Neonikotinoidok

  • 1753 válasz
  • 772073 megtekintés
*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1410 Dátum: 2018. Március 05. 19:26 »
Idézet
Nekem az a kép jött le, hogy a kifogásolt tettei onnan származnak, hogy nincs tisztában az NNI-k természetével. A kukorica címer esete ezt nagyon jól példázza.

Szerintem nézd meg a választási kampányban készült videókat és rájössz, hogy Bross Péter nagyon jól ismeri a neonikotinoidok természetét.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1411 Dátum: 2018. Március 06. 07:10 »
Ezt a pár sort a gőzölgőből emeltem át, amit Geddekas írt ott:
"Ha most meg fogja az EU szüntetni a neonikotinoid használatot a szántóföldi csávázásra, akkor az NEM a magyar méhészeti érdekképviselet érdeme lesz, hanem a greenpeace-nek az érdeme. Ez nagyon nagy leégés, nagyon nagy szégyene az OMME-nak. Még azt se mondhatja az OMME, hogy besegített a betiltás érdekébe, mert még a látszatát is elkerülte a zöld mozgalommal való együttműködésnek."
Már megint csak vagdalkozol, és totálisan mellette vagy a témának.
Az OMME elnöke napi kapcsolatban van Simon Gergővel, ha figyeltél akkor észrevehetted volna, hogy 2016-ban Szekszárdon egymás után voltak előadók.
Most is egyeztettek az EFSA jelentésről, de te annyira sértődött vagy, hogy a bosszú vezeti írásaidat.
Lassan egyedül maradsz, mert ezzel a stílussal mindenkit magadra haragítasz.
Kicsit vissza kéne venned a lendületből, és energiádat a szakmai munkára fordítanod.
Ez a stílus zsákutca, erre már senki nem vevő.
Nagyernyei Attila


*

neo

  • *****
  • 939
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1412 Dátum: 2018. Március 06. 10:18 »
Bross Péternek volt egy nagyon fontos mondata az előadásában. Amit én itt már régen is írtam. Annak ellenére, hogy az EFSA jelentés kapcsán remélhetőleg a Bizottság betiltja a neonikotinoidokat, a szükséghelyzeti engedélyeket ezután is ki lehet adni. Hiszen ezért szükséghelyzeti. Engedélyezett készítményt nem kell szükséghelyzeti protokoll szerint engedélyezni. Pontosan ez az a pont, amiatt én Bross Pétert súlyosan elmarasztalom. Közigazgatási bíróságon kellett volna megtámadni régen is, és jövőben is ezeket az engedélyeket, arra való hivatkozással, hogy az állóméhészek menekítése nem megoldható. Senki nem kényszeríthető, egy számára káros beavatkozás elviselésére.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1413 Dátum: 2018. Március 06. 15:09 »
Mielőtt bárki elfogultsággal vádolna meg Bross Péter megítélésével kapcsolatban, előre kijelentem, hogy "Ha bárki támadja a Mézjelentés kapcsán Bross Pétert, én Bross Péter oldalára állok." Mert nekem mindegy, hogy ki tesz a méhészek ügyéért jót, a teljesítményét elismerem.

Ezt a pár sort a gőzölgőből emeltem át, amit Geddekas írt ott:
Idézet
Ha most meg fogja az EU szüntetni a neonikotinoid használatot a szántóföldi csávázásra, akkor az NEM a magyar méhészeti érdekképviselet érdeme lesz, hanem a greenpeace-nek az érdeme. Ez nagyon nagy leégés, nagyon nagy szégyene az OMME-nak. Még azt se mondhatja az OMME, hogy besegített a betiltás érdekébe, mert még a látszatát is elkerülte a zöld mozgalommal való együttműködésnek.
Melyik greenpeace-s tüntetésre ment ki Bross Péter és adott sajtónyilatkozatot a greenpeace-szel együtt?
Én egyetlen egyről se tudok. Beismerem, ha tévedek, de nem tudok ilyen esetekről. Vajon miért nem állt oda melléd tavaly nyáron, amikor te tüntettél?
Idézet
Már megint csak vagdalkozol, és totálisan mellette vagy a témának.
Az OMME elnöke napi kapcsolatban van Simon Gergővel, ha figyeltél akkor észrevehetted volna, hogy 2016-ban Szekszárdon egymás után voltak előadók.
Azok a régi szép idők. Akkor még örültem, hogy 2016 nyarán Bross leverte Tóth Péter Syngenta párti javaslatát az elnökségi ülés asztaláról, mint vak a poharat. Ez megtörtént, szép volt, de elmúlt. Aztán 2018 januárjáig semmi nem történt ez ügyben, azaz nulla a köbön.
Idézet
Most is egyeztettek az EFSA jelentésről, de te annyira sértődött vagy, hogy a bosszú vezeti írásaidat.
Ez nem érdem, hanem kötelessége. Ledőlt a fal, lehet sorba állni..... De továbbra is mondhatom, hogy ennek a falnak a ledőlése nem az OMME érdeme. Még a fényeslitkei Tóth Zolinak, Csuja Lacinak és Nagyernyei Attilának, Kiskakasnak, Tajti Zolinak stb stb is sokkal de sokkal több érdeme van, mint az OMME-nak és az OMME elnökségének. Nagy szégyene ez az OMME-nak, de sajnos tény.
Idézet
Lassan egyedül maradsz, mert ezzel a stílussal mindenkit magadra haragítasz.
Ha jól emlékszem te is egyedül ácsorogtál tavaly nyáron a Greenpeace sajtótájékoztatóján, és NEM állt ott közötted és a Simon Gergely között Bross Péter, pedig kutya kötelessége lett volna. Miközben tudta Bross, hogy a NÉBIH-ben már gőzerővel gyártották a szükséghelyzeti engedélyeket. Pedig tavalyi évben nyáron és őszön még a 2018-as esztendő szántóföldi méhlegelőjét meg lehetett volna menteni. Bross Péter és Tóth Péter pontosan tudta, hogy milyen merénylet készül a NÉBIH-nek nevezett pokol tornácán, de Bross nem lármázta fel a méhészeket, hanem csitította.
Idézet
Kicsit vissza kéne venned a lendületből, és energiádat a szakmai munkára fordítanod.
Lemérgezett méhekkel és üres kaptárokkal aztán majd szakmázhatunk. Lendület? Hol itt a lendület? Falra hányt borsó bármi, de nem azért, mert nem lehetne a méhészeket megmozgatni, hanem azért, mert az OMME két vagy három urat is szolgál és ebből a leggyengébb és legkisebbik úr a 134000 tag. Mostmár nem is pórnép vagyunk, ahogy korábban beszéltek rólunk méhészekről az urak, hanem ... még az se. 
Idézet
Ez a stílus zsákutca, erre már senki nem vevő.
Igen?
Az a stílus milyen, hogy az OMME 18 hónapon keresztül nem tiltakozik a szükséghelyzeti engedélyek ellen? Aminek következménye, hogy az EU legkockázatosabb méhlegelője 2018-ban Magyarország.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1414 Dátum: 2018. Március 07. 10:48 »
Bármely méhész, aki kapott levelet az Önkormányzattól a neonikotionidokkal kapcsolatban ügyféllé vált. Mint ügyfél észrevételt, sőt törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a méhészete röpkörzetében található táblák kapcsán.

