Csak a pontosság kedvéért részletenként reagálok Arisztaiosz írására.
Én nem az OMME feladatáról beszélgetek itt.
Hmm. valami nem stimmel, hiszen volt egy olyan modatrésze korábbi hozzászólásában, hogy "nem az OMME feladata".
Én arról beszélgetek, kinek a feladata a magyarországi méhmérgezések hatósági vizsgálata
Erre a válasz könnyű, mint az 1x1. A hatóság feladata a hatósági vizsgálat.
De a nem hatósági vizsgálat is lehet szakszerű és lehet alapja a kárigénynek.
kinek a feladata a mérgezések felderítése aboratóriumi analitikai vizsgálata, a méhegészségügyi vizsgálat elvégzése és az eredmény birtokában a mérgezés okozójának felderítése, a kárt szenvedett méhész kártalanítási igényének jogi megalapozása.
A válasz szintén nagyon egyszerű. Akit erre a mérgezést elszenvedő méhész felkér. Ugyanis eltekinthet a méhész a hatósági vizsgálattól, ha a gazdával továbbra is jóba akar lenni és csak a kárának a megtérítését akarja elérni.
Ugyanis a hatósági vizsgálat esetén a hatóság nemcsak a kár megtörténtét vizsgálja, hanem a növényvédelmi munkákat végzőt is szankcionálhatja, sőt szankcionálnia kell, ha indokolt. Ebben pedig valljuk be őszintén, hogy a méhész abszolút nem érdekelt, hiszen akkor még kevesebb pénze marad a gazdának és még kisebb az esély a kártérítésre.
Ma Magyarországon a vizsgálatok elvégzése a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának (NTAI) illetve a NÉBIH Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága (ÁDI) feladata.
Hatósági vizsgálat esetén igen. Valóban ezek az intézmények végzik a laborvizsgálatokat.
De a méhész a saját döntése alapján bárkit, bármely szervezetet, aki megfelelő akkreditációval rendelkezik felkérhet vizsgálatra és felhasználhatja azok eredményét a kárigény megalapozására.
A koordinátor a NTAI (2012-től), addig az ÁDI koordinálta a mérgezések vizsgálatát. Természetesen az ÁDI párhuzamosan vizsgálódik továbbra is a méhkórtani vonatkozások tárgyában.
A jelenlegi hatósági eljárásra ez igaz.
De nem szükségszerű, nem kötelező, hogy a károsult hatósági eljárást kérjen. Dönthet, hoyg nem nyújt be panaszt a hatóságnak, hanem saját állampolgári jogon intézi az ügyet.
A mérgezések vizsgálatának eljárásrendjét soha nem az OMME határozta meg, azt a közelmúltig a 70/2003. FVM rendelet szabályozta.
Soha nem is állította senki, hogy az OMME hatóság lenne. Viszont bármikor javaslatot tehet, ahogyan ezt már tette is.
Az OMME kidolgozhat javaslatot arra, hogyan intézze a méhész nem hatósági úton a kárigényét.
Azóta új eljárásrend került kidolgozásra (2012-ben), az OMME tájékoztatást kért a hatóságtól annak tartalmáról.
Köszönjük kedves Arisztaiosz, hogy erről széles körben tájékoztatja a méhészeket. Mennyivel szívesebben hallotta volna ezt a méhésztársadalom Cserényi Péter szájából közvetlenül és nem az ön közvetítésével. Nem is értem, hogy miért nem ő írogat ide és miért magán keresztül üzen a pórnépnek.
A NÉBIH az említett anyagot "nem nyilvános" megjelöléssel nem teljes körűen adta ki az OMME-nek, kizárólag a méhészetre vonatkozó részt adta át.
Köszönjük Cserényi doktor tájékoztatását.
Az OMME, mint érdekképviseletet ellátó szervezet ezt nem fogadta el, így megkifogásolta a NÉBIH elnökénél ezt az álláspontot. Nem tudom, azóta történt-e valamilyen változás az ügyben.
Hát igen. Ez a legegyszerűbb. Sírni, de nem cselekedni.
Az OMME, illetve annak képviseletében Tóth Péter erről a tényről illetve a méhészekre érvényes új eljárásrendről részletes tájékoztatást adott a Méhészet 2013. áprilisi számában.
Köszönjük. Tudunk olvasni.
Ebben a cikkben részletesen leírta a teendőket, melyeket mérgezés esetén követni kell. Ebben az egyértelműen méhész-központú tájékoztatóban részletesen kibontotta a követendő lépéseket.
