, 30/947-43-76, zsigogy@gmail.com

Böröczky Károly, Veszprém, 30/824-95-31, boroczkykaroly48@gmail.com

Tóth Miklós, Budapest, 20/526-09-42, t.miklos@kertorvos.hu

Tóth Péter, Veszprém, 30/635-12-75, 87/352-958, toth.peter@omme.hu

Bakonyi István, Fejér   20/927-57-57, istvan.bakonyi@szera.hu

Miért emeltem ki a két nevet? Csuja László a tavaly szeptemberi tüntetéskor Zsigó Róbert helyettes államtitkárhoz, mint minisztériumi felelőshöz intézte a levelét amiben összefoglalta a méhészek számára fontos javaslatokat a neonikotinoid és a növényvédelem ügyében. A Zsigó név nagyon ritka, tehát a rokoni kapcsolat a két Zsigó között nem kizárható. Úgy tűnik, hogy Tóth Péternek mind a két Zsigó Úr is informális főnöke. Ha Tóth Péter a két magas polcon ülő Zsigó Úr támogatása mellett 2017-ben az OMME elnökségén belül szembe fordult a neonikotinoid használattal és saját elnökének Bross Péternek a neonikotinoid ügyben érvényesített szakmapolitikai álláspontjával, akkor Ő valamit nagyon jól tudhatott.

A méhészek érdekeinek a szempontjából nem tekinthető sem Tóth Péter, sem Bross Péter pozitív személyiségnek. Más és más módon ugyan, de mind a ketten elárulták a méhészek érdekét. Kettőjüknek nincs mit egymás szemére vetni. Mikor fognak erre rádöbbenni a küldöttek?

Kedves Méhésztársak!

Követhet-e el súlyosabb bűnt egy érdekvédő, mint azt, hogy elárulja annak a csapatnak a legalapvetőbb érdekét, akinek a védelmére megválasztották és megvédésére felesküdött?
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1435 Dátum: 2018. Március 15. 07:10 »
 A Greenpeace nem vitatkozik, hanem dolgozik.
http://greenfo.hu/hirek/2018/03/04/a-tudomany-es-az-ep-is-a-mehgyilkos-vegyszerek-ellen
Nagyernyei Attila

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1436 Dátum: 2018. Március 15. 11:49 »
Bross Péter azt ígérte 2017 szeptemberében az OMME elnökségi ülésén, hogy az OMME tiltakozozó levelét még a minisztériumba küldés előtt a helyi szervezeti elnököknek elküldi véleményezésre. Ez nem történt meg. Azóta se tudjuk, mi megy, mi ment ez ügyben ki az OMME-ból. A pórnépnek semmi köze ahhoz amit az OMME elnöke csinál? Volt ilyen gondolkodás az elnökségben régebben is.

Engem nem érdekel, hogy a ződön vagy itt a feketén, de hozzátok lécci nyilvánosságra legalább a kiküldött leveleket. Arra kevésbé kíváncsi a világ, hogyan tolja Tóth Péter a felelősséget Bross Péter nyakába, és Bross Péter mivel vág vissza Tóth Péternek. Tudomásul kell venni, hogy mind a kettő bűnös módon lojális volt 2016 júniusától 2018 januárjáig a Minisztérium neonikotinoidos álláspontjához, ezért EU legkockázatosabb méhlegelője 2018-ban Magyarország.

De bízzunk abban, hogy a március 24-i EU döntés véget vet egy korszaknak.

Persze a méhmérgezések veszélye nem múlik el a fejünk felől, de kicsit talán könnyebbedik a helyzetünk. Amig nem hódítanak teret a fajspecifikus rovarölőszerek, addig az érdekvédelmi feladataink nem csökkennek, hiszen pl a klórpirifosz se leányálom a méheknek, de legalább könnyebben tetten érhető és rövidebb a hatástartama.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1437 Dátum: 2018. Március 16. 20:25 »
Ti páran vitatkoztok, mi olvassuk, próbálunk eligazodni valójában kinek is van igaza. Azt hiszem több kevesebb mindenkinek van. Egyesek szidják az elnökséget, főként Bross Pétert, Tóth Pétert, de Cserényi Pétert már elfelejtettétek, ami nem is baj. A neók miatt ellenben nem szidjátok a Földművelésügyi Minisztert, az Agrár Kamarát, a NÉBIH- et, a gazdákat akik követelik a hatásos rovarirtó szereket, és a neókat. Egyesek, ha tehetnék  megköveznék a két említett OMME vezetőt. Geddekas, Bross Pétert olyan nagy ellenségnek állítja be, mint a regnáló párt Soros Györgyöt.
Vitatkozni nem kívánok, nincs is értelme. Főként azok után amit a Méhészet 3. számának 13. oldalán olvashatunk, az I Méhészeti és Méhegészségügyi Konferencián elhangzott DR Oravecz Márton NÉBIH elnöke nyilatkozza. A cikkből emeltem ki: - világszerte hanyatlik a vad és házi méhek állománya. Ennek egyik oka.....és a növényvédő szerek( foszforsavészterek és  új generációs neonikotinoidok) használata. Ki írta alá a szükséghelyzeti engedélyt a neókra??????
Hát fiúk, öljük csak egymást mi méhészek!!!! Az engedélyezők, ha olvassák írásaitokat, csak röhögjenek a markukba, de ne feledjék, Ők és az Ő leszármozottaik is ezen a FÖLDÖN, ebben a HAZÁBAN élnek. DE MEDDIG !!!!!
A cikk szerzője : Flórián Márton, HÁGK Méhészeti és Méhbiológiai Intézet




*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1438 Dátum: 2018. Március 16. 21:20 »
Hát kedves Balogh László!