Tehát elsősorban a méhész az ügyfél! Lehetetlenség nincsen, csak tehetetlenség.

Én már korábban leírtam, hogy az a méhész, aki repcére vándorol évtizedek óta, minden évben jó sok mézzel tér haza, akácon is termelők a családjai, annak hiába magyarázod, hogy őt kár érte. Ha továbbra is megy, akkor nem érte olyan kár, ami eltántorította volna. 

DE megváltozott a helyzet: A jegyzők le akarják tolni a felelősséget, idézet a levélből: ide csak a rizikó ismeretében vándoroljanak! Azaz ha lesz kár, akkor az nem a jegyző, és nem az állam sara. 

Ott van a csúsztatás, hogy az álló méhészetek nem tudnak egyszerűen arrább állni. És ez a mi jogi lehetőségünk: minden álló méhész tehet beadványt. Ne mutogass x.y. SENKIRE, TE IS TEHETSZ VALAMIT! Akinek kell, nem jogászi, és nem OMME EB tagként, hanem szigorúan privátban segítek. 

Én kértem ilyen levelet a méhésztársaktól, kaptam. A közigazgatási ügyben az ügyfeleknek van beleszólása. Az érvek mindíg ugyanazok: nemzetközi bizonyítás szerint kérosítja a méheket, álló méhészet ott van, ahol van, nem veszélyeztetheti az én méheimet a saját gazdasági hasznának növelésére. Mert ugye annyi a nyeresége, ami a tavaly előtti és az idei év közötti átlagos termésátlag növekedés. Ezért a nyereségért kockáztatja a mi tulajdonunkat.
Azaz nincs szükséghelyzet, hanem haszon maximalizálás van.


A jegyző elrendelheti a tulajdon védelmét és elrendelheti a beszántást is (szerintem).

Az OMME akkor lehet ügyfél, ha bejelentkezik annak. Ehhez vannak feltételek, ezeket meg kell teremteni.

Helyi szinten, amikor a méhész kap levelet, a méhész az ügyfél. Ahogyan a permetezéskor is, meg a méhegészségügyi zárlat, vagy a vándorlási engedély esetén is.

A gyors megoldás: Helyi fellebbezés, törvényességi felügyeleti eljárás indítása.
A hosszú: a törvények megváltoztatása az OMME indítványára. Itt lehet közigazgatási eljárás vagy Alkotmánybírósági beadvány: a szükséghelyzeti engedély méltatlan mértékben sérti az álló méhészet szerzett jogát a gazdálkodásának zavarzalan folytatására.

Vagy jogbizonytalanságot okoz két jogszabály egymással ellentétes hatása, az egyik, amelyik lehetővé teszi a szükséghelyzeti engedélyt, a másik amely az állatok védelméről szól. t.i. az engedély kiadásának nem elég körültekintő a feltételrendszere.

Harmadik út magának a szükséghelyzeti engedélynek a jogi megtámadása Törvényességi Felügyeleti eljárás keretében. Érvek ugyanazok.

Mindegyik jogászi munkát igényel. Beválasztottunk két jogászt az elnökségbe, én naívan azt gondoltam, hogy Ők majd ezen jogi útvesztőkben kalauzolják az OMMÉ-t.

Először nézd meg, hogy Te mit tehetsz, aztán mutogass, hogy a küldötted mit szavazott meg, aztán mutogass a helyi elnökre, aki a megyei szinten nem képviselt, aztán mutogass a Kamarára, aminek kötelezően tagja vagy, hogy nem segített (ja beadvány kell, mint lottó ötöshöz egy szelvény), aztán mutogass a parlamenti képviselődre, aki a beadványodat nem terjesztette napirend előtti felszólalásban a miniszter elé, vagy napirend után, vagy törvényjavaslatban, vagy parlamenti vitanapban, és mutogathatsz az OMMÉ-ra is. Ők se tettek semmit, igaz nem is küldtem el nekik még a jegyzőtől kapott levelet se...

Aztán vegyél jegyet a bábszínházba, ott megnézheted, hogyan mutogatnak a profik...
« Utoljára szerkesztve: 2018. Március 07. 11:05 írta KörmendyRácz »
Einstein tévedett: Ha csak méheink vannak, már akkor leáldozóban az emberiség létjogosultsága!

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1415 Dátum: 2018. Március 07. 12:31 »
Bármely méhész, aki kapott levelet az Önkormányzattól a neonikotionidokkal kapcsolatban ügyféllé vált. Mint ügyfél észrevételt, sőt törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a méhészete röpkörzetében található táblák kapcsán.
TETSZIK az elemzésed és a javaslatod KRJ!

