Neonikotinoidok

  • 1753 válasz
  • 772146 megtekintés
*

varjú

  • ***
  • 161
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #45 Dátum: 2014. Február 13. 22:00 »
Tóth Zoltán írta, hogy export tételekről van szó.
Tehát, hogy értsd: nem vethetők el itthon, csak Európának azon a felén, ahol még nincsenek ezek betiltva.

Egyébként egyszerű lesz a dolga szerintem, ha valaki ellenőrizni akarja, hogy csávázott magot vetettek-e?
Elég lesz egy fiatal épp kikelt növényt kihúzni, aminek még a "fenekén van a tojás héj" és ha a színéből úgy látja, hogy csávázott, már lehet is jelenteni a megfelelő hatóság felé.
Ez annyira nagy rizikó, hogy szerintem nem kockáztatják meg a gazdák. Nem hülyék ők se!
Láttál-e már karón varjút?

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #46 Dátum: 2014. Február 13. 23:31 »
A Hód Mezőgazda Zrt pl úgy alkalmazza az eseti engedélyt, hogy bárki odaviheti az ő telephelyére a fémzárolt vetőmagját és a cég vállalja annak csávázását majd visszaadja a gazdának.

Feltétlenül ki kell vizsgáltatni az ügyet!

Tisztelt Tóth Zoltán!

Geddekas rendkívül korrekt módon beidézte a NÉBIH eseti engedélyeit a csávázószerek használata ügyéban. Ön kitűnően felismerte, hogy két eseti engedély Cruiser 350 FS csávázó szer felhasználását engedélyezte. Ez a vetőmag csávázó szer az Unióban -így hazánkban sem- 2013. szeptembere óta nem használható fel kukorica és napraforgó vetőmag csávázására, mivel a tiametoxam hatóanyag felhasználási engedélyét felfüggesztették e két kultúrában, méhek számára attraktívnak ítélvén őket. Azt is pontosan idézte, hogy e két eseti engedély export vetőmag-tételekre vonatkozott, nevezetesen 20 t kukorica és 83 t napraforgó vetőmag csávázására. A célország nem uniós tagállam, ahol a tiametoxam hatóanyag engedélyezett csávázásra, s tudott, hogy a Bayer a Cruiser 350 FS csávázószer esetében -éppen a nem célszervezetek, tehát a mézelő méhek védelme érdekében is- csak kizárólag olyan vetőmagüzemi felhasználást engedélyez, ahol a vetőmag csávázását rendkívül szigorú szabályok betartásával végezhetik el. Nem érdemes tehát sokáig nyomozni e két engedély ügyében, azok a magyar méheket nem teszik ki végveszélynek, lévén a vetőmag Ukrajnában kerül felhasználásra.

A harmadik eset már egy kicsit más, hiszen a Sonido 400 FS csávázószert senki nem tiltotta be az Unióban,  (Magyarországon viszont évek óta szükséghelyzeti eseti engedéllyel használható fel kukorica vetőmagcsávázására), lévén 125 ml/Unit tiakloprid hatóanyagot tartalmaz, s az Unióban kukorica vetőmagjának csávázására használják. A tiakloprid hatóanyag annak ellenére, hogy szintén neonikotinoid-típusú hatóanyag, nem került moratórium alá, lévén azt a méhekre nem jelölésköteles kockázatértékeléssel engedélyezték. A Calypso 480 SC nevű permetező szer őszi káposztarepcében virágzó kultúrában, akár nap közben is felhasználható, csakúgy, mint a Biscaya, mely szintén tiakloprid hatóanyagot tartalmaz.

E jelzett esetben tehát megítélésem szerint nem sok kivizsgálni való van, a nevezett vetőmagüzem szemmel láthatóan szabálykövető módon jár el a csávázószerek felhasználásában. Ez az összeesküvés-elmélet nem alkalmas másra, mint zavarkeltésre. Csuja Dr. ökológus-biológus tudomásom szerint igen mélyen beleásta magát a neonikotonoid-témába, gondolom segít képbe hozni bennünket a második generációs kloronikotinilek hatásmechanizmusa és a nem célszervezetekre való kockázati vizsgálatok tekintetében is.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #47 Dátum: 2014. Február 14. 00:32 »
Nem tiszta számomra, hogy tiametoxam esetében az eseti engedély csak a kiszállítás előtti végtermékre vonatkozik, vagy arra a magra is, amiből majd az export áru "készül"?