A saját szemszögéből írta le. Nincs felvetve, hogy a méhész saját jogán is felléphet. Arra sincs a figyelem felhívva, hogy miért kedvezőtlen ez az eljárásrend a méhész számára.
Azokat nem részletezném itt, de az hozzáférhető és olvasható a Méhegészségügyi és környezetterhelési monitoring jelentés legutóbbi kiadványában és az OMME honlapon is...
Ezt az eljárásrendet ismerjük és a hibáit is.
Nem tudom, ezen tények és ismeretek tükrében ki, s miért vélekedik úgy, hogy a méhmérgezések, azon belül a neonikotinoid hatóanyagok által okozott méhpusztulások vizsgálata az OMME, szűkebben véve a monitoring munkával foglalkozó szakemberek feladata lenne.
Kedves Arisztaiosz! Örülök, hogy a kérdését feltette, mivel ezzel is felmutatta, hogy kertészként kívülálló, inkompetens személ a méhészek leglényegesebb ügyeiben.
Soha senki nem állította, hogy az OMME hatóság. Egyébként meg az OMME mint társadalmi szervezet a feladatait az állami szerepkörök kivételével úgy határozza meg és úgy artikulálja, ahogy akarja. Tehát ad abszurdum teljes költségvetését fordíthatja egy küldöttgyűlési határozattal a méhmérgezések felderítésére is. Ez nyilván nem fog soha megtörténni, de a méhmérgezések tárgykörében az OMME jelenleg is vállal feladatokat és remélhetőleg a jövőben is fog.
Gyanítom, mindenki, aki itt most a "már 2008-2009-ben megmondtam, felajánlottam, kiszögeltem" kijelentésekkel igazolni szándékozott jövőbe-látó képességeit bizonygatja, tisztában volt, s tisztában van ezzel, de a tényeket figyelmen kívül hagyva, a megtámadni kívánt OMME ügyvivői testület, azon belül a monitoring munkát végző szakemberek visszahívása érdekében szándékosan félretájékoztatja a méhész-közvéleményt.
Mit tekint Ön félretájékoztatásnak? Merthogy az eddigiekből erre nem lehet következtetni.
Nos, én ez ellen tiltakozom folyamatosan, mert nemtelen módszernek tartom, ha ilyen módszerekkel igyekeznek lejáratni egy vezető testületet és az abban dolgozókat.
Ez Önnek, mint kertésznek a véleménye. Maradjunk is ennyiben.
Ráadásul egy megalapozatlan vélemény, hiszen nem fejtette ki, hogy mit tekint félretájékoztatásnak.
Ha támadni kívánnak, támadják a NÉBIH-t
Kérem, had döntsük már el, hogy támadunk-e és ha igen, akkor kit!
Nem látom megalapozottnak a NÉBIH támadását abban a tekintetben, ahogy Ön itt felvezette.
Más tekintetben esetleg felvethetünk kritikát a NÉBIH munkájával kapcsolatban, de az meg legyen a mi gondunk és önre nem tartozik.
az OMME ebben a témában nem "hunyó", a hazai méhmérgezési vizsgálatok problémaköre nem az OMME nemtörődömsége, sugalmazott "korrumpálódása" körében keresendő.
Elgondolkodtat abban a tekintetben, hogy ennek a gondolatnak semmi összefüggése nincs az élőző mondatokkal.
Ráadásul soha nem állítottuk, hogy az OMME a méhmérgezések ügyében hunyó vagy nemtörődöm lenne. Ennél sokkal pontosabb megfogalmazásokat tettünk. Az OMME-nek felelőssége, hogy kellő alapossággal felhívja a figyelmet, kezdeményezzen, adatokat, információkat gyűjtsön, tanulmányokat készíttessen és tájékoztasson, akciókat szervezzen, éljen a probléma megoldása érdekében akár társadalmi mozgalom és a polgári engedetlenség eszközeivel is.
Menjenek neki a hatóságnak, hiszen több alkalommal az eltávolítani kívánt "vezetés" már szembe ment vele, most itt a lehetőség: Geddekas szólítsa fel a NÉBIH elnökét, dr.Oravetz Mártont, vagy a szakterületek elnökhelyetteseit, dr. Nemes Imrét és Jordán Lászlót a lemondásra. Ez lenne a korrekt és "tökös" módszer.
Higgye el Arisztaiosz, hogy a hatékony érdekképviselet eszközeit jól ismerem. Tanácsa rossz.