Az OMME elnöksége élén Bross Péterrel ezt miért volt képtelen megtenni? Miért nem erről szólt az OMME "éneke" vezérhangja 2016 júniusától 2018 mostanáig? Miért nem állt ott Bross Péter Nagyernyei Attila nyáron és Csuja Laci mellett ősszel, amikor ez a két ember a méhészek érdekében kiállt? És ebben ne tolja a felelősséget Tóth Péterre, mert ebben nem Ő a hunyó, hiszen Ő jelezte, hogy nagy baj készül!
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1416 Dátum: 2018. Március 07. 13:17 »
János!
Egy nagyon fontos dolgot elfelejtesz. A jegyző abban a levélben nem közigazgatási határozatot hoz, amely ellen fellebbezni lehet. A közigazgatási határozatot  a NÉBIH hozta. Az ellen lehet fellebezni, vagy a semmisség kimondását kérni a közigazgatási bíróságtól! A jegyzői levél egy puszta tájékoztatás. A méhész megindíthat egy közigazgatási eljárást. Ahhoz azonban neki szüksége lenne az OMME iránymutatására, hogy milyen lehetőségei vannak. Az OMME viszont alszik, mint medve a barlangjában. Más: a jegyző azoknak a méhészeknek fog tájékoztató levelet küldeni, akik  az ő közigazgatási területén tartják a méheiket. Annak nem , aki ettől a táblától röpkörzeten belül, de más község közigazgatási területéhez tartozik. Itt melyik hatóság fog  eljárni, ha a méhész kezdeményez hatósági eljárást?

*

izso60

  • *****
  • 558
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1417 Dátum: 2018. Március 07. 17:31 »
Üdv.Uraim!
Már elnézést hogy megint beleszólok a (NAGYOK)dolgába.
KörmendiRácz Uram!
Azt gondolom hogy neo többé,kevésbé helyesen reagált az előző írásodra,amiben az szép hogy segítséget ajánlsz a szorult helyzetben lévő kollégáknak,viszont mit tehet aki úgy járt ahogy a neo példája hozza,(más közigazgatási terület,de egyazon röp-körzet).
És nem utolsó sorban,gondolkodjunk már el a minden fórumon fennen hangoztatott közös érdek képviseletenn,talán nem azért "fogtunk össze",hogy az érdekeinket ne egyénileg hanem közösen védjük,képviseljük?
Szégyenlem hogy az összefogást idézőjelbe kellett tennem de sajnos ebben az értelemben az írás így helyes.
Sajnálom,de így látom!

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1418 Dátum: 2018. Március 07. 17:41 »
Kedves Uraim,

Nem tisztem eldönteni, hogy akartok-e magatok tenni a saját ügyetekben, vagy nem. Amikor permeteztek, akkor is szólt a jegyző. Én meg vagy ezt tettam, vagy azt. Jogviszonyban vagyunk. Nem vártam az OMMÉ-t, hogy szóljon az én falusi jegyzőmnek bérmit is.

Most más a helyzet.

A birtokvédelem tudomásom szerint jegyzői hatáskör. Ha tévedtem bocs. Ezért gondoltam, hogy ha én kapok egy levelet a jegyzőtől, akkor a jegyzőnek válaszolok.

Egy biztos, ha nem válaszolsz, akkor tudomást vettél róla, és többet nem szólalhatsz meg.

ÉN NEM ARRÓL BESZÉLEK, HOGY MI MINDENT LEHETETT VOLNA MÁR 10 éve csinálni, vagy 2 éve, vagy tavaly. Hanem arról, hogy most a jegyző letolja a felelősséget. És ezt nem szabad hagyni, mindenkinek a saját levelét meg kell válaszolni. 


Abban igazad van, hogy az OMME jogászai kidolgozhatnának valamit. De ehhez kell nekik írni egy levelet, mert nem mindenki olvas fórumot. Én is sérelmezem, mint magánember, hogy a jogászaink még nem találták ki, hogyan lehet az OMME ügyfél, hogyan tud bekapcsolódni magába a közigazgatási eljárásba.

Azt, hogy levelezünk a Miniszterrel dícséretes, de nem oldja meg azt a kérdést, hogy a JEGYZŐ LETOLTA A FELELŐSSÉGET A MÉHÉSZRE!

Szóval aki a saját levelét nem akarja szó nélkül tudomásul venni, az írjon. Ha kell segítek.

Izsonak igaza van röpkörzet kérdésében.
A lista azt hiszem nyilvános. Sajnos nem elég könnyű vele dolgozni, ki kell bogarászni, hogy melyik táblák az érintettek. Viszont a Méhész látja, hogy a röpkörzetébe belesik-e vagy nem. És elindíthatja a területileg illetékes jegyzőnél a birtokvédelmet. Egyszerűen elegendő egy sima bejelentés: Itt és itt álló méhészetem van, kérem biztosítsa, hogy a méheimre veszélyes anyagokat tartalmazó, potenciális veszélyt jelentő anyagok a növények virágporában és nektárjában nappal ne jelenjen meg. Ez az álló méhészet 5 km sugarú körére vonatkozik.

Ezt a munkát szerintem helyi szinten kell megcsinálni. Minden méhészegyesület fogja a saját tagjainak a röpkörzetét, és berajzolják a térképre a "tiltott zónákat".

Mondjuk van egy tippem, én nem megyek oda, de lesz aki örömmel odavonul...
« Utoljára szerkesztve: 2018. Március 07. 17:49 írta KörmendyRácz »
Einstein tévedett: Ha csak méheink vannak, már akkor leáldozóban az emberiség létjogosultsága!

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1419 Dátum: 2018. Március 07. 18:05 »
Naív gondolat.

Az OMME egyik jogvégzett elnökségi tagja sokmilliót kaszált a méhészektől egy megállapodás kapcsán. Mennyit is? Majdnem tízmillió Forintot?

Ha rendesen csengetünk, akkor majd megnézik a jogi lehetőségeket, addíg meg fogadhat az OMME ügyvédet, aki majd kidolgozza...

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1420 Dátum: 2018. Március 07. 20:37 »
Ne irigyeld tőle Peti! Az elnöki lóvéd is ott van a szeren.

*

kiskakas

  • *****
  • 3248
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1421 Dátum: 2018. Március 07. 21:01 »
QUQURIQ !!!