A tiacloprid hatóanyag hatásainak jobban utána fogok nézni. Nem tenném le a nagy esküt, hogy a méhek idegrendszerét egyáltalán nem támadja meg az engedélyezett dózisban alkalmazva.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #48 Dátum: 2014. Február 14. 00:47 »
Úgy emlékszem,hogy Szlovéniában a biscayat is betíltották !!

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #49 Dátum: 2014. Február 14. 01:04 »
Nem a készítmények adatlapjai, hanem az engedélyezési dokumentáció az érdekes.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #50 Dátum: 2014. Február 14. 01:49 »
Ön idézte az eseti engedélyeket. A Cruiser 350 FS, tiametixam hatóanyagú csávázószer felhasználása az eseti engedélyek alapján 20 tonna export kukorica vetőmag és 83 tonna export napraforgó vetőmag csávázására  szólt.

Azt pedig nehezen képzeltem volna el, hogy egy -a neonikotonoid hatóanyagokról szóló-  kerekasztal-beszélgetést lázasan sürgető szakértő kutató ne lenne tisztában azzal a témával, amiről kerekasztal- beszélgetne, s ne ismerné a tiakloprid hatóanyag kockázati vizsgálatának jegyzőkönyveit. Akkor miről szeretne beszélgetni?

Egyébként a kerekasztal résztvevőinek tervezett névsora fájó hiányosságokkal terhelt: hiányoznak a résztvevők közül a NÉBIH Növény-, Talaj-, és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának a témával foglalkozó szakértői, akik érdemben foglalkoznak a téma vizsgálatával, s akik a hatósági munkában vesznek részt. Nem találom a a NÉBIH ÁDI szakértőjét, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének ökotoxikológiával foglalkozó illetékesét sem, valamint nem lelem a laboratóriumi vizsgálatokban illetékes résztvevőt sem.  A méhészeti vonatkozásokat hivatásosan kutató résztvevő sem árthatna, aki legalább a téma teljes tudományos irodalmában otthon van. Ráadásul, s nem utolsó sorban nem lelem a csávázószereket gyártó cégek szakmai képviselőit sem. Ilyen összetételű kerekasztalnak lenne csak értelme, az ön javaslata alapján összehívottnak semmi értelme nincs.

Szóval biztosan égető szükség lenne egy kerekasztal-beszélgetésre, de vélelmem szerint olyanra, ahol a téma minden érintettje jelen lenne, s kifejthetné álláspontját. Ha viszont nem a téma részletes feltárása és a megoldáshoz szükséges alap- és alkalmazott kutatási feladatok megfogalmazása a cél, akkor vagy fölösleges összehívni, vagy kellő súlyt és rangot kellene adni neki, mindenképpen olyan résztvevők bevonásával, akik ismerik a témát, abban dolgoznak és a megoldások tekintetében is kompetensek. Persze össze lehet ülni egy baráti kávézásra-beszélgetésre is, ez esetben nekem is ott lenne a helyem, de az OMME ügyvivői testület alkalmatlanságának bizonyítására és a kifogásolt személyek leváltására nem egy ilyen kerekasztal hivatott. A méhészeti alkalmazott kutatások prioritásai között vélelmem szerint a jövőben nem szerepelnek a neonikotonoid hatóanyagokkal kapcsolatos vizsgálatok, alapkutatási szinten semmiképp, de komoly szereptévesztés lenne az OMME részéről, ha a tevékenységének hangsúlyát az alap- és alkalmazott kutatások folytatására helyezné, s nem a méhészeti ágazat érdekképviseletét igyekezne továbbra is ellátni. Az OMME nem kutatóintézet, nem hatóság, így kutatóintézeti és hatósági feladatokat sem képes ellátni, de nem is ez a feladata. Kap költségvetési és uniós eszközöket olyan feladatok ellátására, melyet a szakirányítás ráoszt a MMNP keretében megfogalmazott célokra, de azon túl nem az ő kompetenciája az önök által tervezett "érdekérvényesítési cselekvési tervben" feltehetően megfogalmazni szándékozott vizsgálatok lefolytatása és a hatósági munka elvégzése. Arra ott vannak a kutatóintézetek és a hatóságok, költségvetési keretből finanszírozottan. Ha a méhészeti ágazatnak késztetése van kutatómunka elvégzésére, akkor azt az ágazat szereplőinek kell finanszíroznia, de akkor az OMME tagdíj jelentős megemelésére lesz szükség, magyarán azt nekünk, méhészeknek kell összedobni. Ha az elképzeléseik a "cselekvési terv" tekintetében nem képeznének atomtitkot, akkor mi, gondolkodó mezei méhészek is hozzátehetnénk a gondolatainkat, segíthetnénk alakítani, jó irányba terelni a szándékokat. Így viszont, hogy briliáns ötleteik hétpecsétes titkot képeznek, semmi másra nem jók, mint azon kétségeinket megerősíteni, hogy talán mégis vagyoni értéket képező szellemi termékként óhajtják azokat kezelni, s nem a méhészeti ágazat felemelése érdekében kamatoztatni. Tudom, a "lé határozza meg a tudatot", de ezzel nehéz lesz a tagtoborzás a "felszabadító" mozgalom zászlaja alá...

