Válasz Tóth Péter szaktanácsadó levelére.
„Őszintén a csávázószerekről”
Január 11-én délután 3 órától Gödöllőn a Szent István Egyetem V. előadótermében „Őszintén a csávázószerekről” címmel, mint biológus és méhész tartottam előadást. A feladatom tehát az volt, hogy szakmai szemmel világítsam meg a problémát. Az előadásom részletes vázlata mindenki számára hozzáférhető:
https://prezi.com/bmcmu0z4wuwz/mi-a-teendo/ Az előadásomban szaktudományos cikkekből, többek között pl:
http://www.safelawns.org/blog/2010/12/internal-epa-memo-pesticide-highly-toxic/ is kiemeltem részleteket. Továbbá a mérgezett méhek magatartását 2013 nyarán, Somogytúron történt mérgezésről készült videókon mutattam be.
Szakmai alapon kritizáltam előadásomban az OMME monitorozási munkájának a csávázószerekre vonatkozó részét. 2007 méhészeti évünk óta jellemző, hogy pont a legnagyobb virágpor és nektárhozam idején néptelenednek el méhcsaládok, pusztul el sok méh. Tudjuk, hogy a repcét, mustárt, cukorrépát, kukoricát, napraforgót és még sok más vetőmagot már elvetésükkor növényvédelmi céllal megmérgezik. Tudjuk, hogy a méreg ott van a fejlődő, virágzó növényben is. Tudjuk, hogy a méhek nemcsak a nektárt és a virágport gyűjtik a növényekről, hanem a propoliszt és a vizet is. Ezek alapján logikus, objektív következtetés, hogy a vizsgálati módszerben kell keresni a hibát, ha nem találják meg a mérgeket.
Válasz Tóth Péter első kérdésére:
A monitoring jelentés leírt szövegéből, méhészek (szaktanácsadók és méhegészségügyi felelősök) elmondásából ismertem meg a mintavétel módját és azt a következtetést vontam le, hogy a módszer nemcsak eredménytelen, de alkalmatlan is a feladatra. (Kérem azt is vegyék figyelembe, hogy ami nincs leírva, dokumentálva, az a szakma szabálya szerint vagy nem ismert, vagy lényegtelen körülmény.) Elmondtam előadásomban, hogy milyen biológiai szempontok szerint kellett volna a mintavételt elvégezni.
Válasz Tóth Péter második kérdésére:
Kiemeltem előadásomban, hogy a méhcsaládok elnéptelenedése, pusztulása kapcsán az okok és következmények tekintetében más fontossági sorrendet tartok indokoltnak, mint amit a monitoring jelentésekben látok. Az egyházaskozári esetben gyűjtésre érett méhállományban, kiváló méhlegelőn (napraforgó) gyors elnéptelenedés és nozematózis jelentkezett. Nyilvánvaló, hogy valami méreg hatására a méhek fehérjeanyagcseréje sérült, ha a méhcsalád korábbi fejlődési szakaszában a méhész nem észlelt rendellenességet. A monitorozó következtetése, hogy a mérgezést a viaszban levő mérgező anyagok, továbbá egy korábbi permetezés okozta. Szerintem a monitorozó következtetése helytelen. Én nem zárnám ki a lehetőségek közül ilyen esetekben a friss mérgezést, pl. a neonikotinoidok hatását.
Válasz Tóth Péter harmadik kérdésére:
A mintákat vizsgáló laboratóriumok az akkreditációjukban vállalt pontosságnál finomabb értéket is adnak a kimutatott anyag koncentrációjára, amit tájékoztató értéknek neveznek. Az OMME monitoringja csak az legutóbbi években veszi figyelembe a tájékoztató értékeket. Szóbeli információm van arról, hogy Cserényi doktor is nehezményezte a laboratóriumi mérések pontosságának mértékét. Nyílván ez a kritika is hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi években váltás történt és a tájékoztató adatokat is figyelembe veszik. A következetes feltáró munka igényelte volna viszont azt is, hogy az első sikertelen év után váltsanak, és akár külföldi laborokat vegyenek igénybe, hogy a méhészeket is megnyugtató eredményt elérjenek.
Miért ajánlottam fel együttműködést, amikor az OMME jelenlegi vezetése elleni bizalmatlansági indítvány egyik kezdeményezője vagyok? - kérdi Tóth Péter.
Már korábban is, többször felajánlottam az OMME-nak hogy tudásomat hasznosítsa. Kötelességem külön kezelni a szakmai és a szakmapolitikai kérdéseket. A munkát nem szégyellem, különösen, ha tudom, hogy ezzel segíthetek. Azon meg Tóth Péternek is el kellene gondolkodnia, hogy ha nyitottabb lett volna az OMME vezetése és benne Ő is módszerváltásra és a szélesebb szakma bevonására, akkor elindult volna-e a bizalmatlansági indítvány.
Tisztelettel
Csuja László Geddekas
Biológus méhész