Amióta jogvégzettek tették be a lábukat a vezetésben, perek is vannak, lesznek!

Kiskakas

*

kiskakas

  • *****
  • 3248
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1422 Dátum: 2018. Március 09. 18:03 »
QUQURIQ !!!

Lapszemle a NAKLAPBÓL!

4. old.
Van még lehetőség a magyar napraforgóban címmel
"Termesztésük extra pénzügyi ráfordítást nem igényel, a gazdálkodóknak arra kell ügyelni, hogy a vetésnél, betakarításnál, szárításnál, illetve a raktározásnál kerüljék a hagyományos napraforgóval való keveredést".
Igen, a méhek, a méhészek rovására lehet is extra haszonnal büszkélkedhetni!
Mint mondanom sem kell, a cikk végén szétfényezik a csávázószerben lubickoló napfaforgó olajat a pálmaolajjal szemben!
Szerintem, maguk sem hiszik el a hazugságukat!
Azért szeretnék már végre látni, egy igazi, hamisítatlan laborvizsgálati jegyzőkönyvet a neo s napraforgó étolajról...

Kiskakas

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1423 Dátum: 2018. Március 09. 19:30 »
Idézet

Az OMME egyik jogvégzett elnökségi tagja sokmilliót kaszált a méhészektől egy megállapodás kapcsán. Mennyit is? Majdnem tízmillió Forintot?

Köszönöm a privát üzeneteket. De le kell szögezzem, hogy nem tudom az összes részletet, nem tudok minden kérdésetekre válaszolni.

Kérem, hogy privátba küldjétek meg, hogy kinek segített olyan ügyvéd, aki az OMME tagja? Észak-Keleti országrész, mérgezési eset, a mérgezést okozó és a méhészek között kellett a megállapodást segíteni, sok méhész volt érintett, és majdnem tízmillió volt a tiszteletdíj összességében. Hál Istennek nem egy embernek kellett fizetni, hanem az összes méhésznek együtt.

Én is szeretném az Ügyvéd urat, vagy hölgyet megfogadni! Ki ismeri a részleteket?


Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1424 Dátum: 2018. Március 13. 16:54 »
A Zöld fórumon Tóth Péter elkezdte tisztuló repülését. Csak a professzor már rávilágított, ha kocsival odaállsz, lehet, hogy a kocsidon landol a melléktermék...

De nézzük csak, milyen szakmai munkát végzett Tót Péter?

Neonikotinoid kábulatban (1) – Legyen-e beporzás?
https://darvasbela.atlatszo.hu/2016/07/21/neonikotinoid-kabulatban-1-legyen-e-beporzas/

1996-ban Ansham és Harbin között történt az, amiről az Élet és Irodalomnak beküldött első írásom kézirati változatában hagytam nyomot: „Ez a vonat most elementárisan lepusztult; koszossága és közönsége reménytelen. Pillanatok alatt megvacsoráznak az ágyadon, ráteszik a lábukat a párnádra és teleköpködik a cipődet, ha nem vagy benne. A vonatból rizskalitkák seregét látjuk, aztán furcsa halmokat is. A vasút mentén bárki temetkezhet. Néhány sírhalom alját víz borítja, azok már a rizskalitka részét képezik. Álmodom talán? A patakok/folyók vörösek vagy sárgásbarnák; a gyárkémények ontják a füstöt; a vasút mentén helyenként irdatlan szemétkupacok sorakoznak. A környező erdősávok fáira nylonzacskókat aggat a szél. Elképesztő környezet-felélés. Mi marad itt a következő generációknak?”

Közel húsz év elteltével tavaly jártam újra Kínában. Pekingben új koreai/japán autók mellett „spécizett” robogók és elektromos biciklik. Új városrészek, felhőkarcolók, amelyek teteje szmogba vész. A nagy élelmiszerboltokban ugyanaz a gyümölcs – látszólag semmi különbség – háromféle áron. A legalacsonyabb a hagyományos, amelynek előélete/belbecse ismeretlen, külön a durván drága biotermék és a kettő között a Hainan szigetéről érkező cucc, ahol még tiszta a levegő és a felszíni vizek. A feldolgozott termékek szinte egyike sem az, amit a csomagolás alapján sejthetnénk. El kellene tudni olvasni, ami az összetételről szól. A legdrágább az talán valódi, a többi hazudik. Az éttermekben ráknak hirdetett rákaromával halból/sertésből készült ételek, amelyek lehetséges összetételről is csak az ár tájékoztat. Viszont határozottan nő az igény a jól kereső rétegben az önazonos élelmiszerek iránt. Mindez e sorozat első részének címképe alapján jut eszembe, ahol a virágait – méhek hiányában – maga porozza be a szorgalmas gazda. Lesz itt közmunkára hamarosan komoly igény – olvasom egy bejegyzésben.

Sihou-ban (Liaodong) – tíz évvel ezelőtt – a doktoranduszom húga volt a családi kertész. Ő vitt fel bennünket a pár kilométerre található gyümölcsösükbe. Süt a Nap, csönd van. Az előző nap permetezett, de hogy mivel azt nem tudja megmondani. Madarat sem látni. Semmit, ami megmoccanna. A szert – barna, felirat nélküli zacskóban – a szomszédtól kapta, öklömnyi fejes káposztákat adott érte. A tutit a szomszédja is szerezte valakitől, annyit tud róla, hogy gyümölcsfákra fáin. A zacskóban szürkéskékes por szaglik.

Az utóbbi években szembesültem a kínai méz minőségével, illetve minősíthetetlenségével. Különösen a Nosema ellen engedély nélkül alkalmazott antibiotikum és szulfonamid gyógyszer-maradékokkal tűnt ki ez a fajta méz a RASFF méréseiből (16. ábra), míg 2009-től, behozatalától az EU tagországai lassan eltekintettek.