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #51 Dátum: 2014. Február 14. 07:31 »
A Hód Mezőgazda Zrt pl úgy alkalmazza az eseti engedélyt, hogy bárki odaviheti az ő telephelyére a fémzárolt vetőmagját és a cég vállalja annak csávázását majd visszaadja a gazdának.

Feltétlenül ki kell vizsgáltatni az ügyet!

Tisztelt Tóth Zoltán!
....
A harmadik eset már egy kicsit más, hiszen a Sonido 400 FS csávázószert senki nem tiltotta be az Unióban,  (Magyarországon viszont évek óta szükséghelyzeti eseti engedéllyel használható fel kukorica vetőmagcsávázására), lévén 125 ml/Unit tiakloprid hatóanyagot tartalmaz, s az Unióban kukorica vetőmagjának csávázására használják. A tiakloprid hatóanyag annak ellenére, hogy szintén neonikotinoid-típusú hatóanyag, nem került moratórium alá, lévén azt a méhekre nem jelölésköteles kockázatértékeléssel engedélyezték. A Calypso 480 SC nevű permetező szer őszi káposztarepcében virágzó kultúrában, akár nap közben is felhasználható, csakúgy, mint a Biscaya, mely szintén tiakloprid hatóanyagot tartalmaz.

E jelzett esetben tehát megítélésem szerint nem sok kivizsgálni való van, a nevezett vetőmagüzem szemmel láthatóan szabálykövető módon jár el a csávázószerek felhasználásában. Ez az összeesküvés-elmélet nem alkalmas másra, mint zavarkeltésre. Csuja Dr. ökológus-biológus tudomásom szerint igen mélyen beleásta magát a neonikotonoid-témába, gondolom segít képbe hozni bennünket a második generációs kloronikotinilek hatásmechanizmusa és a nem célszervezetekre való kockázati vizsgálatok tekintetében is.

Tisztelt Arisztaiosz!

Tudod egyedül mi hibázik a tiakloprid hatóanyagú Sonido 400FS vetőmag csavázószer estében?

Megmondom az hogy Magyarországon nem engedélyezett a felhasználása!!

Ezért folyamodott a Bayer szükséghelyzeti engedély iránt. Amit meg is kapott.

Nem tudjuk pontosan a mennyiséggel mekkora területre elegendő kukorica vetőmagot lehet csávázni, ez lehet "csupán" 30000 hektár de ismerve a magyar mentalitást akár a teljes kukorica vetésterületet is érintheti.

Továbbra is fenntartom ki kell vizsgáltatni az ügyet, amit az OMME-nek kell bejelentenie a hatóságok felé.
Kampányt kell indítani a méhészeket hátrányosan érintő intézkedés ellen.