A te érvelésed szerint nincsenek árulók. A győzelemért soha nem felelnek az árulók, hanem az ellenség volt erős és csak ő felel a történtekért. A te érvelésed szerint a Budapesti Zsidó Tanács abszolút bűntelen volt azért mert paktumot kötött a német megszállókkal és a saját élete mentése érdekébe eladta, Auschwitzba küldte a vidéki zsidóságot. Persze a nyilasok úgy felrúgták a paktumot, ahogy erejük bírta. Gyakorlatilag ez történt velünk, méhészekkel is.

Nagy valószínűséggel feltételezem, hogy volt egy hallgatólagos megállapodás amit feltehetőleg Tóth Péter stájgerolt és közvetített, hogy a vetőmagtermesztő területeken pár 10000 hektáron lesz évente szükséghelyzeti engedéllyel csávázás. Erre a megállapodásra utalt Tóth Péter 2016 nyári OMME elnökségi ülésen elhangzott javaslata is, aki szerette volna, ha Bross egy ilyen értelmű levelet ír a Minisztériumnak. Bross a levél megírását azzal utasította el, hogy Ő már írt egy levelet a Minisztériumnak ez ügyben. Azt nem mondta el, hogy már a választ is megkapta.

Így is volt, de 2016 nyarán Zsigó Róbert felrúgta az egyébként is korrupt megállapodást és Bross Péternek írt válaszlevelében egyértelműen kimondta, hogy a szükséghelyzeti engedélyeket a teljes termékkörre a teljes igény mértékéig ki kell adni. Bross Péter lehet, hogy fel se fogta a levél tartalmát, a levél üzenetét, de annyit azonnal megértett, hogy ezt a válaszlevelet jobb lesz elsüllyeszteni a legmélyebb fiókba és a neonikotin ügyet érdemesebb lesz jegelni, ha nem akarja a minisztériummal összerúgni a port.

Aztán Bross a NÉBIH-től és a MTA-tól több jelzést kapott, hogy vigyázat, az országot 2018-ban e fogja önteni a neonikotinoid, de Ő egészen 2018 januárjáig képes volt jegelni a témát. Tóth Péter is látta a 2016 telén, hogy Minisztérium totális támadást indít a méhészek ellen és ezt már a lelkiismerete nem bírta elviselni és 2017 februárjában összeszedte érveit és amit a szaktanácsadói szerződése ellenére megtehetett, meg is tette. 

Én nem kívánom rangsorolni Bross és Tóth Péter felelősségét. Mindenesetre tiszteletem Tóth Péternek, hogy legalább az ő lelkiismerete megmozdult és meggyónt. Kíváncsi vagyok Bross Péter OMME elnök úr vasárnapi gyónására, hiszen bőven lesz mit gyónnia. Bajnak kárnak nincs gazdája!

Csuja mindíg ugyanazt a következetes álláspontot képviselte akárki is az elnök és ezért kellett kizárni az OMME-ból. Azon csodálkozok, hogy Nagyernyei Attilát a nyári neonokotinoid elleni sajtótájékoztatása után Rádi Tibi nem záratta ki az OMME-ból.

A neonikotinoidok ellen lenne a méhészeknek érdekképviseleti fegyverük, de nem használják, mert az OMME egyszerre több urat szolgál és nem a méhészek állnak a rangsorolásban a legelső helyen, bár mi fizetjük az elnökség tiszteletdíját.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1439 Dátum: 2018. Március 16. 21:44 »
Balogh Laci!

Most akkor ezt nem Te írtad?
Mindegy is ki írta,mert ez a lényeg!
Tombol az őrület !
Józan ésszel,hogy lehet olyan vegyszereket engedélyezni amik nem bomlanak le?
Mindegy is,hogy varroa atka elleni vagy növényvédelmi okokból engedélyezett szerről van szó.
A lényeg lebomlik vagy nem.
Ép ésszel,hogy lehet a gazdálkodók kezébe adni olyan vegyszereket amik az élelmiszerekben megjelennek?
Hogy mernek álszent módon MRL értékeket megállapítani egy-egy hatóanyagra,amikor EGY!!!!!élelmiszerben egyszerre akár több káros hatóanyag is lehet.
És több élelmiszerben?
Egyik MRL + másik MRL + harmadik fajta MRL + X-edik MRL =?
Mi van az egyenlet túl oldalán?
Jobb ebbe nem belegondolni.

A mai szerek több hasznos élőlényt pusztítanak el mint "célba vett" károsat?
Pusztul a természet számtalan ága?

Szóval,hogy lesz ennek vége?
Ki tudja?
Bízzunk a tudományban?
Vagy nem segít más csak a népfelkelés?

Csányi Antal
« Utoljára szerkesztve: 2018. Március 16. 21:57 írta Csányi Antal »