16abra Lásd a cikkben

16.ábra: Kínából származó, antibiotikum és szulfonamid gyógyszereket tartalmazó mézminták a RASFF jelzései szerint

A világ méhészetei többféle súlyos bajjal küzdenek. Ezek közül az újabban gombáknak tartott mikrosporidiumok (Nosema spp.), a Varroa atka és az általa terjesztett vírusok kiemelkedő méh-egészségügyi problémák. Egyes baktériumos betegségek és a Nosema ellen – bár tilos – a méhészek egyike-másika humán-gyógyszerekkel próbál védekezni, amíg az ellenőrzések ki nem terjedtek ezekre is. Annak ellenére, hogy alternatív módszerek is rendelkezésre állnak, a Varroa atka ellen aktaölő szert juttatnak be tartós hordozóval, vagy füstölővel a kaptárakba, amely vegyületek a méhviaszba oldódnak be, de jut belőle a virágporba és a mézbe is. Ekkor még egy szót sem szóltunk azokról a permetező szerekről, amelyeket a mézelő méh a testén, vízzel, nektárral és pollennel hurcolhat be oda.

17abra Lásd a cikkben

17.ábra: Növényvédőszer-maradékok előfordulása méhviaszban (Johnson és mtsai szerint)

A legnagyobb meglepetés a méhviasz vizsgálatakor érte a környezetanalitikusokat, mivel piperonylbutoxide (PBO), piretrinek és fluvalinate* kiemelkedő előfordulását tapasztalták (17. ábra). A PBO magas előfordulása a gyűjtési területen piretroidok alkalmazására utal (szúnyogirtás?), amennyiben azok egy részét ezzel szinergizálják. A PBO gátolja az egyik legjelentősebb detoxifikáló enzimrendszert, a citokróm P-450-et. Nagy mennyiségben találtak azonban a méhviaszban bromopropylate*, coumaphos*, p-dichlorobenzene* (PCB), chlorothalonyl és amitraz* hatóanyagokat is. A PCB*-t az IARC 2B jelzetű lehetséges humán rákkeltőnek minősítette. Állatokon bizonyosan rákkeltő. Az amitraz* atkaölő hosszú kitettség esetén nőstény egerekben különféle daganatok (tüdő, nyirokmirigy és máj) előfordulását okozta. Az EPA is számon tartja, mint lehetséges rákkeltőt. Az a méhviasz, amelyben nem a legtoxikusabb, de lassan bomló anyagok halmozódnak fel korántsem természetes környezete a mézelő méh lárváinak. A Varroa atka ellen használt hatóanyagok megjelennek szinte minden méhészeti termékben. A velük szennyezett és újrafelhasznált méhviasz már a gyártósorról szermaradékkal együtt érkezik, vagyis további szermaradék-halmozódás várható. (A*-val jelölt hatóanyagok a magyarországi növényvédelemben nem használhatók.)

Eljött az idő, hogy a kaptár elnéptelenedési szindrómával (colony collapse disorder – CCD), itthon kaptárelhagyásnak hívott kórképpel megismerkedjünk. A történet lényege az, hogy a dolgozó méh gyűjtőútra indul, de nem tér vissza. Eltéved. Nem talál vissza a kaptárhoz, így ott nem gyűjthetők nagy számban az érintettek hullái. Multifaktoriális betegségnek tartják. Több súlyosbító okot most nem említek, pl. a növényi diverzitás csökkenésével járó minőségi éhezést, amely egyúttal az immunállapot romlását eredményezi.

Minden említett okban a stressz a közös, ilyenek a méh betegségei, vírusok, paraziták (Nosema spp., Varroa sp.), különféle növényvédő szerek hatásai, amelyek közül a rutinszerűen, sokféle kultúrában alkalmazott felszívódó tulajdonságú neonikotinoidokat emeli ki a tudományos szakirodalom. Szubletális hatásuk a méhek tanulására, memóriájára (tunel teszt) és táplálkozására (szipókanyújtási reflex) kísérletekben igazolt. Méreganyag jelenlétére utal, hogy a CCD-től szenvedő kaptárok fajtársak általi kirablása, vagy viaszmollyal való fertőződése lassabb folyamat, mint általában (17. ábra).

Miközben 2013-ban az EFSA alapos indoklással három neonikotinoid esetében szigorú lépésre szánta el magát, aközben Fazekas Sándor szavait az MTI így foglalta össze: „Fazekas Sándor szerint ugyanakkor nehezen lennének pótolhatóak ezek a vegyszerek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy biztonságosan lehessen vetőmagot termelni. A miniszter elmondta: főleg nyugat-európai méhészek állítják, hogy ezek a szerek veszélyesek a méhállományra, de »nekünk ilyen tapasztalatunk nincsen« – tette hozzá. Szerinte a termelés biztonsága érdekében fontos lenne, hogy ezek a vegyszerek továbbra is felhasználhatóak legyenek. »Ellenezzük a betiltást, hiszen nem pótolhatóak ezek a vegyszerek« – tette egyértelművé a magyar álláspontot…”. A jogászvégzettségű miniszter természettudományokkal ütköző véleményének máshol is hangot adott. Kell tehát ez a hatóanyagcsoport a magyar gazdaságnak. A vetőmagüzemeknek? Jó ideje – minisztertől függetlenül – ugyanezt a környezet-egészségügyi szempontból Európától elmaradt növényvédelmi álláspont képviseletét tapasztalhatjuk minden súlyos gyanúba keveredett hatóanyagcsoporttal (pl. triazin-típusú herbicidek, glyphosate, neonikotinoidok) kapcsolatban. A magyar embernek toxikológiailag rossz tapasztalata nincs? És honnan meríti a köztisztviselő ezt a tudását, mert a tudományos területen dolgozóktól aligha?

Úgy látom, hogy bár ma 250 körüli hatóanyag áll a rendelkezésünkre, de mindegyik európai kivonásra esélyes miatt igen éles hangon tiltakozik a NÉBIH vezetése. (Tényleg attól tartanak, hogy különben a gazdálkodók majd rájuk gyújtják az irodát, ahogy Jordán úr szemléletesen említette volt?) Mindeközben láthatatlanná vált a miniszteriális természet- és környezetvédelem, amely megalapozott érvekkel jogszerűen felléphetne. Eszembe jut, hogy mikor én végeztem – ahogy akkor mondták a minisztériumban, a növényvédelem hőskorában – a szakmérnökit, talán 150 körüli hatóanyagból választhattunk a gyakorlatban és a hazai mezőgazdaság teljesítőképessége európai értelemben a csúcson volt. Messze elől attól, amivé mára lett.