Ez egy nagyszerű alkalom lehetne a szakma összefogására továbbá, hogy a jelenlegi vezetés is bizonyítani tudjon már végre.

« Utoljára szerkesztve: 2014. Február 14. 08:31 írta Tóth Zoltán »

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #52 Dátum: 2014. Február 14. 09:45 »
Érdemes megnézni milyen magatartászavarokat okoz a thiacloprid hatóanyag és azt is, hogy milyen dózisban van jelen a kukorica guttációs cseppben. Lehet, hogy a méhésznek kerülnie kell ezeket a táblákat.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #53 Dátum: 2014. Február 14. 11:50 »
Amit eddig olvastam a thiaclopridról nem nyugtat meg. Valóban nagyobb mennyiségű mérget kell a méhecskéknek megenni belőle, hogy meghaljanak, mint a három betiltott hatóanyag esetében, de
 - guttációs cseppben jelen lehet a mérgező mennyiség.
 - halálos mennyiség alatti mennyiség magatartási zavarokat okoz, vagyis mérgez.

Indokolt lesz ennek a méregnek is a részletes vizsgálata és nagy a gyanúm, hogy az eredmény hasonló lesz, mint a már betiltottak esetében.

Mindenesetre azt javasolom a Csongrád megyei méhészeknek, hogy kerüljék a kukoricatáblákat. Legalább 5-700 m-re pakolják le a méheiket a kukoricásoktól, de ha tehetik, akkor tartsanak még nagyobb távolságot. Aki hallgatta a Hódmezővásárhelyen az előadásomat, az tudja is, hogy miért kell ekkora távolságot tartani a neonikotinoidokkal csávázott kukoricásoktól.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #54 Dátum: 2014. Február 27. 23:18 »
A mérgek hatástartamát azzal jelzik, hogy mennyi a féléletidő. Vagyis az, hogy mennyi idő alatt bomlik le a méregmolekulák fele.

Tudtátok-e, hogy a betiltott három molekula féléletideje ideje a növényben minimum 148 nap, de lehet akár 1000 nap is? A napraforgó virágja a vetéstől számított kb 100-105. napra nyílik, de a méhek járják a zöld növényi felületet és szívogatják a levél felületén levő nedveket attól kezdve, ahogy a földből kibújik. Ugyanez igaz a kukoricára és a repcére is.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #55 Dátum: 2014. Március 02. 00:10 »
Januárban javasoltam népes közösség előtt egy nyílt vitát, ahol meghallgathatnák Tóth Péter és az én álláspontomat arról, "hogyan tovább monitoring". Javasoltam, hogy legyen két opponense a két vitázó félnek, továbbá ezek után a közönség tegyen fel kérdéseket.

Erre a javaslatomra adta azt a feleletet az OMME elnöke, hogy ne nyílt vita, hanem szakmai kerekasztal legyen.

Balassagyarmati OMME elnöki álláspont alapján az a következtetésem, hogy a szakmai kerekasztalból sem lesz semmi.

Ez az OMME vezérkar semmiből nem tanul semmit.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #56 Dátum: 2014. Március 02. 13:21 »



Balassagyarmati OMME elnöki álláspont alapján az a következtetésem, hogy a szakmai kerekasztalból sem lesz semmi.

Ez az OMME vezérkar semmiből nem tanul semmit.

Az elnök úr álláspontjával egyet tudok érteni: ha nincs miről csevegni, akkor nem kell csevegni...

A tanulóképességből ezidáig az ön mentalitása sem árult el készség-szintet...

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #57 Dátum: 2014. Március 02. 13:38 »
Feri nagyon világosan elmagyarázta, miért nem az OMME a méhmérgezések ügyében a kompetens szervezet.
Hamis az az állítás, hogy az OMME a méhmérgezések ügyében nem kompetens szervezet. Ha nem lenne kompetens, akkor nem csinálhatná a monitoringot, nem hívták volna be a minisztériumba Cserényi Pétert és Tóth Pétert, hogy szavazzon, támogatja-e a kormány javaslatát.
Kompetenciája nem terjed ki hatósági jogosultságokra, de a méhmérgezésekről érdemi információkat gyűjt, rendszerez, véleményt alkot, javaslatot tesz, sőt adott esetben méhmérgezési ügyekben segítséget is nyújt a méhészeknek. Ennél még sokkal többet is tehet, de azokat itt most nem részletezem.