Az OMME monitoring munkájának eredményeit, következtetéseit természetesen lehet minősíteni, lehet akár leócskázni is, de nem lehet a hazai méhmérgezések vizsgálatának vélt vagy valós hiányosságait nekik tulajdonítani.
Miért ne?
Ők hozott anyagból dolgoztak, feladatuk soha nem a mérgezések teljes körű felderítése és hatósági vizsgálata volt.
Be kell látni, hogy bár kisebb költséggel több adatot gyűjtöttek, de a eredménytelenség nem igazolja a hatékonyságot.
Soha nem rendelkeztek teljes körű adatsorokkal a mérgezések tárgyában, de nem is fért volna bele a lehetőségeik keretébe, hogy teljes körű vizsgálatokat folytassanak.
Őszinte részvétem. Rosszul lett felállítva a monitoring koncepciója.
Az ő dolguk nem ez volt, ők egy folyamatos méhegészségügyi monitoring munka "farvízén" folytattak vizsgálatokat a mérgezések kapcsán.
Csak ismételni tudok. Rossz volt a monitoring koncepciója.
A NÉBIH jelentette ki minden alkalommal, hogy a magyarországi családpusztulásokból, állománykárosodásokból a hazai méhállomány 0,5-1 %-ánál volt a pusztulás és állománykárosodás növényvédelmi munkával összefüggésbe hozható (azaz 5-10 000 méhcsalád károsodhatott, pusztult el növényvédelmi kezelések következtében).
És az OMME ezt elhitte. Őszinte részvétem. Hétköznapi nyelven csak ennyit mondhatok, hogy ilyen ügyekben hinni csak a templomban szokás.
Nem tisztem megítélni, ez sok, vagy kevés, én úgy látom, hogy már egy is sok, de ha ezt az adatot összevetjük az összes családpusztulások éves rátájával, akkor a növényvédőszerek okozta mérgezések számát tekintve nem katasztrofális mértékű a szám, hiszen a statisztikai adatok alapján hazánkban az éves méhpusztulások száma 150-200 000 családra tehető, de egyes extrém időjárású években ennél magasabb is volt már. Félretájékoztatás és csúsztatás, ha ezt kizárólag a csávázószereknek igyekszik bárki is felróni.
Ha nem tiszte megítélni, akkor ne foglalkozzon vele!!! Árt a vérnyomásának. Különben is ön ke...
Újfent hangsúlyozom, hogy nem a méhmérgezések tényét kívánom letagadni, nem az OMME monitorozó csapatát óhajtom megvédeni,
Nem is dolga. Megvédik ők magukat, ha tudják. ha meg nem? Hát akkor így jártak. Ön kertész. Suszter maradjon a kaptafánál.
mindössze azt kívánom hangsúlyozni, hogy az egyéni ambíciók, motivációk nem tehetik indokolttá, hogy a méhész-közvéleményt becsapják, "igazságbeszédekkel" hazudjanak neki.
Ezt be is kéne bizonyítania, egyébként a rágalmazásba csúszik a mondata.
Megérdemlik a méhészek az igazságot, megérdemlik, hogy ha kár érte őket, az felderítésre kerüljön, s megérdemlik, hogy igazságos kártalanítást kapjanak. Ez viszont igaztalan módszerekkel nem érhető el, hiába igyekszik bárki is a "méhészek védelme" kampányszlogennel népszerűségre szert tenni, a félretájékoztatás és becsapás egyszer -általában nagyon hamar- nyilvánosságra kerül, és akkor nem elég egy "bocsit" mondani, s a hazugságbeszédet "igazságbeszédként" interpretálni .
Végre majdnem egyetértünk valamiben csak éppen ellenkező előjellel.
Nos, én ezen végszóval fejezem be az ezen kérdésekkel kapcsolatos hozzászólásaimat, nem bízván abban, hogy üzenetem "átmegy",
Cserényi doktor és Tóth Péter üzenetét szépen interpretálta. Köszönjük, de ismertük már eddig is.
s mégis reménykedvén, hogy a józan ész ereje nagyobb, mint azon személyes motivációké, melyek a "cél szentesíti az eszközt" elv mentén e témát látják az OMME ügyvivői testülete megtámadásának, visszahívásának eszközeként.
Ön állítja, hogy a cél szentesíti az eszközt és nem én. Maradjunk ennyiben. Én abban reménykedem, hogy a méhmérgezések ügyében akármilyen összetételű vezetés lesz, változás érhető el.
Többet tenni nem tudok, s nem is akarok, de reménykedem a józan ítélőképesség erejében. Sok szükség lenne rá...