Fentiek után nyilatkozott az Agárszektornak Czerván György államtitkár: „… Magyarország méznagyhatalomnak számít az unióban, vagyis óriási érdeke fűződik ahhoz, hogy a méhkolóniák biztonságban legyenek, ugyanakkor rámutatott, hogy a neonikotinoid szerekkel kapcsolatban az Országos Magyar Méhészeti Egyesület sem talált problémát.” A közgazdász államtitkár megjegyzésének gyöngesége azonban, hogy az OMME nem kutatóintézet; nincs tudományosan elismert szaktekintélye növényvédőszer-hatóanyagok környezetanalitikája vagy ökotoxikológiája tekintetében, vagyis itt is a tanácsadókkal lehet a valóságos probléma, illetve – ne szépítsük – azokkal is, akik alapképzettség hiányában nem tudnak még a szakértők között sem eligazodni.

2012-ben Kádár András (a Növényvédelmi Bizottságban akkor a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége delegáltja volt, ma ennek a szervezetnek a titkára, aki a BASF Hungária Kft-től ment nyugdíjba) az alábbiakat írja a nemzetközi tudományos szakirodalom neonikotinoidokkal kapcsolatos állításairól: „A cikkek alapjául szolgáló laboratóriumi vizsgálatok nem reprezentálták a szabadföldi viszonyokat – sem a megporzó rovarok expozíciója, sem táplálkozási viselkedésük szempontjából nem modellezték a valóságos helyzetet.” Nem gondolnám ezt nemzetközileg mérvadó tudományos véleménynek, de idehaza működésbe hozott szempontnak már igen. Megjegyzése később visszaköszön a NÉBIH munkatársaktól, vagyis vezető adminisztrátorok állítják például a Science-ben és Nature-ben megjelent cikkekről, hogy tartalmukban fogyatékosak. Lehet persze ilyet is állítani, bár igen kockázatos, mert akkor az ott publikált eredmények helyére pontosabbat kell illeszteni és lehetőleg ugyanott. Természetesen semmi ilyen szintű nem történt az elmúlt négy évben. Nemzetközi tudományos lapokban nincs helye a puszta vélekedéseknek.

Masszív probléma, hogy egyik oldalon a saját parciális érdekeiket szem előtt tartó magabiztos véleményezőket látok, gondolatkísérletekkel, termelési megfontolásokkal, míg a másik oldalon tudományosan megméretett, nemzetközi szintű állításokat, ahol a szerzők nem szokták a lokális piaci alkut. Helyettük érvel Simon Gergely kémikus (az NB-ben a Greenpeace delegáltja), akiről a köztisztviselők azt feltételezik, hogy ellenük mesterkedik. Nem ez a feladata a hozzá hasonló szakértőknek, hanem egy-egy konkrét ügy világos kommunikálása. Ha ilyenkor mégsem tetszik az, amit képviselnek, akkor a köztisztviselőknek is türelmesen érvelni és bizonyítani kell. Számukra sincs kerülő út.

Nézzük akkor, hogy miből és milyen következtetést vont le az OMME növényvédő mérnök-méhész szakértője (az NB-ben a méhészek képviselője), akinek meglátásaira – úgy tűnik – a hazai miniszteriális döntési sor támaszkodott, vagy agrárpolitikai célokból célszerűnek tartotta, hogy mögé álljon. Van persze ennek a megkülönböztető pozíciónak komoly veszélye, mert ha mégis a tudományos világ állításai a helytállóak (én erre fogadnék), akkor majd az OMME szakértője viszi el balhét. A 2012-2013-as OMME jelentésben (32-36 old.) én egyetlen, jó színvonalú, biológiai kísérlet leírását sem találom. Viszont különböző laboratóriumokban kémiai mérések történtek, amelyekről itt számomra szakszerűtlen elemzés található – persze csak, ha ezt a nemzetközi színvonalhoz viszonyítom.

Tipikusnak találom az alábbi véleményt: „Látható, hogy a lépekben egyáltalán nem, a növények-növényi részek 10%-ában, a virágporminták 25%-ában fordult elő szennyezőanyagként a tiametoxam és a klotianidin. Imidaklopridot mindösszesen egy virágpormintában tudtunk detektálni (mennyisége 2 ppb). A virágporokban talált neonikotinoid szennyeződések eredetére (permetszer-csávázó szer) nehéz egyértelmű választ kapni, ugyanis az egyes röpkörzetekben található virágzó kultúrák növényvédelmi technológiájáról nem biztos, hogy minden információ a rendelkezésünkre áll.

Nem látok a csávázott magokra vonatkozó méréseket, amelyek szemekre vetített változatossága a dózist illetően – a mi méréseink szerint – nagyon is jelentős lehet. Az OMME szakértője által leírt környezetelemzés bevallottan hiányos – pontos következtetések levonására alkalmatlan –, de leginkább a helyi kaptárok állapotára, a családok teljesítőképességére nem mutat be adatokat. Méhésznek szerintem a környezetanalitikát környezetanalitikusokra kellene hagyni, és neki a méhekkel foglalkoznia? Miért nem ez utóbbival győz meg Tóth Péter, akinek méhészeti szakértelmére a NÉBIH hivatkozik?