A méhmérgezéseket a hatóság vizsgálja
Igen a hatóság is vizsgálja, de bárki vizsgálhatja. Ez nem hadi tevékenység vagy pálinkafőzés, hogy szigorú jogosultságokhoz lenne kötve a tevékenység.

a hatóságnál a "pénz, paripa, fegyver", rendelkezik szakemberekkel, van laboratóriumi háttere, s az ő feladatkörébe tartozik a méhmérgezések vizsgálata.
Van neki mindene a vizsgálathoz. Csak .....
Pl. a múlt évben Somogytúron érdekes módon az ő vizsgálatuk nem mutatott ki semmit, viszont a Greenpeace mérése igen.

A hatóság viszont nem kutat, ő hatósági vizsgálatokat végez, s hatósági eljárást folytat le a méhmérgezések tárgyában és mérgezések okozóival szemben.
Nem is állította senki. A hatósági eljárást akkor is köteles lefolytatni, ha a laborméréseket nem ő végzi, de a mérések igazolják a károkozást.

Kutatni  mostantól fogva az a nemzeti agrár-kutatóintézetekből felállított kutató-központ a NAIK fog, mely 13 agrárgazdasági kutatóintézetből került felállításra (ehhez még négy kutatóintézet csatlakozott gazdasági társaságként, mely gödöllői székhelyű szervezet az alapkutatási és alkalmazott kutatási témákat úgy képes vinni, hogy ne folyjanak egy témában párhuzamos kutatási projektek. ( http://www.naik.hu/hu/ )
Kutatási tevékenység tekintetében az érvényes, mint amit fentebb írtam, hogy ez sem nem hadi tevékenység, sem nem pálinkafőzés, tehát bárkinek van kutatáshoz joga.

A méhmérgezések vizsgálata továbbra is hatósági feladat marad, miként az egyes méhbetegségek vizsgálata és az azokkal kapcsolatos hatósági feladatok is. Ez a hatóság a NÉBIH, feladataiból az OMME semmit nem vett át.
Soha senki nem állította ennek az ellenkezőjét.

A világ legnagyobb tévedése, hogy a monitorozó program, a hatósági munka és a kutatási feladatok azonosak lennének
Soha senki nem állított ilyet.

A méhegészségügyi monitoring -nevéből adódóan- azt a célt szolgálja, hogy folyamatos figyeléssel, monitorozással képet alkosson a méhegészségügy kérdéseiről, azok összefüggéséről.
És mint ilyen összetett szaktudást igényel. Célirányosan szakszerű adatgyűjtést, szakszerű adatfeldolgozást és értékelést. Egyébként kicsit több ez mint a szűken vett méhegészségügy területe.

Nem kutatómunka és nem hatósági munka. Amolyan "figyelőszolgálat".
Figyelő szolgálat, de összetett szemlélettel.

Az, hogy a méhmérgezések témája is belekerült e programba, annak semmi más oka nem volt, mint annak kiderítése, hogy milyen összefüggés található a méhegészségügyi problémák és a környezetterhelést jelentő vegyszerhasználat között.
Ez természetesen lehetséges magyarázat, de az események azt mutatják, hogy ez csak egy utólagos magyarázat.

Minden ellenkező geddekasi híresztelés ellenére Tóth Péterék, azaz az OMME már 2007-től foglalkoztak a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek problémakörével, elsősorban a családösszeomlásokban-eltűnésekben játszott szerepükkel kapcsolatban.
Nem tudom, hogy ki képezte ki Önt, de TÉVEDÉS az Ön állítása. Mindig azt írtam, hogy a 2007-es összeomlás óta eredménytelenül vizsgálják a méhcsaládok összeomlásának okát.

Naprakészen ismerték a téma szakirodalmát, ismerték a megelőző időszakban végzett hazai vizsgálatok eredményeit.
Ennek az állításnak az ellenkezőjét már többször bizonyítottam.