Tudományos értelemben a 2013-2014-es OMME jelentés (46-50 old.) sem bizonyító erejű. Megítélését nem teszi könnyűvé, hogy ilyen mondatokat olvashatunk benne: „Azt viszont egy esetben sem vontuk kétségbe, hogy amennyiben a szövetek szermaradék-tartalma pozitív, akkor a guttációs vízcseppekben való megjelenésnek nincsen jelentősége”. Mit akarnak a szerzők mondani? Azt, hogy ha egy felszívódó hatóanyag a növény edénynyalábjaiba bekerül, annak esélye van arra, hogy megjelenhet a guttációs cseppjeiben? A fogalmazásból úgy tűnik, mintha ezt tagadnák a szerzők, vagy nem tulajdonítanak annak jelentőséget. A méhfélék egészsége szempontjából éppen a kiválasztott termékek (guttációs folyadék, nektár) és persze a virágpor beltartalma a lényeges. A növény beltartalma, az abban mérhető szermaradék a növényevő kártevők oldaláról lényeges, amelyek éppen azt fogyasztják. Ez utóbbit persze senki sem vitatja, hiszen szisztemikus (felszívódó) rovarölő szerekről van szó, és a csoport növényvédelmi sikere éppen abban keresendő, mint ami környezetvédelmi bukdácsolását okozza.

Viszont Tóth úr 2013-2014-es elemzésében az alábbi is leírásra került: „A problémával kapcsolatosan még csak annyit: az OMME vezetése minden híresztelés ellenére nem állítja azt, hogy ezek a vegyületek nem veszélyesek a méhek számára, erről szó sincs…”. Ki híresztel? A NÉBIH? A Greenpeace? Ez lenne az OMME (értsd méhészek) kisebbségi véleménye, hogy a jelenlegi, a döntéshozókat befolyásoló szerepéből kikerülhessen? Én vettem, de vajon a NÉBIH is? A kísérletes tényeket nélkülöző magyarázkodás szerintem ugyanis nem elégséges ahhoz, hogy az EFSA megalapozott gyanúját/állításait bárki kétségbe vonja. A 2014-2015-ös elemzésben már annyit sem találok, mint korábban. Miként támaszkodhat, akkor erre a teljesen elbizonytalanodott méhészeti álláspontra még ma is az FM/NÉBIH vezetése? A hivatkozott véleménytulajdonos már nem képviseli maradéktalanul azt az álláspontot, amit korábban képviselt, s amire az államtitkár és miniszter szövege épült. A mai vélemény tehát már kizárólagosan a NÉBIH vezetői álláspontja, nekik kell magyarázni és megvédeni azt. Meg lehet tudni a hazai döntés valóságos gazdasági okát, mert ez Szalkai Gábornak (FM) a Fenntartható Fejlődés Bizottsági (FFB) meghallgatásán sem derült ki?

Tóth úr dilemmájának talán az alábbi az alapja: „…az a kérdés tisztázandó, hogy a laboratóriumokban beállított kísérleti körülmények között nevelt növények és az üzemi méretekben általunk mért és tapasztalt adatok közötti különbségeknek mi az alapjuk.” Én úgy gondolom, hogy például a megfigyelések nagyfokú pontatlansága (szabadföldi kísérletekben ez ismerten magasabb szintű), amely miatt megfelelő kísérlettervezés hiányában „játszik velünk a véletlen” – mondaná, akit a biometria szele valaha is megcsapott. Hasonló kijelentést korában már az ipar képviselője is tett és ezzel az indoklással találkozhattunk a miniszternél is: „Fazekas kiemelten fontosnak tartja, hogy a laboratóriumi körülmények között végzett vizsgálatok mellett szabadföldi kísérletek is bizonyítsák a neonikotinoidok használatának valós kockázatát” (39. kép). Miért is? Senki nem tájékoztatta a minisztert arról, hogy a laboratóriumi mérések mindig pontosabbak, mert a körülmények ellenőrizhetően kézben tarthatók? Szabadföldön a vizsgált hatásokat sokfajta nem kontrollálható külső tényező torzítja. Mi is a helyzet az FM adminisztrátorainak mai tudományszemléletével, amiről miniszterségének kezdetén Fazekas Sándor sem volt a velem való beszélgetéskor nagy véleménnyel?

Szalkai Gábor az FFB előtti május 30-ai meghallgatásán az alábbi kijelentést tette: „A Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal mint a növényvédő szer engedélyezésért felelős nemzeti hatóság továbbra is csak megalapozott tudományos vizsgálatok és ellenőrzések – beleértve a saját központi laboratóriumi ellenőrzéseket is – alapján dönt a növényvédő szerek engedélyezéséről, betiltásáról felfüggesztéséről, így biztosítva a felhasználók, a környezet és a fogyasztók biztonságát.” Szerintem nem így van. Neonikotinoidok esetében a nemzetközi tudománnyal szemben egy gyakorló méhész megfigyelését használta az FM, amit a mai napig nem sikerült neki kísérletesen igazolnia és mérvadó tudományos lapban közölnie. Az FM/NÉBIH neonikotinoidokkal kapcsolatos döntéséhez a mérvadó tudománynak bizony semmi köze sincs.

Azt gondolnám, hogy egy gyakorló méhész tisztában lehet a méhek fiziológiájával (itt főként etológia és reprodukciós biológia) és toxikológiájával és a termesztési technológiát, a kukoricabogár elleni védekezés problematikáját arra hagyja, akire az tartozik. Minden gyakorló méhész tudja, hogy a méh válogat. Nem feltétlenül onnan gyűjt, ahonnan mi szeretnénk. Egy korai kísérletünkben kaptárt telepítettünk címerhányás időszakában MON 810-es GM-kukoricasorok közötti kis térbe, azonban egyetlen méh sem gyűjtött a címerekről, mert másfél kilométeres sugarú körben magas aranyvessző virágzott kiterjedt foltokban.

f39kep

39.kép: Szóbeszéd (Fotó: forrás)

Nem igazán írnak le közlemények rovartoxikológiai alapvetéseket, de azért a kísérletes területen dolgozók számára világos: (i) a magas akut toxicitású készítményektől (knockdown hatású piretroidok) a helyszínen elpusztulnak a méhek és nem gyűjthető méhhulla a kaptároknál; (ii) a tájékozódási képességet rontó hatóanyagoknál (ilyenek a neonikotinoidok) eltévednek és a területen pusztulnak el az állatok; (iii) a lassan kifejeződő hatású, kevésbé mérgező hatóanyagoknál visszajönnek a mérgezett állatok és a kaptárban/kaptárnál pusztulnak el; (iv) az adott dózisban hatástalan hatóanyagok felhalmozódnak a mézben, a virágport tartalmazó rekeszekben és a viaszban. Ez utóbbira jó példa az önmagában hatástalan, piretroidszinergista, a PBO nagymértékű előfordulása a méhviaszban (17. ábra).

Vajon miért gondolta akkor és milyen OMME anyagra támaszkodva az FM vezetése, hogy a hazai méhészek aggálytalanok a neonikotinoidokkal kapcsolatban? Hol vannak ennek a széleskörűen bemutatott kísérletes bizonyítékai immáron négy év után? Szerintem nem halasztható tovább ezek bemutatása. Hol marad a hazai hivatalos természetvédelem ebbéli érdeklődése és tényfeltárása? Senkinek nem hiányzik? Az OMME együttműködik a NÉBIH kémiai laboratóriumaival. Lehet, hogy náluk kereshető a szakértői indoklás?

2013-ban a NÉBIH által végzett kémiai méréseket Jordán László (az NB-ben a NÉBIH egyik képviselője) foglalta össze, aki nem kémikus, a méréseket sem ő végezte, így nem is meglepő a szakértői elemzés hiánya a közreadott anyagot illetően és annak a nemzetközi méréseknek való megfeleltetése. 2015-ben a Növényvédelem-ben találjuk meg a kapcsolatos magyar cikket a tényleges szerzőkkel, de a szerzők saját véleménye szerint sem olyan anyag ez, ahol bármi is bizonyításra/cáfolásra került volna.

Viszont Tőkés Gábor kémikus (az NSz-ben a NÉBIH másik képviselője) 2013-ban az alábbiakat jegyzi le: „A vita során amellett voltunk, hogy a tagállami hatóságoknak nagyobb hatáskört kellene biztosítani a korlátozásokban. Egyik érvünk arról szólt, hogy mióta a neonikotionidokat bevezették, nem hogy csökkent volna a méhek száma, hanem jelentősen nőtt. Ugyanakkor Magyarországon a kukoricabogár óriási problémát okoz és ez a korlátozás nagyon meg fogja nehezíteni az ellene való védekezést. A helyette használható készítmények semmivel sem kedvezőbbek, sőt esetenként kedvezőtlenebbek is a méhészetek szempontjából”.

A fentebbi egyértelműen védekezési gyakorlat szerinti indoklási próbálkozás (kémikus szerencsésebb lenne, ha ilyesmit technológusra hagyna), amelyhez foghatót találhatunk a kémiai növényvédelemmel foglalkozó gyakorlati szakemberek indoklásaiban is. Viszont nem meggyőző. A hazai méhcsaládszám növekedése csupán statisztikai adat, nem árul el semmit a méhcsaládok egészségi állapotáról, így a vitában nem toxikológiai bizonyíték. Vannak, akik úgy gondolják, hogy ezek az adatok nem is pontosak, mert a támogatási feltételekhez beadott bevallások azt erősen felfelé torzítják.

Hovatovább a kukoricabogár elleni védekezést Európa más országai sikeresen megoldják, csak nekünk nem sikerül? Ne feledjem, ez a kukoricakártevő nem indokolja a repcében és napraforgóban való csávázást, hiszen ezeken nem károsít a nevesített. Végül, és ez nagyon fontos, nemcsak a mézelő méhről van szó, hanem más, vadon élő beporzókról is, például a poszméhekről. Ki az, aki ezeket a hasznos megporzókat képviseli? Miért nem olvashatom az FM természetvédelmi szakértőjének körültekintő és szakszerű elemzését a neonikotinoid vs. poszméhek kérdésben?

2015-ben az európai akadémiák képviselői (tőlünk Kovács-Hostyánszki Anikó és Samu Ferenc) az alábbiakat fogalmazták meg: „Halmozottan és hosszú időn át hatnak az uniós moratórium alá helyezett neonikotinoid rovarirtók, és előfordul, hogy erősebben pusztítják a hasznos beporzó rovarokat, például a poszméheket, mint magukat a kártevőket.” Tudomásom szerint nincs a hazai egyetemeken (pl. SzIE, Kaposvári Egyetem) és kutatásban dolgozó érintett, aki a neonikotinoidok méh-veszélytelenségét alátámasztotta volna. Békési László Szabolcs – aki évtizedek óta meghatározó kutató a hazai méhészet területén – például a kezdetektől nagyon egyértelmű a kérdésben. 2015-ben a Méhészet-ben ezt olvasom tőle: „Szilárd tudományos bizonyítékok alapján az EU növényvédőszer-engedélyezési irányelveiben figyelembe kell venni, hogy a neonikotinoidok alacsony dózisú, szubletális toxikus hatásaik révén hosszú távon károsítanak számos hasznos, nem célszervezetet, közöttük a méheket.”

Nem mellesleg, korábban az Országos Állategészségügyi Intézet Kémiai Osztálya – ahol Békési doktor dolgozott – végezte a méhmérgezések kivizsgálását. Megfelelő műszer hiányára hivatkozva került azután át a vizsgálat a velencei és a miskolci növényvédelmi laborba. A vizsgálatokhoz ma már a méhésznek gyakorlatilag semmi köze sincs, az eredményközlés sem kötelező, legfeljebb kikérhető.

Kedves hazai köztisztviselők nem kellene mégis a nemzetközi tudományban dolgozókra, a megalapozottan és termék érdekeltség nélkül véleményt formálókra figyelniük? Az OMME eddigi elég különleges, vagy rosszul kommunikált álláspontja a neonikotinoidok ügyében már csöppet sem olyanféle, amire támaszkodni tudnak. A gazdasági és kereskedelmi álláspont, ami a vetőmag-csávázást illeti, s ami eseti engedéllyel az európai moratórium alatt is folyt hazánkban már más dimenzió, amelynek a természettudományokhoz nincs köze. Nem erről a speciális kereskedelemről, a nemzetközi vetőmagüzemek igényeiről és érdekérvényesítéséről kellene beszélni inkább ködösítés helyett?
« Utoljára szerkesztve: 2018. Március 13. 17:13 írta Olvastam »