Dr. Zaják Árpád -ha jól tudom- 2005-ben már beszámolt a fácánkerti toxikológiai laboratóriumi vizsgálatok eredményeiről (a vizsgálatokhoz Kékes Gábor biztosította a méhállományt, tőle meg lehet kérdezni a tapasztalatait).
Ez csupán egy vizsgálat, ez még nem igazolja, hogy ismernék a téma szakirodalmát.

Tóth Péter 2009-ben részletesen beszámolt a 2007-től folytatott mérgezési esetek kapcsán folytatott vizsgálataikról.
Soha nem állítottam az ellenkezőjét.

Nem igaz tehát az állítás, hogy "átaludták" a problémát
Az eredmények inkább az alvást igazolják, ha azt alvásnak tekintjük, hogy a sikertelen metodikákat nem cserélték le sikeresebbekre.

az pedig tényleg a rágalmazás és becsületsértés kategória, ha azt állítja valaki, hogy akár Tóth Péter, akár Cserényi dr. vagy Lászlóffy Zsolt anyagi vagy egzisztenciális motivációk mentén tussolták el a problémát.
A becsületsértés magánjogi kategória. Ebben a tekintetben Ön nem kompetens. Az pedig tény, hogy Lászlóffy Zsolt beszámolóiból soha nem kaptak átfogó képet arról, hogy milyen súlyú a probléma. Ezt pedig mint nemzetközi alelnöknek és mint biológusnak ismernie kellett és a tagság is azért állította erre a feladatra, hogy átfogó tájékoztatást adjon ilyen kérdésekben is. Cserényi doktor és Tóth Péter tevékenysége értékelhető szakmai és szakmapolitikai szempontból egyaránt. Az én értékelésem ismert. Javasoltam az OMME vezetőségében betöltött pozícióikból való visszahívásukat.

Nem, az OMME a monitoring-vizsgálatokról kiadott jelentésében minden alkalommal kitértek a kérdésre, beszámoltak a vizsgálatok eredményéről.
Soha nem állítottam azt, hogy nem számoltak be. A beszámolásuk alapján alkottam szakmai véleményemet, hogy vizsgálati módszertanuk és az értékelésük hibás.

Az is érdekes felvetés, amikor Geddekas több alkalommal is kijelenti: az agrárkormányzat a "méhészek előtt bizalmat veszített" a mérgezések megítélése miatt. Még az a szerencse, hogy a mezőgazdasági kormányzatot nem vádolja közvetlenül és direktben korrupcióval...
A közéletben a vélemény nyilvánítása szabadságjog. Ezt az alkotmány is deklarálja. Akár a mezőgazdasági kormányzatot is vádolhatnám korrupcióval, az is lehetne vélemény. De a kérdés ennél sokkal összetettebb, és sokkal személyre szabottabb. Egyes emberek esetében tetten érhető ugyan a korrupció valamilyen formája, de nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy a bizalom a méhmérgezések megítélésében nem tekinthető teljes értékűnek. A Kormány hivatalos nyilatkozata és az EU álláspontja egymással ellentétes éspedig oly módon, hogy a méhészek számára előnyös álláspontot akárhogy is szépítjük, most az Eu képviseli.

Sajnos, akár hányszor leírom, leírjuk, hogy a probléma feltárásának, megoldásának ez a "kommunikációs" módszer nem hogy hasznára lehetne, de egyenesen ártalmas a megoldásra nézve
Eben a tekintetben egyetértünk. Csak épp az én álláspontom, hogy Ön, mint abszolút inkompetens személy más farkával veri a csalánt és tevékenységével okoz károkat.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Neonikotinoidok
« Válasz #58 Dátum: 2014. Március 02. 13:44 »
Személyeskedő tartalma miatt kérem Arisztaiosz alábbi rövid írását törölni

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #57 Dátum: 2014. március 02. 13:21 »

A tanulóképességből ezidáig az ön mentalitása sem árult el készség-szintet...
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #59 Dátum: 2014. Március 02. 15:19 »
Sziasztok!  Bocsánat hogy beleszólok, be miért is gyűlőlitek egymást ? Rendessen alázzátok egymást .  Űdv .  Antal